Csepel falu mint lakott hely a középkori oklevelekben egyértelműen szerepel. Biztos valószínűséggel állítható, hogy temploma is volt. A Kalocsai majd Veszprémi Egyházmegyékhez tartozása után 1777-től a Székesfehérvári Egyházmegyéhez tartozik.

AJÁNLÓ

Egy 1726-os feljegyzés szerint Promontoron (Budafok) lakó katolikusok is csepelre jártak lelki gondozásra - e tény feltételez valamiféle templomot. 1740 körül épült kőből első templomuk Szent Mihály tiszteletére, melynek titulusa az 1760-as években már Nepomuki Szent János, a század végétől pedig Szűz Mária Születése (Kisboldogasszony). A bolthajtásos templomocska az Ófalu dűlőben volt, s ajtaja a Nagy Dunára nézett.

Az 1838-as árvíz a falut szinte teljesen elpusztította. A templom annyira megrongálódott, hogy tornyát még abban az évben le kellett bontani. A hagyomány szerint a falu lakóinak nagy része a templomba menekült az árvíz elől, és így maradtak életben. Ezt a megrongálódott templomot 1850-ben bontották le.

E pusztító árvíz után költözött a község a mostani helyre, ahol 1857-62 között felépítették a mai plébániatemplomot. Az átmeneti időben templomi célokra a régi temető kis kápolnája szolgált, majd az új iskola egyik termét használták istentiszteleti célokra. Az új templom valószínűleg a pesti Zitterbarth építész dinasztia egyik tagjának műveként épült romantikus stílusban.

Szentélye boltozott, hajója eredetileg sík-födémű volt. Főoltárának márvány alépítményét a régi templomból hozták át. Fölötte, a II. világháború pusztításáig, a templom egykori kegyurának, Erzsébet királynénak 1861-ben adományozott, müncheni festőművész alkotása: Szűz Mária születését ábrázoló oltárkép volt a romantikus stílusú keretépítményben. Mellékoltárait, melyek szintén a régi templomból kerültek át, az 1918-as festéskor újakkal cserélték fel. Az új templomot 1862. szeptember 8.-án Farkas Imre székesfehérvári megyéspüspök szentelte fel Kisboldogasszony tiszteletére.

Csepel falu 1881-ben

A Szent Imre tér rendezési terve 1942 körül

Az 1944. július 27-i bombatámadástól a templom teljesen kiégett. Tetőzete, hajójának födémje, berendezése elpusztult; a szentély boltozata leszakadt. A barokk főoltáron kívül csak a bejáratnál lévő kápolnában található feszület maradt meg égési sérüléseket szenvedve. Ezt a feszületet 1972-ben restaurálták.

Az újjáépítés az akkori lehetőségek szerint a harcok elmúltával rögtön megindult. 1945-ben vascsöves fedélszéket kapott a templom, hajója pedig vasbeton szerkezetű, bordák és keresztbordák közé épített vasalt, 6 cm vastag héjboltozatot, gótikus formában. Ekkor jelenik meg a gotizáló jelleg a templomon, ablak-osztásait is akkor alakították csúcsíves formára. A munkálatokat tervezte és irányította Heinrik Ferenc építő mester. Jelenlegi padsorai is ez időben készültek.

A Szent Imre tér észak-kelet felől az 1950-es években

1947-ben készült a pécsi Angster gyár tervezésében a 27 regiszteres, 3 manuálos orgona. Az orgonát 1994-ben Keve József orgonaépítő mester átépítette és 6 regiszterrel kiegészítette. 1948-ban öntötték a 10 q-s nagy harangot.

1956-ban több lövés is érte az épületet, homlokzatát 1957-ben kijavították.

Belső festése 1962-ben történt. A templom zárófalán Bicskey Karl János freskója látható, középen Szűz Mária Születése. Az oldalfalakon egybefonódó jellegű keresztút látható secco festéssel.

1970-ben külső felújításra került sor. Ekkor készült a liturgikus tér ideiglenes megoldású elrendezése. Ebben az időben készültek el Sugár szobrásztól a templom új faszobrai: Jézus Szíve, Szent József és a Fatimai Szűz Mária szobrok.

1979-ben újjáöntették a megrepedt 5 és fél mázsás harangot, melyet Kisberik Imre megyéspüspök áldott meg.

1980-ban kicserélték a teljes villanyhálózatot, ekkor készültek el a jelenlegi világító testek és csillárok, valamint az elektromos hőtárolós fűtés. Ekkor készült el a templom ablakainak duplázása is.

1982-83-ban a plébániaépület (Fürst S. u. 2/b) szanálása miatt került sor a templom hátsó zárófalához való építésre 4 méter szélességben. A szerencsésen sikerült épületrész harmonikusan illeszkedik a templomhoz. Jelenleg hittantermek működnek a helyiségekben.

1997-ben készült el az új plébániaépület a Templom u. 29. szám alatt.

1985-ben süttői vörös márvánnyal burkolták le a szentélyt, amely ekkor kapta jelenlegi szintbeosztását. Ekkor készült el a szembemiséző oltár és az ambó vranicai márványból. Tervezte Cser Károly, felszentelte Dr. Szakos Gyula megyéspüspök

A templom 2004-ben

2006-ban a hívek és a képviselőtestület adományaiból kicserélték az összes üvegablakot. Az új ablakokat Spányi Antal megyéspüspök áldotta meg.

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ