Hofrichter József tervei szerint, klasszicista stílusban épült 1816-1830 között. A főbejárat timpanonos záródású, oszlopos előcsarnokát Hild József emelte 1848-ban, a torony sisakja pedig Buchold János tervei alapján készült 1859-ben.

AJÁNLÓ

A budapesti Kálvin téri református templom a református egyház legismertebb fővárosi temploma, Budapest legnagyobb református temploma. A Deák téri evangélikus templom után pedig a második legnagyobb protestáns templom a fővárosban. A IX. kerületben pedig a Bakáts téri templom után a második legnagyobb templom. A Kálvin tér és a környező utcák nevei a református egyház közel két évszázados jelenlétét tanúsítják. A templom épülete ma műemlék.

A templom klasszicista stílusban, 1816-tól 1830-ig épült Hofrichter József (más források szerint Hild Vince) tervei alapján. Építészeti érdekessége, hogy eredetileg két toronnyal tervezték. A soha meg nem épült két torony két külön alapja ténylegesen el is készült, s a középen álló torony ennek a két külön alapnak a belső széleire támaszkodik.

(Az eredeti építkezés idején - 1816 és 1830 között - nem egyszerűen egy helyi református közösség templomaként épült a Kálvin téri, hanem az ország templomaként. Ez azt jelentette, hogy a négy református egyházkerület közösen kezdeményezte az építkezést)

Az egy évvel később elkészült orgona a bécsi Deutschmann cég munkája, 1891-ben újította fel és nagyobbította meg a pécsi Angster cég.

Az oszlopos timpanonnal zárt előcsarnokot az 1838-as árvíz utáni helyreállításokat követően, az oldalkarzatokat pedig 1854 és 1855 között, Hild József tervei szerint építették fel az angol születésű Zichy Emmanuelné Strachan Sarolta grófnő adományából. Ő ugyanis úgy végrendelkezett, hogy vagyona egy részét a karzatok felépítésére fordítsák.

A templom 1830-ban

A tér az 1838-as árvíz idején

A Széna tér (ma Kálvin tér) 1843 körül (festmény: Ujházy Ferenc)

A templom a mai képét a toronysisak megépítésével nyerte 1859-ben.

A déli oldalon levő Kálvin terem ablakain Róth Miksa üvegfestmény-sorozata keresztény szimbólumokat és neves, református egyháztörténeti személyeket – Kálvin Jánost, Bocskai Istvánt és Bethlen Gábort – ábrázol. A templom főhomlokzatából magasra emelkedik a buzogánydíszes sisakban végződő, vaskos torony. Az előcsarnokból két lépcsőház vezet fel a karzatokhoz. A monumentális hatású belső tér dongaboltozata közepében elliptikus kupola emelkedik. A földszinten korlát választja el a presbiterek helyét, melynek közepén az Úrasztal áll. A szószék fölötti hangvető Hild József műve. A templombelső fehér felületeit aranyozott stukkók díszítik.

A Kálvin tér 1895-ben

A templom eredeti nagyharangját Eberhardt Henrik öntötte 1833-ban. 1933 és 2006 között ez a harang szólt minden délben a Petőfi Rádióban. Sajnos ez 1980-ban megrepedt. A mai nagyharang még abban az évben, Gombos Lajos műhelyében készült el. Az új harang e1 hangú, a tömege 1050 kg, alsó átmérője 125 cm. Bronzanyaga is elődjéből származik. A templomnak jelenleg ez az egyetlen harangja, két másik, kisebb harangját (kb. 500 és 250 kg) az első világháború idején elrekvirálták, újraöntésükre azóta sem került sor (a toronyban már nincs hely számukra, mivel a tornyot az M4-es metróvonal építésekor acélszerkezettel erősítették meg).

Az egyháztanács jóváhagyásával a Strachan Sarolta grófnő emlékére síremléket építettek, hamvait pedig a templom alatti kriptában helyezték el. Tekintettel az anglikán egyház – melyhez a grófnő is tartozott – temetkezési szokásaira, az egyháztanács megadta az építési engedélyt azzal a kikötéssel, hogy az elhunyt grófnőt ábrázoló, művészi kivitelezésű szobrot nem a templomtérben, hanem egy külön erre a célra épített fülkében helyezzék el. A sírhely gótizáló architektonikus kiképzését a Vigadó építésze, Feszl Frigyes (a portikusz oszlopait készítő Feszl József kőfaragó fia) tervezte. A szarkofágot – az elhunyt grófnő fekvő alakjával – Raymond Gayrard francia szobrászművész készítette el.

A templom 1908 körül

2007-ben, a 4-es metró Kálvin téri szakaszának építésékor megerősítették a templom tornyát, amely ha nem történik meg, akkor a torony akár össze is omolhatott volna.

Az épület teljeskörű felújítására 2013-ban került sor, a budapesti 4-es metró építése kapcsán (az orgona rekonstrukciója 2014-ben készült el). Szigorú műemléki előírások szerint újult meg a templom – hangsúlyozta Páll László. A Kálvin téri gyülekezet lelkipásztora csodának nevezte, hogy a beruházás alig több mint fél év alatt megvalósulhatott. Elmondta, hogy nemcsak a templom belső felújítása készült el, hanem megújult a Báthory terem, a Kálvin terem, valamint a templom kriptája is, amely számos neves személyiség nyughelye.

A munkálatok során kiderült, hogy a templomnak nincsen alapja. Miután ugyanis kiásták az új metróállomás gödrét, tapasztalták: a tér református templomának gyakorlatilag nincs alapozása, s mivel oldalról már nem tartja a föld, akár össze is dőlhet.

- A templom alapozása valóban nem felel meg a jelenlegi statikai feltételeknek- ismerte el Becker László metróbiztos, aki jelentésében is megemlítette: a templom sokkal rosszabb állapotban van, mint azt korábban gondolták.

Az építők azonnal tervet készítettek a templom megmentésére: olyan különleges, műgyanta alapú anyagot fecskendeznek az épület alapjaihoz, amely megakadályozza, hogy elmozduljon az épület.

- Ezzel az úgynevezett injektálásos módszerrel meg tudjuk állítani az omlást, ha valahol megindulna a föld - mondta Olti Ferenc, a BKV 4-es metróért felelős vezérigazgató-helyettese.

A templom alapjainak megerősítése sok pénzbe került, amelynek kifizetésébe be kellett vonni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt és a református egyházat is.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ