A pesterzsébeti református egyház történetének legrégebbi adatai a XIX. századba nyúlnak vissza. A pincét 1940-ben, a földszintet 1967-ben, a templomot 2019-ben adták át.

AJÁNLÓ

1885 februárjában Szappanos László ügyvéd és nagybirtokos Soroksár út 7-es szám alatti házában megtartották az első istentiszteletet. 1893. november 15-én Erzsébet-Kossuthfalvi Evangéliumi Református Egyház néven fiókegyház alakult, amely 1902-ben anyaegyházközséggé vált. 1915-ben Hitel Márton földbirtokos és neje által adományozott 600 négyszögöl telken imaház épült, amelyet 1922-ben torony és karzatok hozzáépítésével kibővítettek.

A vásárcsarnokkal szemben 1938-ban megvalósulni látszó új templom építését itt is a tragikus I. világháború akadályozta meg (a gyülekezet, ma mint Pesterzsébet Központ Református Egyházközség, 1992-1993-ban megnagyobbítva szépen újjáépítette eredeti templomát). Ebből az erzsébeti első református lelki fészekből indult útjára a Klapka téri gyülekezet.

1936. április 5-én a Vörösmarty utcai magyar királyi állami elemi iskola imatermében (a tornateremben) gyűlést tartottak a tervezett egyházközség adófizető egyháztagjaival. Elhatározták a templom felépítését, amelynek helyét a Klapka téren jelölték ki. Szalagyi József 75 kg-os harangot ajánlott fel adományként.

Az 1937 augusztus 27-i presbitériumi határozat szerint Szeghalmy Bálint kapott megbízást a templomterv elkészítésére. Az okleveles erdélyi építészmérnök, Miskolc városának műszaki tanácsosa építészettörténetünk egyik legtermékenyebb tervezője volt. 91 - többségében pályaműnyertes épülettervet készítet -, közötte 59, jobbára magyar stílusú protestáns templomtervet. Ebben az időszakban épült Miskolcon két református szakrális épület, a Martin-kertvárosi és a Deszka-templom, de az ő tervei szerint épült többek között a keszthelyi, a kisbéri, a mosonmagyaróvári és a zalaegerszegi templom is.

Szeghalmy Bálint templomterve

A terv az erdélyi erődtemplomok igen erőteljes hatását mutatja, meghatározó eleme a homlokzat középtengelyében emelkedő faburkolat-koszorús torony, amelyhez hasonló ugyancsak Szeghalmy Bálint elképzelései alapján a mosonmagyaróvári református templom felépítése során kivitelezésre is került 1940-ben.

Formagazdagságával, díszítő elemeivel (erdélyi fatemplomok), a református templomépítő művészet legnemesebb hagyományait folytatta. Harmonikus és egységes. A belső teret 374 férőhellyel meleggé, meghitté, praktikussá formálva egyben korszerűt alkotott.

"A templom: Isten háza. Tehát legyen: tiszta, minden a maga természetes színében. A templom: Isten trónterme" - foglalta össze.

Munkásságán bár erőteljesen érződik Kós Károly (1883-1977) hatása, de Szeghalmy mégsem volt másolója egyetlen építésznek sem.

1939 július 2-án, vasárnap délelőtt 10 órakor tartották meg az "Első kapavágási ünnepséget". Téglajegyekből, adományokból, támogatásokból elkészült az alagsor, amit 1940. október 13-án szenteltek fel.

A templom eredeti tervek szerinti továbbépítését a II. világháború, majd az azt követő évek nehézségei lehetetlenné tették. Pincéjében sokan vészelték át a bombázásokat. Az utókor emlékezete szerint a háború után a falak mellé lerakott építkezési anyagot az egyház odaajándékozta a lebombázott házak újjáépítésére, a Városháza befedésére, illetve illetéktelen kezek sokat elvittek belőle.

A gyülekezet a magyar lélektől idegen ideológiájú új rendszerben, egyházellenes társadalmi légkörben folytatta küzdelmes életét.

Az 1950-60-as években befedték az alagsort, kialakítva ezzel a következő fél évszázad templomformáját, amit 1967. április 23-án avattak fel. A házadományozókról emléktáblát helyeztek el az előtérben.

A templom építése az 1960-as években

A templom mellett először fából készült harangláb állt az első haranggal (75 kg, adományozta 1936-ban Szalagyi József és neje, öntötte Szlezák László), majd a második fémvázas harangláb 2 haranggal. A második, a nagy harang 170 kg, készült 1948-ban, Nemes Zsigmond és a Gazdasági Főtanács adományaiból, öntötte Szlezák Rafael).

1994-ben az egyházközség hozta létre a Klapka téri Református Egyházért Alapítványt, amelynek elsődleges céljaként a templom eredeti, Szeghalmy Bálint tervei szerinti felépítése vállalta megára.

Az Önkormányzat Képviselő-testülete 1996. XI. 07. 495 számú határozatával adta vissza a a háború után elállamosított templomterületet, mintegy 1080 négyzetmétert.

1997-ben jelentős összegű, folyamatos karbantartás történt: a templom és parókia külső-belső felújítása, modernizálása.

A templom 2006-ban

A régi templom madártávlatból 2015-ben (kép: Google)

A második világháború évei alatt félbeszakadt építkezés folytatását 2015-ben határozta el az Egyházközség, amit 2017-ben tettek is követtek: megindulhatott végre az eredeti terveknek való megépítés.

A templom újabb látványterve (a terveket Nagy Béla építészmérnök a XXI. századi igényekhez igazította, így a megfelelő fűtési, energetikai, valamint tűzbiztonsági paraméterek mellett az akadálymentességre is figyelt)

A szakrális épületet 2019. április 7-én Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének szolgálatával szentelték fel. A hálaadó ünnepi istentisztelet keretében beszédet mondott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.

A templom felszentelésével Budapest szakrális művészeti kincsestára egy színvonalas, egyedi alkotással bővült.

AJÁNLÓ

Képek

A templom 2019-ben (kép: Máthé Zoltán / MTI)

AJÁNLÓ