A fogadalmi káponát Conti Lipót Antal kőfaragómester és felesége, Drenkler Anna építtette 1739-40-ben hálából, hogy a Conti család megmenekült a nagy pestisjárvány elől. Később Conti Lipót meghalt és második felesége, Schallhard Éva lemondott kegyúri jogáról, melyet a városi hívek kaptak meg, akik kibővítették és toronnyal látták el.
AJÁNLÓ
Az Óhegy felé vezető Kápolna utca vonalában áll
azóhegy egyik műemléke, a Conti-kápolna. Ezt a kis barokk templomot
1739-1740-ben "Conti Antal Lipót és neje, Drenker Krisztina annak
emlékére építtette, hogy családjuk az akkori időben tomboló
kolerajárványtól megmenekült".
Egy 1764-es térkép szerint az Óhegy tetején kőfejtés
zajlott. A kőbányai domborulat legmagasabb pontján áll a
Csősztorony
épülete. Innen délkelet felé, az Újhegy irányában enyhén lejt a domb,
itt terül el a ma Óhegy parknak nevezett terület, amelynek délnyugati
széle az Óhegy utca. Ezen a területen a XIX-XX. század során több
téglavető, téglagyár működött. A térképek szerint az Óhegy utca akkor a
Conti-kápolna mögött, a mai vonalától kisé balra, szabálytalan
nyomvonallal haladt kelet felé. Először e vonal mellett létesültek a
kőfejtő és téglavető telepek, majd később a hegy északnyugati szélén is.
A kibányászott követ innen a Kápolna utcán szállították Pest felé.
Az óhegyi kőbánya 1824-ben. A Conti-kápolna mögött elterülő szőlőskertek egy
részén, a kertek alsó végében alakultak ki a kőfejtők. A rétegek közül kitermelt
agyagot téglának dolgozták fel. így, az idők folyamán, több telken, több
téglaégető is létesült.
A bánya bejáratánál, a kápolna közelében balra
kovácsműhely, vendéglő volt. Jobbra, kissé arrébb, nagy istállóépület
állt. Az első telek, a Hofrichter szőlőskert déli felén téglaszín és
téglakemence állt, de innen nyílt a szomszédos Fischer szőlőskert
oldalába bevágott Fischer-kőfejtő is.
1783-ban II. József parancsba vette a fogadalmi
kápolnák bezárását és lerombolását. A Conti család közbenjárásra a
kápolna megmaradhatott, és a király halála után, 1802-ben újra
használatba lehetett venni. Ez a kápolna volt a kerület első temploma, s
itt alakult ki a XIX. században Kőbánya első városközpontja. 1869-ben ez
a templom vált a helyiek plébániatemplomává.
Az 1900-as évek elejétől (miután felépült a Szent László templom) a
templom a görög katolikusoké lett. 1938-ban renoválták, de a háború
súlyos sérüléseket okozott, ezért 1947-ben ismét fel kellett újítani.
A Conti-kápolna 1950-ben
A Conti-kápolna 1954-ben
A Conti-kápolna 1974-ben
1988-ban a torony ledőlt, s elpusztult az oromzat két
szélén álló Szent Joachim és Szent Anna szobor (ők Szűz Mária szülei).
A szobrokat a
gyártelepre vitték, ahonnan sajnos eltűntek; pótlásukra nem került sor.
Jelenleg a Rózsák terei görögkatolikus egyházközséghez tartozik, épülete
pedig nemzetközi kulturális védelem alatt áll.
A kápolna előtt egy bádogkorpuszos fa feszület áll, melyet 1879-ben
állítottak.
2020. szeptemberében felújították a kápolna tetőszerkezetét.
AJÁNLÓ
Képek
AJÁNLÓ
Kápolna tér
