Ma már szinte elképzelhetetlenül nehéz korban, a háború után, a totális kommunista hatalomátvétel előtti utolsó pillanatban, 1949-ben épült a budai Kapisztrán Szent János-templom. Előzménye a Margit körúti templomtól a Rózsadombra felvezető keresztúti stációk végénél emelkedő XVII. századi Veronika-kápolna volt, amely az ostrom alatt elpusztult.
A misézőhely nélkül maradt rózsadombi hívek és a
budai ferences atyák alkalmas helyszínt keresve a Törökvész út és a
Tövis utca sarkán szép fekvésű telekre bukkantak, amelynek tulajdonosa
Herczeg Ferenc volt. Mikor a hívek közül valaki felkereste, a nagy író
kijelentette, hogy magánszemélynek nem adja el, de az egyháznak
szívesen. Négyszögölenként 80 forintot kért, de amikor megtudta, hogy
templomot akarnak rajta építeni, húsz forintot engedett az árból.
A templom Say-Halász Antal tervei alapján villámgyorsan, nyolc hónap
alatt "szerkezetkészre" megépült, mert félő volt, hogy a hatalom
bármelyik pillanatban leállíthatja a munkálatokat. Érdekes, hogy az
építés tempójával épp az akkori kommunista legfelső vezetés egyik tagja,
Vass Zoltán, a Tervhivatal elnöke volt elégedetlen. A közelben lakott,
és egyszer megszólította a munkásokat. Azt kérdezte, miért szakaszosan
dolgoznak, miért nem folyamatosan. A válasz az volt, hogy nincs pénz;
anyagot csak akkor tudnak venni, ha a hívektől újabb adományok érkeznek.
A legközelebbi alkalommal, amikor hazafelé tartott, az építkezésen
tartózkodott a Margit körúti plébános, Gábris Grácián ferences is. Vass
Zoltán a kezébe nyomott húszezer forintot, és azt mondta: fejezzék be
gyorsan. Ő már tudott valamit... Jóindulatának oka pedig: a
Horthy-korszakban a váci börtönben raboskodott, ahol a börtönlelkész a
szintén ferences Riba Hugó volt, akit emberségessége miatt még a
kommunisták is szerettek.
A templom történetéről, művészeti értékeiről (Molnár C. Pál, Pleidell
János, Jeges Ernő, Metky Ödön, Búza Barna, Kontuly Béla, Fuchs Hajnalka
és mások alkotásai) és a lelkipásztori munkáról szép kötetet jelentetett
meg a Rózsadombi Ferences Alapítvány Frajka Félix templomigazgató, Mádl
Dalma, Rónay László és Székely Imre tollából.
Képek