Ezen a helyen már az árpád-korban is állt templom, amelynek létezéséről okleveles adatokon kívül csak egy kőtöredék tanúskodik.

AJÁNLÓ

A Gellérthegy lábánál a XII. század elején templomot építettek Boldogságos Szűz Mária tiszteletére, amely később a Szent Gellért nevet kapta, ugyanis a hagyomány szerint ezen a területen volt a vértanú püspök sírja. E templom feltételezett helye a mai Rudas Fürdő környékén volt. Valószínűleg innen származik az a románkori timpanontöredék, amely Tabáni Krisztus néven ismert, amit a jóval később épült Szent Katalinról elnevezett templom építésekor befalaztak a keleti falpillérébe. A dombormű másolata templom előcsarnokában ma is megtekinthető, az eredeti a Budapesti Történeti Múzeum tulajdona.

A török időkben a Tabán területén élénk építkezés folyt, melynek köszönhetően nem csak fürdők épültek, hanem dzsámik is, amelyek közül számunkra a legfontosabb Szokollu Musztafa (1566-tól kezdve tizenkét éven keresztül nagy építkező kedvvel rendelkező budai pasa volt) dzsámija.

Ez az épület szolgált ugyanis később a Szent Katalin templom alapjául. 1686-ban a törököket hosszú harcok után sikerül elűzni. Az ostrom alatt a Tabán szinte minden épülete elpusztult, de a dzsámi megmaradt. 1686-ban katolikus hívők vették birtokba, és kápolnává alakították. 1697-ben a ferencesek egy iskolát építettek mellette. 1702-ben plébániát alapítottak, a kápolna köré pedig temető került. A többszöri átalakítás után a templom komolyabb építési fázisa 1728-ban kezdődött meg.

A munkálatokat Obergruber Keresztély kőművesmester irányította. Ekkor került az addig négyzetalaprajzú szentélyhez a templomhajó. Az építkezés túlnyomó része 1736-ban befejeződött. Stadinger János 1725-ben épült orgonáját – átalakítás után – 1738-ban helyezték el, majd megjelent a szószék és a főoltár is. A berendezés és a felszerelések összegyűjtése csak 1748-ban ért véget. 1749-ben kripta épült a templom alá.

1750. augusztus 11-én lerakták a torony alapkövét. Az építkezést és a főhomlokzat átalakítását Nöpauer Mátyás irányította. Az ő nevéhez köthető több budai templom átalakítása és építése is. A dzsámiból átalakított szentélyrészt annak rohamosan romló állaga miatt 1765 lebontotta, amelynek a helyére egy újabb hajószakasz és az új szentély került. 1759-ben megépítette a plébánia lakot. A nyugati oldalra sekrestye épült, a szentély külső falán pedig elkészült a kriptalejárat. A templom körüli temetőt 1777-ben megszüntették. A század végére elkészült a kórus korlátja, mely Kurtzweil János munkája, és Hartmann Vilmos új orgonája is elfoglalta helyét.

1803 és 1806 között új főoltár készült, a templom pedig kapuépítményt kapott, amely mellé a kőkereszt került. Knezevich Józef adományából 1808-ban a toronyba óra került, melyet Hibling József készített.

Az 1810-es nagy tabáni tűzvész a templomot sem kímélte. Leégett a fedélszék és a toronysisak, és elpusztult a szentély és a hajó szinte teljes berendezése. Az egykori díszes sisak helyére egyszerű gúla alakú tető került, és templomba is új oltárok készültek. A szentélykupolára Szent Katalin apotheózisát ábrázoló freskó került, a csegelyeken a négy evangélista alakjával.

Az 1849-es budai ostromkor a főoltár és a szentély freskója megsemmisült. A későbbi új freskót Wagner József festette, és elkészült Marastoni Jakab ma is látható két oltárképe is. 1850-ben helyezték el a neoreneszánsz stílusú szentélykorlátot.
A templomot 1868-ban a ferencesek átadták, ettől kezdve világi papok teljesítenek szolgálatot.

A templom 1870 körül Pestről nézve (a Duna partján cuki házakkal)

A Tabán és két temploma 1871-ben: balra a katolikus plébániatemplom, jobbra pedig a kommunisták által lebontott szerb ortodox templom

1880-81-ben nagyobb restaurálást végeztek. A homlokzatot eklektikus szemlélettel alakították át, a főhomlokzati szobrok Szász Gyula alkotásai. Elkészült a hagymatagos, laternás toronysisak, az oromzatra Weisinger György kőfaragó keresztje került.

A plébániatemplom és a Tabán 1891-ben, Pestről nézve (kép kinagyított részlete)

A Tabán látképe a Várból 1894-ben

A délnyugati oldalhoz plébániát és sekrestyét építettek, amit azonban 1896-ban a városrendezés munkái során lebontottak. Ezután épült meg a mai plébánia épület a keleti oldalon.

A plébániatemplom és az Attila út 1905-ben (ennek helyén épült meg az Erzsébet híd lehajtója)

A Tabán 1907-ben (előtérben a Döbrentei tér, ahol később az Erzsébet híd lehajtója épült)

A falban húzodó szószékfolyosó a sekrestye lebontásával eltűnt, a szentély 1910-ben neobarokk faburkolatot kapott. Az ablakokba színes üvegfestmények kerültek, és 1917-ben két harang került a toronyba.

A Szent Katalin plébániatemplom 1915-ben
(épp a harangot emelik le a toronyból)

1928-ban restaurálták a freskót, és a templomot ornamentális festéssel látták el. A kripta ekkor már használaton kívül és elhanyagolt állapotban volt.

A katolikus és az ortodox templom 1936-ban, a Tabán bontásának idején (előtérben a Rác fürdő)

Az elbontott Attila úti házsor és a plébániatemplom 1942-ben

A II. világháborúban az épület erősen megrongálódott, ettől kezdve hosszú időn át folyamatos helyreállítási munkálatok kezdődtek. A főhajó boltozatának megerősítésekor a vakolatot több helyen leverték, a szentélykupola freskóját pedig bevakolták és fehérre festették. Az építkezések a 60-as évek végéig tartottak. A főhomlokzatot leegyszerűsítve állították helyre, a kapuépítményt elbontották.

A Tabán templomai 1945-ben

A kriptában 1962-ben gombásodást állapítottak meg, ezért a falakat lebontva kiégették és a helyiségeket befalazták. A kórus freskóját 1965 és 1966 között eltüntették. A szentélyt a II. vatikáni zsinat szellemében átalakították. 1977-ben a templomtér új kőburkolatot kapott. A 80-as években a műemléki szakhatóságot megkerülve több átalakítás is történt, sajnos nem a kellő körültekintéssel. A kriptát újra megnyitották.

Mindezek után a templombelső mai állapotát látva megállapíthatjuk, hogy a különböző természeti katasztrófák és történelmi viharok erősen hatással voltak. Sajnos a templom sok szép műtárgyát folyamatosan veszítette el. Az egykori állapotokra ma már csak következtetni tudunk – ízelítőt egy-egy régi fénykép ad.

2002-ben a külső homlokzatot restaurátori feltárást követően újrafestették. 2006-után elkészült az épület és építészettörténeti tudományos dokumentáció, a régészeti radarkutatás, a templom-altemplom-plébániaépület műszaki dokumentációja a tűz- villám- és érintésvédelemmel, a geodéziai fölmérés, a statikai szakvélemény, a műkincsleírás, az orgona állapotfelmérése – valamint az új közösségi plébániaépület és altemplomlejárat építési terve.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ