Kispest területe a valamikori Szent Lőrinc pusztához tartozott a gödöllői Grassalkovich uradalom részeként. A település az 1870-es évek elején kezdett kialakulni, 1873-ban ismerte el Pest vármegye közgyűlése Kispest néven, amely Pestszentlőrinc csatlakozásával 1873 decemberében nagyközségi státuszt nyert.

AJÁNLÓ

Kispest rohamos fejlődése következtében, már 1883. augusztus 1-jén Peitler Antal (1808-1886) váci megyéspüspök, Ribényi Antalt (1850-1910) nevezte ki állandó lelkésznek Kispestre. Ő nagy építkezésekbe kezdett, az akkor még 2000 lelkes településen. Elsőként a plébánia épülete készült el 1884-ben, majd fogadalmi templomként, Szent Rudolf tiszteletére, neogótikus stílusban templomot építtetett.

A templomépítés költségeire országos gyűjtést és sorsjegy játékot rendeztek. Az ötletekben gazdag Ribényi a világ katolikus misszióiból összegyűjtötte a különféle népek használati tárgyait, mintegy 5000 tárgyat és 300 képet, ezekből kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban, az 1896-os Országos Kiállítás idején. A kiállítást maga Stefánia hercegnő nyitotta meg és a bevétel szintén a templomépítés javát szolgálta. Az elnevezéshez Rudolf trónörökös tragikus halála adta az ötletet. A templom a település fejlődése miatt csakhamar mamutplébániává nőtte ki magát, ezért fel kellett osztani.

1922-ben alakult meg Kispesten a Jézus Szíve Szövetség, amely szükségesnek érezte, hogy egy új templomot építtessen. A Jézus Szíve Szövetség világi elnöke, Fonó Ferenc kérte a város vezetőségét, hogy a régi használaton kívüli temetőt, ahol az egykori Kispest alapítói és első polgárai voltak eltemetve, engedje át a Jézus Szentséges Szíve tiszteletére építendő templom javára.

Azonban csak 1927-ben, Dr. Válya Gyula (1889-?) polgármester javaslatára járult hozzá Kispest város képviselőtestülete, és a főplébánia rendelkezésére bocsátotta a templom és egy rendház építéséhez szükséges telket. Ez akkor a Vas Gereben-Rózsa-Beniczky utcák között terült el. Mai nevén a Vas Gereben, a Jahn Ferenc és az Áchim András utcák határolják.

Sajnos már csak Fonó Ferenc halála után, 1929-ben kezdődött meg a templomépítéséhez szükséges anyagi javak előteremtése. A templom román stílusban épült Petrovácz Gyula építészmérnök tervei alapján, Wihart Ferenc építész kivitelezésében.

Maga a templom 50 méter hosszú, szélessége 16 méter, a kereszthajó szélessége 20 méter, torony 30 méter magas, a templom padozata kemény tölgyfából készült.

A templommal egybeépült a rendház, mellette áll az egykori kultúrház, amely 1950-ben asztalos üzem lett, majd később a Junior Vendéglátó Vállalat konyhája. Mivel a templom a régi temető helyén épült az alapok kiásásakor sok csontot találtak a munkások, ezeket összegyűjtötték és a templom osszáriumában helyezték el. Rajta következő felirat olvasható: "Itt őrizzük kegyelettel őseinknek a hamvait. Imádkozzál értük testvér, nyisd meg a menny ajtait".

A templom 2004-ben

A templom és környéke madártávlatból (kép: Google)

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ