Az eklektikus-neoromán stílusú, háromhajós, keresztházas bazilikát Ybl Miklós építette 1867-1879 között - francia előképekhez igazodó architektúrával. A főhajó előtt álló, 67 méter magas tornyon nyílik a főbejárat, melynek orommezejét Feszler Leó Krisztus-domborműve díszíti. Felette Szász Gyula Szent Ferenc-szobrát láthatjuk. Az északi külső falon lévő Szent Ferenc-szobor Stróbl Alajos alkotása.
A plébánia története a tatárjárás utáni idôktôl
követhetô nyomon. Pesterzsébetfalva, a késôbbi Szentfalva a törökuralom
alatt pusztult el.
A mai IX. kerületi Boráros tér déli részén a XVIII. században
Pusztatemplom néven volt ismert a templom romja. Az egykori pesti
városfalon kívüli területek a török kiûzése, 1686 után, csak a XVIII.
század elején kezdtek benépesedni. A déli részek a mocsaras talaj miatt
nehezebben találtak gazdára. Az 1792-ben alapított Ferencvárosban az új
plébánia megszervezésével a ferenceseket bízták meg. 1822-ben kis
templom épült, és ettôl az évtôl vezetnek anyakönyvet.
Az
1838-as nagy pesti
árvíz súlyos károkat okozott a templomban. Falait
kívülrôl meg kellett támasztani, nehogy összedôljön. Az épületet végül
1865-ben le kellett bontani.
Az új templom létesítésének elôkészítésére templomépítô bizottság
alakult, amely három építésztôl, Feszl Frigyestôl, Steindl Imrétôl és
Ybl Miklóstól kért pályamûvet. A beadott munkák közül Ybl terveit
fogadták el, így ô tervezhette az Assisi Szent Ferencrôl elnevezett új
ferencvárosi plébániatemplomot, amely 1867. január 8-án megkapta az
építési engedélyt.
Az adományok gyûjtésének elôsegítésére hölgybizottság alakult, báró
Sennyey Pálné elnökletével. A templommal kapcsolatos építészeti terveket
Budapest Fôváros Levéltára ôrzi, részben önálló anyagként, részben az
Ybl-hagyaték részeként. A templom a mai IX. kerületi Bakáts téren épült,
amely az 1820-as évektôl eredetileg Nándor, illetve Templom tér volt. A
tér 1874 óta viseli a híres esztergomi érsek, BakóczTamás nevét.
Ugyancsak 1874-ben Bakátsról nevezték el a Közraktár utcából a
templomhoz vezetô utcát, amelynek korábbi neve Bôrgyár utca volt.
Bakócz Tamás nevét korábban többféle változatban írták. Fraknói Vilmos
történész 1889-ben, az esztergomiérsekrôl írt könyvében véglegesítette a
Bakócz nevet. Tekintettel arra, hogy az utca és a tér már 1874-ben nevet
kapott, nem változtatták meg a közterületek nevét.
Az alapozási munkák 1867. március 9-én kezdôdtek meg. A torony alapozása
körüli viták miatt Ybl módosított eredeti tervén. Az elôtér három
oldalról nyitott lett vol-na, e helyett a jelenleg is látható, kétoldalt
fallal határolt, egy bejáratú elôcsarnok valósult meg. Elôször a Szent
Adalbertrôl elnevezett neoromán stílusú altemplom épült meg, a késôbbi
szentély és kereszthajó alá.
Az 1870. október 9-én felszentelt altemplom önálló utcai bejárattal
rendelkezik az apszis felôl, és már 1870-tôl templomul szolgált. Késôbb,
a második világháború, majd az 1956-os harcok idején is ebben az
altemplomban miséztek (érdekesség, hogy huszonkét oszlop tartja az
altemplom mennyezetét, amelybe Ybl több kis kupolát is beépített).
Az altemplom elkészülte után lelassult a kivitelezés, 1872-ben pénzhiány
miatt kétévre le is állt. 1874 után viszont már látványosan haladtak a
munkák. Nem véletlen,hogy ebben az évben kapta a tér és a templomhoz
vezetô utca a Bakáts nevet. 1876-banbeboltozták a fôhajót, 1877-ben
felkerült a kereszt a toronyra. Már csak a kisebb építési munkák voltak
hátra. Mivel a fôváros árvízvédelmi rendszere ekkorra még nem épült ki
teljesen, a Duna közelsége miatt a tér közepén elhelyezkedô templomot 80
centiméter magas, 94,5 m hosszú, 50 m széles teraszos építmény öleli
körbe, amely az árvíztôl volt hivatott védelmet nyújtani.
A tudatos városrendezés eredményeként, a templomhoz vezetô, széles,
nyílegyenes Bakáts utca kellô teret nyújt a templom tornyának és egész
fôhomlokzati képének érvényesüléséhez.
A templomépület 66 m hosszú, 21 m széles, háromhajós, latin kereszt
alaprajzú, neoromán stílusú, lombard típusú bazilika. A templom sóskúti
mészkôbôl és téglából épült. A kôfaragó munkákat Dittmann Kelemen
végezte. A vöröses színû téglák a téglajegyek tanúsága szerint, a Tatai
Uradalmi Téglagyár-ban készültek. A templom gránitmozaik padlózatát
Luigi Depold, a szentély és a sekrestye fehérmárvány padlózatát F.
Siletti készítette.
Az eredeti tervek szerint a fôhajó és kereszthajók találkozási pontja
fölött huszártorony került volna a tetôzetre, ez azonban nem valósult
meg. A tervezett templomot ábrázoló színes gouache-képet az ekkor Ybl
irodájában dolgozó Schickedanz Albert készítette 1870 körül. Az alkotás
a ferencvárosi plébániahivatalba került.
A 17 m magas fôhajó elôtti, 66,7 m magas tornyot alul nyolcszögben
végzôdô sisak díszíti. Mellette két kisebb méretû fiatorony, amelyekben
csigalépcsôk találhatók. A toronyórát Lechner János helybeli órás
készítette. A torony ácsmunkáit a norvég származású, de a Ferencvárosban
letelepedett és ott dolgozó Gregersen Guilbrand végezte. A harangok
közül az 1562 kg súlyú Szent Ferenc-harangot 1878-ban, a 469 kg-os
harangot 1921-ben Walser Ferenc, a 761 kg súlyú harangot 1948-ban
Szlezák Rafael öntötte.
A torony külsô északi oldalán – egy hatalmas fa általszinte teljesen
takarva – Szûz Mária karján a Kis Jézussal, a déli oldalon Szent József
üvegmozaik képe látható neoromán építészeti keretben. A két alkotás
együttesen tehát a Szent Családot ábrázolja.
A templom leggazdagabban díszített része a fôkapuzat. A hatoszlopos
bélletû, félköríves záródású fôkapu fölötti háromszögletû pártázatos
oromfal csúcsána templom névadója, Szent Ferenc mészkôbôl faragottegész
alakos, égre tekintô szobra áll. Ez az alkotás és a kétoldalt látható
egy-egy angyal Szász Gyula alkotása. A háromszög alakú oromfal
medalionjában látható Krisztus-(Pantokrátor-)dombormû
Feszler Leó
alkotása (Feszler egyébként Ybl más jelentôs budapestimunkáinál –
például Danubius-kút, Várbazár – is közremûködött díszítôszobrászként).
A kovácsoltvas munkákat a korszak legnevesebb szakembere,
Jungfer Gyula
készítette 1878-ban. Jungfer a reneszánsz és a barokk kovácsoltvas
stílust naturalista növényi ornamentikával bôvítette. Ezzel új
formavilágot teremtett, amellyel jelentôs sikereket ért elitthon és
külföldön egyaránt. Munkái több világkiállításon szerepeltek.
A templom orgonáját 1879-ben az Országh-gyár építette. 1902-ben az
Angster-gyár, 1926-ban és 1938-ban a Rieger-gyár, 1957-ben a Fôvárosi
Hangszerkészítô Vállalat, 1972-ben Váradi Ottó építette át. Utolsó
felújítása 1994-ben volt, amelyet az Aquincum Orgonagyár végzett el.
A fôhajót négy pár vaskos kôoszlop választja el a két mellékhajótól. A
templomnak három apszisa van. Érdekesség, hogy a két kis apszis nem a
mellékhajó folytatása. A szentély két oldalán, az egyik apszisban a
sekrestye, a másikban a keresztelô kápolna található. Mindkettôbe a
szentélybôl van a bejárat. Az oltárok szürke márványból készültek,
eklektikus neoromán és neogót stílusban. A fôoltár szentélye fölött
franciás stílusú zárt kupola, csúcsán feszülettel (késôbb a
Szent
István-bazilika fôoltárára is hasonlókupolás díszítés
került).
A templomot felszentelô Simor János hercegprímás a fôoltár készítéséhez
járult hozzá. Bronzból öntött érseki címere az oltár alsórészén látható.
A szentély egyik ékessége a kovácsoltvasból készült szentélyrács. A
rácsot úgy készítették, hogybármikor összehajtható legyen. Napjainkban,
az újliturgikus rendnek megfelelôen, nem zárják el a szentélyt ráccsal a
hívektôl, ezért a rács általában összehajtva látható. Ebben az
állapotban viszonylag kevéssé érvényesül mintázásának szépsége.
Ugyancsak kiváló iparmûvészeti munka a húsvéti gyertyakovácsoltvas
tartója. A bronzöntvények – gyertyatartók, örökmécses, világítótestek –
Ybl tervei alapján a Schlick-gyárban készültek. A márványból készült
szószék a trieszti Slavek Vencel munkája.
A szószék oldalfalára Feszler Leó mintázta a négy evangélista mellképes
dombormûvét, amelyek megjelenésükben a bécsi Stephansdom szószékén
látható evangélista ábrázolásokra (Anton Pilgram1515-ben készült
mûveire) emlékeztetnek.
A templom padjai és az orgonaszekrény asztalosmunkái Thék Endre
kivitelezésében készültek. Ezek ma is eredeti formájukban láthatók.
A plébániatemplomot Ferenc József király és Erzsébet királyné
házasságkötésének 25. évfordulója napján, 1879. április 24-én az a Simor
János hercegprímás szentelte fel, aki 1867-ben Budán királlyá koronázta
Ferenc Józsefet.
A kapubejárat kapuzata alatt két márványtábla látható egymás alatt. A
felsô a templomfelszentelését örökíti meg: ÉPÜLT / ERZSÉBET CS. ÉS
KIRÁLYNÉ VÉDNÖKSÉGE, / BUDA-PEST FÔVÁROS KEGYURASÁGA ALATT, / YBL MIKLÓS
TERVEI SZERINT / 1867–1879. /FELSZENTELTETETT / FERENCZ JÓZSEF CS. ÉS
AP. KIRÁLY / ÉS ERZSÉBET CS. ÉS KI-RÁLYNÉ / NÁSZÜNNEPÜK NEGYEDSZÁZADOS
ÉVFORDULÓJA NAPJÁN, / 1879. ÉVISZENT GYÖRGY HAVA 24-ÉN / SIMOR JÁNOS
BÍBORNOK HG PRÍMÁS, ESZTERGOMIÉRSEK / ÁLTAL.
Az uralkodói pár 1879. május 4-én személyesen is felkereste a templomot
és misekönyvet, stólát, miseruhát ajándékozott a plébániának.
A templom a felszentelését követôen még nem nyílt meg a hívek elôtt,
mivel a belsô díszítés – így különösen a festészeti munkák – még
folyamatban voltak. A munkálatok miatt egy ideig még az altemplomban
tartották a szentmiséket. A szentély és az oratórium díszítô festését
Scholz Róbert
végezte.
A falfestményeket kiváló mûvészek,
Lotz Károly
és
Than Mór
alkották 1879–1881-ben. A két mester korábban több jelentôs középület
(például a
Magyar Nemzeti
Múzeum) belsô dekorációjánál dolgozott együtt, de ez
volt az elsô szakrális jellegû együttmûködésük. Néhány évvel késôbb –
ugyancsak Ybl munkatársaként – olyan fontos épület belsô képeinek
festésénél kaptak meghatározó szerepet, mint a budapesti
Operaház.
A falképek tárgyát és tematikáját a templomépítô bizottság határozta meg
– nem kis viták után.
Az altemplom Szent Erzsébet-freskóját Lotz készítette, ez azonban a
nedvesség miatt hamar tönkrement (az altemplom nedvesedése késôbb is
visszatérô problémát okozott). Than Mór festette a fôoltár mögötti három
képet: középen Jézus, mellette kétoldalt Péter, illetve Pál apostol
egész alakos festménye látható, amelyek a késô reneszánsz stílusvilágát
idézik. Ezek a festmények elhelyezésükben, méretükben és mûvészi
kivitelezésükben a szentély és az egész fôhajó meghatározó értékei
(Péter és Pál apostol alakját egyébként – igaz, egy képen – már 1865-ben
megfestette a mûvész a jászapáti római katolikus templom számára).
A fôoltárban lévô tabernákulum ajtaján Jézus, a Jó Pásztor képe látható.
A fôoltárhomlokzati részén kétoldalt látható festmények: Szent Ferenc
Stigmatizációja, illetve Szent Ferenc Eljegyzése a Szegénység Úrnôvel. A
fôoltár festészeti díszítése Than Mór munkája.
A két mellékoltárt díszítô egy-egy nagyméretû festmény magyar királyok
alakját idézi. A fôoltárral szemben állva, a bal oldalin Than Mór
seccója látható. Szent László vizet fakaszt a sziklából. A mû
középpontjában a lovagkirály alakja, aki csatabárdjával vizet fakaszt a
sziklából szomjas vitézei számára. A mellékalakok magyar katonák, akik a
csodától megdöbbenve, de nagy örvendezéssel fogadják a sziklából
bôségesen áradó, áhított vizet. A jobb oldali mellékoltárkép Lotz Károly
mûve: Szent István alamizsnát oszt. Mellette felesége, Boldog Gizella.
Mindkettôjük feje körül aranyszínû glória. A megörökített jelenet
viszonylag ritkának mondható ábrázolás elsô szent királyunkról. A
mellékoltárok betéteit Than Mór festette.
Than munkája a szentély és a kereszthajó hosszú, elnyúló felületén a
tituláris szent, Szent Ferenc életét megörökítô alkotások. E mûvek közül
kettô 3-3 eseményt örökít meg. A Szent László-oltár fölötti kép:
Prédikáció a madaraknak – A ferences rend reguláinak jóváhagyása –
Stigmatizáció. A Szent István-oltár fölötti festmény: Prédikáció
vakoknak – Gyógyítás – Tûzpróba a szultán elôtt. A szentély két
oldalfalán Than Mór másik két festménye egy-egy önálló jelenetet
ábrázol: az északi falfelületen Szent Ferenc halála, e mûvel szemben
Szent Ferenc megdicsôülése. E falfestmények egyes részletein érzôdik
Giotto Assisiben látható mûveinek ikonográfiai ihletése. Than ugyanakkor
nem az assisi bazilika freskóinak másolására törekedett: önálló
alkotásokat hozott létre. A falképekhez készített vázlatok közül többet
ôriz a Magyar Nemzeti Galéria, és itt található a Prédikáció a
madaraknak, A ferences rend reguláinak jóváhagyása, Stigmatizáció tárgyú
mû olajfestmény változata is.
A kereszthajóban, Than Mór Szent Ferenc-képeivel szemközt, a szentéllyel
szemben, Lotz Károly két nagyszabású mûve látható. A déli részen a
Kapisztrán Szent János törökelleni keresztes hadjáratot hirdet. Ennek az
alkotásnak a kartonjára 1881-ben az uralkodó által engedélyezett 500
forintos pályadíjat kapta a Vallásalapból Lotz.
"Az eklektikusstílus nyugalma üli meg a kompozíciót, egyedül
Kapisztrán harcos egyéniségének jellemzése sikerült meggyôzô erôvel”
– írta a mûrôl Ybl Ervin. (1886-ban oltárképvázlatot készített Lotz
ugyanerrôl a jelenetrôl, amely tömörebb kompozíciójával már kizárólag
Kapisztránra koncentrál. Ez a mû a Magyar Nemzeti Galériában található)
A másik oldalon látható festmény Hunyadi Jánost ábrázolja a
nándorfehérvári csata után, a halálos ágya mellett álló Kapisztrán
Jánossal. Ebben az alkotásban több a drámai erô, mind a kompozíció
megformálásában, mind a mellékalakok kivitelezésében. Mindkét festményen
a XIX. századi német historizáló iskola hatása érzôdik. A két festmény
alapvetôen nem magyar történelmi vonatkozása, hanem Kapisztrán Szent
János alakja miatt került a templom falára. A ferences rendhez tartozó
Kapisztrán alakja azért volt fontos ábrázolandó személy, mert a
ferencvárosi templomban és a hozzá tartozó plébánián a szolgálatot a
ferencesek látták el.
Az esztergomi fôegyházmegye 1900-ban vette át a plébániát a ferences
rendtôl. Lotz Károly a Hunyadi halála kartonjára 1880-ban, illetve a
Szent István alamizsnát oszt címû oltárképének tervére 1882-ben a
korszak legrangosabb egyházmûvészeti elismerését, az Ipolyi-díjat kapta
(1881-ben Than Mór kapta az Ipolyi-díjat, igaz, nem a Bakáts téri
templommal kapcsolatos alkotásáért).
Az északi kereszthajó falfelületén, két nagyméretû falkép közül Than
mûve a Szent Anna a gyermek Máriával. Lotz alkotása Keresztelô Szent
János képe. Szemben, a déli oldalfalon szintén Lotz mûvei láthatók:
Dávid kezében parittyával és Góliát levágott fejével. A mellette lévô
kép ugyancsak ószövetségi alakot idéz: Rebeka, kezében korsóval. Mind a
négy festményen a háttér aranyozott mozaik. Lotz Károly nagyméretû
festményei fölött reneszánsz formát idézô keretben négy, bibliai témájú
kép látható a falon. A festmények határvonalainak megformálása a híres
négykaréjos gótikus keretelésre emlékeztet, amely Firenzében számos,
gótikában gyökerezô épület külsô díszítésén látható, de ugyanilyen
keretvonalakkal találkozhatunk az egykori esztergomi várkápolna
1934-1938 között feltárt, közelmúltban restaurált – egyébként reneszánsz
ihletésû – apostol-freskóin is.
Az észak, illetve dél felé nézô, emeleti oldalablakok között két-két
kisebb méretû falfestmény található, kereszt alakú mezôben. Ezek a
festmények olyan magasságban vannak, hogy képi ábrázolásuk alig
kivehetô. Az ábrázolt bibliai alakok: Izaiás, Ezekiel (Thantól), Dániel
és Jeremiás, valamint Szent Gergely, Szent Jeromos (Lotz Károlytól).
Than Mór munkája a színes üvegablakok tervei, amelyeket Katzmann Ede
üvegfestôkivitelezett (Thannak egyébként ez volt az elsô üvegfestészeti
munkája).
Húsz színes ablak tervét késztette el. Közülük nyolc került
kivitelezésre, amelyek a következô bibliai jeleneteket ábrázolták: Mózes
és a rézkígyó, Jónás próféta, Kiûzetés a Paradicsomból, Immaculata,
Angyali üdvözlet, Keresztre feszítés, Feltámadás, Agnus Dei. Az Agnus
Dei kivételével, a többi hét ablaknak fennmaradt az eredeti tervrajza.
Ezeket az 1879-ben készített szénrajzokat a Magyar Nemzeti Galéria ôrzi.
A második világháborúban az üvegablakok megsemmisültek. Hét ablakot
azonban Than Mór fennmaradt kartonjai alapján helyre lehetne állítani.
Ipolyi Arnold besztercebányai püspök megrendelésére Storno Ferenc egy,
Szent Gellértet ábrázoló üvegablakot tervezett. Ennek kivitelezését
szintén Katzmann Ede végezte.
1892-ben szentelték fel a faburkolatos keresztelôkápolnát, amely a
szentélybôl nyílik. Az üvegablakokat Storno Ferenc tervei alapján Ligeti
József készítette. A Szent Családot ábrázoló ablakok a második
világháborúban elpusztultak, az oltár Than Mór festette tablói – Jézus
keresztelése, illetve a Vízözön – viszont ma is a helyükön láthatók.
A templom berendezésének tervezése szinte teljes egészében Ybl Miklós
munkája. Ô tervezte a fôpapi széket a szentélyben, az oltárszônyeget,
valamint az orgona szekrényét, továbbá a fából faragott feszületet.
1880-ban Ybl négyhangú csengôt, felesége miseruhát ajándékozott a
templomnak. Szépek az épségben megmaradt, fából faragott gyóntatófülkék,
amelyeket míves igényességgel készített vasrács is díszít. A stációképek
1898-ban készültek. Stílusukkal jól illeszkednek a templom belsô
hangulatához.
A plébániatemplom híres látogatói között volt a XIX. század 80-as
éveiben Liszt Ferenc és Munkácsy Mihály, akik elismerôen szóltak az
általuk látott mûvészi értékekrôl.
A két oldalbejárat közötti átmenô részben, az egyik oszlop elôtt Szent
József színesre festett szobra áll. Alatta fatáblára festett szöveg:
SZENT JÓZSEF / A SZENT CSALÁD ÔR-ZÔJE, / AZ ANYASZENTEGYHÁZ /
VÉDÔSZENTJE, / A MUNKÁSOK PATRÓNUSA, / HAL-DOKLÓK PÁRTFOGÓJA; /
KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!
A másik oszlop elôtt Szent Rita ugyancsak színesre festett szobra
látható. Itt található az a fából faragott, díszes adománygyûjtô láda,
amely szintén a templom eredeti ékességei közé tartozik.Jelentôs
egyházszervezeti változást jelentett, hogy 1923-ban a plébánia
területébôl három új plébánia alakult.
A plébániatemplom a XX. században is gazdagodott jelentôs mûvészi
alkotásokkal. Az Országos Egyházmûvészeti Tanács 1942 októberében
Budapesten tartott ülésén elismerôleg szóltak Grantner Jenô két egész
alakos szobráról, amelyek 1943-ban kerültek a Bakáts téri templomba. A
szentélybe vezetô lépcsôk mellett álló két mû Mária Szent Szíve, illetve
Jézus Szent Szíve (Jézust a XVII. századtól ábrázolják a mellén látható
su-garas szívvel, elsôsorban Alacoque Szent Margit látomásai nyomán).
A pápa 1856-ban rendelte el a Világegyház számára a Szent Szív
ünneplését. A keresztény egyházmûvészetben Szûz Máriát is ábrázolják a
mellén látható sugárkoszorús szívvel). Grantner abudapesti Iparmûvészeti
Iskolán tanult, majd 1928–1929-ben egy évet végzett a Képzômûvészeti
Fôiskolán. 1933–1935-ben állami római ösztöndíjasként Rómában
képeztemagát. Az 1930-as és 1940-es években a római iskola
stílusirányzatát követte, s ebben a stílusában fogant a templomban
látható két, ötnegyedes életnagyságú szobor is. A két alkotás sikerrel
kerülte el a hasonló ábrázolásokra gyakran jellemzô túlzott patetizmust.
Mindkét szobron látható a szent szív, de a mûvész Jézus, illetve Mária
maga elôtt tartott kezével némileg árnyékolja a szívet, amely – bár
központi helyet foglal el a kompozícióban – nem feltûnô. A ruhák
mesterien megformált redôzete megosztja a figyelmet, így a két alkotást
egyszerre jellemzi a szakrális hûség és a finom elegancia. A glóriák is
inkább csak jelzettek, nem uralják a két mû összképét (Jézus szent
szívének és Mária szentszívének szobor párban való ábrázolása nem egyedi
jelenség. Ilyen alkotásokkal találkozhatunk például a sárvári
plébániatemplom két barokk mellékoltárán, vagy Budapesten a kôbányai
Lengyel-templom elôcsarnokában).
A templom 1879-ben
A második világháborúban jelentôs károk keletkeztek a
templomban. Az ostrom pusztításai után 1948-ra a hívek adományaiból
elkészült a külsô restaurálás. A fôbejárat melletti tábla a templom
1948-as helyreállítása és a Boldogasszony éve emlékét ôrzi: AZ /
1938–1945 / VILÁGHÁBORÚBAN / MEGSÉRÜLT TEMPLOMUNK / BELSEJÉT A HÍVEK/
ÖNKÉNTES ADOMÁNYAIBÓL / ÁLLÍTOTTUK HELYRE / BOLDOGASSZONY ÉVÉBEN
/1948-BAN. / A / KATHOLIKUS ÖSSZETARTÁS / ÉS ÁLDOZATKÉSZSÉG / SZÉP
PÉLDÁJÁT /E TÁBLÁVAL / ÖRÖKÍTETTE MEG / AZ EGYHÁZKÖZSÉG (Néhány
pontosítás a felirathoz: a második világháború kitörésének éve 1939, a
Boldogasszony éve rendezvényeit pedig 1947-1948-ban tartották
Magyarországon).
1949-re Gerô László irányításával befejezôdtek a
belsô restaurálások. A freskókat Kákai Szabó György állította helyre
1949-ben.
A háborúban súlyosan megsérült, eredetileg rendkívül gazdag
festészeti díszítôelemek helyett lényegesen leegyszerûsített formában,
díszítések nélkül került kifestésre a belsô tér. A kényszerû restaurálás
pozitív eredményt is hozott: a templom belsô megjelenése
egyszerûsödött, amelynek révén jobban érvényesülnek az építészeti
fôvonalak.
1950-ben jelentôs kortárs alkotással gyarapodott a templom.
Páduai Szent Antal egész alakos szobrának kismintáját 1949-ben alkotta
Ferenczy Béni. A következô évben készült el a szobor ruszkicai márványból
faragott, 189 centiméter magas változata, amely a bal oldali
mellékhajóban áll. A mûvész a ferences rend öltözetében, mezítláb
ábrázolta a szentet, bal kezében a Gyermek Jézussal. Szent Antal
általában elterjedt megjelenítéseivel szemben, Krisztus aktív
résztvevôje a kompozíciónak: jobb kezével keresztet rajzol a szerzetes
homlokára. Az alkotás igazi, élô kapcsolatot ábrázol Jézus és Szent Antal
között. A szobor az egyik legsikerültebb hazai Szent
Antal-ábrázolás.
Az északi oldalkijárat mellett Káldor Aurél 1962-ben
készített Prágai Kis Jézust ábrázoló fehérmárvány dombormûve található
üveg alatt. Az ábrázolt mû eredetije a prágai karmelita kolostorban
található. A kegyszobor a Gyermek Jézust ábrázolja, koronával a fején,
mellkereszttel, bal kezében a földgömböt jelképezô országalmával. Jobb
kezével áldást oszt. A szobrot Lobkowitz Polyxena hercegné kapta
Spanyolországból nászajándékba. Ô adományozta 1628-ban a prágai
karmelita kolostornak, ahol ma is ôrzik (a teljesség kedvéért
megemlítendô, a Gyermek Jézus ábrázolása hasonló
ikonográfiai megjelenítéssel már a XIV. századtól ismert, igaz, e
témakörben a Prágában található szobor a legismertebb).
Káldor Aurél
elegáns, finom mûvészi eszközökkel, túldíszítettség nélkül ábrázolta a
prágai kegyszobrot, és elsôdlegesen annak szakrális jellegét
igyekezett kiemelni - sikerrel. A mûvész finoman stilizált plasztikáinak
sorával látta el templomainkat, e mûvei közül az egyik legjelentôsebb
a ferencvárosi plébániatemplomban látható Prágai Kis Jézus. Az alkotás
mellet kovácsoltvas keretbe foglalt falemezen olvasható a szobor
története.
A szemben lévô, déli oldalkijárat mellett Szappanos Béla
1961-ben Kis Szent Terézrôl készített bronz dombormûve látható. A
karmelita apácaruhás nôalak jobb kezében keresztet tart, bal karjával
rózsákat ölel magához (az 1897-ben elhunyt, 1923-ban boldoggá, majd
1925-ben szentté avatott Teréz azt mondta, halála után rózsaesôt fog
hullatni az emberekre, ezért nemcsak Franciaország második patrónája,
hanem a virágkertészek és a virágárusok védelmezôje is). A dombormû
felirata alul: LISIEUX-I KIS SZENT TERÉZ / KÖNYÖRÖGJ † ÉRETTÜNK.
A jobb oldali
kereszthajó falába építve Szent Ferenc ereklyéje látható díszes,
aranyozott monstranciában, üveg alatt.
A II. Vatikáni Zsinat
szellemében új, szembemisézô oltár került a szentélybe. A
kovácsoltvasból és fából készült oltáron elöl, kereszt alakú mezôben a
húsvéti bárány képe látható. Az ambo elôlapját a Szentlelket szimbolizáló
galamb dombormûve díszíti.
A jobb oldali kereszthajó déli oldalfalán, az
ablak alatt Keresztelô Szent János modernhangvételû dombormûve látható.
A rézdomborítás azt a bibliai jelenetet ábrázolja, amikor János a
Jordán folyóban állva Jézus megkereszteléséhez készülôdik (Mk 1,9),
miközben fölöttük a Szentlelket ábrázoló galamb látható. A dombormû
alsó sávján a felirat az adományozóra és a felállítás évére utal: PÉLDÁS
ÉLETÛ KOZMA MIKLÓSNÉ / SZ. KOVÁCSETELKA FELAJÁNLÁSA / 1985.
A Keresztelô
Szent János-dombormûvel átellenben, az északi oldalon nagyméretû, fából
ácsolt kereszt látható a falon. Elôtte a földre helyezve, Maximilián
Szent Kolbéról készült modern felfogású festmény Kardos József korábbi
plébános alkotása.
A ferences Kolbe atyát 1941. februárban tartóztatta
le a Gestapo, majd Auschwitzba hurcolták, ahola 16670-es rabszámot
kapta. Egy 1941 júliusában történt sikeres fogolyszökés megtorlásaként
a tábor német parancsnoka tíz foglyot éhhalálra ítélt. Kolbe egy
családos férfi helyett önként magára vállalta a biztos halált jelentô
éhségkamrát, s a megmenekült családapa megérte a tábor felszabadítását.
VI. Pál pápa 1971-ben boldoggá, II. János Pál pápa 1982-ben szentté
avatta a mártírhalált halt papot. A festmény hátterében, Kolbe
mögött táborlakók megkínzott arca látható. A jobb felsô részen a lengyel
címer mellett II. JánosPál pápai címere a szentté avatásra utal. A kép
alsó részén keresztbe kifeszített eredeti szögesdrót fokozza a mû drámai
erejét. Az alul látható felirat szerint a festmény Kolbe atya mellett a
második világháború alatt meggyilkolt négyezer lengyel papnak is
emléket állít (Maximilian Kolbe deportálása nem egyedi eset volt:
1939–1945 között a németek Lengyelország területén legkevesebb 6565
egyházi személyt tartóztattak le, többségüket koncentrációs táborba
hurcolták, jelentôs részüket meggyilkolták).
A jobb oldali kereszthajó
déli oldalán, a Szent István-oltár mellett kis márványtábla jelöli a
falon: ITT NYUGSZIK / DR. KARDOS JÓZSEF / PLÉBÁNOS / 1922–1987 /
MAGNIFI-CAT ANIMA / MEA DOMINUM.Kardos József tiszteletbeli kanonok
1973-tól 1987-igvolt a templom plébánosa. Humorával, dinamizmusával
pezsgô plébániai életet teremtett.
A márványtábla fölötti modern
krómacél kereszt a templom felszentelésének századik évfordulójára
emlékeztet. Középen az 1879 és az 1979 évszám alatt idézet
Jeremiás könyvébôl: "Kezdettôl fogva: a mi / szent helyünk”. A kereszt
felsô és alsó részén lévô két név arra utal, hogy a templom II. János Pál
pápasága és dr. Kardos József plébános hivatali idején ünnepelte az
évfordulót. Az oltár másik oldalán Mindszenty József 1991-es
újratemetésének emlékét ôrzô kép látható.
A templom északi külsô falán
Stróbl Alajos Szent Ferenc-szobra látható. A mûvész 1908–1912 között, a
budapesti Szent István-bazilika számára mintázta meg Szent Ferenc egész
alakos márványszobrát. Késôbb tovább dolgozott a témán. E munkának az
eredménye lett az a példány, amelyet a Fôváros a mûvész halála után
vásárolt meg Stróbl hagyatékából, és 1929-ben került a templom
falába. Figyelemre méltó a mû mészkôbôl faragott kerete, amelyen enyhén
szecessziós stílusú virágmintázatok között repülô galambok láthatók. Az
aranymozaikkal kirakott szoborfülke elôtt álló szobor feje
fölött kövekkel kirakott dicsfénykorona is volt, ez azonban ma már nem
látható (az alkotás gipszmásolata a felvidéki liptóújvári templom
mellékoltárára került).
A templom külsô falára 1930-ban a római
katolikus egyházközség elsô világháborús hôsi halottainak dombormûves
emléktáblája került (Bernola Károlyné alkotása). Ez az emléktábla már
nem látható. Egykori helyén 2000-tôl új emléktábla ôrzi a két
világháború és az 1956-os forradalom hôsi halottainak nevét. Az
emlékjel fölött kétoldalt egy-egy, 1930-ból származó kovácsoltvas konzol
örökmécses vagy világító berendezés rögzítését szolgálná.
A templom környékén 1956-ban súlyos fegyveres harcok voltak, amelyek jelentôs károkat okoztak az épületben. A sérülések látható nyomait – akárcsak máshol Budapesten – 1957-ben, rohammunkával igyekeztek mielôbb eltüntetni, hogy a forradalomra semmi se emlékeztessen. Ennek következménye, hogy sok helyen csak átmeneti jellegû, ideiglenes helyreállítások történtek.
A templom 1956-ban
1994-ben avatták fel Czinder Antal 1956-tal kapcsolatos emlékmûvét a
templom mellett. Stilizált kereszt alakú, kôlapokkal burkolt oszlop
elôtt utcaköveken bronzba öntött, fekvô férfialak látható. Felirata: 1956
/ AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS / SZABAD-SÁGHARC / NÉVTELEN HÔSEI / ÉS
ÁRTATLAN / ÁLDOZATAI / EMLÉKÉRE. Hátul a Ferencvárosi Önkormányzat
szöveg utal az adományozóra.
Nemesen egyszerû, de szépen kivitelezett a
középsô apszis külsô falán elhelyezett 1956-os emléktábla. A kereszt
alakú mészkô lap középpontjában bronzból öntött, babérkoszorúval
övezett Kossuth-címer látható, fölötte lyukas magyar zászlóval, a
lyukban az 1956-os évszámmal. Az emlékjel felirata: 1956 / NOVEMBER 5-ÉN
ITT ESETT ÁLDO-ZATÁUL / A SZOVJET MEGSZÁLLÁS ÖNKÉNYÉNEK / MARIÁN ISTVÁN
MUNKÁS, 37 ÉVES/ MARIK LÁSZLÓ BÉLA, A „BESZKÁRTOS”, 31 ÉVES / SERCZIK
KÁROLY IPARI TANULÓ,16 ÉVES / SZILÁGYI SÁNDORNÉ MUNKÁS, 34 ÉVES /
TURCSÁNYI LAJOS MUNKÁS, 42 ÉVES / VOGEL ANDRÁS TANULÓ, 16 ÉVES /
ÁLLÍTTATTA A SZENT GYÖRGY LO-VAGREND / LOVAG BÁRÓ CSEKE LÁSZLÓ
KANCELLÁRSÁGA IDEJÉN, 2006-BAN.
A templom északi oldalán kerítéssel
határolt területen több emlékjel látható. DR. KÖNIG JENÔNÉ / FALLER
MAGDA / 1900–1954 egyszerû fakeresztje mellett, az ÚJVÁRI ATYA feliratot
viselô, mészkôbôl faragott emlékjel modern stílusával kevésbé
illeszkedik a környezetbe (az 1977-ben elhunyt Újvári István az
1970-es években kisegítô lelkészként szolgált a templomban. Nem itt,
hanem a Farkasréti temetôben temették el).
A torony melletti oldalfalon
missziós kereszt áll. A kereszten egymás alatt az 1930 / 1937 /
1947 évszámok utalnak a missziók idôpontjára. A plébániatemplom
felújítása folyamatosan tart. Ennek során 1996-ban egyházközségi
kulturális centrum létesült a felújított Szent
Adalbert-altemplomban.
1972-re a fôbejárat szobrait és a déli
oldalbejáratot restaurálták. Az újrafaragott szobrokkal
kapcsolatban megemlítendô, hogy korabeli fénykép tanúsága szerint a
bejárat fölötti Szent Ferenc-szobor feje körül eredetileg glóriát jelzô
fémkarika is volt. Ennek rekonstrukciójára nem került sor (az apró
hiányosság viszonylag könnyen pótolható lenne).
2004-ben az északi
oldalbejárat és a templom egyik ékessége, a keresztelômedence újult
meg.
A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján, I. kategóriába sorolt
mûemlék, törzsszáma 15.664.
Az épület városképi jelentôségét jelzi,
hogy díszkivilágítást is kapott. A plébániatemplom búcsúja: október 4.,
Szent Ferenc napja. Szentségimádás: június 22. és október 4.
Érdekesség,
hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntesei
a plébánia közremûködésével 2006-ban egy keltetôládát telepítettek a
torony déli oldalán. A keltetôhelyre 2008-ban egy vércsepár költözött,
amely természetes módon csökkenti az épületet rongáló galambok
tevékenységét.
A plébániatemplom elôtt nyaranta a Ferencvárosi
Fesztivál keretében szabadtéri színházi és zenei elôadásokat tartanak. A
IX. Kerületi Polgármesteri Hivatal melletti Bakáts tér 13. sz. alatti
plébániaépület 1996-ban került ismét egyházi tulajdonba. A plébánián
eleven közösségi élet zajlik, ahol Kolping család egyesület, baba-mama klub,
ifjúsági, gyerek és nyugdíjas csoportok mûködnek.
A templom 2011-ben
Felújítására egy 2017. novemberi kormányhatározat egymilliárd forintot
biztosított. A felújítás első üteme – melynek során megújult a homlokzat
és a templomkert, az altemplomban pedig urnatemetőt alakítottak ki –
2019-ben fejeződött be.
2019 őszén indult a rekonstrukció második fázisa, amely a belső tér
felújítására összpontosít.
A templom 2019-ben
A Magyarok Nagyasszonya-kápolna
A Ferencvárosi Assisi Szent Ferenc Plébánia területén található a
Patrona Hungariae Általános Iskola Diákotthon és Alapfokú
Mûvészetoktatási Intézmény Magyarok Nagyasszonya-kápolnája.
A IX.
kerületben, a Knézich utca 3-13. sz. alatt 1930-ban nyílt meg az Isteni
Szeretet Leányai Társulatának Patrona Hungariae Leánygimnáziuma. Az
iskolát 1948-ban államosították, neve Rozgonyi PiroskaÁllami Általános
Gimnázium lett. A szerzetesrendek feloszlatása után, 1950 ôszén az
állam és a püspöki kar közöttimegegyezés révén nyolc visszaállított
katolikus iskola közül kettô – köztük a Patrona Hungariae Leánygimnázium
– a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanôvérek Szerzetesrend
vezetése alá került. Az iskola így 1950-tôl – ha nem is a teljes
épületben – ismét katolikus gimnáziumként mûködhetett a Knézich
utcában, rendházzal és diákotthonnal.
A rend másik mûködô katolikus
leányiskolája a debreceni Svetits Gimnázium volt. A tanintézmény 1993-ig
négy évfolyamos, 1994-tôl hatévfolyamos leánygimnázium let. 1991-ben
nagy építkezés indult. Ennek eredményeként 1995 nyarán elkészült
az épületegyüttes, amelyben helyet kapott a rendház és a kibôvített
iskola. 1995-ben általános iskola és zeneiskola is nyílt lányok és fiúk
számára. 1995 után az új feladatköröknek és a szervezeti változásoknak
megfelelôen, többször módosult a tanintézet neve. 1998-tól az Apor Vilmos
Katolikus Fôiskola gyakorlóiskolája, 2000-tôl a Pázmány Péter
Katolikus Egyetem gyakorlógimnáziuma. Az iskola fenntartója a
Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanôvérek Szerzetesrend Magyar
Tartományfônöksége.
Az iskolanôvérek 2008. november
14-15-én, nagyszabású ünnepség keretében a Patrona Hungariae Gimnázium
kápolnájában adtak hálát a rend hazai szolgálatának százötven
évéért. A kápolna berendezésének legrégebbi eleme a 2/12 manuál
regiszteres orgona, amely 1907-ben a Rieger-gyárban készült (op. 1342).
Az orgonát 1975-ben Baróti István és Hock Bertalan építette át. Az
iskola átépítését követôen az orgona a kápolna egykori apszisában, a kör
alakú szembemisézô oltár pedig a bejárattól balra kapott helyet.
A kápolna belsô díszítése a rend egykori tagja, Peller Beáta munkája a
2000-es évek elejérôl. A tabernákulum ajtaját a kenyér és a hal
megáldásának jelenete, kétoldalt az újszövetségi könyvek és Keresztelô
Szent János evangélista, illetve Szent Pál és Nagy Szent Vazul képe
látható. A tabernákulum fölötti Életfa-kép a feszületet ábrázolja,
mellette Szûz Máriával és János apostollal. A bejárattal szembeni falon a
Kálvária-stációk láthatók, valamennyi az ikon mûfajában készült. A
mozgatható térelválasztó révén a kápolna és a díszterem egybenyitható,
így a nô-vérközösség és az iskola tanulói teljes létszámban részt
vehetnek a szentmiséken.
Képek
Hamarosan!
Kortársak a templomról
Ney Béla - Az Építési Ipar, 1877.
"Magyarország fővárosa talán semmiben sem oly
szegény, mint templomokban, s mi több, a kevés számú templom, mellyel
mégis bír - mondhatni -, kivétel nélkül oly korból származik, vagy
legalább oly korban alakíttatott át, vagy egészíttetett ki, midőn az
építőművészet iránti érzék és értelem a nullponton vagy azon is alul
állott, úgyhogy összes templomaink közül alig lehet négyet-ötöt olyakul
megemlíteni, melyek határozottabban valamelyik építőművészeti stílhez
tartozókul volnának megjelölhetők. [...]
Ha Buda és Pest között a Dunán lefelé hajózunk, elhagyva a pesti
partrész amaz irányát, hol a valódi műértékkel bíró Vámpalota klasszikus
idomzatain gyönyörködhetik az avatott tekintet, a Ferencváros többnyire
apró házai közül egy festői megjelenésű, még nem egészen befejezett,
nyers anyagú (sóskúti kő és sajtolt tégla) építmény arányos idomain akad
meg a szem. [...]
A régi ferencvárosi templom, mely 1822-ben épült, 1865-ben mint
dűlőfélben levő, a Pest városi tanács rendelete folytán bezáratott, s az
isteni szolgálatot ez időtől kezdve hatodfél éven át, a templom téri
(Bakáts tér) iskolának egy termében tartották. [...]
A ferencvárosi templom hátsó homlokzata, a kiemelt kereszthajó nélküli
tervváltozat
Néhai Rottenbiller Lipót polgármestersége alatt 1866-ban megszavazott a
Pest városi közgyűlés a templom építésére 50 ezer forintot, tíz évi 5000
forintos részletekben. A templomnak magának is volt 48 ezer forintnyi
tőkéje, mely azonban legnagyobb részt kötvényekből állt, s így e két
összeg képezte az alaptőkét. Minthogy eszerint készpénzben alig állt 10
ezer forint rendelkezésre, nem csodálhatni, hogy akkor, mikor még olcsón
lehetett volna építeni, nem találkozott a munkára megbízható vállalkozó,
s így 1868-tól egész máig az építést csakis házilag volt lehetséges
folytatni, éspedig mindig csupán a rendelkezésre állott pénzerőhöz
képest. Képzelhető ezek után, hogy a közadakozást az építési alap erősen
igénybe vette, éspedig szép eredménnyel. Sikerült ugyanis az
építőbizottságnak őfelsége Erzsébet királyasszonyunk legmagasabb
pártfogását megnyerhetni, kinek védnöksége alatt magas rangú hölgyek sok
ezer forintot gyűjtöttek e templom építési céljaira, sőt ez úton még
külföldről is tetemes összegek érkeztek.
Ily módon vált lehetségessé, hogy [...] az új templom alatti katakomba
istentisztelet tartására alkalmassá tétethetett, díszes kiállítással,
sőt csinos fölszereléssel. E föld alatti templom, mely 1870. évi október
9-ik napja óta van használatban, ha zsúfolásig megtelik, 1200 embert
fogadhat magába.
1872-73-ban szünetelt az építés költséghiány miatt; ez időben a
mellékhajók falai a párkányzatig már készen álltak.
1874-ben újabb lendületet nyert az építés ügye. A falak ekkor az idő
mostoha befolyása alatt már-már romladozni kezdtek, s a fővárosi tanács
már csak akkoráig befektetett 120 000 forintnak megmentése kedvéért is,
erélyes intézkedésekhez fogott, s az épületnek tető alá hozatását
halaszthatatlannak nyilatkoztatá. Csakhogy a mostoha pénzviszonyok a
legjobb szándéknak is vétót parancsolván, végre Trefort Ágoston magyar
királyi vallás- és közoktási miniszter úr is elhatározta segédkezet
nyújtani, s ezzel az építkezés ügye - remélhetőleg - meg van mentve, ő
maga május 27-én vette szemügyre - mint monda - a fővárosnak ezen
romját", mely alkalommal a templom hajója oly szomorító képet mutatott,
mely igen alkalmas volt a látogatók kedélyének lehangolására.
Az évezredekkel dacolni képes 10 erős oszlopot, a falakat és a hajó
talaját moh és lábnyi magos fű lepte el, s 6-8 ölnyi magasságú szálfák
kidőlve, elrothadva hevertek a fűben. A miniszter úr ily szomorú
körülmények közt megígérte a vallásalapból a lehető segélyt, csakhogy
- úgymond - a fővárosnak is megfeszített erővel, minden tőle kitelhető
áldozatot meg kell hoznia.
Mindkét részről megtörtént, ami lehető volt. 1875. évben az egész
templom tető alá került úgy, hogy jelenleg a nagy és fióktornyok süvegei
hiányzanak csupán, a templom ezen kívül beboltoztatott, sőt belsejében
fölülről lefelé, a mellékhajók magasságáig a vakolás is befejeztetett".
Vasárnapi Újság, 1879. január
"A Ferencváros régi temploma egy darab történet volt
e városrészre nézve. Aki látta e falusi templomnak is oly dísztelen,
alacsony négyszögletű épületet, idomtalan, törpe tornyával - mely sehogy
sem bírt felülemelkedni az emeletes házak gerincén -, annak könnyű volt
kitalálni, hogy ez a városrész gyorsan emelkedhetett, amiért így
túlhaladta templomát. Egyéb történetet azonban nem ért meg a szegényes
templom. Csak 1822-ben épült négy hónap alatt, hogy az akkor még
összevissza levő, de már valahogy városrészt tevő Ferencváros híveinek
legyen hová menni istentiszteletre, ha a távoli belvárosba vagy
Józsefvárosba vezető utak járhatatlanok a sár és por miatt. A templomot
az 1838-iki árvíz annyira megrongálta, hogy a külső falakhoz gyámolokat
kellett építeni egymás mellé, nehogy összeroskadjanak. E bordák
összetartották még egy darabig, hanem 1865 elején a rozzant épületet
lezárták, nehogy tetőstül, falastul a hívekre zuhanjon. [...]
Az új templom azon a téren épült, hol a régi állt, de ez a régi térnek
csak egyik sarokrészét foglalta el; az újat éppen a tér közepére
építették, s a régit azalatt a szerszámok raktárának használták. [...] .
A fölszentelés ez év április 24-én történt, a királyi pár
ezüstlakodalmának napján. Az egyházi szertartást maga a bíbornok-prímás
végezte. De az ünnepély után még nem nyílt meg a templom, mert belső
földíszítése még folyvást tart.
A ferencvárosi templom a főváros egyik legkiválóbb és ízléses épülete.
Nem valami impozáns, nagy mű, mert csak külvárosi templom, de a jó ízlés
és stíl műve, amelyben az előkelő művészre azonnal ráismerhet mindenki.
[...]
Ahol a templom épült, valamint általában a Ferencváros, alacsony fekvésű
a feltöltött Duna-parthoz véve. A templommal szemközt pedig egyenes
utcát nyitottak a közeli Dunához. A templomnak mindenesetre jóval
magasabban kellett emelkedni, tekintettel a későbbi feltöltésekre, sőt
az árvízveszedelemre is. A tért azonban nem lehetett feltölteni anélkül,
hogy az ott levő épületek és az oda szolgáló utcák ne szenvedjenek. A
templom körül emeltek tehát kőszegéllyel körülvett teraszt, s ezáltal
még újabb díszítést nyert a Bakács tér, mely a templom elkészültével
egészen fölfrissült, és oly csinosodásnak indult, hogy aki félév előtt
látta, most alig ismer rá. [...]
A falfestményeket és két olajfestményt Than Mór ismert művészünk
készíté, Scholtz Róbert a szentélynek, valamint oratóriumnak kifestését
teljesíté. Ipolyi Arnold besztercebányai püspök Szent Gellért püspököt
ábrázoló ablakfestményt készíttetett Storno soproni művész rajza után,
Kratzmann budapesti műtermében. Trefort közoktatási miniszter nyolc
ablak számára készíttet üvegfestményeket. A szobrászati művek közül
Szász Gyulától származik a bejárat fölötti Szent Ferenc s a templom
belsejében két angyal. Jungfer Gyula a kovácsoltvas-neműeket vállalta
el; Slavek Vencel (Trieszt) az oltárt, a főoltárt és szószéket karszti
márványból készítette. Egyéb szobrászati műveket teljesítettek még
Dittmann és Feszler Leó. A bronzöntvények Schlick gyárából valók, az
asztalosmunkák Thék Endrétől".
Ybl-katalógus
Az új templom építésére először Feszi Frigyest kérik fel, majd később Yblt és Steindl Imrét. Ybl román, Steindl gótikus tervet készített. [...] A háromhajós, lombard bazilikatípus szerinti épület - kivéve azt, hogy a mellékapszisok a sekrestye és a keresztelőkápolna elhelyezésére szolgálnak - a korábbi fótihoz hasonlóan a romanika formavilágát idézi fel, de egységesebben és ugyanakkor kevésbé változatosan. A templom szentélye alatt kívülről megközelíthetően a főapszisban a fótihoz hasonlóan elhelyezett íves lépcsőkarok vezetnek a T alaprajzú, a főszentély és a kereszthajó alatti 3-3 hajós kriptába.
Déry Attila
Feltűnő, hogy a kibontakozó új irányzat, a neoreneszánsz legnagyobb hazai mestere, Ybl Miklós szokatlanul sokáig habozott, sőt alternatívát keresett éppen a neoreneszánsszal szemben. E habozás eredménye a ferencvárosi plébániatemplom. Ybl, bár elfogadta a neoreneszánsz "uralmát", és nagy műveit ebben a stílusban alkotta, ha tehette, egyes építészeti részletekben 1880 után is visszanyúlt a romantikához. E távolságtartás mögött a valóban kialakuló és a középszerűeknek kedvező "mintakönyv-építészettel" szembeni ellenszenv rejlett, valamint - feltehetően - az új stílus túlságosan is erőteljesnek, ám egyszersmind sablonosnak is tűnő építészeti gesztusaival szembeni ellenérzés is.
Ármin Rückwardt felvétele, 1889.