A királyerdei római katolikus egyházközség nem tekinthet vissza évszázadokra, nem épült díszes temploma, nincsenek értékes műkincsei, nem voltak és ma sincsenek gazdag pártolói. Viszont az itt élők összetartása, hite olyan érték, amelyre minden itt élő büszke lehet.
A királyerdei római katolikus közösség kezdeti évei
összefonódnak a lazarista atyák és testvérek, valamint az
irgalmasnővérek működésével. Egyházközségünk második virágzásának ideje,
Királyerdő plébánosi tisztét az összesen két évig betöltő Szendi József
szervező munkájával vette kezdetét (1957-1959).
1957. őszétől Szendi József atya lett Királyerdő plébánosa. Ő nagy
bátorsággal kereste a királyerdei hívekkel a kapcsolatot, próbálta az
egyházközséget összehozni. Sikerrel járt, így lassan újra éledt az
egyházközség.
1958-ban megvette a Szent István út 216. sz. alatt lévő lakóházat, mint
egyházközségi tulajdont, paplaknak. Két szoba összkomfort és az udvaron
egy összedűlő félben lévő mosókonyha (kb. 16 m2). A hátulja be volt
dőlve és a gaz burjánzott. A régi tulajdonos nem használta. Ezt a kis
épületet szemelte ki Szendi atya kápolnának. A hívek segítségével rendbe
hozták.
December 8-án adták át a házat. Elkezdődött a meszelés, takarítás, a
belülről való rendbe hozás. Mindez a lehető legkisebb felhajtással, hogy
a kommunista rendszer ne figyeljen fel rá.
December 22-én előkerült az addig rejtegetett harang is. (Egy kedves
idős házaspár a szén alatt rejtegette. Egyfolytában szenet vásároltak,
hogy valaki észre ne vegye.) Négy férfi, majd egész nap bányászta ki a
harangot a szén alól. Másnap elkezdődött a haranglábkészítés, és 24-én
felhúzták a harangot.
Az első harangozást a plébános húzta, hogy hívja a híveket. Jöttek is.
Legelőször az iskola figyelt fel arra, hogy itt történik valami.
Akadályozták a gyerekek hitoktatását. Szendi atya este foglalkozott
azokkal, akiket az iskola akadályozott. 1959. május 24-én 70 gyermek
lett elsőáldozó. Ugyanebben az évben az atya kérvényt adott be raktár
helység építésére. Az építési engedélyt megadták, így megkezdodött
Királyerdő nagy álma: a templomépítés (55 m2). A hívek összefogásával
felépült a templom négy fala. Kitűzték a májusfát. Amikor rájöttek, hogy
itt templom épült, azonnal megtiltották az építkezés folytatását. Az
indok az volt, hogy az alap nem felel meg az előírásnak. Szendi atyát
azonnal elhelyezték.
1959. karácsonya előtt három héttel, Svoly püspök úr Székelyfi Pált
nevezte ki új plébánosnak. Sajnos, az építkezés éveken keresztül állt.
Egy fészert építettek a kápolna elé, itt volt a szentmise.
Hosszú huzavona után végül 1967. augusztus 6-án szentelték fel a
templomot.
Az 1967-ben felépült, Szent István út 216. számú telken álló, Szűz Mária
Szeplőtelen Szívének szentelt templom falaiban őrzi ezeknek az éveknek a
történetét. A sekrestyétől a hajó előteréig tartó falszakaszba beépültek
a lazarista atyák vezetésével épített templom 1956-ban elbontott, majd
letisztított téglái.
Az 1957-67-ig használt, a 67-es templomépítés során lebontott
mosókonyha-kápolna és fészerkápolna tégláit pedig az építkezés második
szakaszában, az előtértől a hajó hátsó részéig tartó falszakasz őrzi.
Képek