A Béke téri Szent László plébániatemplom Angyalföld első plébániatemploma volt, amikor 1929-ben átadták, és máig fontos szerepet játszik a városrész vallási életében. A neogótikus stílusban épült templom a XIII. kerület egyik központi helyén, a kerületi Önkormányzat épületének tőszomszédságában áll, parkkal körülvett területen.
1910-ben az akkor még a terézvárosi plébániához
tartozó területen templomépítő egyesület alakult. 1912-ben megvették a
Szent László utca 26. számú házat, és ennek üveggel fedett udvarán
rendezték be az ideiglenes kápolnát. 1916-ban az önálló lelkészség
szerveződött, majd 1919-ben a lelkészség elnyerte a plébániai rangot.
Területén 1923-ra három új egyházközség alakult.
1928-ban telket kaptak templom és paplak építésére, és még ebben az
évben elkezdték az építkezést. A Hallmann Pál vezetésével folyó
munkálatok gyorsan haladtak, az alapkövet decemberben helyezte el Serédi
Jusztinián bíboros, és ugyanő szentelte fel a templomot 1929. november
10-én, mikor az elkészült. Később a tőzeges talajon a fal egy része
süllyedni kezdett, ezért a templomot betonoszlopokkal kellett
stabilizálni, és a padlót is ki kellett javítani. 1939-ben a régi
kápolnát kultúrházzá alakították.
A templom 1930-ban
A 633 négyzetméteres templom latin kereszt alakú,
háromhajós neogótikus épület, félköríves apszissal. A bejárat felett
emelkedő főtoronyhoz oldalról két kisebb torony kapcsolódik, valamint a
fő- és kereszthajó metszéspontjában huszártorony is épült.
A templom belsejét három 1939-1942 között készült szárnyas oltár
díszíti, Molnár C. Pál alkotásai. A főoltár képei Szent László életéből
vett jeleneteket ábrázolnak. Bal oldali harmadában négy képen látható a
király születése, a leányrabló kun üldözése és a leány megmentése,
László csatája a kun Ákossal, valamint a Tordai-hasadék keletkezésének
legendája. Az oltár jobb oldalának képein Salamon elleni háborúját, a
váradi püspökség megalapítását, egyik csodatételét és halálát festette
meg Molnár C. Pál. A középső nagy képen keresztes háború vezetésére
kérik fel Lászlót, amire a király halála miatt nem került sor. A
baloldali mellékoltár a Jézus Szíve oltár, míg a jobboldali a Rózsafüzér
Királynőjének oltára.
1942-ben készítette el a Rieger Magyar Királyi Orgonagyár a templom a
három manuálos, 33 regiszteres, összesen 2141 sípos elektro-pneumatikus
orgonáját. Az orgonának sajátos hangzást kölcsönöz, hogy - az éppen dúló
második világháború alatt jelentkező ónhiány miatt - az ónt cinkkel
helyettesítették az alapanyagában.
A háború alatti bombázásban a templom és az orgona is súlyosan
megsérült. Utóbbi helyreállítására 1945-ben átmeneti lépéseket tettek,
átfogó felújításra sokáig nem volt pénz. Végül a járóasztalt és egyes
sípokat is le kellett cserélni, az 1991-es felújítás kissé átrendezte a
karzatot, több helyet hagyva a kórusnak
Képek