Egy 1281-es oklevélben fordul először a "Nyír-Palota" név. Az Árpádok korában templomos település volt. 1546-ban egy török adóösszeírásban lakatlan puszta-ként szerepel a falu. A török világ után az Újfalussyak szervezték újra az életet. 1923. június 30-án a nagyközséget várossá minősítették, majd 1950-ben XV. kerületként Budapesthez csatolták.

AJÁNLÓ

Őslakói palócok és katolikusok, amely utóbbiak 1769-ben az 590 főt számlálta. A XVIII. században, amikor a török után kitiltották a reformátusokat Budáról és Pestről, a budai és pesti református polgárok ide jártak istentiszteletre.

Az evangélikus tótokat Nyitra vidékéről 1730 körül telepíti be Bohuss Sámuel. Eredetileg Megyer, Alag, Palota és Újpest egyaránt Dunakeszi filiája volt. A fóti plébánia alapításakor (1844) Rákospalotát és Újpestet Fóthoz csatolták.

Először Újpest (1870), majd Peitler Antal váci püspök rendelkezése értelmében Rákospalota (1884. május 1.) vált önállóvá. Beller Imre szervező lelkész vezetése alatt 1893. szeptember 29-én lett plébánia. 1891. augusztus 2-án népgyűlésen szavazták meg egy új templom építését.

A Balassa Ernő által készített terveket 1896. november 11-én hagyta jóvá Schuster Konstantin váci püspök.

A templom 1901 körül

A skót katedrális mintájára épült, méreteiben is impozáns templom (a két oldalhajót 12 pillér választja el a 63m hosszú főhajótól; a kereszthajó 34m széles: belső magassága 20m, a torony 70m) freskóit Linek Lajos festette, míg a szobrászmunkák Frank Kálmán kézügyességét dicsérik.

Az oltárokat, a szószéket és a gyóntatószékeket Komáromy Lajos készítette. A négy év alatt felépült templomot 1900. június 29-én Jung János püspök szentelte fel. A templom festését 1927-ben fejezte be Ádám Rezső rozsnyói festő. A megszépült templomot 1928. május 2-án Hanauer Á. István váci megyéspüspök áldotta meg.

A világháborúban erősen megrongálódott épület külső (tető, torony) és belső (festés) felújítását 1989-ban fejezték be. 1996-ban a templom kriptájában urnatemetőt alakítottak ki.

A "capellanus expositus" eleinte a kistemplom melletti iskolában lakott. 1895-ben felépült egy négyszobás plébánia, majd 1902-ben a plébános átköltözött a Fő úton épült plébániába. Ezt az épületet 1951-ben elvették. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

A templom 1904-ben

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ