A századforduló idején Budafok filiájaként létezett, mint mezőség, és szőlőskertek. 1909-ben épült egytanerős iskolájában 1911 Szentháromság vasárnapjától kezdődően rendszeresen szentmiséket tartanak.
1927-ben egyházközség alakul templomépítési
szándékkal. 1931. május 17-én szenteli fel a Szentháromság tiszteletére
épült - Weichinger Károly által tervezett - templomot Shvoy Lajos
székesfehérvári megyéspüspök. 1932-től kezdve helyben lakó � kihelyezett
budafoki káplánként működő � lelkész látja el a lelkipásztori teendőket.
1940-től önálló lelkészég, 1946-tól plébániaként működik. A plébánia az
1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári
egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
A templom látványa a magasból (kép: Google)
2018. május 28-án felszentelték Farkas Imre fafaragó, a Szentháromság útja című
alkotásának négy stációját a Kelenvölgyi Szentháromság Plébániatemplom
kertjében. A szobrokat Szabolcs Attila országgyűlés képviselő, valamint
Wendlerné Pirigyi Katalin és Csernus László önkormányzati képviselők avatták fel
a művész jelenlétében. A közreműködők között volt Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió
örökös főbemondója, Horváth Mária énekművész és Balázs Mária hegedűművész.
- Kelenvölgy egy kis falu a város közepén, a plébánia kertjében összeszokott
társaság gyűlt össze – mondta Csernus László.
Az ünnepélyen az Élő Rózsafüzér zarándoklattal pihenő állomásra érkezők is részt
vettek. A program süteményes agapéval ért véget.
A Szentháromság a történelmi, nyugati keresztény egyházakban elterjedt
háromszemélyű (az Atya, a Fú és a Szentlélek) egy Isten ünnepe, amelyet midig a
pünkösdöt követő vasárnapon tartanak. Először a 10. század elején Lüttichben
tartották meg, majd 1334-ben XXII. János pápa elrendelte megünneplését a római
katolikus egyházban.
Képek