A Szabadság tér eklektikus palotái között foglal helyet egy egyszerű homlokzatú, Bauhaus jellegű bérház, amelyről csak a toronyszerűen kialakított, órával ellátott tetőről ég felé nyúló csillag árulja el, hogy református templom, a Hazatérés Temploma.
Története Trianonhoz kötődik. Gyülekezete az
elszakított országrészekből ideérkezett, Magyarországot választó,
elsősorban királyi tisztségviselőkből alakult ki az első világháború
után. Névadásával az elszakított területek egy részének 1938-1940
közötti visszatérését örökítették meg (feliratát 1949-ben
eltávolították, 1999-ben tették vissza homlokzatára). A harmincas évek
elején az itt lakó, mintegy 5.500 református a közeli német nyelvű
református és unitárus templomokban tartotta istentiszteleteit.
1938-ban
a Székesfőváros a telket az egyháznak ajándékozta. Tagjai felajánlásából
és közadakozásból indult meg az építkezés. A templom alapkövét 1939-ben
tették le. A homlokzat magasságát, a kiképzés módját és sok egyéb
tényezőt szigorú hatósági szabályok korlátozták. Tervezői Dabasi Halász
Géza és Győry Sándor építészmérnökök. A kész épületet 1940-ben
szentelték fel, Dr. Victor János lelkipásztorsága és Dr. Csilléry Béla
főgondnoksága idején.
A hat emeletes épület homlokzata sima, tagoltságát a kétszárnyú, illetve
középső részén az ún. szalagablakok elhelyezése adja.
Alacsony, Kovácsoltvas ráccsal kerített, széles lépcsőkön át jutunk
főbejáratához, melynek két oldalán márványtábla örökíti meg a
“szétszóratásból menekült magyarok” és a túlélőknek az “üldöztetés
idején életük kockáztatásával zsidó testvéreit segítő gyülekezeti tagok”
iránti háláját. Innen a tornácra, majd a templom belsejébe jutunk. Belső
térkiképzése és berendezése a centrális, református “prédikáló templom”
típusa s a két világháború közötti magyaros stílustörekvések jellegzetes
példája. Neves tervezője Bodon Károly iparművész tanár, kivitelezője
Beregszászi M. Dezső építőmester.
A bejárattal szemben a népi faragásokkal díszített, hangvetővel ellátott
szószéket, két oldalán a szintén faragásos díszítésű Mózes-székeket
látjuk. Fölöttük hatalmas orgona. A szószék előtti nyolcszögletes
Úrasztalt három oldalról veszik körül a míves faragású fa padsorok,
melyek a kétemeletes karzattal együtt 800-1000 férőhelyet kínálnak.
Magyaros-népies stílusban készültek az énekjelző táblák, a mennyezet
díszei, a lambériák faragásai, a korlátok, mellvédek, világítótestek és
falikarok is. A fényezett, natúr fából kialakított berendezés terének
színes dísze a két bordó bársony terítő, hímzett felirattal (Ha az Isten
velünk, kicsoda ellenünk) a szószéken, kehely mintával az Úrasztalán.
A szószék két oldalán történelmi magyar zászlósor, Szent István korától
1956-ig, mely a 2000-ben tartott Negyedik Magyar Református
Világtalálkozó alkalmával került helyére, egy időben a számtáblák
alatti, a Himnusz és a Szózat szövegét tartalmazó két tűzzománc
táblával.
A földszinten és az emeleten egymás fölött művészien megtervezett és
mesterien kivitelezett színes, festett üvegablakok mindegyike egy-egy
várost, városcímert, s a magyar országcímert ábrázolja, a történelmi
Magyarország akkor “hazatért” városainak állítva emléket. Közülük
egyetlen, Budapest Székesfőváros koronás címere hazai, a többi ma már
határon kívülre került. Ezeket az ablakokat is Bodon Károly iparművész
tervezte.
A mennyezeti kazettákba 71 vármegyénk címerét 2001-ben, a Millennium
évében a Trianoni békediktátum évfordulóján, június 4-én helyezték el,
ugyanakkor tették vissza az üvegablakokra a II. világháború után
levetett koronás címert.
A bejárattól balra, az átriumos kapu jobb oldalán újabb kovácsoltvas
ajtó mögött Horthy Miklós kormányzóról elnevezett kis kápolna, mely mára
már visszanyerte eredeti nevét. Célja, hogy amikor a templom zárva van,
csendet és menedéket nyújtson a híveknek. Belseje, magyaros faragott
díszeivel, hasonló a temploméhoz. Falait hímzések, szőttesek borítják.
Az alagsorban található a Szabó Dezső Katakombaszínház terme, melyet az
állam raktárként használt, 2003-ban alakították vissza, június 16-án
tartották ünnepi megnyitó előadását, II. Rákóczi Ferenc hazatérése, a
szabadságharc kezdete 300. évfordulójának tiszteletére. Az ünnepi műsor
befejezéseként felavatták Derdák Éva festőművész “Megújulnak a
dicsőséges magyar nemzet sebei” című olajfestményét. Falán a másik
nagyméretű olajfestmény a Bocskai szabadságharc 400 éves évfordulóját
örökíti meg.
A templomhoz tartozó szép, nagyméretű gyülekezeti terem és más
helyiségek a különböző emeleteken találhatók. A Tanácstermet 1998-ban
avatták fel újra, falain a magyar függetlenség nagy alakjainak
portré-festményei.
Képek
Horthy-szobor
2020. július 4-én a biztonsági kamera előtt, fényes
nappal támadták meg gátlástalanul a Hold utcai református templomot,
illetve az előterében látható Horthy Miklós-szobrot, amit vörös
festékkel öntöttek le. Hegedűs Loránt lelkipásztor hamarjában
intézkedett a helyrehozatal érdekében.
Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke rámutat: "...hiába is várjuk
Karácsony Gergely elhatárolódását, ő épp felbujtónak tekinthető, hiszen
a Mi Hazánk nemzeti összefogással tartott, tavalyi és idei
Horthy-felvonulása kapcsán is uszított a megemlékezés ellen. A szobrot
legutóbb június 4-én koszorúztuk meg a sikeres revíziókról elnevezett
Hazatérés templomának lépcsőjén. Elvárjuk a rendőrségtől, hogy
ugyanolyan gyorsan állítsa elő a felelősöket, mint ahogy a
Horthy-felvonulásunk után előállította a Szent Korona másolatát békésen
hordozó gárdistákat. Világszerte divat lett az európai, fehér ember
történelmének átírása, dicső múltja emlékeinek elpusztítása. A Mi Hazánk
Mozgalom nem fogja hagyni, hogy Magyarországon is hősi szobrokat
döntsenek le a felforgatók. Bár Pokorni Zoltán fideszes polgármester is
uszít a hegyvidéki turulszobor ellen, de megvédjük azt. Elég volt a
szélsőliberális randalírozókból!" - szögezi le Novák.
A festékkel leöntött Horthy-szobor
Mint később kiderült, egy Tóth Edit nevű liberális
anarchista felelős a rongálásért. Közösségi oldalán beismeri, hogy ő
követte el a cselekményt.
"Elhatárolódás. Sem Horthy Miklós bűneivel, sem Horthy István
bűntudatával nem vagyok hajlandó azonosulni. Követelem, hogy az
Orbán-kormány költözzön Székelyföldre" – írta Tóth Edit a közösségi
oldalon.
A BRFK szóvivője, Csécsi Soma alezredes elmondta,
hogy rongálás bűncselekmény miatt nyomozást rendeltek el – akkor még –
ismeretlen tettes ellen. A helyszínen szemlét tartott a rendőrség,
munkájukat szemtanúk beszámolói is segítik. A rongálást kamerafelvétel
is rögzítette, amelyen látszik, hogy az elkövető több mozdulattal,
rengeteg festéket szétlocsolva öntötte le az egykori kormányzót ábrázoló
szobrot.
Hegedűs Lóránt református lelkész a Magyar Nemzetnek elmondta: nem ez
volt az első eset, hogy megrongálták a templom lépcsőjén álló
mellszobrot, de a világban zajló események tükrében lát összefüggést a
Black Lives Matter mozgalom és a mostani eset között.
"Számunkra Horthy Miklós gyülekezetet és templomot alapító államférfi
volt, ezért is került a templomunk elé a mellszobra. Százhúsz református
templom épült akkoriban a kormányzó támogatásával" – indokolta a
lelkipásztor a szobor jogosultságát.
Horthy Miklós megítélése mindig is megosztotta a
magyar társadalmat: a kommunista ideológiában átneveltek és azok
leszármazottaik őt teszik felelőssé a zsidók deportálásáért, míg a másik
oldal rátermett és hazafias államfőként tartja számon. A liberális
elmebaj sajnos nem képes felfogni, hogy Horthy Miklóst felmentették a
Nürnbergi-per során, s bebizonyosodott, hogy személyes fellépésével
rengeteg zsidót mentett meg a deportálástól azáltal, hogy leállíttatta a
zsidó lakosok táborokba szállítását.