A századfordulón a helybeli reformátusok Rákospalotára jártak gyülekezeti alkalmakra. 1901. augusztus 11-én érett meg a helyzet, hogy önálló gyülekezetté formálódjanak, amikor Benkő István rákospalotai lelkész vezetésével "értekezleti gyűlést" tartottak és megállapították, hogy 380 református lélek igényli a fiókegyházközséggé alakulást.
Ezt egyhangúlag elhatározták és a rákospalotai
gyülekezethez, mint anyaegyházközséghez való csatolásukat kérték az
illetékes egyházi hatóságoktól.
Megválasztották a nyolctagú presbitériumot, s az első gondnok Karácsony
Lajos lett. Kérést intéztek a tanügyi hatóságokhoz, hogy a református
gyermekek számára legyenek hittanórák az elemi iskolákban. Intézkedtek a
Rákosszentmihályon tartandó istentiszteletek rendjéről, amelyeket a mai
Árpád utca egyik házában bérelt helyiségben tartottak. Megindult a
gyűjtés terítők és kegytárgyak vételére is, melyben élen járt Hetessy
Sándorné, aki úrasztali terítőt ajándékozott.
A gyülekezet fejlődését mutatja, hogy 1903-ban missziói egyházközséggé
nyilvánították, Csömör, Rákosliget, Cinkota és Mátyásföld szórvánnyal.
Összesen 891-en tartoztak ide. Keresztesy Sámuel lett a gondozó lelkész,
aki tanító is volt, így a hitoktatást is elvégezte. 1904. novemberétől
Benke István vette pártfogásába a gyülekezetet. Ő Budapestről járt ki a
szolgálatok elvégzésére.
1903-tól fogva vannak jegyzőkönyvi nyomai a templomépítésre vonatkozó
terveknek. 1904. január 31-én imaház céljára szolgáló házat akartak
venni, a házvétel nem sikerült, ezért egy 823 négyszölöges telket vettek
Rákosszentmihályon. Itt kívántak építkezni, de a gyülekezet
szervezetlensége miatt az építkezés elmaradt. Próbálkoztak gyűjtőívek
kibocsátásával is, de ez sem hozott jelentős eredményt.
1913-tól Kovács Zoltán lett a helyettes lelkész. 1913. november 9-én
templomépítő bizottságot neveztek ki. Minden eszköz megragadásával
megindult a gyűjtés. Az építkezéshez 30.000 koronával rendelkezett a
gyülekezet. 1914. július 5-én elhatározták, hogy templomot és külön
paplakot építtetnek 48.000 koronáért, de közbeszólt a háború. Az
összegyűlt pénzt jóhiszeműen hadikölcsönbe fektették, mely a világháború
elvesztése miatt el is úszott.
Biberauer Tivadar vezetésével 1915. november 28-a után újraindult a
gyűjtés. A templomépítési álom 1927. augusztus 1-vel elindult a
megvalósulás felé, ezen a napon megjelentek a templomtelken az építő
munkások.
1928. április 1-én presbiteri díszülést tartottak, amikor a jelenlegi
orgona helyén elhelyezték az alapító okiratot. Árkay Aladár terveit
fogadták el, aki a magyar (erdélyi) népi romantika stílusában svájci
építészeti elemek beépítésével tervezte meg az épületegyüttest. Az
architektónikus kiképzés művészien és olcsón megoldható volt. Az épület
monumentális, de festői hatást nyújtott. A hozzá épített 18 méter magas
torony a Gellért-heggyel egyvonalban van. Harangjai 1928-ban születtek a
Pesterzsébeti Harangművek RT. öntödéjében. 580 és 280 kg-osak.
A templom 1928-ban (kép: Szabó Ervin Könyvtár)
A gyülekezeti ház 1929-re megépült, de az egyházközség állandó
pénzhiánnyal küszködött, így az örömbe üröm keveredett. Bizonyos
visszaélések is történtek. 3 alkalommal volt kitűzve árverés az
ingóságokra. Egyik alkalommal az elárverezett 240 db széket egy baptista
könyvkötő mester vette meg, aki azonnal visszaajándékozta a székeket a
gyülekezetnek. A helyzet rendezésére Biberauer Tivadar minden vagyonát
ráköltötte, eladva szülői házát. Az állandó feszültségbe teljesen
belefáradt, és egészsége megromlott az átélt izgalmak miatt. 1932.
júniusától felfüggesztették állásából és 1933-ban meghalt.
Hörömpő Dezső 1933. év végén lett a templom lelkipásztora.
Elképzelhetetlenül nehéz körülmények fogadták: széthúzás a
presbitériumban és a gyülekezetben, kölcsönös vádaskodások, és
bármennyire fontosnak tartották a lelki munkát, az egyházközség feje
felett ott lebegett az aranypengőben megszabott banktartozás réme.
Hörömpő Dezső a Konvent számvevőjeként jó pénzügyi szakember volt, aki
átlátta a gazdasági helyzetet és következetes munkával helyreállította a
gyülekezet anyagi helyzetét. Mi sem mutatja jobban, mint az, hogy
1940-ben a Rieger cégtől a ma is használatos orgonát megrendelték.
A második világháború nem végzett nagy pusztítást az épületben, a
károkat rövid időn belül helyrehozták.
A templom 2011-ben
Képek