Az 1950-es években egy házból lett kialakítva a jelenlegi kápolna-plébánia. A plébánia melletti telken épülő új templom alapkövét Paskai László bíboros 1996. június 13-án áldotta meg. A kolumbárium céljára megépült altemplomban az első szentmisére 1996. november 1-jén került sor. A templom teljes felépítése 2000-ben történt meg.
Pestszentlőrinc Szent Imre Kertváros parcellázásakor
már gondoltak a templomépítésre. A tér közepére egy Fadrusz János
feszület másolat került, ami a majdanii katolikus templom mögé került
volna. A talaj előkészítéseként az alapot szintbe hozták, az így
kialakult templomalap formáról ma is bárki meggyőződhet, aki a tér felső
felén áthalad.
A második világháborút megelőzően a hívek a Szemere-telepi szalézi
templomba jártak misézni. A Szent Imre Kertvárost 1944-ben Budapest
ostroma előtt kiürítették, innen minden mozgathatót a németek és az
oroszok elvittek. Az 1945 tavaszán visszatelepültek teljesen lepusztult
állapotban találták házaikat. Még a villamos sem járt, amikor már a
kertvárosiak tucatszor jártak küldöttségben Budapesten, hogy állandó
lelkigondozást kaphassanak. Végül a Fogaras utca 16. szám alatti házat
szükségkápolna és lakás céljára bérbevette a kertváros-szövetkezet, és
1945 május 6-án volt a szuterénban az első szentmise.
Időközben a szentmisék már nem a szuterénban, hanem a magasföldszinten
három szoba összenyitásával kialakított kápolnában folytak. De lassan ez
a hely is szűknek bizonyult, ezért Elemér atya a melegebb napokra egy
kerti szentély kialakítására gondolt, amihez az egyházi hozzájárulást
megszerezte. Az anyagiak előteremtéséhez a tanuló ifjúsággal egy
mesejátékot akart a Szemere-telepi Szalézi Kultúrotthonban előadatni.
Ennek bevételéből szerette volna a kerti szentélyhez szükséges
anyagiakat előteremteni. Az előadást azonban betiltották, és ez volt az
előszele a későbbi meghurcoltatásoknak. A kerti szentély, gyűjtéssel
összeadott adományokból mégis elkészült.
Ezután következett a szerzetesrendek elleni támadás: 1950 július 13-án
éjjel Elemér atyát és a többi ferencest teherautókon egy kelet
magyarországi kényszertartózkodási helyre szállították, majd a rendeket
feloszlatták. Szerencsére a váci püspök közreműködésével világi
áldozópapként Elemér atya visszakerülhetett, de csak egyedül.
A kápolna önálló lelkipásztori állomássá nyilvánítása 1957. április
21-én történt meg. Az 1947-ben Szent Imre tiszteletére szentelt harang
fa állványzata annyira meggyengült, hogy életveszély miatt a harangozást
be kellett szüntetni, a harang elnémult. 1963-ban új betonalap és vas
állványzat készült a haranghoz, és húsvétkor újra megszólalt villamos
működtetéssel.
A kápolna újabb bővítésének igénye már 1967-ben felmerül, de a tényleges
kivitelezés csak 1971 augusztusában indul meg Dobos Pál mérnök tervei
alapján. A újjáalakított kápolnát 1971. október 31-én dr. Liptay György
vikárius adjutor benedikálta. A kápolna új padjai később, 1974-ben
lettek készen, a két kerámia oltárképet pedig dr. Nencsics Antal 1975.
július 20-ára készítette el.
A kápolna további bővítésére már csak az épület átépítésével volt
lehetőség. A terv 1977-ben készült Dobos Pál és Kemény Zoltán
építészmérnökök tervei alapján. Az átalakítás az egész épületet
érintette (pl. új tetőszerkezet). A kápolna hátsó része jelentősen
bővült, új feljáratot kapott, és az alagsor is átalakult (hitoktató
terem). A kivitelezés 1978 novemberére befejeződött, de a kápolna
festése és az alagsori munkák 1979-re maradtak.
A rendszerváltást 1989 áprilisától érzékeltük, amikor Kalliszt atya
ismét ferences szerzetesruhában jelent meg, jelezve a szerzetesrendek
visszaállítását. A Szemere-telepen is ismét a szaléziánus atyák kapják
meg a plébániát és templomot.
A templomépítés gondolata az 1989-es rendszerváltozás előtt semminemű
realitással nem bírt. A 90-es évek már biztosították az építés
lehetőségét. Induló összegnek Longauer Dénes templomépítésre
hagyatékozott 7 M Ft-ja állt rendelkezésre, de ez a kezdetben is kb. 50
M Ft-ra becsült beruházáshoz kiindulásnak is kevés volt. A templom (és
plébánia) tervei Almásy Sándor építész keze alatt megszülettek.
Urnatemető létesítésével, s az urnatárolók eladásával elindult a
templomépítésre szánt pénzek gyarapodása.
1996. június 5-én elkezdődtek az alapozási munkálatok. 13-án dr. Paskai
László bíboros atya letette az alapkövet. Az Altemplom építése, az
urnatemető (kolumbárium) létrehozása első lépésben 552 urnahellyel, az
alapkő letétele után "teljes gőzzel" folytatódott. Ezen év végén az
Egyházmegye végül 13 millió forint támogatást nyújtott a
templomépítéshez.
Átmeneti szünet után a felső templom építése 1998. Július 25-én
folytatódott a templom építése az oldalfalak felhúzásával. Nemsokára
tető is került az épületre, majd 1999. második felében már a fűtési,
épületgépészeti kivitelezés folyt, kiegészülve a világítási, hangosítási
és biztonságtechnikai kábelezés elkészítésével.
A templom 1999. december 23-ára, az első szentmisének idejére készült
el.
A templom madártávlatból (kép: Google)
Képek