A templom a Baross Gábor utca és a Kalitka utca sarkán található, a bejárat a Baross Gábor utcáról nyílik. Parkolni a Kalitka utcában lehet, melynek a templommal szembeni fele zsákutca.
Mátyásföld község reformátussága a Rákosszentmihály
Sashalom Egyházközséghez tartozó együlekezet részét képezte.
Istentisztelet tartására - alkalmi megoldásként - a Baross Gábor utcai
iskola egyik osztályterme szolgált. Nagyobb, jelesebb alkalmakra a
mozit, vagy valamilyen más termet vettek igénybe.
1930. november 9-én megalakult a Mátyásföldi Protestáns Egyesület, mely
szervezeti szabályzatában az alábbi célokat tűzte ki:
1. A mátyásföldi protestáns egyházközség megalakulásának előkészítése.
2. A vallásosságnak, evangéliumi erkölcsnek, hazafiságnak és a
felebaráti szeretetnek ápolása.
3. Mátyásföldön templom és paplak építése.
A fentiekből kiderül, hogy elsődlegesen nem református, hanem protestáns
templom építése volt a cél, vagyis közös evangélikus-református templom.
Az akkori idők igen nagy vívmánya lett volna, ha ennek épül. Az
elképzelések megvalósításában sokat segített a Mátyásföldi
Nyaralótulajdonosok Egyesületének nagyvonalú felajánlása, miszerint a
templom építésének helyéül odaajándékozza a tulajdonában lévő, báró
Szurmay Sándor utca sarkán lévő telket.
A közérdek úgy kívánta azonban, hogy a leendő templom inkább
új-Mátyásföldön legyen, tekintettel arra, hogy az elemi iskolán kívül
semmilyen középülettel nem rendelkezett e terület. A Nyaralótulajdonosok
Egyesülete osztotta ezt a véleményt, és felajánlotta, hogy az
elajándékozott telket 4000 pengőért visszavásárolja 1940. évtől félévi
600 pengős részletekben.
A Mátyásföldi Protestáns Egyesület a községi elöljáróságnál igényt
nyújtott be a Baross Gábor és a Gyár utca sarkán lévő telekre, melyet
akkor piacként használtak. Mivel a piac körül minden telek villaszerű
házakkal volt már beépítve, sokan szerették volna annak megszűntetését
egészségtelen és szűkös mivoltára hivatkozva. A telek megszerzésének
mégis igen sok akadálya volt. Talán a legnagyobb, hogy azt maga a
községi főjegyző ellenezte. A főszolgabíróhoz, majd az alispánhoz
beadott fellebbezés után 1936 végére sikerült a telket templomépítés
céljára megszerezni. Az ügyben igen sokat tett az akkori Protestáns
Egyesület két nagy alakja, Farkas Sándor alelnök és Földes Géza
nyugdíjas tanító, elnök. Az Egyesület választmányának már az 1935.
november 30-án tartott ülésén jelentette Jaczkó Károly ellenőr, hogy
16.692 pengő áll rendelkezésre a templom megépítéséhez.
Az elnök vezetése alatt Templomépítő Bizottságot hoztak létre, s
megbízták az építési tervek beszerzésével, a költségvetés
összeállításával és a vállalkozókkal való tárgyalással.
Sándy Gyula műegyetemi tanártól kértek építési terveket, aki azokat
elkészítette és a választmány el is fogadta. A Nyaralótulajdonosok
Egyesülete azonban, mint a mátyásföldi viszonyokhoz nem meg felelőt,
elutasította.
Az 1936. december 30-i gyűlésen a Protestáns Egyesület húsz tagjának
indítványára kimondták az egyesület feloszlatását. Ennek oka többirányú
nézeteltérésekben keresendő. Személyi ellentétek is felmerültek, de a
legsúlyosabb ellentét az építendő templombelső kultikus célra történő
berendezése körül alakult ki.
A reformátusok nehezményezték az állandó oltárlétesítését a templomban,
az evangélikusok meg nem voltak hajlandók lemondani eziránti igényükről.
Végül is a nézetkülönbség oda vezetett, hogy két külön templom építését
határozták el. A költségekre már összegyűlt összeget arányosan
elosztották.
Mátyásföldön 1937. január 1-vel megalakult a Mátyásföldi Református
Fiókegyház. Ezután önálló szervezetként működött a
Rákosszentmihály-Sashalmi gyülekezet mellett. Közös lelki pásztoruk
Hörömpő Dezső volt.
A frissen megalakult fiókegyház kimondta templomépítési szándékát és a
Csaba Rezső budapesti építőművész által benyújtott tervet fogadta el. A
költségekhez szükséges fedezet egy részét (9.700 pengő) a feloszlott
Protestáns Egyesülettől kapták, a többi különféle megajánlásokból,
szeretetvendégségek szervezéséből, téglajegyek eladásából, házi
perselyek gyűjtéséből, államsegélyből, főhatóságok adományaiból tevődött
össze.
1937 őszén elkezdődött az építkezés, novemberre álltak a falak és a tető
is. 1939 elején a torony is elkészült, csak a sisak hiányzott még. Ez
utóbbit pénz hiányában csak később, 1940-ben sikerült megcsináltatni. A
belső burkolat, valamint a bútorzat nagy része 1939 nyarán készült el
miközben állandó pénzzavarral küzdött a kicsi alig 280 lelkes fiókegyház
gyülekezete.
1939. október 1-re készen állt a templom a felszentelésre. Az október
2-án megjelent Magyar Értesítő így jelentette be az eseményt: A
Pestkörnyék kedves villa városában, Mátyásföldön vasárnap szentelte fel
a protestánsok közös áldozatával épült új református templomot és a
Petrencs Miklós nyugdíjas alezredes hadbíró ás felesége által (gyermekük
halálának emlékére) adományozott új harangot Dr. Ravasz László
dunamelléki püspök.
A háborús idők ezt a vidéket sem kerülték el. A templom megsérült
tetőszerkezetét ideiglenesen helyrehozták, néhányszor kisebb renováláson
esett át. 1980-ban a toronysisak újult meg, 1989-ban új fedélszerkezetet
és fedést kapott.
Az épület belső felújítása 1989-ben történt meg az egyházközség
tagjainak adományaiból. Az új, vörösfenyőből készült szószék és
úrasztala, valamint a Református Egyház címere Szőcs Albert mátyásföldi
fafaragó munkája.
A külső és belső stílusában az erdélyi fatemplomokra emlékeztető szép
épület tornyát 1993 tavaszán-nyarán hozták eredeti állapotba, szintén
önerőből. A templom teljes külső tatarozására 1994-ben a belső
felújításra pedig 1996-ban került sor.
1999-ben karzattal bővült a templom, majd 2000-ben következett az
ablakok cseréje.
Képek