Angyalföldi evangélikus templom

XIII. kerület, Angyalföld, Kassák Lajos utca 22.

Rimár Jenő, a Városligeti fasori templom körzetéből kiküldött hitoktató lelkész kezdte meg 1919-ben az evangélikusok összegyűjtését Angyalföldön. Az istentiszteleteket kezdetben a Váci út 61. szám alatti iskola tornatermében és az Üteg utcai polgári iskolában tartották. Már 1923-ban megindult a gyűjtés a templomra.


AJÁNLÓ

A részvétel az istentiszteleteken egyre emelkedett és a templomalap is évről évre nőtt, pedig Rimár Jenő 1934-es jelentése szerint Angyalföld a fővárosnak a nyomortól talán a legsújtottabb kültelki része. Némely évben mindössze 1.000 Pengő körüli összeggel járultak hozzá a hívek a templomalaphoz, mely az első költségvetés 160.000 pengős előirányzata mellett elenyésző összeg, Rimár Jenő mégis elégedett volt, hiszen 1935-ben mint írta, a kenyeret adó gyárak helyét ócskavastelepek foglalják el, a jobban öltözött munkásosztály mintha eltűnt volna, és sokan vannak olyanok is, akik szegényes öltözetük miatt az istentiszteleteket restellik látogatni.

A hívek adakozásán kívül a külső és a közegyházi segítség is hozzájárult ahhoz, hogy 1937. június 27-én 1.300 ember jelenlétében az oltártér alapfalában elhelyezhették a templom alapkövét. A kiküldött 4.000 meghívó többségét a hívek maguk kézbesítették, csak kétszázat adtak postára. Az épület még a tél beállta elõtt tetõ alá került, bár a jelentések a munkálatok elhúzódásáról panaszkodnak. A következõ, 1938-as év májusától már a templom alagsorában tartották az istentiszteleteket, az el nem készült ablakok helyére abroszokat feszítettek.

Raffay Sándor püspök szentelte fel a kész templomot, 1938. október 30-án. Még ebben az évben, december 18-án szentelte fel Kemény Lajos esperes a Láng család által adományozott 4 mázsás harangot. A gyülekezet szerezte be a még hiányzó vörös márvány keresztelõkövet, megépíttette az alagsori színpadot, ruhatári fogasokról, szeretetvendégséghez asztalokról gondoskodott. A templompadokat a Deák téri templomból kapták, ahol újakat csináltattak. 1943 húsvét hétfõjén szentelte fel az új oltárképet, Raksányi Dezsõ művét, az esperes. A kép az emmausi tanítványok történetét eleveníti meg.

Közvetlen veszélybe kerül a templom 1944. szeptember 14-én éjjel, amikor porig ég a közeli Mezõgazdasági, Fegyver és Gyutacsgyár, és gyújtóbomba lobbant lángot a szomszédos fatelepen, ahol 25 vagon fát raktároznak. Az oltáshoz a templomudvarról viszik a vizet kerti locsolótömlõvel. Néhány nap múlva, szeptember 19-én betörnek az ablaküvegek, és néhány ablak tokostul szakad ki a légnyomás következtében. Az istentiszteleteket légiriadók és bombázások zavarják meg.

Ennek ellenére még Budapest ostroma idején is csak egyetlenegyszer marad el istentisztelet (1945. január 6-án), de az óvóhellyé alakított alagsorban tartják meg õket. Az udvaron magyar, német, majd szovjet ágyukat és aknavetõket állítanak fel, az alagsorba katonák szállásolják be magukat. Egy alkalommal 30 pár lovat akarnak a templomba kötni, de Rimár Jenõ az oltárképre mutatva eléri, hogy máshová vigyék õket.

A háború szomorú mérlege 10 légiakna találata a templomon, 4 légiakna találata a lelkészlakon, átlyukasztott toronykupola és megrepedt harang. Bár nem lehet istentiszteletet tartani benne, de megmaradt és áll a templom.

Responsive image
A templom 2011-ben

Az ötvenes évek nehézségeit csak tetézte, hogy 1956 októberében templomunkat újabb károk érték, melyeket az állam 110.000 forintos költséggel rendbehozatott ugyan, helyreállítva a templom és a lelkészlak tetõzetét, ereszcsatornáit. Állandóan szükséges volt valamilyen javítás, de átfogó felújításra a hosszan beteg és 1966-ban elhunyt Gádor András lelkésznek nem volt lehetõsége. A hatalmas társadalmi változások gyökeresen megváltoztatták, lefékezték, részben meg is bénították az egykor eleven gyülekezeti életet.

A templom alagsorát nagy esõzések idején elöntötte a víz, nem egyszer a tûzoltókat hívták segítségül, de sokszor a hívek hordták ki a vizet vödörrel. A templomablakokat rendszeresen bedobták.

Benczúr László lelkész 1966-ban elsõként ezekkel a feladatokkal találta magát szemben. Az ablakokra dróthálót szereltek, az alagsori csatornát elfalazták: megkezdõdhetett az alagsor felújítása. 1972-ben fûthetõ tették a karzat alatti részt, 1973-ban belülrõl festették a templomot, 1974-ben kívülrõl tatarozták. 1976-ban pedig elkészült a 7 regiszteres, 400 sípos kis orgona.


AJÁNLÓ

Képek

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image


AJÁNLÓ

Adatok


Megközelítése

  • Dózsa György út
  • Kassák Lajos utca
  • Dózsa György út