Újpest első telepesei katolikusok voltak, s 1845-ig Dunakeszi fíliájaként szerepelt. 1845-ben a fóti plébániához csatolták. Peitler Antal József váci püspök végül 1870 februárjában az újpesti egyházközséget önálló lelkészséggé tette, s Illek Vince káplánt bízta meg, hogy a lelkészséget plébániává szervezze.

AJÁNLÓ

Újpest az alapításától kezdve szívesen fogadta a különböző vallási felekezetű polgárokat. Mildenberger Márton már 1833-ban elsőként kérte gróf Károlyi István hozzájárulást egy kis kápolna felépítéséhez. Az imahely szűknek bizonyult, ezért rövidesen új, nagyobb befogadóképességű kápolnát avattak. Az 1870-es évek elején már 7-8000 katolikus hívő élt Újpesten, ezért a templomépítés elodázhatatlanná vált.

Károlyi gróf 1868-ban telket adományozott a közösségnek erre a célra, valamint paplak építésére. A paplak 1873-ban készült el és a közelmúltig az új vásárcsarnok helyén állt. A plébánosi jogkörrel kinevezett Illek Vince vakmerő tervet eszelt ki: a templomépítés anyagi fedezetének előteremtésére, pénzügyminiszteri engedéllyel sorsjátékot szervezett, a bevétel kamatoztatására pedig a templomnak szánt adománytelek szélén egy bazárt emeltetett, s a kiadott üzletek bérleti díja a plébániát gazdagította. Ezen felül adományokra, valamint jótékonysági rendezvények bevételére támaszkodhatott.

1875-ben 2,8 m falmagasságig jutott az új templom építése, ám anyagi okok miatt öt évre leálltak a munkálatok. Gróf Károlyi István fia, Sándor 1880-ban átvállalta az anyagi terheket azzal a feltétellel, hogy a tervezettnél szerényebb méretben valósítják meg Isten újpesti hajlékát. Kauser József építész áttervezte, Bachmann Károly építési vállalkozó pedig megvalósította az egyhajós, torony nélküli templomot. 1881. november 25-én fel is szentelhették. Tornyát 1888-ban Kauser építész tervei alapján építették fel. Közel negyedszázadon keresztül Újpest legmagasabb pontja a tetején lévő feszület volt. 1907-ben Zák Alajos építész két oldalhajóval gazdagította az Egek királynéja templom alapterületét. E formájában láthatjuk ma is.

A templomtorony titkai
Újpest katolikus főtemplomát 1881 november 27-én szentelte fel Virter Bertalan váci segédpüspök, az Egek királynéja tiszteletére. Ám, a harangoknak otthont adó és magasságával Isten dicsőségét hirdető tornya azonban csak később öltött testet.

Kauser József készítette el terveit, Heisz Károly építési vállalkozó pedig megvalósítását mozdította elő. Gróf Károlyi Sándor és a hívek nagylelkű adománya fedezte építésének költségeit, így 1888 augusztusában végre elkészült Újpest akkor legmagasabb pontjának számító, 54 m-es templomtorony. Nagyságának közel negyed századig nem akadt vetélytársa, akkor pedig Újpest vízművének részévé váló Víztorony érte utol.

A templom 1890 körül

A templomtorony befejezésének záró aktusa a helyi sajtó szerint 1888. augusztus 15-én történt. Heisz Károly maga vitte fel és helyezte el a torony csúcsán a most is látható feszületet. A kereszt alatti gömbbe két iratot tettek. Egyikből kiderült, hogy Károlyi gróf és a polgárság adományából született a torony Kauser tervei szerint, míg a másik levél az egyházközség akkori vezetőségének névsorát tartalmazta. Minderről az utókor megfeledkezvén, csak a templom 1956-ban véghezvitt felújítása során talált rájuk.

Piac- és templomrészlet

Hamarosan megérkeztek a torony új lakói, a harangok, s 1888. október 7-én este 7 órakor szólaltak meg először. A legnagyobb 1010 kg-os Szent István, az 593 kg-os Szűz Mária, a 172 kg-os Borromei Szent Károly, a 69,5 kg-os Szent Flórián nevét viseli, utóbbi csak tűzvész esetén szólal meg. Az ötödik, 305 kg-os harang már nincs meg, feltehetőleg az első világháború hadászati célú kötelező harang beszolgáltatásának esett áldozatul. Szimpla haranghangjuk az utóbbi években változatos és dallamos harangjátékká bővült.

1891-ben a hatósággal együttműködve, a "vörös kakas” figyelésére tűzőrségi szoba létesült toronyban. És ugyanekkor már az idő múlását is nyomon követhették a járókelők: órával szerelték fel a tornyot.

Még építése során a helyi sajtó rosszmájú cikkel igyekezett az olvasók kedélyét borzolni, amely szerint a templom görbe tornyára épül a csúcs. Hogy ennek mennyire volt valóságalapja – arról mindenki ma is meggyőződhet.

A piac, a templom és a Városháza látványa egy 1905-ös képeslapon

Az egyházközség működése mindig is érzékenyen függött vezetőitől. Ejtsünk szót három olyan férfiúról, akik nélkül nem jöhetett volna létre és nem lenne látható mai pompájában a Szent István téri főplébánia templom.

A római katolikus hitélet agilis mozgatórugója, mondhatni motorja volt Illek Vince pap és helyi káplán. Plébánossá 1875-ben vált, amikor Újpest plébániai rangot kapott. Sorsjátékkal és bazár építésével szervezett gyűjtést a templom építésére, majd különös gondot fordított a megvalósult Isten háza továbbfejlesztésére. 1886 karácsonyára saját költségén új oltárt építtetett, majd gróf Károlyi Sándor újabb telekadományával együtt az épület körüli területet bekerítette és parkosította. Ehhez maga József főherceg adományozott cserjét, bokrot és fát alcsuti birtokáról, talán ezek közül is látható néhány a templom főbejárata mellett. 1897-ben a Ferenc József-rend kiskeresztje kitűntetést kapta. Illek Vince 1905-ben 68 évesen hunyt el.

Az Utóda, dr. Varázséji Béla idején összegyűlt adománynak köszönhetően bővülhetett a plébániatemplom: 1908-ban, Zák Alajos tervei szerint oldalhajók épültek a főhajóhoz. 1911 pünkösdjén pedig először szólaltak meg – a közelmúltban felújított – orgona sípjai. Újpest legnagyobb hangszere Országh Sándor és Fia rákospalotai orgonaépítő manufaktúra keze nyomát dicséri. Varázséji Béla 1917-ben váci kanonokká lépett elő, majd őrkanonok lett. 1927-ben Újpest díszpolgárává választották.

Tőle 1925-ben vette át a főplébánia vezetését dr. Csík József apátplébános. Többek között a nagytemplom felújítása, és a Nap utcai templom alapítása fűződik nevéhez. 1937-ben, a plébánia épületegyüttese mellett létrehozta a Katolikus Kultúrházat. Politikai pályán is mozgott.

2010. augusztus végén a rendes testületi ülésén módosította az önkormányzat a költségvetést. Ekkor javasolta Szabó Gábor képviselő, hogy egymillió forintot adjanak az Egek Királynéja Főplébánia toronyórának a felújítására. Horváth Zoltán főplébános örül, hogy sok év után végre rendbe tehetik a toronyórát.

Szabó Gábor a költségvetés módosításánál arra hívta fel a figyelmet, hogy rossz az Egek Királynéja Főplébánia-templom toronyórája. Márpedig ez egyáltalán nem illik bele a felújított, szép Főtér képébe. Javasolta: egymillió forintot
különítsenek el a felújítására. A testület egyhangúlag támogatta az ötletet. Pontosan nem tudni, mennyi idős a toronyóra; legkorábbi idő az 1885 év lehet, de az is megeshet, hogy 1911- ben építették be. Precíz dokumentációk nem állnak rendelkezésre.

"A toronyóra már hat éve áll. Szakemberek vizsgálják majd, milyen állapotban van a mechanikája. Hogy a pénz mire lesz elég, nem tudni. Lehet, a lapcsere, amit mi is láthatnánk, elmarad. Persze az lenne a legjobb, ha egy korszerű, pontos időt mutató, esetleg hangot is adó toronyórán néznék az időt az újpestiek" - idézi fel az Újpesti Napló augusztus 23-án.

2012. augusztusában fejeződött be a templom felújítása. Alig több mint egy esztendő alatt készült el az Egek Királynéja főplébánia templom épületének rekonstrukciója. A költsége - a két naptári évben - összesen 16,5 millió forint, melynek nagy részét Újpest Önkormányzatának pályázata során az egyháznak adott pénz fedezte.

2015. augusztus 30-án ünnepi szentmise keretében szentelték fel az Egek Királynéja főplébánia felújított orgonáját, ami eredeti állapotában, hangzásában csendült fel.

A felszentelés napja egybeesett a templom búcsújával. A hálaadó szentmisét Snell György, a Szent István-bazilika plébánosa mutatta be. A jeles eseményen dr. Molnár Szabolcs alpolgármester is részt vett. A misét bemutató plébános- e kettős ünnep kapcsán felhívta rá a figyelmet, hogy az egyházközség központja a templom, itt kerülhetünk közel Istenhez.

Krisztus feltámadására utalva úgy fogalmazott, halálunk után átalakulunk, a test romol- hatósága helyett felöltjük a romolhatatlansá- got. A mai viszonyokra utalva arról beszélt, szerinte azért kevés az öröm, mert kevés a hit és a szeretet, pedig ahol szeretet van, ott boldogság van. A hozzá tanácsért forduló ifjú házasulandóknak is azt mondta, ne azt nézzék, hogy a másik mivel teheti boldoggá őket, hanem azt, hogy a párjuk igényeit ismerve ők mit adhatnak neki!

Újpestre vonatkoztatva azt kívánta, a temp- lom búcsúja legyen egy boldogabb jovo kezdőpontja.

A mise végén Horváth Zoltán, az Egek Királynéja templom plébánosa, Újpest Díszpolgára köszönetét mondott mindazoknak, akik az összesen huszonnégy millió forintos orgonafelújítási munkálatokat valamilyen formában támogatták. Külön kiemelte Újpest Önkormányzata segítségét és a hívek felajánlásait. Az immár eredeti hangzásvilágában felcsendülő hangszer avatóhangversenye szeptember 12-én volt.

2016. szeptember 17-én zajlott az Ars Sacra fesztivál az egyházi vonatkozású művészetek hete, amely programsorozatnak tizedik éve résztvevője az újpesti plébánia.

Az Ars Sacra fesztivál alappillére az a 2007-ben megrendezett Városmisszió, amely II. János Pál pápa buzdítására született. Alap- gondolata, hogy az egyház, a hit épít, és lelki gazdagságát nemcsak a templomok falai között kell éltetni, hanem ki kell vinni az utcára, az evangéliumi örömhírrel együtt.

Az Egek Királynéja Templom Navicella kamaraegyüttese második alkalommal kíván részese lenni ennek az országos szintű rendezvénynek. Az idei Ars Sacra szereplése azért is kiemelkedő, mert ezúttal nem csupán a nyitott templomok napjának egyik résztvevője, hanem az Ars Sacra fesztivál zenei művészeti tevékenységei között hirdeti magát.

Tagjai egész évben lelkesen kutatnak olyan zeneszerzők után, akiket valamiért elfeledtek az idő múlásával, műveik sehol nem szólalnak meg.

A fellépés alkalmával nagy utazás részesei lehetnek a koncertre látogatók. A középkori Mária kancióktól egészen a romantika Ave Maria-ig színes repertoár született. Elhangzanak Monteverdi, vagy a kevéssé ismert és játszott Jean de Castro, Francesco Cavalli, Georges Rupés darabjai, de természetesen nem maradhatnak el a nagy zeneszerzők művei sem. Händel és Bach egy-egy műve is szerepel a műsoron. Mind közül talán a romantika korában élt és alkotott francia George Rupés a legérdekesebb. Olyan zeneszerzőről van szó, akinek a világhálón mindössze néhány szerzeménye található meg, de személyéről, munkásságáról a jelentősebb zenei oldalakon njncs adat. így egy méltatlanul elfeledett zeneszerző Ave Maria-ja ismét megszólal fuvola és orgona kíséretében.

2017. májusában jött a hír, hogy az 58 méter magas templomtornyot felújítják. Ekkorra az oldalfalak tetején levő csúcsdíszek, zárókövek is málladoztak és kisebb-nagyobb darabok törtek le belőlük. Az oldalhajók palafedése is erősen porladozott, az idő vasfoga kikezdte. Első lépcsőben a torony állványozása készült el, hogy látni lehessen közelről a hiányosságokat. A munkálatok 2018 októberében fejeződtek be.

A templom 2018 telén (kép: Somogyi Endre)

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ