Rákosszentmihály község evangélikusait az első, 1870-bõl eredő adatok szerint cinkotai lelkészek gondozták. Istentiszteleteiket az állami elemi iskolában tartották. Fiókegyházzá 1911-ben alakultak. Már 1910-ben indítottak gyűjtést templomépítési alapra.

AJÁNLÓ

A hosszú évekig tartó tervezésben, munkában az oroszlánrészt Csák Gusztáv felügyelő végezte. Fordulópontot 1931. jelentett, amikor Zirmann János volt felügyelő özvegye végrendeletében általános örökösének nevezte meg a fiókegyházat, s Ferenc József (ma Hősök) terén lévő ingatlanait ráhagyta azzal a kikötéssel, hogy a templom ott épüljön fel.

Sándy Gyula, legtöbb XX.századi (különösen pestkörnyéki) evangélikus templom építője kapta a megbízást a tervek elkészítésére.

Az alapkövet 1933. október 8-án tették le, s a kész templomot 1934. június 17-én szentelte fel Raffay Sándor püspök. 1941-ben anyaegyházzá válva a gyülekezet - a sashalmi fiókegyházzal együtt - elszakadt Cinkotától. A háború és az ostrom visszavetette a felpezsdült egyházi életet. Mind Sashalmon, mind Rákosszentmihályon csak a létfenntartásra szorítkozhatott minden igyekezet és munka. Ezért 1951-ben egyesültek és megszületett a "Rákosszentmihály-Sashalomi Evangélikus Egyházközség".

A templomtér négyszögalapú, központi elrendezésű, előhajóval, nyitott árkádos előcsarnokkal. Az előcsarnok fölött hatalmas, pártázatos oromzat (a felvidéki reneszánsz kedvelt formája) emelkedik. A torony fali részét ugyanilyen oromfal fejezi be, mely magyaros jelleget ad a templomnak. Sgraffito-díszítése az idő folyamán elpusztult. A nyugalmat, harmóniát árasztó belső tér a háborúban sem sérült, eredeti képét nyújtja. Padjai 200 hívő befogadására alkalmasak. A fafaragásos, aranydíszítésű oltár Ronván Ferenc faszobrász műve és adománya. Az oltárkép: “Engedjétek hozzám a gyermekeket” Spandraft Ágoston festménye. A szószék, baldachinján fehér galambbal, Ewald Béla munkája. A templomot 1994-ben kívül-belül restaurálták.

Sándy Gyula korának egyik legtevékenyebb építésze volt. Ő maga így írt erről: "Részt vettem kiírt tervpályázatokban, belföldön és külföldön is, számos sikerrel. Csupán néhány jelentősebbet emelek ki ezek közül: a zágrábi, az újpesti és Buda-Krisztina körúti postapaloták, vasbeton szerkezetű sportcsarnokok, a soproni evangélikus hittudományi kari épület, több iskola, kórház, lakóépület, 50-nél több templom, kultúrház. Kiterjedt szakirodalmi tevékenységet fejtettem ki és mint tanár 1000-nél több okleveles építésznek a nevelésében vettem részt”.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ