Egyetemi templom

V. kerület, Belváros, Papnövelde utca 9.

Magyarország egyik legszebb barokk műemléke. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a magyar alapítású pálosok rendje építette, elpusztult és távol eső budaszentlőrinci anyamonostoruk helyett.


AJÁNLÓ

Hajója 1725-1742 között készült, tornyai azonban csak 1771-re épültek fel. Tervezője máig vitatott, talán Mayerhoffer András, ifjabb Fischer von Erlach vagy Donato Alio lehetett. Az építkezést kezdetben Drenker Mátyás, majd Mayerhoffer András, végül Siegl Márton vezette. Amikor II. József a pálos rendet feloszlatta, a templomot és a szomszédos kolostorépületet az egyetem teológiai kara kapta meg. A szabadságharcban, Buda visszafoglalása után, 1849 nyarán a templom rövid ideig az országgyűlés helyszíne volt.

A templom főhomlokzata három részre tagozódik. A háromszögű oromzat csúcsán a pálos címer, a tornyok és a háromszög között baloldalon Remete Szent Pál, jobbra Remete Szent Antal áll.

Dúsan faragott kapu vezet a harmonikus, egyhajós, kétoldalt kápolnák sorával kísért belső térbe. A falakat műmárvány fedi. A boltozatok érett barokk freskói a világszerte ismert Hohann Bergl munkái. A főoltár Mária születését ábrázoló mozgalmas szoborcsoportja Conti Antal Lipót műve, freskója Mária mennybemenetelét ábrázolja. Sekrestye felőli oldalán a három oszlop között Remete Szent Antal áll, vele szemben Remete Szent Pál, jellegzetes pálmaháncs köpenyében - Hebenstreiter József alkotásai.

A remekművű szószék figurális díszei valószínűleg Conti Antal Lipóttól származnak. A tölgyfából készült padok dús díszítései, különböző jeleneteket ábrázoló táblaintarziái külön figyelmet érdemelnek.

Responsive image
A templom 1894-ben, mikor az egyetem épülete még nem tapadt az oldalára

Responsive image
A templom 1909 körül, az egyetem épületével összenőve

A templom mellett álló pálos rendház a szerzetesrend feloszlatása után – a templomhoz hasonlóan – az egyetem Hittudományi Karának tulajdonába került, és a teológiát tanuló papnövendékek lakhelyévé vált. Benne ma is a papok képzésével foglalkozó Központi Szemináriumot találhatjuk. Az épületet az idők során természetesen korszerűsítették, de klasszikus katolikus rendházat idéző hangulata megmaradt.

Az épületnek van egy minden oldalról körülhatárolt, átriumos belső udvara, illetve egy hátsó kertje, mely Budapest egyik legnagyobb magánkertje, amely a belváros zajában elcsendesedni kívánó teológusoknak nagyértékű kincs.

A belső udvaron láthatunk egy szobrot, mely már akkor is az udvaron állt, amikor az épület a pálosok rendháza volt. A szobor két térdelő, egymás felé forduló, együtt imádkozó szerzetest ábrázol. Az anekdota szerint a két pap nem kedvelte egymást, ennek büntetése az, hogy a szobraik örökké együtt, egymás felé fordulva imádkoznak.

Responsive image
Az Egyetemi templom orgonája (kép: Varga Máté)


AJÁNLÓ

Képek

Responsive image


AJÁNLÓ

A templom felújítása, 2020.

Az Egyetemi templom felújítására vonatkozó felhívást a Közbeszerzési Hatóság 2018. augusztus 3-án tette közzé. Ez tartalmazta az Egyetem tér felőli homlokzat és a templom két tornyának felújítását, az épület korszerűsítéséhez kapcsolódó munkálatokat, illetve a belső tér bútorzatának és egyéb elemeinek restaurálását.

A felújítást a BAU-VIP Generál Építőipari és Szolgáltató Kft. végezte, amely dolgozott már más budapesti templom felújításán is.

A munkálatokat némi csúszással (olyan dolgok miatt, mint a műemlékvédelemmel való tanácskozás vagy a Kecskeméti utca váratlan lezárása, és emiatt az építési anyagok szállításának megnövekedett ideje) az év júniusának elején kezdték el, a munkálatok befejezését pedig várhatóan 2020 szeptemberére becsülték.

A 2021-es, Budapesten tartandó Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus miatt a katolikus egyház több belvárosi templom felújítását is kezdeményezte. E nagyszabású rendezvény mellett a felújítást más tényezők is indokolttá tették, például az, hogy a templom főhajóját bal oldalról szegélyező kápolnák (amelyeknek fala összeér az egyetem épületével) többször is beáztak és emiatt már használni sem lehetett őket.

A felújítás keretében a belvárosi Kisboldogasszony-templom külsejét is teljesen restaurálták, így a faragott kaput, a tornyokat és a homlokzatot is, de a toronysisakokat nem vették le, hanem helyben újították meg őket.

A templom belső terét érintő munkálatok kezdetével a padló felszedett kőburkolata és a barokk padok alól - a régészek és a templomban szolgálók nagy meglepetésére - sok Dávid-csillaggal díszített tégla került elő. Hogy pontosan honnan, kinek a gyárából származhatnak ezek a téglák, nem sikerült kideríteni, de az világossá vált, hogy egyáltalán nem meglepő a Dávid-csillagos pecséttel megjelölt téglák használata egy ilyen épületben, ugyanis Budapesten több zsidó származású embernek is volt téglagyára, akik előszeretettel alkalmazták a motívumot az általuk gyártott téglák megjelölésekor.

2020. szeptemberére végül megújult a templom: restaurálták a szobrokat, felújították a sekrestyét, kicserélték a padlóburkolatot és korszerűsítették a fűtési és elektromos rendszert, valamint kijavították a toronysisak rézburkolatát. A felújítás több, mint egymilliárd forintba került, amit Erdő Péter bíboros áldott meg szeptember 6-án.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: az Egyetemi templom és a mellette lévő Központi Papnevelő Intézet a kereszténység élni akarásának szimbóluma, megmutatja, hogy a kereszténység nemcsak "poros múlt”, hanem a tudomány közvetítője és a szépség megteremtője is. Elmondta, hogy I. Lipót császár, miután Magyarország felszabadult a török uralom alól, ígéretet tett, hogy annyi templomot építtet, ahányat a törökök elpusztítottak. Három évtizeddel később tették le az épület alapkövét, amely felépülése óta "szolgálja előbb pálos, majd egyetemi templomként hitünket”. Kitért arra, a rendszerváltozás után is közel három évtized telt el, hogy egy "másik pusztító időszak, a kommunizmus” bukása után részben megújulhatott a templom.

"Három évtizede hittük, hogy a változás a kereszténységnek is nagy erőt ad”, ma már látjuk azt is, mekkora küzdelem a kereszténység megőrzése. Ha nem lennének kispapok, a hitet továbbadó fiatalok, minden munkánk hiábavaló lenne, mert értékeket ugyan menthetnénk, de a kereszténységet csak veletek együtt tudjuk továbbadni – tette hozzá Soltész Miklós.

Erdő Péter szentbeszédében a "magyar Czestochowának” nevezte a templomot és a mellette lévő hajdani pálos kolostort. Elmondta: a templom főoltárát a czestochowai fekete Mária-kegykép másolata díszíti. Ez a Szűz Mária-ábrázolás úgynevezett hodegitria, amely arra utal, hogy Mária „vissza tudja vezetni a keresztény közösséget olyan városokba és olyan tájakra, ahonnan elüldözték. Vissza tudja hozni a hitet olyan társadalmakba, ahol az igazság, a szeretet és a Krisztusba vetett bizalom kiszáradt az emberek szívében” – fogalmazott.

A bíboros reményét fejezte ki, hogy a templom, ahol nagy teológusok és szentéletű papok hívők sokaságában tartották beszédeikkel a lelket, újra erőt és kegyelmet sugároz majd mindenki számára.

Adatok

  • Tervezője: Mayerhoffer András
  • Építés ideje: 1725-1742, 1771.
  • Felújítása: 2019-2021.
  • Honlap: egyetemitemplom.com

Megközelítése

  • Ferenciek tere
  • Ferenciek tere /
    Kálvin tér