E templom meglepetésként éri az embert Rákosligeten. Mint a homlokzati felirat is jelzi: Erős vár. A magyarországi templomok különleges, felfedezetlen ékköve a rákosligeti evangélikus templom.
Az 1890-es évek legvégén alapított és 1907-től önálló
község Rákosliget lakói szinte azonnal elkezdték megszervezni a saját
felekezeteik szerinti vallási életüket is. Az evangélikusok 1905-ben
tartották első istentiszteletüket. Egy évre rá, 1906-ban már
fiókegyházzá alakultak. Bár már ebben az évben érkeztek adományok egy
templom építésére, a templomépítési alapot csak 1917-ben hozták létre.
Tíz évvel később, 1927-ben szerezték meg azt a telket, ahol a templom ma
áll, a templomépítési bizottságot pedig 1930-ban hívták életre.
Két évnyi előkészítés után 1932. június 5-én kezdődött meg az építkezés
Sándy Gyula tervei alapján, ami ugyanazon év november 20-án fejeződött
be. Ugyanezen a napon Raffay Sándor evangélikus püspök fel is szentelte.
Érdekessége, hogy tornya enyhén előre lép az épület homlokzati síkjából,
a bejárat pedig még annál is egy lépéssel előbbre. Az íves kialakítású
tetőszerkezet egészen a torony homlokzati síkjáig kiér. Erre a
tetőkialakítására reflektál a torony lépcsőzetes végződése is. A torony
tetején, a homlokzat síkjában egy egyszerű fémkereszt lett felerősítve.
Az épületet két hosszanti oldalán 5-5 lefelé szélesedő támpillér tartja
meg. Belül a tető bordás fával hálószerűen borított, csúcsíves
dongaboltozat. Az épület toronnyal szemközti részen került kialakításra
a téglalap alaprajzú, de a falba beugró, felfelé az épület alakját
követően íves oltártér. A bejárat fölött az „Erős vár a mi Istenünk”
felirat teszi egyértelművé, hogy ez egy evangélikus templom.
Mivel a telek, amin áll a Gózon Gyula utca vonalában található, ami azt
megkerülve ugyanabban a vonalban folytatódik, így a templom az utca
teljes hosszában már messziről is látható. A látványt csak fokozza, hogy
Rákosliget egy domboldalra épült, a templom pedig az utca magasabban
fekvő részén található.
A toronyba 1936-ban kerület be a harangok, amiket Szlezák László öntött
Budapesten. A két harang 245, illetve 130 kilogrammos, átmérőjük 78
illetve 62 centiméter. A nagyobbikon „Halljátok meg egek, vedd füledbe
föld, mert az Úr szól!”, míg a kisebbiken a „Jöjjetek énhozzám
mindnyájan, akik fáradtak és terheltek vagytok és én megnyugosztallak
titeket”, valamint az „Erős vár a mi Istenünk” sorok olvashatóak.
külön-külön 980 és 520, együttesen pedig a hozzájuk tartozó
felszerelésekkel együtt 1923,5 magyar pengőbe kerültek.
Rákosligetet 1950. január 1-én Nagy-Budapesthez tartották, amivel a
helyi fiókegyház megszűnt és a rákoskeresztúri evangélikus egyházközség
része lett.
Képek