Az 1900-as évek elején az angyalföldi zsidóság elhatározta, hogy zsinagógát építtet. A tervezéssel Baumhorn Lipótot bízták meg, aki egy egyszerű, de mégis szép zsinagógát álmodott meg a mai Dózsa György, régi nevén Aréna útra. Az eredetileg zsinagógának szánt épületet ma a Budapesti Honvéd vívóteremként használja, a hitélet a korábban kultúrteremnek szánt kisebb épületben folytatódik Deutsch Péter rabbi vallási irányítása alatt.

AJÁNLÓ

1876-ban átadták a Margit hidat, röviddel utána a Nyugati pályaudvar sínjei felett átívelő Ferdinánd hidat, valamit az 1876-os árvizet követően a Vizafogó gátját is. A fejlesztések maguk után vonták a mai Újlipótváros és Angyalföld helyén található beépítetlen telkek, szántók felértékelődését. Pár évtized alatt üzemek, gyárak, munkásszállások és sötét lebujok vették át a szőlőtőkék és gabonaföldek helyét. Az izraelita lakosság számaránya nem volt túlzottan magas, de a környék igényeit ellátó kereskedelmi egységek, valamint egynémely üzem tulajdonosai leginkább közülük kerültek ki. Tovább növelte a terület fontosságát, hogy az 1808-ban lezárt észak-pesti zsidó temető helyett az Angyalföldön található Lehel utcában nyitottat kezdtek el temetkezni egészen az 1870-es évek közepéig, azonban a kegyhely még a XX. század elején is fennállt, csak akkortól kezdték el más célokra beépíteni az Aréna (Dózsa György) út – Lehel utca – Taksony utca és Tüzér utca által határolt területet (a sírok egy részét a Kozma utcai temető fogadta be).

A zsinagóga Észak-Pest zsidóságának kiszolgálására épült meg a lipótvárosi zsinagóga tervének kudarcba fulladása után az akkori Aréna út (ma: Dózsa György) mellett. A telek a korábbi zsidó temetővel szemben, az út másik oldalán terült el, és 1907. február 27-én vásárolták meg a Pénzügyminisztériumtól 200.000 forintért. Az építkezés Baumhorn Lipót tervei alapján még ebben az évben megindult, és a zsinagóga 1909-ben készült el. Dr. Hevesi Simon és Wilheim Joachim avatta fel az imaházat.

A zsinagóga építése 1909-ben

A zsinagóga 1912-ben

A második világháború végén, 1944-45 során gyűjtőtábornak használták, majd a harcok elmúltával ismét imaház működött itt.

A második világháborúban számtalan hazai zsinagóga gyülekezete tűnt el teljesen, vagy fogyott el a háború után apránként. Ez különösen jellemző volt a vidék Magyarországán, de Budapesten is kiürült számos zsinagóga. Az üresen álló imaházak aztán vagy teljesen tönkrementek és elpusztultak, vagy funkcióváltással megmenekültek. A folyamat vége az lett, hogy a negyvenes évek végére az angyalföldi hitközség visszaszorult egy jóval kisebb, eredetileg kultúrterem céljára épült helyiségbe, a zsinagóga központi terét pedig különféle állami vállalatok használták raktárként.

Az 1977-re életveszélyes állapotba került épület megmentője végül a Budapesti Honvéd Sportegyesület lett: 1984-ben megvásárolták az épületet, és megkezdték felújítást, és átépítést boksz- és vívó-edzőterem céljára az Ipari Épülettervező Vállalat tervei alapján. Az átépítés részeként a hatalmas belső teret két, tálcaszerű födémmel osztották fel, így nyerve három szintet az új funkció számára. A második emelet födémjét átlósan helyezték el, így némileg érzékelhető maradhatott a teljes tér. Benczúr László építész, aki ezért a munkájáért 1989-benYbl-díjat is kapott, úgy tervezte meg a födémrendszert, hogy szükség és igény esetén az eredeti épületszerkezet sérülése nélkül elbontható legyen. Helyreállították a sárga, kék, barna és vörös színekből összeálló, alapvetően geometrikus mintázatú belső díszítőfestést is, a vallási szimbólumok mellőzésével.

A zsinagóga épülete középen négyzet alakú centrális térből, előcsarnokból és szentélyből áll. A központi teret kör alakú kupola fedi. Az összesen 800 férőhely közül 406 a földszinten, a többi az emeleten kapott helyet. A belső falakat sárga, kék, vörös és barna színű geometrikus motívumok díszítették.

Miután a Honvéd átvette az épületet, azt renoválták, valamint belül át is építették. A Benczúr László tervei alapján kivitelezett átépítés során két új födémet építettek be, amivel az edzéshez három szintet biztosítottak. A födémzet tervezése során ügyeltek rá, hogy az új elemek az épület régi elemeinek sérülése nélkül elbonthatók legyenek. A felújítás során a régi színeket használva díszítették a belső teret, azonban csak geometrikus formákkal, az eredeti szent szimbólumokat nem állították helyre.

A zsinagóga látványa a magasból (kép: Google)

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ