A templom csillaghegy északkeleti részén fekszik és a békásmegyeri új lakótelep számára épült. A kápolna működése nagyban hozzájárult a hívek összeismerkedéséhez és egybekovácsolódásához. A karácsonyi éjféli misén az emberi szemek ragyogása és a még nedves falak csillogása köszöntötte a gyermek Jézust.
Az új templom kül- és belföldi adakozások
eredményeképpen, nagy mennyiségű társadalmi munkával segítve rohamosan
épült. Az építkezést az egyházközség kinevezett plébánosa Antal János
vezette, a tervező Csaba László, a pénzügyi referens Vajk Gyula prépost,
és a gondnok-mindenes Pozsár István segítségére támaszkodva. A hívők és
a nem-hívők segítőkészsége, áldozatos munkája az építkezés minden
mozzanatában megmutatkozott.
Az új templomot 1987. Szeptember 13-án Paskai László érsek úr áldotta
meg, mivel Lékai bíboros úr sajnos nem érhette meg a szívéből sarjadzott
templom elkészültét. A templom-plébánia-közösségi ház épületegyütteséhez
tartozó hatalmas fakereszt felállítására több, mint egy évtizedet
kellett várniuk a hívőknek.
A templom négy pontban alátámasztott különleges sátorra emlékeztető
faszerkezetből áll, külső vörösréz borítással. Az oldalsó síkokat
üvegfalak határolják. A stilizált román kapubélések, a nehéz rézborítású
kapuk azonnal jelzik az épület templomfunkcióját. A belső tér az oltárra
koncentrálódik, a mögötte felszökő falak a tekintetet magasba emelik. A
külső forma és a belső tér egysége az ókeresztény bazilikák időfölötti
egyensúlyát idézi.
A liturgikus tér bútorait B. Kopp Judit szobrászművész domborművei
díszítik. Az egyedülállóan elhelyezett keresztút üvegmozaik képei
Pleidell János festőművész tervei alapján Mohay Attila iparművész
műhelyében készültek.
A Jura keménymészkő-vörösréz kompozíciójú keresztelőkút Csaba Lászlóné
tervei alapján Pap Lajos kőfaragó-díszítőszobrászati műhelyében készült.
A garamszentbenedeki útkoporsó ihlette a betlehemi istállónak is
berendezhető szentsírt ugyancsak Csaba Lászlóné tervei alapján Ligeti
Ferenc asztalosai készítették. A templomba harmonikusan illeszkedő padok
is a fenti vállalkozók műhelyeiben készültek.
Csaba László építészmérnök 1988-ban életművéért Ybl-díjat kapott.
Istennek hála, Boldog Özséb oltalma alatt így született nemzeti érték,
melynek igazi tartalmát az egyre nagyobb számban összegyűlő hívő
közösség adja meg.
Képek