Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom (Erzsébetvárosi plébániatemplom)

VII. kerület, Erzsébetváros, Rózsák tere 8.

Írta: Varga Máté 2021. augusztus

Az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom vagy Erzsébetvárosi plébániatemplom Budapest VII. kerületében, a Rákóczi út közelében, a Rózsák terén található. A VII. kerület (Erzsébetváros) római katolikus plébániájához tartozó templom.

Az újonnan alakult VII. kerület polgárai, az erzsébetvárosiak 1881-ben római katolikus templomot építtettek a Szegényház tér (ma Rózsák tere) északi oldalán. A kis templom Czigler Győző tervei alapján, eklektikus stílusban épült fel.

Hamar egyértelmű lett azonban, hogy a rohamosan gyarapodó Erzsébetváros polgárainak szűk lesz a kis istenháza, így a katolikus egyház megvásárolta a tér központi parcelláját, s 1889-ben megalakult a templomépíttető bizottság. 1892. július 28-án Steindl Imre neogótikus stílusban fogant tervét fogadták el kivitelezésre (sikertelenül pályázott Pecz Samu és Aigner Sándor).

Az alapok kiásását 1893. július 23-án, az építkezést pedig szeptember 11-én kezdték meg. Az 1895. október 20-án megrendezett ünnepélyes alapkőletételen részt vett az uralkodó, I. Ferenc József is, sőt az alapkövet saját kezűleg helyezte el. Az elkészült templomot végül 1901. május 16-án, áldozócsütörtökön szentelték fel, és Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlották. 1905-ben korábbi kis templomukat a magyar görög katolikus egyháznak adták át.

Az első évtizedekben rohamosan nőtt az erzsébetvárosiak lélekszáma, s 1918-ban megalakult a Szent Erzsébet nevét felvevő egyházközség. A templom előtti téren állították fel 1932-ben, a szent halálának 700. évfordulóján Damkó József Szent Erzsébet-szobrát. A teret ugyanekkor nevezték el Szent Erzsébet attribútumairól Rózsák terének.

A II. világháború során a templomot bombatalálat érte, s a helyreállítási munkálatokkal 1949-re készültek el. Az elkövetkező évtizedekben azonban az épület állapotában jelentős romlás következett be. 1995-re sikerült elérni, hogy a plébániatemplom műemléki státust kapjon, s ugyanekkor megkezdődhettek a teljes körű épületfelújítási munkálatok, amelyek a környező park rendezésével együtt 2004-re fejeződtek be. A belső tér renoválása még 2007 elején is tartott.

A templom tornyainak magassága 76 méter, az épület szélessége 21,6, teljes hossza 62 méter, alapterülete 1800 m². Közel 2600 embert képes befogadni.

Az épület arculatának kialakításakor Steindl a gótika francia hagyományaiból merített, de nagyban hagyatkozott korának modern technikai megoldásaira is. A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel.

Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra, valamint kerámiakeretben egy gótikus rózsaablak látható. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók: Szent László, Mária és Szent István.

Steindl a főhajót a kereszthajóig hat boltmezőre osztotta. A kereszt metszéspontja, a mellékhajó után még egy boltmező következik, s a hatszögletű szentély zárja le a templom alaprajzát. A fő- és a mellékhajó sokszögű lezárása között egy-egy nyolcszögletű lépcsőtornyot alakított ki, amely a templom építészeti arculatát jelentősen megélénkíti. A főhajó magassága a boltozatig 16, 2, a mellékhajóké 15,3 méter.

A templom falait sárga színű sajtolt téglával borították, míg az idő viszontagságainak jobban kitett épületelemek (fiatornyok, párkányok stb.) faragott terméskőből készültek. A főhajó és a szentély tetőzetét természetes palával fedték. A terrakottamunkák Zsolnay Vilmos pécsi gyárából kerültek ki, aki Steindllel együtt kísérletezte ki a később pirogránit néven ismertté vált, ekkor még Steindl-masszaként emlegetett anyagot.

A Szent Erzsébet-templom belső terét puritánság jellemzi. A hármas templomhajó boltozatát két sorban díszes fejezetű oszlopok támasztják, a neogótikus ornamentális festés Götz Adolf nevéhez fűződik. A főhajó festett ablaküvegei a II. világháborúban elpusztultak. A szószék a négy evangélista domborművével Hauszmann Sándor műhelyéből került ki. A kereszthajókban lévő aranyozott faoltárokat Holtzl Mór készítette, s a rajtuk látható bibliai jeleneteket és szenteket Aggházy Gyula és Zubriczky Lóránt festette. A kereszthajó és a szentély közötti kápolnákban, a lépcsőtornyok alatt szintén egy-egy oltár található, szoboralakjaikat Mayer Ede és Köllő Miklós készítette.

A főhajót a szentélytől áldoztató-rács választja el. A márványból, ónixból és bronzból készült főoltáron áll az aranyozott szentségház a magyar szenteket és boldogokat ábrázoló szobrokkal (Lantay Lajos munkái). A szentélyből nyílik a két sekrestye, felettük az oratóriumok helyezkednek el, a szentély festett ablakai Róth Miksa keze munkáját dicsérik.

Ferenc pápa az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban a budapesti Rózsák terén, ahol szegényekkel és menekültekkel találkozik 2023. április 29-én

Képek

A templom alapkőletétele

Vasárnapi Újság, 1895.

Szép ünnepélyt ült meg vasárnap, e hó 20-án, a magyar főváros katholikus közönsége. Az Erzsébetvárosban most épülő díszes egyháznak az alapkőletétele volt; az alapkövet maga a király tette le magyar minisztereitől körülvéve. Az egyházi szertartást Vaszary Kolos bíboros herczegprimás végezte fényes papi segédlettel. Ez után asztalt állítottak a király elé s ő egy sastollal aláírta az alapkő-letételi okmányt, a miben a miniszterelnök s a többi megjelent méltóságok követték. Erre a polgármester az így aláírt okmányt, több ujságnak az napi számát s ezenkívül érczpénzeket helyezett el a külön e czélra készített kettős, üveg és rézbádog szelenczében. Ezt a szelenczét a bizottság elnöke elhelyezte az alapkőben. A főpolgármester fölkérte ezután ő felségét, hogy az alapkovon a szokásos háromszoros kalapácsütést megtegye. Hauszmann Sándor építőmester átnyújtotta a királynak a kalapácsot, a melylyel a király után a herczegprimás, a miniszterek s a többi méltóságok tették meg a kalapacsuteseket. Az ünnepély végén a király megtekinté a templom tervezetét, tervrajzait.

Responsive image

A templom építésének végrehajtásához tudvalevőleg Steindl Imre műegyetemi tanárnak, az uj országház s annyi más díszes középületünk kitűnő tervezőjének tervei szolgáltak alapúi, s az építést Schömer Ferencz jeles építész vezeti. Az építés költsége közel 600 ezer forintra van számítva.

Az új plébániatemplom egyik érdekes látnivalója lesz a fővárosnak. A szegényháztér közepén épülő új templom főhomlokzatával a dohány-útcza felé néz. Az egész tér 15,000C] méter területű s a templom összes beépített területe 1800 D méter. Az épületet parkkal veszik körűi.

A góthikus egyház három hajós csarnoktemplom lesz, egy kereszthajóval és két toronynyal; a szentély két oldalán elhelyezett két sekrestyét a szentély körűi futó feljáró köti össze.

A templom arányai oly nagyok, hogy teljesen megfelelnek a népes plébánia igényeinek. A karzatokat és oratóriumokat beleszámítva ugyanis 2560 ember fog elférni benne.

Nagyban fogja emelni az épület különben is kellemes hatását az a körülmény, hogy egész külső felületén színes téglával lesz burkolva; a párkányok, a támpillérek végei, a belső pillérek, ívezetek és bordák kőből készülnek. A főbejáró felett elhelyezendő hét szobor színes majoliká-ból és pyrogránitból való lesz.

Fővárosunk tehát, a mely egy ideig meglehetősen szegény volt a művészi alkotású templomokban, ismét meggazdagodik egy korai fran-czia góth stílű, szép kivitelű és művészies alkotású egyházzal. Ebben az évtizedben végződött be a budavári Mátyás-templom restaurálása, befejezéséhez közeledik a Lipótvárosi bazilika, s ime, most ez az új templom, mely két év múlva lesz teljesen készen, is belekerűi a főváros szépségei, megtekinteni való épületei közé.