Az első újpesti zsinagóga 1839-ben épült, a Bocskai utca elején. Az épületről rajzot vagy fotót nem ismerünk. 1885-86-ban építették fel a Berzeviczy utcában ma is működő neológ zsinagógát. A korabeli sajtó tudósításai szerint Greiner (vagy Gränner) budapesti építész tervezte, a kivitelezést Böhm Mátyás építőmester irányította.

AJÁNLÓ

Mivel a historizmus budapesti építészettörténetében nem fordul elő tervezőként a megadott név, ezért felvetődik, hogy nem történt-e elírás, és nem a Monarchia későbbi nagy zsinagóga építőjének, a bécsi Jakob Gärtnernek (1861?1921) fiatalkori művével állunk-e esetleg szemben. Az alaprajzi elrendezés, a színes téglákkal díszített homlokzatok, a félköríves ablakok, de a torony-sisakok tekintetében is az 1854?59 között épült, Ludwig Förster bécsi építész által tervezett Dohány utcai zsinagóga szolgált mintaként. A keleties elemekkel gazdagított félköríves romantika stílusát más műfajokban már tizenöt-húsz éve nem alkalmazták, de az 1880-as évek zsinagóga építészetében még uralkodó volt.

A művészettörténeti szakirodalomban találkozhatunk annak említésével, hogy 1896-ban pályázatot írtak ki neológ zsinagóga tervezésére Újpesten, s az első díjat és a megbízást Böhm Henrik és Hegedűs Ármin nyerte el, akik három évvel később az újpesti városházát tervezték. A hitközségi iratok és visszaemlékezések azonban nem tudnak ilyen tervpályázatról. Hogy az eredeti épületet a Böhm?Hegedüs szerzőpáros tervezte volna, az kérdéses, hiszen ők csak 1890-ben, illetve 1891-ben szereztek diplomát a budapesti Műegyetemen.

A rendelkezésre álló iratok, illetve visszaemlékezések alapján a hitközség vezetői szerint a zsinagóga egy ütemben épült meg a jelenlegi formában, de a művészettörténeti elemzés azt mutatja, hogy a nyugati homlokzat az épület többi részénél későbbi stílusú. Az egykorú építészeti sajtóból és a tervező hagyatékában fennmaradt iratokból lehet tudni, hogy 1909-ben Baumhorn Lipót bővítette az épületet.

1944-ben a zsinagógát kifosztották, újjáépítésére 1946-ban került sor. A háború előtt meglévő, a főhajó feletti, eredetileg kazettás mennyezetet anyagi okokból a mai napig nem sikerült helyreállítani. A karzatok fafödémei oly mértékben tönkrementek, hogy az öntöttvas oszlopok felhasználásával azokon felülbordás monolit vasbetonfödém készült, fa járófelületekkel. A téglalap alaprajzú zsinagóga rövidebbik oldalával néz az utca felé. A reprezentatív főbejárat az átellenes oldalon, a kert hátsó részén nyílik úgy, hogy attól öt méterre a szomszéd lakóház kerítésfala húzódik.

Kérdés, hogy milyenszempontok alapján választotta a hitközség ezt az előnytelen fekvésű telket? A hagymasisakkal koronázott tornyok között díszes kerek ablak található, amely alatt magyarul és héberül olvasható Ézsaiás próféta könyvének egy mondata: ?Az én házam minden nemzet imaháza, így szól az Úr?.

A zsinagóga Újpest egyik első reprezentatív középülete volt. Építészeti megformálásának magas színvonala már az 1880-as években jelezte, hogy az ipari peremtelepülés önálló kulturális arculatú várossá szándékozott válni, mint ahogy ez a 20. század elejére meg is valósult. A zsinagóga dél felé megnagyobbított kertjében 1947?48-ban emlékművet építettek. Ha az épületegyüttest megtekintjük, a Berzeviczy utca és a József Attila utca sarkán látjuk a Mártír-emlékművet a kerítés falába építve.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ