A településről az első írásos nyom 1259-ből való. Károly Róbert egy oklevele 1335-ben már Szent Mihály néven említi, amelynek volt temploma és plébániája. A török uralom alatt elpusztult, a település elnéptelenedett. 1848-ban Szent Mihály-pusztaként szerepel. 1870 után fedezik fel a kirándulók, üdülők a csendes, szép területet. 1893-tól HÉV járat közlekedik.
A mai Rákosszentmihály a török hódoltságig a Nyulak
szigetén (a mai Margitszigeten) élő apácák birtoka volt Szent-Mihály
majd Puszta-szentmihály néven. Szent Mihály tiszteletére emelt
templommal és plébániával rendelkezett. Ezek alapfalai 1864-ben még
álltak, később a falakat elhordták, helyük hitelesen már nem állapítható
meg. A török megszállás alatt a település elpusztult. A terület
újratelepülése az 1800-as évek közepe táján indul meg, a korábbi
nagybirtok parcellázása 1870-ben kezdődött. 1900-tól neve
Rákos-szent-Mihály. 1902-ben Csömör községből kivált, és
Rákosszentmihály néven 1904-ben önálló községgé lett. 1950 óta a
környező községekkel együtt alkotják Budapest XVI. kerületét. Egyházilag
Csömör fíliája volt 1902-ig, önálló lelkészséggé vált 1904-ben, ettől
kezdve vannak önálló anyakönyveink. 1927-ben Hanauer Á. István püspök
plébániai rangra emelte. 1993-ban a Váci Püspökségtől az
Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez került.
A lélekszám növekedésével, a nagy távolságok és a templomépület hiánya
miatt az 1884-ben épült kéttantermes Csömöri úti ó-iskola nagyobbik
tantermét 1890-ben kápolnává alakították, és itt tartották a vasárnapi
szentmisét meghívott papokkal. A kápolna hamarosan szűknek bizonyult.
1899-ben templomépítő bizottság alakult, országos gyűjtést indítottak új
templom építésére, melyet a Schmiedlechner–Klimkó család által
adományozott telken szándékoztak felépíteni. Az 1901-ben meghirdetett
tervpályázaton a 16 pályamű közül Módl Lajos neoromán-neogót tervét
fogadták el. A kivitelezésre Paulheim Ferenc mátyásföldi építész kapott
megbízatást, és 1902-ben hozzáfogott az építkezéshez. Az alapkőletételre
június 8-án került sor, ekkor már a főfalak készen álltak.
A gyors ütemben elkészült templomot 1902. október 5-én, a templombúcsú
napján Matejkó Vilmos kerületi esperes áldotta meg "Isten dicsőségére és
védőszentünk, Szent Mihály főangyal tiszteletére".
1937-ben kibővítették a templomot Szabó József tervei alapján, Lantos
András kivitelezésében. Ekkor nyerte el jelenlegi méreteit. A bővítés
kapcsán a templom keleti falát elbontották, így áldozatul estek a
Spannraft Ágoston által festett korábbi freskók. Az új, szentély alatti
részen kriptát alakítottak ki. 1937. október 17-én volt a templom
megáldása. A II. világháborúban megrongálódott a templomtorony és a
tetőzet. Az ablakok betörtek. 1946-ban helyreállították a háborús
sérüléseket, 1954-ben került helyére az újonnan készült oltárkép.
1960-ban készült el a Szent Anna oltár. Ezek után 1960-ban dr. Szabó
Imre püspök felszentelte, konszekrálta a templomot, a falakon
elhelyezett 12 kis keresztet később, a templomfestés alkalmával
lefestették. 1970-1978 között a templom felszerelésének korszerűsítése,
javítása és a belső festés készült el. Az új liturgikus tér 1976-1978
között Bozó Gyula tervezésében és kivitelezésében készült. 1995-ben
külső felújítást, templomajtók festését, és a tető szükséges javításait
végeztek.
Homlokzati középtornyos, órával rendelkező nyerstégla burkolatú épület.
Bélletes, kettős oszloppal díszített kapuval. Mennyezete rabic
szerkezetű keresztboltozat, melyet szélesebb részén négy kőoszlop tart.
Szentélye egyenes záródású, gótikus főoltárral. Az oltárképen Szent
Mihály áll kivont karddal, felül Szentlélek galamb alakjában, körülötte
a menny lakói a földiekről való gondoskodás közben. Alul balra az
Angyali Üdvözlet, jobbra Rafael főangyal Tóbiással.
A főoltárt Komáromy László rákospalotai oltárépítő készítette. Menzája
fenyőfából készült, a faragott aranyozott részeket hársfából faragták
(azóta négy ízben átalakították). A szembemiséző oltár amerikai diófából
készült. Középen az Isten Báránya látható mozaiklapon. 1982-ből való az
új keresztelőkút. A padokat Orsay József helybeli asztalos készítette
1931-ben.
A templomnak három mellékoltára van. A jobb oldali a Fájdalmas Szűz,
magyar szentek: Szent István, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Imre
fafaragású szobraival. A bal-oldalon a Szent Kereszt oltára áll Szent
Péter, Szent Pál, Szűz Mária és Szent János szobrával. Elől, jobb
oldalon a Szent Anna oltár. Középső képén Szent Annát látjuk varrás
közben, a hozzásimuló gyermek Szűz Máriával. Két oldalon Szent Júdás
Tádé illetve Lisieux-i Szent Teréz rózsákkal. Benedek Katalin festette
1960-ban.
A templomban elől, baloldalon találjuk Lourdes-i Mária szobrát, egyszerű
talapzaton, mindig sok virággal ékesítve.
A keresztút készítője Kuff Ferenc szobrász. A templom építésével egy
időben készítették, és 1903-ban szentelték fel.
Az üvegablakok Waltherr Gida műhelyében készültek. Az eredeti ablakokból
sajnos csak kettő élte túl a háború viszontagságait. A két hátsó,
1903-ból eredeti állapotban megmaradt üvegablak Szent Katalint és Szent
Józsefet ábrázolja.
A templomnak két harangja van, az egyikSzűz Mária, a másikSzent Mihály
tiszteletére szólal meg, Thury János műhelyében készültek 1903 ill.
1904-ben. Orgonája 1906-ból Rieger Ottó budapesti gyárából származik.
1984-ben Váradi Ottó orgonaépítő teljesen felújította.
1996 márciusa óta lehetőség van a templomban urnás temetkezésre.
A templomban elhelyezett szobrok: bal oldalon, elől, a bal oldali
kijáratban Szent Júdás Tádé, hátul Szent Rita, Szent József és Szent
Antal.
2000-ben új plébános, Horváth Zoltán érkezésével, nagy lendülettel
indultak meg a templom korszerűsítési, felújítási munkái, készülődve a
templom építésének századik évfordulójára.
Az első években került sor az elektromos hálózat átépítésére, új
világító testeket és új hangosító berendezést kapott a templom. 2004-ben
a torony, majd a templomtető teljes külső és belső felújítása készült el
2006-ra. Tovább folytatódott a felújítási munka a templomfalak
víztelenítésével, így a 2007-es búcsúnk ünnepét a belsőleg is
átrendezett, újrafestett templo-munkban ünnepelhettük. Az utóbbi
munkákat már új plébánosunk, Urbán Gábor atya vezette.
2008-13 között a templom további belső terei is megújultak: alagsor,
sekrestye, sőt a bejárati ajtók, külső belső korlátok és bejárati
lépcsők is megszépültek.
2014-ben kezdődött nagy álmunk, az orgona felújítása és bővítése. A
PRESTANT Bt tervei és ajánlata alapján új, elektromechanikus vezérlésű
játszóasztal készült, új szélládákkal, 2+3 új regiszterrel. Új sípokkal
bővült az orgonánk, és új, csendes motorral két éves átalakítás után
2016-ra készült el. Az új hangszer zenei megformálása dr. Bednarik
Anasztázia orgonaszakértő munkáját dicséri. A két éves átalakítási munka
teljes költsége/beleértve a kőműves-, asztalos-, festő-,
villanyszerelési munkákat is/ 22 millió Ft.-ot tett ki.
A templom 2004-ben
Képek