Pesthidegkút községet az 1720-as években német katolikus telepesek alapították, míg a református hívek a XIX. század végén költöztek a település kertvárosi részébe. 1931-ben már felmerül a templomépítés gondolata is.

AJÁNLÓ

Az 1920-as évektől fokozatosan újra növekszik a református közösség létszáma. 1927-től Horváthné hitoktató nőnek köszönhetően a Széphalom-telepi Általános Iskolában már istentiszteleteket tartanak, amire 1929 januárjától hivatalosan is engedélyt kapnak.

1928-ban 49 egyháztag aláírásával kérvényt írtak Ravasz László püspök úrnak, melyben kérik, hogy az egyházat csatolják el a pomázi egyháztól és kapcsolják a Budapesti Szilágyi Dezső téri egyházhoz. Egyúttal kérik, hogy Mircse Árpád urat rendelje ki az egyházhoz, akadályoztatása esetén pedig Kurucz Gyula, ref. hitoktató urat küldje ki.

1930. szeptember 14-én volt az első egyházközségi közgyűlés Mircse Árpád vezetésével, amin 38-an vettek részt. Tekintettel arra, hogy a fiókegyházzá alakulást várhatóan rövid időn belül jóváhagyja az egyházmegyei közgyűlés, az esperes engedélyezte a presbiterválasztást. Az elnök javaslatára 8 presbitert és 4 pót-presbitert választottak. Október 15-én az egyházmegyei közgyűlés örömmel tudomásul vette a pesthidegkúti fiókegyház megalakulását, és pártolólag felterjesztette az egyházkerülethez.

A Dunamelléki Egyházkerület közgyűlése 1930. november 22-én jóváhagyta a fiókegyházzá alakulást és a gyülekezetet ideiglenesen a pesti anyaegyházhoz csatolta.

A gyülekezet létszáma gyarapodik, és 1930-ban elhatározták egy harmónium vásárlását, amit 1931-ben sikerült is megvenni, illetve 1931-ben már felmerül a templomépítés gondolata is. Szeptember 2-án a presbitérium felkéri a lelkészt és a gondnokot, hogy a templom felépítéséhez szükséges telek iránti kérvényt szerkesszék meg, és juttassák el a Pesthidegkúti Elöljárósághoz. Az ügyben gróf Klebelsberg Kunó is fogadta a gyülekezet küldöttségét, és ígéretet tett a kedvező elintézés előmozdítására. 1932. július 26-án a község képviselő testülete rendkívüli közgyűlést tartott a templomtelek adományozása tárgyában, ahol nagy szótöbbséggel a következő határozat született:

A pesthidegkúti fiókegyház azon kérelméhez, mely szerint templomépítés céljára egy telek adományoztassék, elvben hozzájárulnak, s amennyiben erre alkalmas telek lesz, úgy érdemileg is hozzájárulnak az ajándékozáshoz.

1934 júniusában a presbitérium hozzájárul, hogy Nagykovácsi reformátusaival együttesen alkossanak fiók-egyházközséget. Közben folyik a megfelelő telek keresése és az építkezés előkészítése is.

1937. május 31-én a gyülekezet határozatot hoz a gyülekezeti ház építéséről, amihez 5000 pengős kölcsönt igényelnek az Országos Református Közalaptól, majd 1938. január 9-én a lelkész javasolja, hogy vegyék meg részletfizetésre Kellner Márton bíró telkét, és ismerteti a kifizetés módozatait. Hatan szavaztak a javaslat mellett, ketten ellene, így az elnök kimondja, hogy a Klebelsberg Kunó út 66. sz. telket az ismertetett feltételekkel megvásárolják.

Végül 1939-ben, óriási összefogással felépült Kárpáthy Zoltán tervei alapján a pesthidegkúti református templom, egyelőre torony nélkül, különálló haranglábbal. Az épület Hidegkúti útra néző homlokzatára három félköríves lezárású ablak került, az oromzat háromszög formájú lezárásával.

A templom 1939-ben

A templom ünnepélyes felszentelésére 1939. május 18-án került sor, ekkor Kolumbán Gábor volt a gyülekezet lelkipásztora. A templomszentelést Ravasz László püspök tartotta.

1946-ban volt a gyülekezet első önálló lelkipásztorának, Hegyaljai Györgynek a beiktatása. 1949-től a Nagykovácsiban élő református híveket is a pesthidegkúti lelkészek és missziós munkások pásztorolták, egészen 2004-ig, amikor létrejött a Nagykovácsi Missziói Egyházközség. 1959-ben elkészült a harangtorony, így az épület igazi templom kinézetet nyert, később pedig aláépítéssel parókiát és gyülekezeti termet is kialakítottak a templom alagsorában.

Érdekesség, hogy a Baár-Madas Református Gimnáziumban használt szószék az államosítás után az utcára került. A szószéket egyszerűen az utcára vetették, de a teljes pusztulástól a pesthidegkúti gyülekezet egyik presbitere mentette meg. A még lepusztult állapotában is gyönyörű szószéket lovas kocsival vitte el a hidegkúti templomba, ahol Hegyaljai György lelkész befogadta. A gyülekezet 35 évig használta is a szószéket, majd 1993-ban visszaadta a Baár–Madasnak, a templomot pedig azóta a szószék másolata díszíti.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ