Árpád-házi Szent Margit plébánia

XIII. kerület, Angyalföld, Szent Margit tér 1.

Möller István műegyetemi tanár tervei alapján, a zsámbéki romtemplom mintájára épült 1933-ban.


AJÁNLÓ

Az 1919-ben létrejövő Kápolnaegyesület nevű társaság 1920-ban egyházi jóváhagyással egyházközséggé alakult, amelynek élére Dr. Zaymus Gyula hitoktató került. Eleinte csupán vasárnaponként tartottak istentiszteletet a Pannónia utcai elemi iskola tornatermében; a hordozható tábori oltárt a katonaságtól kapták kölcsön, amelyet később dohánygyári ládák deszkájából ácsolt oltár váltott fel. Nemsokára az iskola szuterénjében rendeztek be egy kápolnát, aminek a Jézus Szent Szíve nevet adták.

Miután összeírták a környék híveinek nevét és számát, elérték, hogy a kápolnában keresztelhessenek. Ezután karitatív, szociális és kulturális egyesületeket alapítottak, Egyházközségi Élet címmel kis példányszámú kiadványt jelenítettek meg, amelyet ingyen osztogattak az utcán. A csütörtöki és vasárnapi kultúrműsorokban szerepeltetett gyermekek által a szülőket is becsalogatták az egyházi életbe.

Responsive image
Möller István

1923-ban a csatornákból feltörő víz elöntve a pincekápolnát tönkretette a berendezési tárgyakat. Még ebben az évben az egyházközséget kibővítették, amely így felvette a Római Katholikus Plébánia nevet. Első plébánosa Dr. Zaymus Gyula lett. Nemsokára az Árpád-házi Szent Margit nevet is felvették, s elsődleges célként a templom felépítését tűzték ki maguk elé: megalakult a templomépítő bizottság, és kezdetét vette a tíz évig tartó hatalmas munka.

A Főváros főpolgármestere, Dr. Szendy Károly 1924-ben a templom építésének helyszínére telket biztosított az akkori Ferdinánd téren, ami miatt viszont az ott lévő piacot és fatelepet el kellett bontani és odébb felépíteni. Ennek a költségeit (120.000 pengőt) a Főváros állta. Maga a templomépítés munkálatai 200.000 pengővel indulhatott el; Harold Harmsworth, Rothermere lordja (aki 1921 után a magyar határrevízió egyik fő támogatójává vált) 50.000 pengőt adományozott.

(Ő volt az általa alapított Daily Mail című angol napilap tulajdonosa, aki újságjában Magyarország helye a Nap alatt címmel indította el a nemzetközi figyelemfelkeltést a Magyarországot ért trianoni igazságtalanságról. Ennek emlékére állították fel közadakozásból a Wenckheim-palota (ma Szabó Ervin Könyvtár) elé a Magyar Igazság Kútját).

Az egyházközség e pénzekhez különböző kultúrműsorokkal, bélyegek és különböző képeslapok kiadásával, egyéb mecénások felkutatásával további 50.000 pengőt gyűjtött össze. 1931-re közel 300.000 pengő gyűlt össze. A karlsruhei, majd a bécsi műegyetemen tanult Möller István építészt Dr. Szendy Károly ajánlotta az egyházközség figyelmébe. (Möller 1914�1932 között a budapesti József Műegyetem középkori építési tanszékének volt a tanára. Nevéhez fűződik az erdélyi vajdahunyadi vár, a gyulafehérvári székesegyház, a pécsi ókeresztény mauzóleum és a zsámbéki templomrom helyreállítása.

Az építkezés elé figyelmetlenségből néhány akadály került, amiket apránként és nagy nehézségek árán, de sikerült rendezni: a kezdetekkor derült ki, hogy a templom telkét egyszerre kapta meg a plébánia és egy fatelep tulajdonosa is. Mikor sikerült rendezni e vitás helyzetet, akkor kiderült, hogy a telket 17 méterrel odébb jelölték ki - véletlenül. Ezután Főváros építési tanácsosa gáncsoskodott azzal a Városházán, hogy a templomot ne ide, hanem máshová építsék fel; ezt a helyzetet csak azután sikerült elrendezni, miután a tanácsost más munkakörbe helyezték át.

Responsive image
A templom építése 1932-ben

1933-ra a templom végül felépült, amelyet október 15-én szenteltek fel Dr. Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek által. Az építkezés két év alatt lezajlott, s 1.000.000 pengőt fordítottak rá.

Responsive image
A templom 1935-ben

A belső tér díszítése, festése közel 10 évet vett igénybe; az építőmester Wihart Ferenc volt, a vasmunkákat Polgár Ignác, az asztalosmunkákat Juhász Lajos készítette, a harangokat Slezák József öntötte. Wihart Ferenc (1881-1960) keresztény közéleti ember, több jelentős budapesti középület tervezője és kivitelezője (többek között a zuglói Kassai téri plébániatemplom és a kispesti Jézus Szíve plébániatemplom kivitelező mestere) volt. A templom szobrait Nemes György, a festményeket Heintz Henrik, az ablkokat Róth Miksa műhelye készítette. Minderre a 10 év alatt folyamatosan gyűjtöttek, de nagy adományozó volt a víz-, a gáz- és az elektromos művek is. A jótékonysági esteken a kor művészei is felléptek, mint Basilides Mária, Medek Anna, Székelyhidy Ferenc és Hubay Jenő.

Az egyházközség önálló plébániát sajnos nem tudott építeni, s a kápláni lakások is folyton más helyre lettek költöztetve, mely végül a Váci úton kapott helyet.

A második világháború idején az amerikai szőnyegbombázások szerencsére nem tettek kárt az épületben, noha a környéket szinte teljesen romba döntötte. E bombázásoknak a Nyugati pályaudvar, a Lipót Telefonközpont, illetve több gyár volt a célpontja, így szinte hihetetlen, hogy a templom megúszhatta a találatokat. Az 1945-ös ostrom során több belövés érte az épületet, találat érte a tornyokat, a tetőt és az oldalhajókat és a keresztelőkápolnát is, de szerencsére ezek sem voltak végzetesek. Egy 95 kilós lövedék a jobb oldali toronysisak alatt csapódott be, amely átütve a torony mindkét falát behatolt a másik toronyba, és a harangok között - ahelyett, hogy felrobbant volna - leesett a padlásra és ott is maradt. Egy másik lövedék szintét robbanás nélkül hatolt a templomhajóba, majd a Szent Margit oltár elé esve fekve maradt.

Az ablakokban, falakban, festményekben, szobrokban keletkezett károkat 1945 tavaszán azonnal elkezdték javítani, s 1948-ra, mikor június 2-án Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek bérmált, a templom újra régi fényében pompázott. 1975-ben Bardos Gyula tervei alapján alakították ki az új liturgikus teret, 1988-tól 1994-ig felújították a tetőszerkezetet, az ólomablakokat, a belső festést és a villamos hálózatot is.

Responsive image
A templom és környezete 2018-ban (kép: Google)

A Fővárosi Közgyűlés 2019. május 29-én döntött a XIII. kerületi Lehel téren található Árpád-házi Szent Margit templom előtti terület átnevezéséről, amely a Szent Margit nevet kapta.

Responsive image
A templom felújítása 2020-ban


AJÁNLÓ

Képek

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image


AJÁNLÓ

Adatok

  • Tervezője: Möller István
  • Építés ideje: 1933.
  • Honlap: margitos.hu

Megközelítése

  • Lehel tér
  • Lehel tér
  • Lehel tér