Budán a XIX. században egyetlen evangélikus gyülekezet volt, amelyet Mária Dorottya evangélikus hitű főhercegnő, József nádor felesége alapított 1819-ben.
Az istentiszteleteket először a főhercegnő várbeli
otthonában tartották, majd 1847-től a Dísz téren felépült első budai
evangélikus templomban. Ezt a templomot 1895-ben lebontották, és
helyette a Bécsi kapu téren épült fel a Budai ágostai hitvallású
Evangélikus Egyház új temploma. A budai evangélikusok számának
növekedésével a 20. század elején megalakult az önálló Óbudai és
Kelenföldi Evangélikus Gyülekezet.
Az első istentiszteleti helyiségben, a Németvölgyi úti elemi iskolában
1936. április 14-én Glatz József vallástanár igehirdetésével kezdődött
el a gyülekezet élete. Hét évi utánjárás után a Lelkészi Kör megkapott
egy közeli telket templomépítési célra. A háború miatt azonban az
építkezés nem kezdődött el.
A katonaság 1944 októberében lefoglalta a polgári leányiskolát, ezért az
istentiszteleteket 1944. december 26-ig a Böszörményi út 28. számú
református imateremben tartották. Budapest ostroma alatt nagyon sokan
vesztették életüket. A Budai Egyházközség lelkészei közül négyen
meghaltak. A budahegyvidéki hívek lélekszáma 2000 alá csökkent.
Többszöri üldöztetés, valamint költözések után a gyülekezet 1958-ban
templomépítési célra megvette a XII. ker. Királyhágó u. 16. számú
telket, amelyre azonban nem kapott építési engedélyt. A gyülekezet
működése fenntartása érdekében 1961-ben kénytelen volt eladni az értékes
Királyhágó utcai telket. A gyülekezetnek ettől kezdve több mint 3 éven
át nem volt felügyelője és tisztikara.
1993-ban lehetőség adódott a fél évszázad óta várt templom felépítésére.
1994-ben a gyülekezet állami kárpótlásként templomépítési ingatlanhoz
jutott a XII. kerületi Kék Golyó utcában. A telekkönyvileg rendezetlen
telken hatlakásos, háborús sérülésekkel tarkított, rossz állagú,
önkormányzati kezelésű lakóház, 22 elhanyagolt képű, rendezetlen
tulajdonú garázs és egy barakk raktárépület állt. 8 év áldozatos munka
árán az épületeket elbontották, majd felépítették a jelenleg is látható
templomot.
Erről így ír az Építészfórum 2001-ben: "A tervezés már 1994-ben
megkezdődött, de a szomszédság tiltakozása miatt tucatnyi vázlaton és
elképzelésen akkor nem jutottunk túl. A műemlékház nyomorúságos
állapotban lévő 7 lakásának, valamint a keskeny telken szabálytalanul
felépített, összetákolt garázssor kiváltásának története nemcsak a XII.
kerületi Önkormányzat, de a tervezők munkáját is nehezítette. A
szabálytalan beépítések felszámolására készített új telekszabályozás, a
telekegyesítési eljárás és a szomszédban élő lakossággal folytatott,
véget érni nem akaró huza-vona az 1998-ban jóváhagyott RRT elfogadásával
zárult".
A templom tervezője Benczúr László építészmérnök volt. Benczúr László és
munkatársai több tanulmány- és vázlattervet, engedélyezési tervet és
kiviteli tervet készítettek el, a beépíthető alapterületen a lehető
legjobb funkcionáls megoldással, esztétikailag igen szép külső és belső
megjelenítéssel, a 21. századnak megfelelő épületgépészeti, elektromos
és elektronikus berendezésekkel, akadálymentes közlekedés
biztosításával.
A gyülekezet a templom felépítése után 1 évvel, 2002-ben orgonával
gazdagodott. A kétmanuálos, pedálműves, 17 regiszteres, 1053 fém- és
fasípos, francia barokk hangzású orgonát Gálos Miklós tervei alapján a
Pécsi Orgonakészítő Manufaktúra építette.
Képek