A romantikus, bizánci-mór stílusú műemléket 1854-1859 között emelték Ludwig Förster bécsi építész tervei szerint. Belső díszítése, illetve berendezése részben Feszl Frigyes elgondolásai alapján készült. A templom Európa legnagyobb működő zsinagógája. Hossza 75 méter, szélessége 27 méter. Az épületet vörös és fehér tégla burkolja, kerámiadíszítéssel. A hagymasisakos tornyok közötti homlokzat legfőbb dísze a rózsaablak, amely alatt Mózes II. könyvéből választott idézet héber nyelvű felirata olvasható: "Készítsetek nékem szentélyt, hogy lakjam benne". A homlokzattól balra lévő szárnyépületet 1929-1931 között emelték Vágó László terve szerint, az eredeti templomhoz alkalmazkodó stílusban.

AJÁNLÓ

A zsinagóga építésére kiírt pályázatra a kor legnevesebb mérnökei jelentkeztek, amelyet végül Ludwig Förster német építész nyerte meg mór stílusú pályázati tervével. Korábban ő tervezte a bécsi zsinagógát is. A kivitelezést alig négy év alatt végezték el, ami akkoriban rendkívül jó időnek számított.

Az építésvezető, bizonyos Wechselmann Ignác műépítész (aki egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta) Förster távollétében még az egyik rivális építész, Feszl Frigyes terveit is igénybe vette, aki így a templom belső szentélyének tervezője lett.

Feszl Frigyes zsinagóga terve

Ludwig Förster terve

A két párhuzamos épületrész közé helyezett kupolás tömeg hatása egyszerre középkori, antik és mediterrán. Az íves nyílások keleties, vagy inkább mór hatású záródása, a sarkokon feltűnő minaret-szerű oszlopok, a pártázat csipkéje a kupolás épület magas és méltóságteljes megjelenésével együtt egy sohasem volt, de rendkívül kifejező stílust teremtett. Feszl 1858-ban megkapta a megbízást a szentély berendezésére, többek között a frigyszekrény megtervezésére. Feszl stílusérzékenysége és dekoratív készsége kellett a magas művészi színvonalú részletek és berendezési tárgyak elkészítéséhez.

A Zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor.

A Dohány utcai zsinagógához az elmúlt közel évszázad alatt számos történelmi és kegyeleti emlék fűződött. A szomszédos, azóta lebontott saroképületben született 1860-ban Herzl Tivadar politikus és író, a Zsidó Állam megálmodója, a cionista politika atyja és a Cionista Világszervezet megalapítója. Emléktáblája a múzeum lépcsőfordulójában található.

1860. december 20.-án "zsidó-magyar testvéresülés" ünnepséget tartottak, melyen államférfiak, tudósok, írók, művészek jelentek meg, s ekkor első ízben felhangzott zsidó templomban a Szózat. 1861. április 8-án Széchenyi Istvánért, 1894-ben Kossuth Lajosért (temetésének napján) tartottak ünnepi megemlékezést.

Georg Michael Kurz: A Dohány utcai zsinagóga

A zsinagóga 1878-ban

A zsinagóga 1885-ben

A zsinagóga 1894-ben

A zsinagóga 1910-ben

1929 és 31 között a zsinagóga egész környezetét újjávarázsolták. Akkor emelték a mai Zsidó Múzeumot (hivatalos nevén Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény), a kupolás Hősök templomát, amely az első világháborús zsidó hősök emlékét őrzi, s amely sokáig a Rumbach utcai templom megszűnése után az úgynevezett status quo (mérsékelten konzervatív) irányzatú pesti zsidóság legfőbb imaházaként működött. Az akkori átépítés során alakították ki azt az oszlopcsarnokkal körülvett kertet is.

1931 tavaszán revolveres merénylő golyói oltották ki két hívő életét, 1938 februárjában pedig a szemközti ház tetejéről kézigránátot dobtak az istentiszteletről távozók közé. Végül 1944-ben itt állították fel a pesti gettót: egyik kapuja az árkádsor Wesselényi utcai oldalán volt. A mögötte levő háztömbökben és magában a zsinagógában is közel hetvenezer embert zsúfoltak össze.

A zsinagóga látványa a körút felől
(még látni a szomszédos telek elbontott épületének tűzfalát)

Budapest ostroma idején a templomot 27 találat érte, ezek egyike-másika hosszú évtizedeken át látható volt a homlokzaton. A templom kertje ekkor lett a mártírok temetője. Itt hantolták el - sokukat tömegsírban - a betegségben és éhen halt áldozatokat. Többségüket később a hozzátartozók kérésére exhumálták és a budapesti zsidó temetőkben helyezték végső nyugalomra. Jó részüket azonban (mintegy hétezer holttestet) nem tudták azonosítani, vagy hozzátartozójuk sem maradt életben: így hamvaik ma is itt nyugszanak.

A budapesti Dohány utcai zsinagóga ma a világ második legnagyobb és Európában - az amszterdamival együtt - a legmonumentálisabb zsidó templom.

A Hősök zsinagógája ma már elválaszthatatlan része az épületegyüttesnek. Az árkádsor és a hétköznapi istentiszteletek céljára használt, 186 személyes, Vágó László által tervezett Hősök Temploma 1931-ben épült. A Hősök Zsinagógája annak a néhány ezer magyar zsidó katonának állít emléket, akik az első világháború harcmezőin haltak meg.

A bejárat felett héber szövegből formált hatalmas Dávid-csillag van. A díszítőelem különlegessége, hogy a következő bibliai idézetek betűiből alakul ki a csillag: אֵיךְ נֹפְלוּ גִּבֹּרִים Éch nóflú gibbórím / Éch noflu gibajrim, vagyis "Jaj, hogy a hősök elhullottak a harcban".

Télen, mivel a nagytemplom befűtése szinte lehetetlen, itt tartják a péntek esti (szombat bejövetele) és szombat délelőtti istentiszteletet. Újabban a hétköznapi istentisztelet helye a szintén Wesselényi utcai bejáratú Talmud?Tóra terem.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ