A központ közelében a két világháború között, 1929-ben épült a település 200 főt befogadó református temploma. Egy régi lakóház átalakításával és egy torony hozzáépítésével jött létre a templom. Az épületben a bejárat feletti magyaros faragású fakonzolokra érdemes odafigyelni.
Tétényben keresztyén egyház (templom) egyedüli
bizonyítékát az Árpád-kori Szent Mihály (mai Nagyboldogasszony)
templomról szóló 1295-beli iratban találjuk. 1517-ben Luther fellépése
után elterjedt a reformáció. Werbőczi Tripartituma szerint az: „ördögi
vallás”. II. Lajos király felesége, Mária is evangélikus volt. Mohács
után a török elfoglalta Tétényt, a katolikus plébános elmenekült, a
megtizedelt hívek pásztor nélkül maradtak: Ráckevéről hívtak protestáns
prédikátorokat, akik 1686-ig a római katolikus templomban tartottak
istentiszteletet. Köztük volt Szegedi Kis István reformátor ősünk is.
1710-ben Habsburg rendeletre adatott vissza a templom a katolikusoknak,
amelyet 1755-ben újraszenteltek.
A török kiűzése után az „akié a föld, azé a vallás” elve alapján a
császár és király jutalomképpen a Grassalkovich család érdekkörébe
tartozó Száraz Györgynek adott birtokot, kastélyt. Ő hithű katolikusként
kijelentette, hogy birtokán csak katolikus dolgozhat. A hűséges hívek
inkább lemondtak megélhetésükről és szétszéledtek. A földbirtokos
ottmaradt munkaerő nélkül.
A rekatolizáció során számos német telepest hoztak be a kálvinista
magyarok helyett. Egészen az 1851-es népszámlálásig Tétényben nem volt
protestáns lakos. A katolikusokon kívül 16 zsidó család élt itt.
1880-ban már volt 83 református, az 1900-as évek elején jelentek meg
nagyobb számban a szomszédos területekről is.
Ekkor alakult önálló református fiókegyházközség, de még imaház nélkül.
1926-ban gyűjtést kezdtek, melynek eredményeképpen 1929-re felépült, a
jelenlegi templom helyén, a református imaház a lelkészlakással együtt.
A templomot Göde Lajos püspöki megbízott szentelte fel 1929. június
30-án.
Az imaház a templommal méretében és elrendezésében megegyezik a mai
állapotával. Változás csupán, az 1956-os toronyépítés, –azóta tartják
számon templomként - valamint a belső elrendezésben és berendezésben
történt. Az imaházban ugyanis nem voltak presbiteri padok, sem szószék.
A toronyba egy 250 kg-os harang került, melyet az Ecclesia Harangművek
1924 - ben öntött.
Az imaház az 1920-as évek lakóházainak stílusában épült. Alaprajza
téglalap alakú, szépsége egyszerűségében rejlik. Falai fehérre
meszeltek, ablakai lakóház ablakok.
Berendezése: megemelt szószék, úrasztal, faragott padok, elektromos
orgona Hollandiából. Az úrasztalon nyitott, illusztrált Károli „Nagy
Biblia” 1805-ből. Alatta és a szószéken aranyrojtos, vörös
bársonytakaró, fehér csipketerítővel. A két perzsaszőnyeg Vitéz Szepessy
Árpád adománya.
A szépen faragott padok, környékbeli iparos művei, a 30-as évekből, a
szószék és négy presbiteri pad utólag készült 1939-ben. A Mózes-székek
nem külön, hanem a szószékkel kombinálva jelennek meg. A hangvető
tetején kehely.
A világításról 3 nagy ablak, csillár és hat kettős fáklyaformájú
világítótest gondoskodik. Csigalépcső vezet fel a befalazott karzatra,
ami jelenleg a gyermek-istentiszteleteknek ad helyet.
A parókia és a templom egybeépült.Bejárata fölött a felirat: „Békesség
néktek”. Ápolt kertje szeretetvendégségeknek ad otthont. A gyülekezet
első lelkésze Kutassy Gyula volt.
Az ő lelkipásztorkodása alatt lett önálló Tétény, és vált külön
Budafoktól 1937-ben.
Képek