A Szentlőrincen elszórtan élő evangélikusokban a XIX. század végén született meg az igény a rendszeres istentiszteletek tartására. 1894-től Kispesttel együtt a Deák téri gyülekezet fiókegyháza, majd a kispesti egyházközség 1922-es önállósulása után a kispesti gyülekezet fiókegyháza.
1922-től kezdve Pestszentlőrincen is rendszeresen
tartottak istentiszteletet a Wlassics utcai általános iskolában.
1925-ben az Pestszentimre is fiókegyházzá alakult.
1927-ben a lőrinci evangélikusok kérvénnyel álltak a kispesti gyülekezet
vezetői elé, hogy hadd alakulhassanak önálló egyházközséggé. Ez az
anyagi hiányosságok miatt még váratott magára, viszont ebből kifolyólag
missziói egyházközséggé szerveződött a gyülekezet. 1929. október 13-án
történt meg az anyagyülekezetté válás engedélyezése. Első lelkésze
Salfer Károly volt.
A Pestszentlőrinci és Pestszentimrei hívek evangélikus temploma a
Kossuth tér hátterében húzódik a
Sztehlo Gábor Gimnázium és a
református templom között. A kis méretű épület kelet-nyugat tengelyű és
neogót stílusú, érdekes és fantáziadús térkialakításról tanúskodik.
Különlegességét adja, hogy a fő- és kereszthajó metsződésénél egy
szélesebb, tágasabb négyezeti tér létesült. A négyezeti tér fölé
kupolaszerű tetőgúla borul, melynek tetején toronygomb és kereszt
magasodik. A keresztmagasság 17 m.
A főhomlokzaton a bejárat mellett egy-egy téglalap-ablak, fölötte pedig
három egyforma csúcsívű ablak látható. Az északi oldalon az épületből
félkörszerű bővítmény ugrik ki, ez a karzatfeljáró lépcsőháza. A
kereszthajó ablakai hármas osztatúak, közülük a középső magasabb. A
templomhoz az oltártér felől hozzáépítve a gyülekezeti termek és a
parókia húzódik, a kertben pedig a nemrég felépült vendégház helyezkedik
el. A templomnak tornya és harangja nincsen.
Belsejében megragadó, hogy a falak - a protestáns gyakorlattól eltérően
- változatos színűek: néhol sárga, néhol kék, néhol zöld festésűek.
Ennek a festési módnak szimbolikus jelentősége van: az aranysárga szín a
mennyországot jelképezi, a kék teremtettségünkre, a szürke a földi
valóságunkra hívja fel a figyelmet, a zöld pedig a reménység kifejező
színe.
A tér centrális középpontjában Luther-rózsa látható a közepén
kereszttel, jelezve evvel, hogy Krisztus az út, és ezt az utat az
evangélikus egyházzal tehetjük meg. Az erdélyi faragású padok sötétkék
színe bűneink mélységét, az ezeken lévő apró piros részletek pedig
bűneink megváltását szimbolizálják. A padokon elfoglalható ülőhelyek
száma 248.
A templom bejárata 2006-ban (kép: Varga Máté)
A bejárat felöli oldalon orgonakarzat húzódik, melyen
a következő felirat látható: Adj erőt, hogy megálljunk mindvégig a
hitben.
Két orgonája van. A régebbi, a karzaton meghúzódó, Angster
József és Fia által 1943-ban készített, 2 manuálos, 7 regiszteres
hangszer. Az újabb pedig a 2 manuálos, 24 regiszteres (elektromos)
Johannus-orgona, amely a 90-es évek közepén készült, ennek játszóasztala
az oltártól balra látható. A főhajó belül 19,5 méter hosszú és 8 m
széles, a kereszthajó pedig 16,5X7,8 méteres.
Az evangélikus és a református templom madártávlatból (kép: Google)
Képek