A Clarisseum létrejötte elsősorban a Károlyi grófi család gyermekszeretetének a gyümölcse. 1870-ben megalapították az Első Budapesti Gyermekmenhely Egyletet, s az épületkomplexum tervezésére a család Ybl Miklóst kérte fel.
Az együttes középső részét francia román stílusú
kápolna foglalja el. 1903-ban a gyermekmenhelyeket az állam vette át.
Ekkor az intézményt a Vincés nővérek vezetésével katolikus leánynevelő
intézetté szervezték át.
Az első világháborúban hadikórháznak adott helyet, majd 1924-ben az
Országos Katolikus Patronázs Egyesület vette bérbe és átadta a szalézi
szerzeteseknek. Az intézet igen kedvelt és népszerű lett a város
ifjúsága körében. A szalézi atyák gondos lelkipásztori tevékenységét a
kápolna állandó zsúfoltsága jelezte. Így érthető, hogy az intézet
államosításával egyidőben a váci megyéspüspök úr 1948. október 25-én
kelt leiratával 1949. január l-jei hatállyal az Egek Királynője
plébániától leválasztva a Clarisseumot, önálló plébániává tette és annak
ellátását a szalézi rendre bízta.
A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci
egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
Bővebben lásd:
Újpesti Clarisseum
Képek