Pestújhely területe a Katonai Kincstár tulajdonában katonai lőtér volt Széchenyi telep néven a Millennium évében, 1896-ban. 1897-ben az alapítók parcellázni kezdtek és a századfordulón már álltak a házak. Dr. Szűcs István országgyűlési képviselő Dr. Bezsilla Nándorral, valamint Dr. Veszelovszky Béla rákospalotai jegyzővel megalapították Pestújhelyt.

AJÁNLÓ

A kiegyezés után (1867) fejlődésnek indult Budapest közelébe költözni szándékozókban felmerült igény hozta létre a Rákospalota területén a XIX. század végén megalakult Széchenyi-telep önállósodásaként 1909-ben önállóvá váló Pestújhely községet.

1911-ben lelkészség alakult, amely a váci egyházmegyéhez tartozott. Kezdetekben a László utcában lévő volt Bors villából alakított kápolnát használták, melyet 1916-ban Keresztelő Szent János születése titulusra szentelték.

A lelkészséget 1921-ben plébániai rangra emelték. Fáradhatatlan és hosszú gyűjtések után, 1926. július 18-án letették a templom alapkövét Pestújhely legnagyobb terén. A modern kései román stílusú templom tervét és belső berendezését Kismartoni Lechner Lóránd készítette, és a teljes megvalósítását ő maga irányította. Az elkészült templomot 1927. március 25-én, Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelték.

A főoltár, a Szűz Mária oltár és a szószék Krasznai (Krausz) Lajos szobrászművész alkotása. A templom három harangját 1947-ben Szlezák Rafael Rákospalotán a Klára utcában öntötte. Orgonáját 1952 -ben a Rieger gyár készítette. 1991 februárjában az újpalotai közösségi házban rendszeresen megkezdődnek a szentmisék, amelyeket a pestújhelyi plébános végzett. Ettől kezdve az újpalotai plébánia megalakulásáig Újpalota a pestújhelyi plébániához tartozott. A teljes külső és belső renoválásra 1992-ben került sor, melynek során megoldották a templom részleges fűtését. Ez alkalommal kerül átalakításra az oltár alatti kripta, melyet megnyitottak az urnás temetések számára. Az egyházmegyei határok rendezése során 1993-ban a plébánia az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez került. 1994-ben a kórus alatt emléktáblát szenteltek az itt keresztelt Dr. Antall József miniszterelnök, apja, id. Antall József miniszter, és nagyapja, Dr. Szűcs István helyettes-államtitkár, országgyűlési képviselő, Pestújhely egyik alapítójának tiszteletére.

A templomba 2001 után új elektronikus orgonát vásároltak és a baloldali mellékhajó végében új urnatemető kialakítására került sor. A Boldog Salkaházi Sára templom felszentelését és az új plébánia megalakítását követően Újpalota és az azt környező utcák kiválnak a plébániából. A templom egykori papjai közül kiemelendő Dr. Bábel Balázs egykori káplán, aki jelenleg a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye metropolita érseke.

A templom 2006-ban

A templom és parkja 2011. októberében

A templom 2019-ben (kép: Ágoston Zsolt)

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ