Az óbudai zsinagóga Budapest legrégibb zsinagógája, az európai klasszicista zsinagógaművészet remekműve. A zsinagóga 1957 óta műemléki védelem alatt áll. Részleges felújítását követően 2010. szeptember 5-én újraavatták.
Óbudán már a XIV. században éltek zsidók, az első
hiteles okmány 1349-ben jelzi ottlétüket. A XVIII. században Zichy gróf
védelme alatt állottak és miután az előírt védelmi pénzt megfizették, a
hatóság nem zaklatta őket. A Zichy grófok nagy kiváltságokat adtak.
Megengedték, hogy saját istentiszteletet tartsanak, hogy belügyeikben
saját bíróságuk ítélkezzék, hogy ingatlanokat szerezzenek, kóser bort és
húst mérjenek. A zsidóbírót, kit a Zichyek engedélyével maguk a zsidók
választottak, nagy tiszteletben részesítették.
A bíró mindig egy nagy díszes pálcát tartott a kezében s ha az utcán
ment, a hitközségi szolga előtte járt. A zsidók mint bérlők, szétszórtan
laktak a városban.
1737-ben 43 család (198 lélek) lakott itt. Ekkor szereztek temetőtelket
és építették az első zsinagógát.
Első templom
Óbuda első, nagyobb zsinagógája már 1732-ben állt, gyakorlatilag a mai
épület helyén, az úgynevezett bognárház-telken. Az épület valójában nem
a legelső istentiszteleti helye volt a helyi zsidóságnak, ám az először
épült imaházat egy, a Zichy családon belül kirobbant örökösödési per
folyományaként gróf Zichy Ferenc fegyvereseivel leromboltatta. Az
újjáépített, és a korábbinál pazarabb zsinagóga a következő években
egyre több hívet fogadhatott falai közé.
Második templom
Özvegy gróf Zichy Miklósné már az 1765-ös kiváltságlevelében
engedélyezte a zsinagóga újraépítését és kibővítését. Minthogy a zsidó
lakosság a mai Fő tér környezetében és a Lajos utcában élt, itt fogtak
hozzá az erősen düledező első templom helyetti második zsinagóga
felépítéséhez is. Az elöljáróság a széles körben elismert építészt,
Matheus (Máté) Neupauert bízta meg az új zsinagóga megtervezésével. Az
elkészült épületet 1769-ben avatták fel.
1770-ben
alapították a Chevra Kadisát, 1784-ben nyílt meg a nyilvános népiskola,
az első világi zsidó iskola Magyarországon.
1787-ben már 320 zsidó
család lakta Óbudát. Üzemek, manufaktúrák alakulnak. Az egyik ilyen
kékfestő manufaktúrát 1784-ben Goldberg Ferenc aranyműves alapította.
Családja érdekes: őse a spanyol-zsidó Perez a XVIII. század elején
települt le Óbudán, a fia Goldberg Sámuel pedig a magyar ipar egyik
úttörője, a Goldberger művek megalapítója volt. Az óbudai ma már nem
önálló hitközség, a hívek a Budai Körzethez tartoznak, nincs működő
templom, az egykori zsidó létesítményeket egy kivételével a többi óbudai
házzal együtt lebontották.
A zsinagóga és a katolikus templom látványa a Margitszigetről 1910-ben
Harmadik templom
A közösség a jelentősen leromlott állapotú zsinagóga újjáalakításával Andreas
Landherrt bízta meg, aki a csak részben lebontott épülethez teljesen új déli
homlokzatot emelt, illetve oszlopos előcsarnokot és tetőszerkezetet tervezett.
Az épület képét a mai napig a homlokzata elé ekkor kerülő hat korinthoszi
oszloppal alátámasztott, timpanonos záródású, nyitott oszlopcsarnok, azaz
portikusz határozza meg. A homlokzat legmagasabb pontján, ahol az oszlopok
összeérnek, a Tízparancsolat mondatainak kezdő szavait megjelenítő márvány
kőtáblák emelkednek. A külső jegyei alapján klasszicista, de belső terében
barokk jegyeket viselő zsinagógát 1821. július 20-án avatták fel. Az épület
belsejét 1900-ban szecessziós stílusban felújították.
A zsinagóga 1930-ban
A zsinagóga elődje 1767-69 között épült, Nepauer Máté
tervei alapján. A kedvezőtlen talajviszonyok miatt falai megrepedeztek,
ezért újjáépítették. A falak nagy része megmaradt (1947-ben
megállapították, hogy az alapfalak római épületmaradványokon állnak). Új
déli homlokzatot, oszlopos előcsarnokot és tetőszerkezetet építettek.
Ekkor alakult ki a templom ma is látható végleges képe, amely valamennyi
Budapestet bemutató leírásban, képen szerepel, a XIX. századtól
napjainkig. A Landherr András tervei alapján átépített templomot
1821-ben avatták fel. A klasszicista stílusú homlokzat dísze a hat
korinthoszi oszloppal alátámasztott, timpanonos záródású nyitott
portikusz.
A hanyatlás évei
A vészkorszak Óbuda zsidóságát is súlyosan érintette. Az embertelen
terror 3 ezer áldozatot követelt a városrésztől. Az épület a világháború
poklában maga is jelentős károkat szenvedett. A megrongálódott imahelyet
1946-47-ben helyreállították. A ’60-as évek derekán a Magyar Izraeliták
Országos Képviselete eladta az épületet az Államnak. A Tóra-tekercseket
ismeretlen helyre szállították, az épület a Magyar Televízió tulajdonába
került, amely stúdiót majd díszletraktárt rendezett be itt.
Az épület újjáéledése
2010-ben ismét élet költözött a zsinagóga falai közé. A közösség
összefogásával rendbetett épület újra megnyitotta kapuit a hívők előtt.
A közösség a zsinagógát saját erőből, adományokból tartja fenn. Ebben a
megújulási folyamatban nagy előrelépést jelent a felújítást támogató
jelentős állami segítség is.
A zsinagóga 2007-ben
A zsinagóga látványa a Duna felől
2016. áprilisában átadták a felújított óbudai zsinagógát. Soltész Miklós, az
Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, társadalmi és civil kapcsolatokért
felelős államtitkára ünnepi beszédében hangsúlyozta: aki zsinagógát, templomot
újít fel vagy épít, az embereket, lelkeket szolgál és ment meg. Kiemelte:
napjainkban sokszor lesz éjszakai mulató egy-egy templomból, Óbudán azonban
ellenkező irányú folyamat valósult meg azzal, hogy egy méltatlanul használt
épület kezdett újra zsinagógagént működni.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija
a zsúfolásig telt zsinagógában arról beszélt, hogy a 2009-ig tv-stúdióként
használt, az óbudai zsidó közösség által 2010-ben használatba vett és azóta
folyamatosan megújuló épület története is bizonyítja, hogy nem kell megvárni a
tökéletességet. Nem kell az utolsó szögnek is a helyén lennie ahhoz, hogy a
közösség imádkozni és dolgozni kezdjen.
"Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy amíg egy épület nem tökéletes, addig
nem költözünk be, nem használjuk az oltárt, amíg nincsenek falak, nem
imádkozunk, mert nem tudunk elég jól imádkozni, és nem tanítunk, mert úgysem
tudunk eleget ahhoz, hogy tanítsunk” – fogalmazott Köves Slomó. Rámutatott:
"A Tóra azonban arra tanít, hogyha csak két betűjét ismerjük is a héber
ábécének, akkor legalább az egyiket adjuk tovább valaki másnak, és mivel
mindenki hisz legalább egy kicsit, használjuk ki az alkalmat, és imádkozzunk”.
2022. május 14-én hajnalban az Óbudai Zsinagógában kereste a konyhán
dolgozó barátnőjét egy férfi, mivel a nő nem válaszolt telefonhívásaira. Az
épület zárva volt, ezért előbb letépte a biztonsági kamerát, majd berúgta az
ajtót és bement. Később egy másik ajtót is megrongált, letépett egy kilincset,
és egy konténerépület redőnyeit feszegette. Végül – mivel ott sem talált senkit
– távozott. A rendőrséget délelőtt értesítették, amikor a rongálást észrevették.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság III. Kerületi Rendőrkapitányság nyomozói
gyorsan azonosították a feltételezett elkövetőt, akit a Bűnügyi Bevetési Osztály
beosztottai az első bejelentést követő három órán belül lakásán elfogtak.
Képek