A kéttornyú templom Pest legrégibb épülete, melyen végigkísérhetjük fővárosunk építészetének stílusváltozásait. Első formájában a Contra Aquincum falaira, annak köveiből épült a XI. században. Az erőd délkeleti sarokbástyáját a szentély végénél rejti a föld. A Szent Gellért-legenda szerint a Vata-féle pogánylázadáskor meggyilkolt Gellért püspököt ide temették 1046-ban.
A későbbi, XII. század végére kialakított román
stílusú bazilikából csak egy ívsoros párkány maradt fenn a déli torony
belsejében. A hagyomány szerint e templomban tartották a gyermek
Árpád-házi Szent Erzsébet eljegyzését a férjéül kiválasztott Thüringiai
Lajossal.
A XIV. század végén Zsigmond király támogatásával épült ki a templom mai
méretére, körüljárós csarnokszentéllyel és a mellékhajókhoz csatlakozó
kápolnasorral. Mátyás király korában késő gótikus építészeti
részletekkel gazdagították. Ekkor készült a díszes déli és északi
oldalbejárat és az oratórium emelete. A reneszánsz művészetet két igen
szép pasztofórium (szentségtartó fülke) képviseli a XVI. század
elejéről.
Egyéb értékes reneszánsz stílusú töredékek láthatók a templom
múzeumában. A törökök mecsetté alakították át a templomot, amelynek
emléke a mihrabfülke.
A visszafoglaláskor megrongálódott, majd leégett épületet 1725-1740
között, barokk stílusban állították helyre, Paur János György
irányításával.
Mukovszky rajza a Belvárosi templomról a XIX. század elején
A késő barokk toronysisakok 1795-ből valók. A kórust
az 1830-as években Hild József tervei alapján klasszicista stílusban
építették át. A főoltár és a keresztelőkút pedig már a második
világháború után készült modern alkotás.
A helyreállítás során figyelemmel voltak a templom két fő
stíluskorszakára. Ezért kívülről is jól megkülönböztethetjük például a
faragott kövekből épült gótikus szentélyt a vakolt, festett barokk
hajótól és főhomlokzattól. A kéttornyú barokk főhomlokzat osztrák minták
alapján készült.
Kapuja felett a felhőkön trónoló Szentháromság szoborcsoportja Hörger
Antal műve. Ugyanő faragta a szentély külső záró falát díszítő Szent
Flórián-szobrot is az
1723-as tűzvész után.
A templom és az Eskü tér 1880 körül
A templom 1894-ben
A Pesti Hírlap egy 1937-es cikke
Vágó József elképzelése az 1936-os rendezési tervhez
(ha a Március 15. tér eképp nézhetne ki...)
Képek
Hamarosan!
Napjainkban
Pest legrégebbi, turisztikai, művészettörténeti és
történelmi szempontból egyaránt kiemelkedő templomában évek óta tart a
műemléki helyreállítás.
A 2014 és 2016 között elvégzett régészeti feltárás után és az altemplom
kialakítását követően az elmúlt évben restaurálták a Mátyás-oratóriumot,
megújult a két reneszánsz pasztofórium és a sekrestye. Kialakították a
Szentségimádási kápolnát, valamint a központi információs pultot.
2015. júniusának elején befejeződött a templom régészeti feltárása.
Tarlós István főpolgármester a felújításról tartott június 16-i
sajtótájékoztatón elmondta: már a XI. században is templom állt a
mostani Nagyboldogasszony-főplébánia-templom helyén, a jelenleg látható
templom pedig a XVI. században épült.
Elmondta, hogy a soron következő felújítás során az altemplomot úgy
újítják fel, hogy abban az Árpád-korig visszamenően bemutatják a
különböző építészeti rétegeket. Ezt követi majd a felső templom
rekonstrukciója. Itt fogják egy járható üveglap alatt elhelyezni az
ásatások során előkerült római kori emlékeket.
A Március 15. téren álló templom a főváros tulajdona; a mostani
felújítást a Főváros és a plébánia közösen finanszírozza, utóbbi
minisztériumi támogatásból.
Osztie Zoltán plébános kiemelte: sok-sok évtizedes mulasztást pótol a
Főváros és a Kormány a jelenlegi felújítással. Elmondta még, hogy a
világörökség részét képező templomban a feltárás eredményeképpen
tizennégy építéstörténeti korszakot tudnak majd dokumentáltan bemutatni.
A most előkerült legjelentősebb leletegyüttes a római kori, amely
alapján kiderült, hogy egészen a 700-as évek közepéig római helyőrségi
tábor volt ezen a területen. Korábban ugyanis a történészek úgy vélték,
hogy a katonai állomáshely a 400-as években megszűnt.
A plébánia számára a legfontosabb a román kori bazilika fölfedezése és
föltárása, amelynek alapfalai egy az egyben előkerültek. Az 1100-as évek
fordulóján épült, háromhajós nagy bazilika jelentősége és értéke a
lébényi Szent Jakab-templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári
Mátyás-templomhoz mérhető – mondta Osztie Zoltán.
A 2015-ben kezdődő felújításról a templom plébánosa elmondta: az
altemplomi részben háromféle teret alakítanak ki. Egy imádságos teret,
kiállítótereket, valamint közösségi tereket, hiszen a belvárosi
főplébániának nincs plébániaháza, azt ugyanis az Erzsébet híd építése
során elbontották.
A felújítás 130 millió forint fővárosi és 180 millió forint kormányzati
támogatással valósul meg, ismertette a plébános, aki reményét fejezte
ki, hogy 2016 húsvétjára végeznek a munkálatokkal.
Osztie Zoltán elmondta: az ásatásokat a főváros megbízásából a Budapesti
Történeti Múzeum (BTM) végezte. Hozzátette: a múzeum és a plébánia
tervezi, hogy a jelenleg a BTM Vármúzeumában és a Mátyás-templomban
látható, a Mátyás-templom történetét bemutató kiállítás mintájára a
Nagyboldogasszony-főplébániatemplom építésének és átépítéseinek
történetéről is szerveznek tárlatot.
2017. márciusában befejeződtek az altemplom felújítási munkálatai, így
azt látogathatóvá tették a közönség számára. A hároméves többlépcsős
templomfelújítás befejezéseként az altemplomban kiállító teret hoztak
létre, ahol megtekinthetjük az ominózus római falmaradványokat, sőt még
a táborparancsnoki épület padlófűtésének elemeit is megcsodálhatjuk. Ha
nem szeretjük a szűk, zárt tereket, az ókori emlékeket a templom
padlózatába helyezett üvegfelületen keresztül is szemügyre vehetjük. Így
viszont nem láthatjuk a régészeti feltárásokat bemutató tárlatot, az új
közösségi és imádságos térként szolgáló kápolnát és az 1699-ben épült
Proberger-kriptát, melyben XIX. századi arisztokraták nyugszanak.
Az épület 5621 sípos orgonáját is felújították. A karzat lépcsőit és a
billentyűket maga Liszt Ferenc is koptatta, hisz éveken keresztül élt a
plébánián és dirigálta a templom kórusát. Budapesten legtöbbször ebben a
templomban játszott híres zeneszerzőnk. A hangszert a legnagyobb 6
méterestől a legkisebb 6 milliméteres sípig szétszedték és kipucolták.
A templombelsőt bejárva 14 építészeti kor emlékei néznek le ránk vagy
rejtőznek valahol a felszín alatt. Az első román kori bazilikába
temették Gellért püspököt. Később Zsigmond és Mátyás királyunk is
átépítette, majd a törökök mecsetként használták. A ma látható
templomszerkezet XVI. századi, de a barokk külsőt egy XVIII. századi
tűzvész után kapta. Később olyan építészóriásaink restaurálták, mint a
parlamentet tervező Steindl Imre. Építészettörténeti szempontból
Budapest legösszetettebb épülete. 2010-ben találtak egy olyan XIV.
századi freskót, amelynek festészeti minősége a kor nagyjainak munkáihoz
mérhető. A Szűz Máriát ábrázoló művet megtaláljuk a szentély mögötti
egyik fülkében, nem messze a mihrábtól, a török kori imafülkétől.
2019. januárjában kezdődött el az a beruházás, melynek során megújult a
templom mindkét tornya. E folyamat során restaurálták a déli toronyban
található román stílusú falmaradványt, ahol a szakemberek
megtisztították a torony belső falait, majd biztonságos lépcsőt és
korlátot alakítottak ki az emeleti szintek eléréséhez. Ezen kívül
beépítettek egy liftet is, amellyel könnyen és gyorsan elérhetők lettek
a kilátópontok szintjei. A déli torony földszinti részében egy
ajándékbolt létesült.
A torony szintjein kiállítást is kialakítanak majd; a két tornyot
összekötő úton, az emeleti homlokzat mögött egy sétányt alakítottak ki,
ahol át lehet sétálni egyik toronyból a másikba. Ez egy fémből készített
sétaút, ahonnan gyönyörködhetünk a templom míves tetőszerkezetében.
Az északi toronyban szintén kilátópont került kialakításra, ahonnan
teljes panoráma nyílik a Dunára és Budára, de a Belvárost is
megcsodálhatjuk fentről. A látogatók a torony lépcsőin jöhetnek le ismét
a templom földszintjére. A beruházás 2019. decemberére fejeződött be,
így a templom felkészülten várja a 2020-as budapesti 52. Nemzetközi
Eucharisztikus Kongresszus eseményeit.
2020. június 26-án átadták a templom toronykilátóit a nagyközönségnek.
Az altemplomban Osztie Zoltán plébános és Aranyossy Mihály turisztikai
munkatárs fogadta az újságírókat, a sajtótájékoztatón a kilátók
kialakításának építészeti és kivitelezési feladatairól és megoldásairól
Tóth Péter, az építészeti munkákért felelős Hetedhét Építész Kft.
ügyvezetője, valamint Vantal István, a kivitelezésért felelős BAU-VIP
Generál Kft. ügyvezetője osztott meg néhány érdekességet.
A plébános elmondta, hogy büszke az új látványosságra, mellyel a
Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom bővült.
Kiemelte, hogy a kilátótornyok látogatása nem fogja zavarni a templom
szakrális feladatait, a templom továbbra is elsősorban imaház marad. Ám
meg akarják mutatni a nagyközönségnek az épület római korig visszanyúló
kultúrtörténeti értékeit is. Ez úgy valósítható meg, hogy a kiállítás és
bemutató elkülöníthető a szakrális tértől.
A 2018. decemberében kezdődő munkálatok idején a tornyok rendkívül
elhanyagolt állapotban voltak. Ahhoz, hogy a munkálatok végére
létrejöhessen a bemutatóhely, le kellett tisztítani a történeti falakat
és le kellett bontani a tornyokba vezető rozoga faszerkezetet, illetve
biztonságosabbá kellett tenni a kilátótereket. A konkrét építési
munkálatok kezdetét egy éves tervezői munka előzte meg, majd a tornyok
helyreállítása olyan építkezés lett, amely folyamatos tervezési munkákat
igényelt, a kivitelezés során is. Ennek oka az volt, hogy a műemlék
épület szerkezetének feltárása során egyre-másra kerültek elő az újabb
és újabb megoldandó feladatok, amelyek kiegészítő tervek sorát
igényelték. Az építészeti munkálatok során nem csak arra kellett
koncentrálni, hogy hiánytalanul megőrizzék a templom történeti és
kulturális értékét, hanem ezt a megőrzést úgy kellett végrehajtani, hogy
közben kialakuljon a modern építészeti és biztonsági szabályozásoknak
teljes mértékben megfelelő, a mai turisztikai igényeket kiszolgáló,
Budapest idegenforgalmi kínálatát színvonalas programmal bővítő
látványosság.
Toronykilátó
A kilátó két szintből áll: az első 11 méter, a
második 18 méter magasan áll. Ez utóbbi a torony lábától lépcsőn és
liften is megközelíthető. Az első kilátópontra szűk és meredek, kőből
épült csigalépcső vezet fel, amely a kilátópontra felérve átadja helyét
a modern, lyukacsos, acél lépcsőknek. A két toronyból szintenként
három-három ponton nyílik lehetőség kitekinteni Budapestre.
A déli torony második kilátószintjéről egy közel 17 méter hosszú hídon
mehetünk át az északi toronyba, mely Liszt Ferenc zeneszerző nevét
viseli.
A kilátópontokon érintőképernyős eszközök segítségével tájékozódhatunk
arról, hogy pontosan mit látunk, illetve lehetőségünk van arra, hogy
rövid leírásokat olvassunk egy-egy látnivalóról. Ez a szolgáltatás
jelenleg hét nyelven érhető el.
A kilátók a templom nyitvatartási idejében, hétfőtől szombatig, 10 és 17
óra között tekinthetők meg. Fontos tudni, hogy a négy harang működése
következtében fellépő erős hanghatás miatt a Liszt Ferenc torony 11 óra
55 perc és 12 óra 10 perc között, illetve pénteken az előbbi időpont és
14 óra 55 perc, valamint 15 óra 10 perc között nem látogatható.
A toronyban található egy Liszt Ferenc-portrészobor, egy emléktábla,
valamint egy Liszt Ferenc-dombormű is. Azért döntöttek úgy, hogy Liszt
Ferenc nevét kapja a torony, mert a zeneszerző, zongoraművész és
karmester ezer szálon kötődött a templomhoz. Több munkáját is itt
mutatták be, gyakran vezényelt itt, s a templom orgonáján is játszott.
Emellett Liszt rendszeres vendége volt Schwendtner Mihály
apátplébánosnak, többször éjszakázott a plébánia vendégszobájában, és
egy ízben még esküvői tanú is volt itt.
Liszt 1879-ben Engesszer Mátyásnak, a templom karnagyának dedikálta Via
crucis című művét. A mű bemutatója azonban Schwendtner Mihály és
Engesszer Mátyás halála miatt elmaradt. Liszt Ferenc halála után a
kéziratot sokáig elveszettnek hitték, azonban végül megtalálták azt a
Széchényi Könyvtárban. Ősbemutatója végül 1929 nagypénteként volt a
Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban.