E területen már a plébánia megalakulása előtt Páli Szent Vince szerzetesei működnek. A Szeretet Leányai (Vincés Nővérek) Ranolder János veszprémi püspöktől 1875-ben alapított és hatalmassá nőtt (óvoda, elemi, polgári, tanítónőképző, ipari középiskola) leánynevelő intézmény-együttest vezetik.

AJÁNLÓ

A Gát utcai templomból induló és 1923-ban alapított plébániának 1930-ban a főváros egy telket jelölt ki az akkori Vásártér (mai Haller-park) területén. Az telekadományozásnak kikötései között szerepelt, hogy a területet kizárólag templom és plébánia építésére lehet majd felhasználni, illetve az, hogy az építendő templom legjellegzetesebb része, a tornya, a Mester utca belső szakaszának tengelyvonalába, a templom főtengelye pedig a Haller- és a Mester utca szögfelező vonalába essen.

A templom építésének munkálatai 1935. április 29-én kezdődtek meg dr. Fábián Gáspár műépítész tervei szerint. A kereszthajós, latin kereszt alaprajzú, neoromán plébániatemplom 1936-ra el is készült, és ugyanazon év október 18-án Serédi Jusztinián hercegprímás Páli Szent Vince tiszteletére felszentelte.

A szentély két oldalán található a sekrestye és a depositorium, melyek a szentély mögött körfolyosóval vannak összekötve. Az épület összes boltozata vasbeton, tetőzete eternitpala, a torony fedése pedig kőből készült.

A templombelső a román stílusnak megfelelően van kialakítva. Fábián Gáspár tervezte többek között a főoltárt, a szószéket és több berendezési tárgyat is. A főoltár oszlopfejei carrarai márványból, az oszloptörzsek zöld márványból, az oltárlap siklósi szürke márványból, a többi rész pedig piszkei vörös márványból készült a Weisenger cégnél.

A főoltár homlokzatán öt mozaik látható, amelyek Krisztussal kapcsolatosak (bárány, hal, kereszt, búza, szőlő). A mozaikok Zsellér Imre munkái. A szószék alapja és lépcsője haraszti kőből és márványból, felső része pedig színes márványból készült, felette hangfogó tetőzet van.

A padokat Domoky József, a négy gyóntatószéket Topor Endre, a sekrestye-szekrényeket pedig Percze asztalos készítette.

A szentély öt üvegablaka Palka József műve: a középső Páli Szent Vincét, a többi négy pedig a tevékenységét ábrázolja (a lazaristák missziós munkája, a Szeretet Egyesület, az irgalmas nővérek iskolai és kórházi működése). A kereszthajó hat nagy ablakán magyar szentek láthatóak: az egyik oldalon Szent István, Szent Imre és Szent László, velük szemben pedig Szent Erzsébet, Boldog Gizella és Szent Margit. Ezek a felszentelés után folyamatosan, egészen 1941-ig készültek. A mellékhajók ablakait Zsellér Imre bűnbánattal és gyónással kapcsolatos 1939-es képei díszítik, mivel itt találhatóak a gyóntatószékek is.

A kápolnában látható a főváros 1938-as adománya, Feszty Árpád Krisztus siratása című festménye. A templom bejárata fölött egy 220 cm-es haraszti mészkőből készült Szent Vince-szobor áll. Az alkotás 1920-ban készült 210 cm-es gipsz változata a székesfehérvári Bory-várban látható. A bejárati szobor Bory Jenő 1936-os alkotása. Az orgonát 1943-ban az Angster gyár építette, majd 1985-ben Gyöpös László átépítette.

A templombúcsút minden év szeptember 27-én, Szent Vince halálának napján tartjuk.

A templom látványa 1942-ben, az egykori ferencvárosi Vásártérről nézve

Az egykori Vásártér és a templom jelölése egy 1948-as térképen

A templom (a Haller utca és a Mester utca kereszteződésének) látványa a magasból (kép: Google)

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ