A kispesti Templom téren magasodó három templom közül a legkisebb a református felekezeté. Az 1863-ban felparcellázott településen a kezdetektől fogva nyomon követhető a kálvini hit.
Az első istentiszteletet 1885. húsvétján tartották
meg Füredi Pál Fő utcai lakásában. A templomépítés csak 10 évvel később
Török József lelkipásztor idejében került napirendre. A telket már
évekkel korábban, 1873-ban templomépítés céljára bocsátotta a város. Az
alapkövet 1896. május 25-én tették le, felszentelésre került 1898. május
15-én.
Kispest legrégibb temploma a kerület arculatának fontos meghatározója,
sok nehéz időt átvészeltek kövei. Az észak-déli fekvésű, eklektikus
épület egyszerűségével és arányos méreteivel nyűgözi le a látogatót.
Külső megjelenésében különös fontosságot kap a homlokzat előtti, karcsú
harangtorony, melynek két sarkán egy-egy magas, hangsúlyos támpillér
húzódik. A tornyot két vízszintes párkány tagolja.
Bejárata és harangablakai csúcsívesek, jellegzetesek a torony kör alakú
ablakai. Valaha toronyórája is volt a templomnak, ez viszont a II.
világháborúban odaveszett (a kispesti templomok közül ez szenvedett a
legkevesebb kárt). A torony két oldalán egy-egy csúcsíves vakablak
látható. A templom képét ütemessé teszi az oldalhomlokzatokon végigfutó
támpillérek sora, melyek a csúcsíves templomablakokat választják el
egymástól. Északi végénél a nyolcszög három oldalával záródik a hajó.
Tornyából két harang szólítja a híveket templomba. A nagyobbik 420
kg-os, 91 cm alsó átmérőjű, a kisebbik 200 kg. súlyú és 71,5 cm az alsó
átmérője. A nagyharang vállán körbefutó felirat: "Öntötte és felszerelte
Thury János és fia, Ferenc Budapesten, 1904".
A kisharangot Szlezák László mester öntötte Budapesten 1928-ban.
Külsején a Máté evangéliumából származó bibliai idézet: "De az én
beszédim semmiképpen el nem múlnak". Feliratából megtudjuk még, hogy
Ravasz László püspök látogatásának emlékére öntette a kispesti
református nőegylet. Harmadik harangját a II. világháborúban elvitték,
helye üresen áll.
Képek