Kronológia

XI. század

1038 előtt - Orseolo Péter - akire István király megtört állapotában a főhatalmat ruházza - Ó-Budán prépostságot alapít s bazilikát épített
1046. - A Szent Gellért-legenda szerint a Vata-féle pogánylázadáskor meggyilkolt Gellért püspököt eltemetik a mai Belvárosi plébániatemplom elődjében.

XII. század

1148. - Először említik Pest nevét egy dokumentumban.

XIII. század

1200. körül - Imre király a Nyulak szigetének legmagasabbra emelkedő keleti oldalán udvarházat emeltet, majd az udvarház mellett templomot is építtet. Öccse, II. András király a premontrei szerzeteseket bízza meg az egyház gondozásával.
1220. - II. Endre király németeket telepít be Pest városába.
1230. - II. Endre király adja meg Pest első szabadságlevelét.
1242. - Pest felégetése
1243. - Megkezdődnek a budai vár építési munkálatai (e vár valószínűleg a mai Róka-hegyen létesült).
1243. - A Nyulak szigetén lévő udvarházban rendezik be ideiglenesen a királyi szálláshelyet. Ekkoriban kezdődik meg a ma is ismert domonkos kolostor építése.
1252. - Margit hercegnő megérkezik a margitszigeti - építés alatt álló - domonkos kolostorba.
1255. - IV. Béla az oklevelében, Buda várának megalapításáról megemlékezve, már "benépesített erős vár"-nak nevezi az addig pest-újhegyinek nevezett várat. Feltehetőleg ez az oklevél Buda főváros jellegének a legrégebbi bizonyítéka. A várfalak alapozás nélkül, a helyszínen kitermelt rossz minőségű márgából épültek.
1255. - Elkezdődik a Boldogasszony-templom (a mai Mátyás-templom elődjének) építése.
1255. - Megjelenik az iratokban Buda kapuja, amely a létező budai castrumra utal.
1257. - A Várhegyen oklevélben említik meg a mai Mária Magdolna templom elődjét.
1259. - Elkészül a margitszigeti domonkos kolostor (ezen évben itt hal meg V. István király felesége, a kun származású Erzsébet, akit a kolostor templomában temettek el Margit hercegnő és V. István király sírja közelében).
1262. - Megalapítják az ágostonosok magyarországi rendtartományát.
1269. - Lezárul a Boldogasszony-templom építésének első fázisa.
1270. - A ferencesek templomot és kolostort építenek a mai Karmelita-kolostor helyén.
1275. - Lezárul a Boldogasszony-templom építésének második fázisa.
1286. - A második tatárjárás hírére Pest lakossága felmenekül a budai várba.
1290. - III. András az Ó-budai várban tartja meg az országgyűlést, amelynek következménye volt az óbudai program kiadása.

A városok területe és elhelyezkedése a XIII. század derekán

XIV. század

1300. - Valamikor a század folyamán alakul meg Logod falu a mai Krisztinaváros területén.
1302. - Károly Róbert hívei megostromolják a budai várat.
1309. - A Vízivárosban már működik az ágostonok első konventje.
1309. - Károly Róbertet megkoronázzák a Nagyboldogasszony-templomban. Ezután a király már több időt töltött el a várban.
? A Jánoshegy és Hárshegy közötti nyergen felépül a pálosok Szent Lőrinc-temploma és kolostora.
1320. - Az U-alakú anjou-palota (vagy kastély) építésének kezdete. Ennek déli végén emeltek egy tornyot és egy kápolnát.
1327. február 10. - A budai káptalan oklevelet bocsát ki, melyben a margitszigeti apácák eltiltják a keresztúri jobbágyokat a rákosi földek használatától.
1340. - I. (Nagy) Lajos király hadjáratai során az öccse, István herceg a kormányzó, aki ekkor az István-várban lakik. Ennek magasan kiemelkedő tornya, az István-torony mindvégig egyik jellegzetes építménye volt a középkori királyi várnak. Romjai a budai vár területén ismert legkorábbi épületmaradványok. A régészeti leletek és a névazonosság alapján nem kizárható, hogy már száz évvel korábban (1260-as évek) IV. Béla király fia, a későbbi V. István nevéhez fűződik megépítése, s Anjou István azt csak átépíttette és lakta.
1343. - Nagy Lajos az édesanyjának, Erzsébetnek ajándékozza az Ó-budai várat.
1355-1382. - Az Anjou-vár egyre erőteljesebben bővül, mind jobban bekapcsolódik Buda védőövébe, s védelmi szempontok alapján a Várhegy legerősebb része lett. Az eddig egységes budai vár a folyamat során kettévált, a déli királyi várra és az északi polgárvárosra.
1355. - Az Udvar Visegrádra költözik (ekkoriban Visegrádon nagyszabású palotaépítkezés folyt, ami 1366 táján fejeződhetett be).
1360-as évek - Oklevelek tanúsága szerint a budai Királyi-palota építése előrehaladott állapotban áll (A palotát észak felé bővítették ekkor, ennek emlékét őrzi a gótikus királyi Várkápolna fennmaradt alsó szintje is. Az Árpád-kori erődrendszert is növelték, ekkor épült a Dunára néző keleti falszoros, valamint a folyóig húzódó, a víz felhordását biztosító és a kereskedelmi utakat illetve a kikötőt ellenőrző fal is)
1365. - November végén IV. Károly német-római császár fényes kísérettel érkezett Budára, hogy fia, Vencel számára feleségül kérje István herceg leánya, Erzsébet hercegnő kezét. Az eljegyzést 1366 januárjában tartották meg.
1370-es évek - I. Lajos király az 1370-es években Visegrád mellett Budán is építkezésekbe kezdett a város központjától távoli, déli részen, az István-torony előterében. Ez az építmény még nem vetekedhetett a későbbi Zsigmond-kori palota fényével, s Francesco Gonzaga mantuai herceg követe, Paolo Armanini 1395. évi jelentése szerint a szegényes budai királyi udvar (curia) nem méltó az udvar elnevezésre. Megjegyzése vonatkozhatott általában az udvar életére is, de Mátyás olasz történetírója, Bonfini sem tartotta említésre méltónak Zsigmond nagyszerű épületeinek árnyékában az Anjou-kori királyi palotát.
1381. - I. (Nagy) Lajos eladományozza budai városi szálláshelyét, a Kammerhofot a budaszentlőrinci pálos kolostornak Remete Szent Pál Budára hozott ereklyéi ideiglenes őrzésére.
1381. november 14. - A pálosok Szent Lőrinc-templomában helyezik el nagy ünnepéllyel Remete Szent Pál fejét, melyet a velenceiek az utolsó békekötés egy titkos pontja következtében szolgáltattak ki.
1382. - A tizenkét éves Mária kerül a trónra, aki folytatja a vár és a palota építéseit. A kormányzást a gyermeklány mellett I. (Nagy) Lajos özvegye, (Kotromanić) Erzsébet királyné irányította
1385. - Az elégedetlen főurak meghívják a magyar trónra Durazzói Károly nápolyi királyt, aki I. (Nagy) Lajos egyetlen férfiági örököse volt. Miután kíséretének katonái átvették a palota és a vár őrzését, megünnepelték a karácsonyt, majd Székesfehérvárra utazott, ahol a trónról lemondott Mária és Erzsébet jelenlétében 1385. december 31-én II. Károly néven magyar királlyá koronázták.
1386. február 20 (?) - A királynék lakosztályába tanácskozásra hívott uralkodó ellen Forgách Balázs pohárnokmester merényletet követ el. A súlyosan megsebesített királyt Visegrádra viszik, ahol február 24-én meghal. A halála miatt kitört zavargások lecsillapítására délvidékre utazó Mária királynőt és Erzsébet anyakirálynét a lázadók fogságba ejtik, majd Erzsébetet meggyilkolják.
1387. március 31. - Mária királynő férjét, Luxemburgi Zsigmondot, aki haddal érkezik Magyarországra felesége kiszabadítására, magyar királlyá koronázzák.
1390. - Megjelenik egy, a város két plébániájának határait leíró ítéletlevél, amelyben a király palotájának megépítését igazolják a Várhegy déli részén.

Zsigmond - mint magyar király és német-római császár - Európa legnagyobb közjogi méltósága volt. Általa a királyi vár a német-római birodalom székhelyévé vált. Az Anjouk építkezéseit folytatva, a palotát észak felé kibővítette a középkori gótikus, úgynevezett Friss-palotával. Lényegében – az akkor már meglévő keleti szárnyat és a központi épületet kivéve – az egész várat átépíttette. A beépíthető területet azzal is növelte, hogy a hegyoldalra alapozott oldalépítményekkel is kiegészítette.

A városok területe és elhelyezkedése a XIV. század derekán

XV. század

1408. - Luxemburgi Zsigmond király a székhelyét Budára teszi át.
1412. - A lengyel király tiszteletére nagyszabású ünnepségsorozatot rendezett Budán, amelyen már számos német fejedelem is megjelent kíséretével együtt (a lengyel és boszniai királyon kívül jelen volt tizenhárom herceg, huszonegy gróf, huszonhat más nagyúr, ezerötszáz lovag, háromezer apród, a pápa bíboros követe, három érsek és huszonöt püspök).
1413. - Pest megválasztja első bíróját.
1414 - A Dunáig lefutó kortinafal építésének kezdete.
1416. - Zsigmond király a nürnbergi Rotschmied Hartmannak fizet, hogy a budai hegyre felvezető vízvezetéket építsen.
1419 - A kibővített palota ekkorra már jelentős részben elkészült (Eberhart Windecke történetíró szerint).
1428. április 26. - Zsigmond király oklevele szerint a margitszigeti premontreiek az ottani apácáknak öt esztendő tartamára bérbeadják a Rákos mezején (in campo Rakus) elterülő szántóföldjeiket, rétjeiket, malmukat és majorjukat, amelyeket ugyanazon oklevél tanúsága szerint már előzetesen is az apácák béreltek. A bérviszony kezdetét nem lehet megállapítani, úgy látszik azonban, hogy nagyon régi keletű lehetett, mert csak így lehet megmagyarázni a budai káptalan 1327 február 10-én kelt oklevelét, melyben a margitszigeti apácák a keresztúri jobbágyokat eltiltották a rákosi földek használatától. Minthogy az apácáknak a Rákos mezején nem voltak földjeik, csupán a margitszigeti premontreiektől bérelt földekről lehet szó a hivatkozott oklevélben. A bérletet pedig az tette szükségessé az apácák számára, hogy ilymódon közvetlen kapcsolatot teremthettek jenéi és cinkotai birtokaik között.
1429 - Zsigmond politikai okokból Pozsonyba helyezte át a székhelyét, ahol jelentős építkezésekbe kezdett.
1430 - Aeneas Sylvius Piccolomini, a humanizmus egyik vezéralakja (a későbbi II. Pius pápa) Zsigmondnak írt levelében a Magyarországon megismert látnivalók közül a palotát emeli ki.

A vár területe ekkor a kor népességéhez viszonyítva nagy volt: fennsíkja négyszázezer, lejtőinek felszíne közel százötvenezer négyzetméter. Hossztengelye másfél kilométer, szélessége északon négyszáz, délen százötven méterZsigmond korában már tüzérségi lövedékekkel is számolni kellett, ezért új, vastag és szilárd várfalakat építtetett, amelyek a régi falaknál kijjebb húzódtak, és alapjaikkal a lejtős, meredek hegyoldalra támaszkodtak. A régi és új palotát tört vonalú, két-háromszoros falrendszer övezte, ami által különböző belső udvarok és falszorosok alakultak ki. Különösen jelentős volt a palotát a külső udvartól elválasztó, a Csonka-toronnyal megerősített északi védővonal folytatásaként a Dunáig lefutó Északi kortinafal, amely a legfelső várövből indított, vele párhuzamosan haladó és ugyancsak a Dunáig levezetett és a Vízi rondellához csatlakozó Déli kortinafallal a hegyoldal egy tekintélyes hányadát fogta közre. Az így kialakult négyszögű területet a hegy lábánál egy, a Dunával párhuzamosan vezetett támpilléres fal, a Dunai zárófal védte. Alapjában véve Zsigmond idejében alakult ki a vár ma is ismert védelmi rendszere, amit Mátyás király és utódai – különösen a törökök – védőművekkel tovább erősítettek.

1433 - A palota még befejezetlen (Bertrandon de la Brocqui történetíró szerint).
1433 - IV. Jenő pápa Rómában Zsigmond fejére helyezi az áhított német-római császári koronát. A koronázás után Zsigmond ugyan néhányszor még Magyarországra látogat, de Budával szemben már Pozsonyt részesíti előnyben. Mindez megmagyarázza az útileírásokat, amelyek a befejezetlen palotáról tesznek említést.
1437 - Zsigmond halála után az elhunyt király veje, Albert ismét Budán rendezi be az uralkodói székhelyet, de a félbemaradt építkezéseket nem folytatja tovább.
1439 május - Albert a török fenyegetés elleni összefogás érdekében országgyűlést hív össze a várba. Ezután a törökök ellen vezetett had élén a délvidékre ment, majd visszatérése után rövidesen meghal.
1440. január- Albert király halála után a főúri és nemesi csoportok két nagy pártra szakadtak a trónutódlás kérdésében. Egyikük a januárjában Budán tartott tanácskozáson úgy döntött, hogy Ulászló lengyel királyt hívja meg a magyar trónra. Épp ezért Erzsébet királyné a Visegrádon őrzött Szent Koronát ellopatta, majd az éppen megszületett fiát V. László néven Székesfehérváron megkoronáztatta. Ezután I. Ulászló hívei elől a csecsemő királlyal III. Frigyes német királyhoz menekült Bécsbe.
1440. május - I. ulászló bevonul Budára és elfoglalja a várat. Az ország rendjei hűséget esküdtek, majd a Szent István ereklyetartójáról levett alkalmi koronával Székesfehérvárott I. Ulászló néven magyar királlyá koronázzák őt. A szertartáson jelen voltak a budai polgárok is, akik korábbi joguknál fogva Magyarország régi zászlaja alatt fegyverben felvonulva őrizték a koronázási templomot.

A koronázás után majd két évig tartó polgárháború tört ki a két megkoronázott király hívei között. Az Erzsébet királyné és V. László király híveivel megkötött béke után I. Ulászló rövid uralkodása a törökök ellen folytatott állandó harcokkal telt el. A harcok szüneteit is a török elleni készülődésről folytatott tanácskozások, országgyűlések töltötték ki Budán. A király végül a végzetes várnai csatában halt hősi halált.

Az I. Ulászló halálával kialakult hatalmi vákuumban az ország irányítását a Budán székelő országtanács vette át, melynek hatalmát a „Sigillum prelatorum, baronum et nobilium regni Hungarie” („A Magyar Királyság főpapjainak, báróinak és nemeseinek pecsétje”) köriratú, kettős keresztes pecsét jelképezte, kifejezve egyúttal a tanács összetételét is. Az általuk összehívott pesti rendi országgyűlés – mivel III. Frigyes nem adta ki gyámfiát és a koronát – Zsigmond és I. Ulászló török elleni hadjáratainak fővezérét, Hunyadi János erdélyi vajdát hat évre (1446–1452), a gyermek V. László nagykorúságáig kormányzóvá választotta.

1444. - Megkezdődik Pest második várfalának építése (1479 előtt fejeződik be).
1446 - Hunyadi János Budára helyezi székhelyét.
1447 - Hunyadi János átveszi a várkapitányi teendőket az elhunyt Hédervári Lőrinc nádor fiától, Hédervári Imrétől (a vár ugyanis Zsigmond király gyakori távollétei miatt és az uralkodását követő trónviszályos időkben egészen eddig a mindenkori nádor irányítása alatt állt). A kormányzó most a vár katonai parancsnokának saját várnagyait nevezte ki, valamint budai udvartartása élére egy udvarmestert is tett.
1450. körül - Hunyadi Mátyás elkezdi a városfal építését Pest körül.
1453. eleje - Hunyadi János lemond kormányzói tisztségéről. A nagykorúsított V. László azonban továbbra is Bécsben és Prágában tartja fenn udvarát, ezért az országnagyok megállapodtak a királlyal, hogy a várak Hunyadi János országos főkapitány kezében maradnak.
1454 - V. László Prágából utasítja az országtanácsot, hogy az uralkodót régóta nélkülöző, nyilván elhanyagolt palotát királyhoz illően szereljék fel, „mivel megszégyenítő volna, ha a király Magyarországra jövetelekor palotáit üresen találná”.
1455 - Hunyadi János a király kérésére átadja a várkapitányi tisztet Pálóczi László országbírónak.
1456. február - V. László először látogat Budára.
1456. ősze - V. László a palota épületeinek felújításához és a szükséges beszerzésekre kiutalt egy jelentősebb összeget.
1457. március 14. - A nándorfehérvári diadal, majd a törökverő hős, Hunyadi János halála után a király elérkezettnek látta az időt, hogy a Hunyadi-pártot kiszorítsa a hatalomból, ezért rögvest letartóztattatja Hunyadi János fiait, Lászlót és Mátyást a híveikkel együtt – köztük nevelőjüket, Vitéz János váradi püspököt, a neves humanista főpapot. A fogoly Hunyadi testvéreket és híveiket a palotában, az István-torony melletti épületszárnyban, az úgynevezett Tárnokházban (domus tavernicalis) őrizték egészen a dráma végkifejletéig.
1457. március 16. - A városi hatóság a Friss-palota előtt lefejezi Hunyadi Lászlót.
1457. március vége - V. László Bécsbe majd Prágába távozik, fogolyként magával hurcolva Mátyást és a Hunyadi-párt több tagját, ahol az év vége felé hirtelen, fiatalon elhuny.
1458. február 14. - I. (Hunyadi) Mátyás kíséretével bevonul a budai várba, ahol fogadja a polgárok szokásos hódolatát. A bevonulás után Mátyást – mivel még a Szent Korona Frigyes császárnál volt – a magyar történelemben egyedülálló módon avatják királlyá: a Boldogasszony-templomban (a későbbi Mátyás-templom) ünnepélyes hálaadó mise keretében leteszi a királyi esküt, majd a palotában elfoglalja trónját (a visszaszerzett Szent Koronával 1464-ben Székesfehérvárott koronázzák meg).

Mátyás – mivel számára már nem állott rendelkezésre akkora szabad hely a palota területén, ahol új, nagyszabású épületet lehetett volna emelni – főleg szépítette a palotát, Zsigmond épületeit reneszánsz stílusban alakította át. Tevékenysége így elsősorban az épületek belső építészeti gazdagítására irányult. De a védelmi rendszert is tovább erősítette. Neki tulajdonítható a Vár-hegy deli csúcsának a védelmére emelt Déli nagy rondella is, amely az ágyús várvédelem egyik legkorábbi példája. Zsigmond a várfalakra széles körüljárót építtetett, Mátyás ezekre fából tágas védőfolyosót és őrtornyokat ácsoltatott. A védőfolyosókon, amelyeknek külső falát pártázat ékesítette, az egész palotát körül lehetett járni. A kimagasló István-torony és az őrtornyok tetőcsúcsain aranyozott toronygombok ragyogtak. Jelentősek voltak Mátyás király vízmű-építkezései is: több új ciszternát létesített, s megoldotta a budai hegyek forrásvizeinek a várba vezetését.

1460 - Mátyás a Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére szentelt kápolna felső szintjén helyezi el a török szultántól kapott Alamizsnás Szent János-relikviákat, amiről a kápolnát később Alamizsnás Szent János-kápolnának nevezték.
1460-as évek - Pest körül városfal épül.
1470-es évek - Mátyás innentől kezdve minden évben országgyűlést tart.
1470. - Pest szabad királyi város lett.
? Mátyás lovagi viadalon legyőzi a híres cseh vitézt, Holubárt.
1476. december 22. - Mátyás mennyegzője a Friss-palotábn Beatrix királynéval.
1467 Mátyás Ernuszt János budai zsidó kereskedőt nevezi ki kincstartónak és egyben udvari lovagnak. Az általa kidolgozott pénzügyi reform lényege az volt, hogy a bevételi forrásokat együtt kezelte (kivéve a koronabirtokok gazdálkodását, amiért a budai udvarbíró felelt), így lehetővé vált áttekinteni a bevételeket és költségvetést készíteni.

Mátyás az 1460-as évek második felében az öt pénzverdében (Budán, Kassán, Körmöcbányán, Nagyszebenben és Nagybányán) elkezdte a jó minőségű ezüstdénárok veretését, melyekre a Madonna képe került, ez a hagyomány aztán évszázadokig fenn is maradt. Mikor 1470-re már kellő mennyiségű új pénz volt forgalomban, három verdében megszüntették a további ezüstpénzek verését, hogy stabilizálják forgalomban levő pénz mennyiségét. Mindez csak áttételesen növelte a kincstár bevételeit, a kereskedelemre gyakorolt jótékony hatáson keresztül. Egészen 1521-ig nem is változott a pénz értéke, azaz száz ezüstdénár ért egy aranyforintot.

Mátyás 1458-tól haláláig, 1490-ig összesen 43 alkalommal vetett ki rendkívüli adót, amely évi átlag 385 000 forint bevételt jelentett. További bevételei közül a legfontosabb a sóból származó jövedelem volt, évente 80 000 forint. A pénzverési és bányajövedelmek 60 000, a harmincad- (korona) vám 50 000, a királyi városok és a szászok rendes és rendkívüli adója 47 000 forintot tettek ki. Az egyéb kisebb bevételek 6000 forintra becsülhetők. Mátyás átlagos évi bevétele eszerint 628 000 forint lehetett – nagy ingadozásokkal. Ezen felül rendszeres jövedelmei voltak még a pápától és Velencétől az 1470-es évekig, a török elleni háborúra kapott összegek, valamint a később elfoglalt cseh és osztrák tartományokból is érkeztek bevételek. Mátyás azonban óvakodott a magyarhoz hasonló adópréssel sújtani a megszállt területeket, ezért ezek a bevételei eltörpültek a magyarországiak mellett. Ezek a bevételek messze meghaladták az V. László korában beszedetteket. Az éves bevétel maximuma 900 ezer forint körül lehetett. Európai összehasonlításban azonban ez nem volt sok, hiszen például a Francia Királyság bevételei ekkoriban 1 365 000 és 3 345 000 között voltak, Velence pedig 1464-ben 1 020 800 dukát bevételt könyvelhetett el (a dukát értéke majdnem azonos értékű volt a magyar forinttal.) II. Mehmed oszmán szultán bevételei 1475-ben 1 800 000 dukátot értek el.

1473. - Mátyás király megnyitja az első nyomdát.
1476 - Michael Wolgemuth lerajzolja Mátyás király várát, amely a legrégebbi ismert ábrázolása a Mátyás-kori királyi várnak. E rajz ugyan nem maradt meg, viszont Hartmann Schedel nürnbergi krónikájában (1496) látható az erről készült fametszet nyomtatványa.
1485 - Mátyás elfoglalja Bécset.
1485 körül - Mátyás király átépítteti a margitszigeti domonkos kolostor, amelynek temploma ekkor egy új gótikus hálóboltozatot kap.
1490. április 6. - Mátyás király Bécsben váratlanul meghal.
1490. július 4. - A vár őrsége megnyitja a kapukat az ostrommal fenyegető egri püspök, Nagylucsei Orbán csapatai előtt.
1492 - II. Ulászló uralkodáa alatt kiépül a Kis-udvar nyugati szárnyának második emelete (A palota ekkor mintául szolgált a krakkói Wawel építéséhez).
1493. - Felépül Pest új városfala.
1493. - Először tesznek említést írásban a pesti városfalról.

XVI. század

1500-1507. - Kibővítik a Belvárosi-plébániatemplomot.
1516 - II. Lajos (1516-1526) idejében megkezdődik a palota kincseinek a széthurcolása.
1523. augusztus 18. - II. Lajos király oklevele úgy emlékezik meg a margitszigeti apácák rákosi földjeiről, mint amelyek még mindig a margitszigeti premontreiek tulajdonát képezik.
1526. - A szerzetesek a törököktől való félelmükben elhagyják a Nyulak szigetét, de hamarosan visszatérnek.
1526. augusztus 29 - A bekövetkezett mohácsi csatavesztés hírére megindult a teljes bomlás; II. Lajos király eleste után Mária királyné a királyi kincstárat Pozsonyba menekíti.
1526. szeptember 9. - I. (Habsburg) Ferdinánd ausztriai főherceg - miután már tud Lajos király haláláról, s amikor Szulejmán serege valahol Adony táján menetel Buda felé vezető úton - bejelenti igényét a magyar trónra, az 1491. évi szerződés értelmében.
1526. szeptember 11. - A Kelenföldre érkezett oszmán sereg egy puskalövés nélkül birtokba veszi a védelem nélkül maradt Budát. A bevonuló seregek a várost felégetik, a palotát kizsákmányolják, de épületeit ekkor még megkímélik (más információ szerint a budai várat ostromló török sereg egy ágyúlövése lerombolja az István-torony nagy részét).
1526. szeptember 22.- Szulejmán elhagyja Budát és átvonul Pestre.
1526. szeptember 23. - Szulejmán elfoglalja Pestet.
1526. szeptember 23. - A törökök felgyújtják a pesti ferences templomot.
1526. október 13. - Szulejmán ötvenezer főnyi seregével elhagyja az országot.

Szulejmán alighogy eltávozott az országból, Szapolyai János erdélyi vajdát - miután híveivel bevonult Budára - a Székesfehérváron egybegyűlt rendek királlyá választotják, majd 1526. november 17-én meg is koronázzák. Ugyanezen év december 17-én a pozsonyi országgyűlésen - az 1515. évi trónöröklési szerződés alapján - a Habsburg-párti rendek Ferdinándot, az akkor már cseh királyt is királlyá választotják. A kettős királyválasztás után megindult a két párt hatalmi harca: hol a törökkel szövetséges Szapolyai, hol Ferdinánd uralta vagy ostromolta Budát.

1526. november 1. - - Szapolyai János híveitől övezve, serege kíséretében bevonul a a budai várba.
1526. november 11. - Szapolyai János miután méltó módon eltemetteti Lajos király holttestét, Fehérváron összesereglett tábora Magyarország királyává választja, majd is koronázzák.
1527 nyara - 18.000 fős hadsereg készül Buda ostromára Ferdinánd vezetése alatt.
1527. augusztus 15. - Szapolyai János Ferdinánd hírére elmenekül Budáról.
1527. augusztus 18. - Ferdinánd megérkezik Ó-Budára, majd blokkolják a várba tartó szállítmányokat.
1527. augusztus 20. - Ferdinánd bevonul a budai várba.
1527. augusztus vége - Ferdinánd katonákkal erősíti meg Pest városát.
1527. szeptember 21. - Ferdinánd sereget küld Szapolyai után. Tokajnál csapnak össze, ahol Szapolyai veszít, s Erdélybe menekül.
1527. október 6. - Ferdinánd meghirdetett budai országgyűlése helyben hagyja és megerősíti a Habsburg főherceg magyar királlyá választását, ellenfelét, Szapolyai Jánost pedig felségsértőnek és hazaárulónak nyilvánítja.
1527. november 3. - Székesfehérváron királlyá koronázzák Ferdinándot.
1527 - Ferdinánd kezére kerül Buda.
1528. - I. Szulejmán és I. (Szapolyai) János örök baráti és kölcsönös fegyveres segítségnyújtási szerződést köt.
1529 - I. (Szapolyai) János (1526-1540) visszafoglalja Budát. A palotát lakhatóvá teszi, majd viszonylag nagyarányú erődítési munkákat végeztet. A védelmi rendszert Domenico da Bologna olasz hadmérnök irányításával és tervei alapján, a kor hadászati színvonalának megfelelően, megerősíti.

Szapolyai János halála után I. (Habsburg) Ferdinánd (1526-1564) többször megkísérelte Buda várának birtokbavételét, ám eredménytelenül. A várban ekkor János özvegye, Izabella és gyermeke, János Zsigmond lakott.

1530. október 31. - Roggendorf megérkezik seregével Buda alá.
1530. november 1. - Roggendorf megkezdi Buda ágyúzását (első napon csak 8 lövést ad le).
1530. november 2. - Napi 400 lövést adnak le a várra.
1530. november 3. - Napi 400 lövést adnak le a várra (Szapolyai János összeszedeti a lehullott ágyúgolyókat az embereivel).
1530. november 4. - Az északkeleti szögleten leomlik a várfal (első habsburg gyalogsági roham).
1530. november 5-étől- Rendszeressé válik a lovascsapatok kitörése a nyugati kapun át a mai Krisztinaváros és a Vérmező környékére. Aznap a Logod felől tüzelő ágyúk Szerémi szerint 200 lépésnyi, Istvánffy szerint viszont 600 lépésnyi hosszan talpig ledöntik a várfalat. E szakasz védelmét török és rác csapatok látják el, s jól felkészülnek a meginduló gyalogsági roham elhárítására. Szakadatlanul esik az eső, miáltal a sáros hegyoldalt szinte lehetetlen megmászni.
1530. november 10. - Roggendorf általános rohamot rendel el. Négy ponton indul meg a gyalogosok támadása a város és a vár ellen, de a meredek, sziklás keleti oldal támadásával hamarosan felhagyni kényszerülnek. A Gellért-hegy felőli támadás sikerrel jár, mert 4 zászlót ki is tűznek a vár falára.
1530. november 13. - Roggendorf szorosabbra fűzi Buda körülzárását, ezért semmi sem jut be a várba. A vár lakói éheznek, ezért elkezdik megenni a lovaikat - a Roggendorffal együtt harcoló Török Bálint hat élő csukát küld fel titkon a várba Jánosnak.
1530. november 20. - Roggendorf még egy nagy általános támadást tervez Buda ellen, de hírét véve a közelgő török segítségnek és Bánffy János felszabadító hadainak, lefújja a rohamot. Eközben a Dunán a török naszádosok súlyos károkat okoznak a németek dunai hajóiban.
1530. november 22. - Roggendorf elvonul seregével Buda alól. A vár felmentésére hívott Mohamed bég csapatai Pesten összefogdossák az ifjakat és gyermekeket, s elhurcolják azokat janicsárnak.
1531. januárja - Béketárgyalást folytat a habsburg és a magyar (török) fél Visegrádon.
1532. - A törökök elindulnak Bécs elfoglalására (Kőszeg elesik).
1537. - Béketárgyalást folytat a habsburg és a magyar (török) fél Visegrádon.
1538. február - A lehető legtitkosabb úton-módon Nagyváradon megszületik a két magyar ellenkirály egyezsége. Az egyezményben Ferdinánd és János egymást királynak ismerik el, Magyarország területéből mindegyik megtartja azt, amit éppen bír, Erdélyt Jánosénak, Horváth- és Szlavónországot pedig Ferdinándénak mondják ki. A megállapodás szerint, amennyiben a török bármelyiküket is megtámadná, úgy a másik fél egész erejével a segítségére tartozik menni. Ha pedig János fiúörökös nélkül halna meg, úgy az egész ország Ferdinándra és utódaira száll. Amennyiben azonban Szapolyainak fia születnék, úgy Ferdinánd leányát vegye nőül, hogy egy kézben egyesüljön az ország.
1539 február - Az 52 esztendős János király megházasodik Zsigmond lengyel király és hitvese, az olasz Bona Sforza hercegnő leányával, Izabellával.
1540. június 7. - János királynak fia születik.
1540. június 10. - Jánost Erdélyben jártában szélütés éri, s anélkül, hogy láthatta volna fiát, Gyulafehérváron meghal.
1540. júniusa - A Bécsből érkező követ bejelenti a Habsburg-király igényét János országrészére, s azt az özvegy királyné nem is utasítja el. Fráter György - a csecsemő gyámja - azonban sziklaszilárdan kitart az öreg király végakarata mellett, s azon melegében követek útján kéri Szulejmántól, hogy János fiát a szultán ismerje el örökösül a magyar trónra. Ferdinándnak elhatározott szándéka egész Magyarország birtokbavétele.
1540. szeptember - A rákosi országgyűlésen a csecsemő János Zsigmondot (II. János néven) magyar királlyá választják, s gyámjaiul Fráter György kincstartót, Petrovics Pétert és Török Bálintot, a magyar királyi hadak főparancsnokát rendeli. E három férfiú tartja kezében az ország kormányzását.
1540. szeptember 9. - Ferdinánd utasítja Leonhard Vels tábornokot, hogy a rendelkezésére bocsátott fegyveres erővel foglalja el Buda várát. Szeptember utolsó napjaiban Coda spanyol lovag megviszi Buda várába Ferdinánd hadüzenetét, s október 5-én már Esztergomban van Vels hadserege. 17-én beveszi Visegrádot, 18-án pedig Vác várát.
1540. október 21. - Megérkezik Vels és serege Buda előterébe, majd elfoglalják Óbudát. Pár nappal később, amikor Vels többször körüljárja Budát, s gondosan megfigyeli a János király által emelt új bástyákat, falakat, be kell látnia, hogy felvonult hadának semmi reménye sem lehet a vár sikeres megostromlására (közben a gyatrán élelmezett és fizetetlen csapatok a Buda környéki falvakat járják: fosztogatják, zsarolják a népet).
1540. november 14. - Vels elfoglalja Pestet.
1540. november 21. - Vels bátortalan, szétzüllött és fizetetlen katonáival tábort bont Óbudán és elindul a téli szálláshelyére, viszont Pesten jelentős sereget hagy hátra.
1541. - A margitszigeti ferences és domonkos kolostor lakói elmenekülnek a szigetről.
1541. április - Roggendorf újabb támadást intéz Budavára ellen, de több hónapi hiábavaló ostrom után az Izabella felmentésére érkezett török seregektől megsemmisítő vereséget szenved. A segítségül jött török ugyan felmenti a várat, de később tőrbe csalva a gyermek királyt és gyámjait - csellel meg is szállja. Amíg a király és kísérete távol van, a török katonák lassan beszivárognak a várba, és azt a szultán parancsára elfoglalják.
1541. augusztus 26. - I. Szulejmán és serege megérkezi Buda alá. Roggendorf egykori táborhelye bomló holttestekkel van borítva, s a nyári kánikulában azok kiállhatatlan bűzt árasztanak. Maga a padisah a vár nyugati mellékén, Logodon telepedik le. A 600 német hadifoglyot lemészárolják.
1541. augusztus 28. - Szulejmán a két szultánfi - Szelim és Bajezid - nevében Ali agával, a csausz-basival ajándékok kíséretében üdvözletét küldi Izabella királynénak és János Zsigmond királynak, köszönetet mondván nekik, hogy oly eréllyel és sikerrel védelmezték Buda várát.
1541. augusztus 29. - Buda török kézre kerül - míg a magyar hadvezetés Logodon vendégeskedik a szultánnál, eközben - Buda város megtekintésének az ürügye alatt - néhány utasítással ellátott török csapat felmegy a várba, akik csendesen, minden zaj nélkül előbb a Szombat, majd a többi kaput is sorra elfoglalják úgy, hogy az őrség és a polgárok alig vették észre.
1541. szeptember 2. - Szulejmán fényes pompával vonul be a várba, s ezzel kezdetét veszi a 145 éves török uralom (a Boldogasszony-templomot mohamedán mecsetté alakítják át).

Miután a török elfoglalja Budát, az egykor fényes palota lassú pusztulásnak indul. A basák nem költöznek be a palotába, hanem istállónak, élelmiszer- és lőszerraktárnak használják. Kezdetben a Vízivárosban, majd az 1598-as ostrom után a nagyobb biztonságot nyújtó várba költöznek, és a mai Színház utca 5-7. számú telken épített szerájban rendezik be otthonukat. A palotával nem törődnek, csak védelmi rendszerét javítgatják, az új hadászati igényeknek megfelelően átépítik, egy-egy kiszögellő bástyával megtoldják. Az elpusztult vagy elmenekült magyarok helyét törökök vagy más mohamedán vagy nem mohamedán népek foglalják el: bosnyákok, szerbek, rácok, macedónok, zsidók és cigányok. A török adórovó 1563-ban mindössze 175 keresztény házat talál Budán.

Buda várát a török birodalom nyugati végvidékének legfontosabb katonai bázisává építették ki. Állandóan dolgoztak falainak, sáncainak megerősítésén; volt amikor a pasa 20.000 munkást vont össze az erődítési munkálatokhoz. A védelmi művek erősítésén, illetve a mohamedán mecseteken, minareteken és fürdőkön kívül a törökök lényegében semmi maradandót nem alkottak.

Európa térképe 1542-ből (Sebastian Münster alkotása)
(A térkép érdekessége, hogy a megszokotthoz képest fejjel lefelé ábrázolja Európát)

1541. ősze - Ferdinánd megkezdi Németországban egy nagy hadsereg szervezését. Luther Márton is bekapcsolódik az erők mozgósításába: keresztes háborút hirdet a török ellen, kijelentvén, hogy amennyiben a szükség úgy hozná, még az asszonyok is fogjanak fegyvert a pogány ellen.
1542. - Egy minden eddiginél jobban felszerelt, 24000 főnyi sereg - Johann Katzianer tábornok főparancsnoksága alatt - a kulcsfontosságú drávai hídfőnek, Eszék várának elfoglalási kísérlete során teljesen megsemmisül.
1542. február-március - Besztercei országgyűlés.
1542. február - Meghal Buda első pasája, Szulejmán. Utóda Jahjaoglu Kücsük Báli pasa lesz.
1542. március - Tekintélyes török erősítés érkezik Budára.
1542. május 15. - A birodalmi sereg Bécs mellett kezd el gyülekezni, élére Joachim őrgrófot, brandenburgi választófejedelmet állítják.
1542. május 20. - A francia király hadat üzen V. Károly császárnak.
1542. június 15. - Az elégtelen csapatmozgósítások miatt Ferdinánd országgyűlést hív össze Nürnbergben. Míg folyik a Buda ellen készülődő sereg kiállítása, június hónap során a francia csapatok győzedelmesen törnek előre V. Károly császár birodalma, Németalföld és Spanyolország ellen.
1542. július 6. - Megérkezik a bécsi táborhelyre Joachim őrgróf.
1542. július 8. - Elindul Bécs alól a 45.000 főnyi sereg Esztergomba, melyet Ferdinánd a Buda elleni támadás kiindulópontjául jelöl ki.
1542. augusztus 20. - Megérkezik a sereg Esztergomba. Itt más csapatok is várakoznak, amelyekkel együtt 56.000 főre duzzad a sereg (a hajóhaddal együtt 62.000).
1542. szeptember 22. (?) - A kínos lassúsággal vonuló hadsereg a Szentendrei-sziget északi végében kettős hídépítéssel átkel a Dunán a keleti partra.
1542. szeptember 26. - A törökök a Margitsziget magasságában a Duna-parton heves támadást indít Ferdinánd serege ellen. Pest védelmére aznap érkeznek meg az oszmánok csapatai, amikor a Habsburg-sereg is a városhoz ér. Pest és Buda török védőseregének létszáma 10-12.000 fő.
1543. - Megkezdődik Gül baba türbéjének építése.
1543. július 20. - Idegen repülő tárgyat pillantanak meg Buda egén, amelyet a Kodex Ufo-ban vetnek papírra részletesen.
1543. július 22.- A padisah teljes kíséretével a birodalom teljes pompáját megcsillogtató víziparádé keretében ér Buda alá. Szulejmán fel sem megy a várba, hanem táborba száll, s a másnap tartott haditanácskozáson dönt a budai pasa beszámolója nyomán a következő katonai lépésekről.
1543. augusztus 20. - Szulejmán elkezdi Fehérvár ostromát.
1543. szeptember 3. - Fehérvár elesik. A magyar királyok koronázó és temetkező városa 1000 janicsárral és 3000 martalóccal Üsztülni-Beligráddá lesz.
1548. - Átadják Gül baba türbéjét.
1566. szeptember 6. - I. Szulejmán meghal.
1568. február 17. - II. Szelim török szultán és Miksa német-római császár, cseh és magyar király 8 év tartamára szóló békét kötnek.
1576 - Schweigger Salamon utazó írja Budáról: "A két nagy udvarban, ahol azelőtt ércszobrok állottak és fejedelmi dísz uralkodott, 30db összetört rozsdás ágyú hever, egyéb törmelék és piszok között. A remek kapuk és lépcsők legtöbbnyire megcsonkítva, használhatatlan állapotban vannak. Az ajtók és ablakok befalazva, az ornamentek és kőfaragványok leverve voltak. A világhírű könyvtári termekben elszórva hevertek a kincseket érő kéziratok egyes lapjai, melyekhez hozzányúlni nem, de rajtuk taposni szabad volt, hisz azok a padisah tulajdonát képezték.
1578. május 19. - A Friss-palota megsemmisül a pincéjében tárolt lőpor miatt, amely villámcsapás következtében felrobban. Közel kétezer ember hal meg a pusztításban.
1598 - Adolf Schwarzenberg megostromolja Budát.
1593-1606. - A 15 éves háború.
1593. - Dervis Hasszán boszniai pasa Sziszek elleni támadásával robban ki a háború, melyben a császáriak négyszer is megkísérlik Buda felszabadítását. A sorra kerülő hadjáratoknak, ostromoknak és csatáknak egy jelentékeny része pedig Buda török védelmi körzetében zajlik le (felszabadul Fülek s egy sor kisebb vár Budától északkeletre. Buda és Fehérvár között Pákozdnál Hasszán budai pasa serege megsemmisítő vereséget szenved).
1595. augusztus 31. - Nádasdy Ferenc Óbuda alatt szétveri azt a török sereget, amely Esztergom felmentésére indul.
1595. - Kari Mansfeld tábornok, a jeles hadvezér főparancsnoksága alatt 60.000 főnyi nemzetközi hadsereg a komáromi Habsburg-bázisról kiindulva visszafoglalja Buda északnyugati kapuját: Esztergomot.
1596. január 22. - Pálffy Miklós esztergomi főkapitány azt jelenti Mátyás főhercegnek, hogy az óbudaiak már Esztergom első ostroma idején szabadulni akartak a török rabigától.
1598. március 28. - Adolf Schwarzenberg visszafoglalja Győrt.
1598. október 3. - Adolf Schwarzenberg és 35.000 fős serege hajóhídon átkel a Dunán Vácról Szentendrére.
1598. október 4. - Adolf Schwarzenberg megérkezik Óbudára, ahol felállítják táborukat, s mihamar csatarendbe állva, ágyúlövésnyi távolságra a külváros faláig nyomulnak előre. A Víziváros elfoglalására induló hadműveletek balszárnya az óbudai hegyvidékre, a jobbszárnya pedig a Dunára támaszkodik. A lovas kozákok a legharciasabbak, egy csapatuk egészen a városkapuig tör utat magának.
1598. október 5. - Reggel 8 órakor indul támadásra állásaiból a német gyalogság, s rövid de heves csatározás árán egymásután foglalja el a Víziváros fala előtti épületeket: a fürdőt s a malmot is. Schwarzenberg az akció biztosítására a nyugati magaslaton, Gül baba türbéje tájékán néhány ágyút állíttat tüzelőállásba.
1598. október 6. - Hajnali 4 órakor egy előrelopakodott kis csapatnak sikerül petárdával berobbantania a Víziváros kapuját, de nem sok hasznát látják, mert a védők villámgyorsan elreteszelik a feltárult kapunyílást.
1598. október 9. - Erős lövöldözés közepette érkezik meg kíséretével az óbudai táborba Mátyás főherceg, főtábornagy, a hadjárat főparancsnoka.
1598. október 10. - A Víziváros elleni roham előkészítésére már hajnalban megszólalnak az ágyúk, melyek mellől Schwarzenberg egy pillanatra sem mozdul el. A cél elsősorban a Víziváros fala, de magát a település lakóházait, sőt a budai városfalakat sem kímélik a sűrűn hulló lövedékek. Leszáll az este, mikorra sikerül a Vízivárosban az utolsó ellenállási gócokat is megtörnie a Habsburg-csapatoknak, s teljesen elfoglalnia azt. A támadó ezredek vesztesége 300 ember, a törökök több mint 1500 harcost vesztettek.
1598. október 11. - A habsburg csapatok körülfogják a budai várat, mire a Gellérthegy tetején lévő megerősített őrállomást - mely 300 katonának és három tisztnek biztosított helyet - a törökök felgyújtják, ágyúikat elássák és a sötétség leple alatt a várba menekülnek.
1598. október 12-13. - Kezdetüket veszi Buda város és a vár módszeres ostromának előkészületei. Az elfoglalt Vízivárosból három állásból is lövik az ágyúk a hegytetőn álló várost. A Duna-parton felállított néhány ágyú a legfontosabb, mert ezekkel akarják lefogni a város északkeleti szögletén, az Erdélyi bástyán dolgozó török ütegek tüzét. Minthogy azonban nagy, 150-160 méternyi a távolság, nem tudják elhallgattatni a topcsikat, a budaiak ágyúzása súlyos károkkal jár.

XVII. század

1602. - A császári seregek fővezére Hermann Christof von Ruswurm tábornok volt, aki Buda visszafoglalási kísérletét ismét Pest ostromával kezdte. A törökök elszántan védekeztek, de az utcáról-utcára vívott küzdelemben végül a császáriak győztek és Pestre bevonultak a németek. A két éves német parancsnokság alatt Lala Mehmed folyamatosan lövette Budáról Pestet, s a Duna-parti városrész teljesen elpusztult a folyamatos ágyútűzben.
1603. - Dzsámivá alakítják át a mai Mária Magdolna templom elődjét.
1604. szeptember - Jagenritter Wolf kapitány megsemmisíti Pestet, amikor a császári haditanács Bocskai István hadműveletei miatt utasítást adott a város kiürítésére, a falak szétdúlására és a romok felégetésére. Bocskai István seregei élén Pest alá érkezik és tábor ver a Rákosmezőn.
1630-1644 - Musza pasa kőből átépíti az Esztergomi-rondellát több, egymás feletti ágyúszinttel.
1684. június 30. - A törökök felgyújtják és kiürítik Pestet, a császári sereg Lotharingiai Károly vezetésével bevonul a romok közé. Miután kiderül, hogy Pestet csak nagy veszteségekkel lehet tartani a törökkel szemben, a romokat felgyújtják, majd elhagyják a várost.
1686. szeptember - Pest és Buda felszabadul a török uralom alól.
1687. - Széchényi György esztergomi érsek, hercegprímás megalapítja a budai kapucinus kolostort.
1688. -A pesti tanács felmérette a város telkeit. A térkép elveszett, de fennmaradt a telekkönyv, a Zaiger. Az új telektulajdonosok többsége részt vett a török elleni harcokban, de sokan nem tartották meg a pesti ingatlanjaikat és az 1696-os telekkönyv szerint sok telek már gazdát cserélt.
1690. április 7. - I. Lipót visszaadja a ferenceseknek pesti templomukat.
1692. - Venerio Ceresola tervei alapján Városháza épül a budai Szentháromság téren.
1692. - A kapucinusok birtokba vehetik az egykori vízivárosi dzsámit.
1692. április 25. - Pesten megtiltják a szemét utcán történő elhelyezését.
1693. - A karmeliták megkapják a törökök egykori dzsámiját a mai Karmelita-kolostor helyén.
1695. - Felállítják az első telekkönyvi hivatalt.
1695. szeptember 25. - Pest határának első hivatalos felmérése és kijelölése.
1696. - A városi tanács az udvari kamara által a városnak átengedett területen, a várostól negyedórányira lévő puszta falaknál (a mai Boráros tér helyén) jelöl ki helyet egy új településre.
1696. december 1.- A Kamara Buda városának adja a Rudas fürdőt (így ez lett Budapest legrégebbi közüzeme).
1697. - Megkezdődik a vízivárosi kapucinus templom építése.
1697. - Német családok telepednek le Hidegkúton.
1697. május 31. - Pesten elrendelik a szalma- és nádfelek elbontását, és egyúttal a strázsamestereket is utasították, hogy karhatalommal rombolják le az el nem bontott tetőket.
1698. - A törökök elől menekülő szerb telepesek egy középkori templom alapjaira új templomot építenek (a mai pesti szerb templom elődje).
1699. - Megjelenik az első adat a pesti külváros alapításának a tervéről.
1699. - Megkapja szabadulólevelét a pesti polgári kereskedők testülete.

XVIII. század

1700-tól - Megkezdődnek a Pest városfalain kívüli terjeszkedés.
1700. június 20. - Elrendelik az utcakövezést (minden ház előtt egy öl szélességben), s ezt a háztulajdonosok voltak kötelesek elvégeztetni. Ugyanebben az évben rendelet született a kémények kötelező kitéglázásáról is, ellenkző esetben a házat elkobozták.
1701. - Elkészül a pesti Szent Mihály templom.
1702. - A ferencesek megkapják a vízivárosi egykori mecset és dervisház romjait, ahol 1703-ban megkezdik a kolostoruk felépítését.
1702. - Jezsuita kollégium épül a Nagyboldogasszony-templom északi oldalán.
1702. - Zichy Péter gróf a stájerországi kegyszobor hitelesített másolatát helyezi egy külön erre a célra épített máriacelli kápolnában, amely hamarosan maga is népszerű zarándokhellyé vált.
1703. - I. Lipót szabad királyi várossá nyilvánítja Pestet és Budát.
1703. - Ismét felmérik Pest határait (A határjárás alkalmából ismét csak a Káposztásmegyer, Palota és Cinkota felé eső határokat állapítottak meg, s a kiváltságlevél is csak a mai Lipótváros és Angyalföld területén volt középkori falvak, Szentlászló és Burgundia (minden valószínűség szerint Jenőfalu) területét adta Pest városának).
1703. augusztus 11. - I. Lipót megbízta báró Johann Ferdinand Pfeffershoven császári altábornagyot, hogy erősítesse meg Buda erősségét és Pest szabad királyi várost árkokkal és cölöpökkel.
1703. szeptember 1. - Az e napon megtartott tanácsülés jegyzőkönyvében olvasható, hogy a tanács az esetleges kuructámadás (Rákóczi szabadságharc) ellen őrséget rendelt ki a városfal egyes részeire.
1705. - Pest megkapja a telekkönyvezés jogát.
1705. - Újlakon felépül az első templom.
1707. - Felépül a vízivárosi Országúton az első ágostonrendi templom.
1707. - A ferencesek egy kezdetleges, két mellékkápolnás, kriptával ellátott templomot építenek az Ország úton (ma Margit körút).
1709. - Megjelenik a Remensurratio Suburbii Tabaniensis című tabáni telekösszeírás, amely a legrégebbi ilyen mű a városi igazgatás idejéből (a korábbi kamarai igazgatás időszakából a Tabánról készült telekösszeírások nem maradtak fenn).
1710. - Pestisjárvány Magyarországon
1710. - Felépül egy fertőző betegeket ápoló faszerkezetű karantén-ház ("veszteglőház") a maiSzéna téren, amit 1713-ban alakítanak át szegényházzá, majd közkórházzá.
1711-től - A Rákóczi-szabadságharc előtt után a régi nyomokon egyre nagyobb mértékben folytatták Pest körül a kertek, szántóföldek, rétek művelését, a majorságok kiépítését s a legelők igénybevételét.
1711. szeptember 4. - Felavatják a Hatvani kapun kívül épült Szent Rókus-kápolnát.
1711. - A pestis elleni védekezésül létrehozzák a városárkot (Liniengraben) a mai Szív utca − Rottenbiller utca − Fiumei út − Orczy út vonalán.

A városárok feltehetően még a középkor legelejéig a Duna mellékága, amely azonban korán eliszaposodott, elapadt, de az árokszerű mélyedése megmaradt, így első említése egy 1281-es birtokkijelölő oklevélben már „árok”, igaz „nagy árok” (fossatum magnum). A Duna magas vízállása vagy árvízek esetén megtelt vízzel, de az áradásokon kívüli időben száraz volt, azért nem nevezték Dunaágnak, hanem csak ároknak, a 18-19. század fordulójáig Városároknak (Wassergraben). Egyes térképeken (a rákosi mezők környezete miatt) a Rákos-árok név is előfordul, de nem tévesztendő össze a Rákos patakkal, amivel semmi kapcsolata sem volt. Felső csatlakozása a Dunához a margitszigeti apácakolostor vonalában volt, az alsó pedig a mai Boráros térnél. (Vagyis északi részén egy darabig nem a mai Nagykörút vonalában volt, csak a hajdani váci országúttal való keresztezéstől, és azután már végig.) Helyének meghatározásában sokat köszönhetünk Gárdonyi Albert (1874-1946) történészprofesszor budapesti főlevéltárnoknak, aki Mikoviny 1737-es térképének másolatát is közölte.

Az 1838. évi nagy árvíz után az árvíz elleni intézkedések ügyében 1839 január 15-én tartott bizottsági ülésen különös figyelmet szenteltek ennek az ároknak, s megállapították róla, hogy a Teréz-, József- és Ferencvároson áthaladva e városrészek eső- és szennyvizének felfogására szolgált. Az árvíz utáni nagy feltöltési munkák következtében lassanként teljesen eltűnt. Amikor az 1870-es évek elején sor került a Nagykörút kialakítására, az ároknak már nyoma sem volt, több szakaszán már korábbi épületek álltak.

1713. - A Nagyboldogasszony-templom déli oldalán megnyit a jezsuita Academicum et Universitatis Collegium.
1713. - Átadják a régi Szent János Kórházat.
1716. - Elkezdik építeni az Invalidusok-házát.
1716. - Leég a pesti Szent Mihály templom.
1716. szeptember 20. - Felszentelik a vízivárosi kapucinus templomot.
1717. - Elkészül Savoyai Jenő herceg promontori (budafoki) kastélya.
1717. - Pest város tanácsa megalapítja a pesti piarista rendházat. Az első piaristák 1717. október 28-án jelennek meg Pesten.
1718. - Kerschensteiner Konrád jezsuita szerzetes irányításával felújítják az egykori Város-kútból eredő vízvezetéket. A munkálatok során a forrásfoglalat közelében fedezték fel a középkorban kialakított, föld alatti vízgyűjtő medencét, amely fölé egy kútházat emeltek (alsó kútház). Everling tiszteletére a forrást 1718-ban Doctor-kútnak, illetve Orvos-kútnak nevezték el.
1720. - A város vezetése kertet ad a rendház számára a Kecskeméti-kapuhoz közel.
1720 körül - Savoyai Jenő herceg megalapítja Promontort.
1720. - Német betelepedési hullám veszi kezdetét Hidegkútra és környékére.
1720. - Beniczky István cinkotai földesúr pert indít Pest városa ellen, hogy annak kárára kitolja Cinkota határait - de elveszti.
1720-tól - Kialakulnak a majorságok a mai Józsefváros területén.
1722. - A vízivárosi ferencesek megkezdik a kolostoruk déli épületszárnyának építését.
1723. - A budai klarisszák megvásárolják Pesten a későbbi rendházuk telkét.
1723. - Tűzvész pusztít Budán.
1723. - Leég a krisztinavárosi fakápolna (helyette újat építenek).
1724. - Megnyit a Landerer-nyomda.
1724. - Daun Henrik József várparancsnok majorságot és villát épített az Ördög-árok partjára, a mai Városmajor területén.
1724. - Zichy Péter gróg külön kápolnát építtetett az Óbuda fölött emelkedő hegyteraszon, amelyben elhelyezték a Madonnát.
1725. - Elkezdik a Belvárosi plébániatemplom átépítését.
1725. - Elkezdik az Egyetemi-templom építését.
1726. - Új kápolnát építenek a Krisztinavárosban.
1726. - A pesti klarisszák megvásárolják a szomszédos telket.
1726. - A vízivárosi ferencesek megkezdik a kolostoruk dunamenti épületszárnyának építését.
1724. július 17. - Lerakják a vízivárosi Országút ágostonrendi templom kolostorának alapkövét (az első templom bővítésének kezdete).
1728. március 30. - Tűzvész Budán.
1730. - Buda tanácsa 3000 forintért megveszi Daun Henriktől a majorságát.
1730. - A városi tanács a mai Horváth Mihály tér környékén házhelyeket oszt ki. Itt alakult ki az úgynevezett Lerchenfeld, Pest első külvárosi települése.
1730. - Elkezdődik a mai Kőbánya területének megművelése.
1730-tól - Bohuss Sámuel által megkezdődik a Nyitra környékén élő evangélikus tótok betelepítése Rákospalotára.
1731. - Lebontják a pesti szerbek templomát.
1732. - Felépül az első óbudai zsinagóga.
1732. - Felépül a Szervita téri templom.
1732. - A piaristák kapnak még egy telket a külvárosban Kastberger Ferenctől.
1733. - Elkészül a pesti Klarissza-kolostor.
1733. - A pesti szerb telepesek új templomot építenek a korábbi templomuk helyén.
1733. február 8. - Felszentelik a barokk stílusban újjáépített Mária Magdolna templomot.
1734. - Pest városa megkezdi a külvárosi telekkönyvek vezetését.
1734. - Elkészül a vízivárosi ágostonrendi templom kolostora.
1735. - Grassalkovich Antal pert indít Pest városa ellen határmegállapítás végett, amely sok huzavona után 1738-ban végződik, barátságos megegyezéssel.
1735. - Felépül a Grassalkovich-palota a Kígyó téren.
1735. - Felépül Palota (Rákospalota) legelső temploma.
1736. - Elkészül a tabáni plébániatemplom hajója.
1736. - Megindul a szőlőművelés Promontoron és környékén.
1737. - Elkészül a ferencesek temploma és kolostora a Vízivárosban.
1737. - Bél Mátyás Pesten járva megtekinti a városfalat. Feljegyezi, hogy a falak jó állapotban vannak, s bár szilárdan állva övezik a várost, katonai jelentőségük nincs. Ekkor még a városfal külső oldalán az 1686 után kibővített nagy árok is látható volt.
1737. - Mikoviny Sámuel elkészíti rajzát Pest és Buda panorámájáról (Bél Mátyás Notitia Hungariae novae historico-geographica című könyvéhez)
1739. - Stőr Jánosné odaadja kőbányai szőlőjét a piaristáknak.
1739. - Pestisjárvány.
1739. - Elkészül a pesti klarisszák kolostor-temploma.
1739. - Átadják a barokk stílusban helyreállított Belvárosi plébániatemplomot.
1739. - Önálló településsé fejlődik Promontor.
1739. - Innentől kezdve minden évben megjelenik a Conscriptiones című hivatalos teleknyilvántartó irat.
1740. - Megindulnak az építkezések Lerchenfelden.
1740. - Pestisjárvány.
1740. - Megnyit a vízivárosi temető (mai Medve utca).
1740. - Elkészül Rákoscsabán a Nepomuki Szent János templom.
1740. - Elkészül a kőbányai Conti-kápolna.
1741. - Új templomot emelnek Szent Kereszt faluban (a mai Rákoskeresztúron - Szent Kereszt templom elődje).
1741. - Pollack Mihály tervei alapján pestiskápolna épül a mai Rókus Kórház mellett. Átalakítása 1765-ig történt meg.
1742. - Befejezik az Egyetemi-templom építését.
1743. - A pesti városvezetés szántóföldet ad a piaristáknak.
1743. - Elkészül a budafoki Péter Pál-kápolna.
1743. - Felépül a mai Mária Magdolna templom.
1743. szeptember 21. - Átadják a barokk stílusban felújított pesti ferences templomot.
1744. - Nagy kertek apró telkekké történő felosztása következtében a mai Dohány utca és Dob utca között kialakul a Terézváros első keresztutcája, a mai Kazinczy utca.
1745. - A városi tanács elhatározza, hogy a Rákoson inneni ároknak a kaszálókon keresztüli továbbfolytatását kezdi. Az árok készítésének a célja, hogy a mocsaras részek vizét a Dunába levezessék, s ezáltal a rétek nagyobb részét kaszálhatóvá tegyék.
1747. - A Jezsuita Akadémia letelpszik a várban és könyvtárat alapít.
1747. - Felépül a cinkotai Mária Magdolna plébániatemplom.
1747. - Pest városa a megyei törvényszék előtt pert indított Újfalussy László ellen a Káposztásmegyer, Palota és Pest között lévő határoknak részben megújítása, részben újra való kijelölése tárgyában.
1747. - Elkezdik a Zichy-kastély (később Schmidt-kastély, ma Kiscelli Múzeum) építését.
1748. - Megjelenik az első könyvkötő Pesten.
1748. december 13. - Kocsma építését határozzák el a mai régi újpesti Indóház helyén (egy leírás szerint ez a kocsma 1749-ben már áll).
1749. - Elkészül az óbudai plébániatemplom.
1750. - Megkezdik a mai Erdődy-Hatvany-palota építését a Várban.
1750. - Megnyitják a nagytétényi temetőt.
1751. - Elkészül a nagytétényi Rudnyánszky-kastély.
1752. - Elkezdik a vízivárosi ágostonrendi új templom építését.
1752. - A Betegápoló Irgalmasok először 1752-ben, majd húsz évvel később ismét javasolták, hogy egy szegényház épüljön a Szent Rókus-kápolna melletti területen, amely földnyelven a pestisjárványok idején barakkok álltak. A városi tanács helyükre kórház építését irányozta elő.
1752. - Az óbudai Ország úton a ferencesek új templomot építenek (1768-ban készl el teljesen).
1753. - Elkészül a tabáni plébániatemplom tornya.
1755-1757. - Pest város tanácsa fűzfákat ültet a Városerdőbe (mai Városliget).
1755. - Elkészül a budafoki Szent Lipót templom.
1755. - Elkészül a nagytétényi plébániatemplom.
1756. - Elkészül a Péterffy-palota.
1756-tól - Német evangélikusok telepednek le Rákoskeresztúron.
1757. szeptember 18. - Felszentelik a ferencesek templomát és kolostorát a Vízivárosban.
1757. - Eitzenberger Ferenc megnyitja Pest első nyomdáját.
1758. április 11. - Megkezdik az új piarista rendház építését.
1759. - Elkészül az új templom Újlakon.
1760. körül - Elkészül a Podmaniczky-kastély a Rákos-patak mellett.
1760. - Elkészül a Szent Flórián-kápolna a Vízivárosban.
1760. - Befejeződik a kiscelli Zichy-kastély építése.
1760-tól - Megjelennek Pesten a heti rendszerességű vásárok.
1761. - Elkészül a soroksári plébániatemplom.
1761. - Szentlőrincpusztán felépül a Grassalkovich-kápolna (mai Szent Lőrinc-kápolna).
1761. - Elkészül a vízivárosi Szent Anna templom.
1762. május 6. - Felszentelik a budafoki Kálváriát.
1763. - Máriaremetére kerül az elhíresült Mária-kegykép.
1763. - Az Erzsébet apácák vízivárosi kolostorát kórházzá alakítják át.
1764. - Megnyílik a mai Akácfa utcának a mai Dohány utcától a Dob utcáig terjedő szakasza.
1764. - Waczpaur Lénárd térképet készít a terjeszkedő Pestről.
1764. - Elkészül a békásmegyeri Szent József templom.
1769. - Befejeződik az Erdődy-Hatvany-palota építése a Várban.
1770. - Megnyit a Patzkó-nyomda.
1770. szeptember 23. - Felszentelik az óbudai Országúton lévő új templomot.
1771. - Elkészül az Egyetemi-templom tornya.
1771. - Pest körül vonalárkot ásnak, hogy elválasszák egymástól a termő és terméketlen (homokos) földeket. Ez egyúttal had- és járványügyi célokat is szolgál.
1772. - Chim Mihály vezetésével felmérik Pest városát. Ekkor a városfal nagy része még szabadon áll.
1772. - Engedélyezik a Vérmező egy részének beépítését.
1772. augusztus 13. - Az uralkodó kiad egy könyvkereskedői szabályzatot.
1773. - Megnyit Pest második nyomdája.
1773. - Megválasztják Pest első polgármesterét, amellyel a bírói irányítás véget ér.
1774. - Átadják a Nepauer Máté tervei alapján átépített budai Városházát.
1774. - Beköltöztetik a Királyi-palota északi szárnyába a Sankt Pöltenből érkezett angolkisasszonyokat.
1776. - Megnyit Pesten a Valero Selyemgyár.
1776. - Elkészül a cinkotai evangélikus templom
1777. - Batthyány József hercegprímás elrendeli a józsefvárosi plébániatemplom megépítését.
1777. - Mária Terézia királynő rendeletére a Nagyszombati Egyetemet visszaköltöztetik Budára.
1777. - Kialakul (hivatalossá válik) a Terézváros és a Józsefváros elnevezés.
1777. - Kempelen Farkas udvari tanácsos és híres feltaláló kap megbízást a két dunai vízmű szivattyúinak megújítására.
1778. - Óbudán először találnak római kori romokat (a mai Flórián tér területén).
1778. április 2. - Az Udvari Kancellária kiadja a Schola Graphidis Budensis alapítólevelét.
1780. - Haranglábat emelnek a tervezett józsefvrosi plébániatemplom helyén.
1780. - Az utolsó majorságot is telekkönyvezik a mai Józsefváros területén.
1780. január 1. - Megjelenik az első magyar nyelvű folyóirat (Pozsonyban), Magyar Hírmondó címen - 1788. október 8-án megszűnik.
1780-as évek - Felépül Pesten a Valero Selyemgyár.
1780. - Megáldják a budatétényi Szent Mihály kápolnát.
1782. - Átadják a Hild-féle Harmincadhivatalt a Színház téren (ma Vörösmarty tér).
1782. - II. József a klarissza rendet feloszlatja, majd a Várban lévő épületükben alakítja ki az Országházat.
1782. - Átadják az óbudai filatorium hatemeletes tömbjét.
1782. augusztus 30. - Megalapítják az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum (Mérnöki Intézet) néven ismeretes szervezetet. Az Institutum Geometricum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat.
1783. - Az egész monarchia műszaki ügyeinek intézésére II. József felállítja a bécsi Allgemeine Ober Hofbau Direktiont.
A cseh-osztrák kancellária alatt állott és a bécsi hatóságoknak technikai kérdésekben szakvéleményt adott intézmény egymaga azonban nem ellenőrizhette a hatalmas birodalom minden egyes tartományát, ezért az uralkodó 1788-ban az építészeti igazgatás decentralizálását és országos építészeti igazgatóságok szervezését határozta el. Az osztrák, cseh és morva tartományokkal, továbbá Erdéllyel egyidőben Magyarországon is megkezdte működését egy új hivatal, amely a Directio in hydraulicis et aedilibus per regnum Hungáriáé partesque eidem annexas címet kapja; Budán székelt és hatásköre Erdélyt kivéve az egész országra, Horvátországra és Fiúméra is kiterjedt, élére - mint igazgató - Heppe Szaniszló került, Tallherr József pedig az építészi címmel megtartotta az építészeti ügyek vezetését is.
1783. - II. József Budára helyezi a királyi helytartótanácsot, az udvari kamarát és a Hétszemélyes Táblát.
1783. - Trattner János Tamás megnyitja Pest harmadik nyomdáját.
1784. - A megnövekedett vízszükségletek kielégítésére Tumler Henrik a forrásokból jövő vízvezetékeket nagyobb átmérőjű csövekre cseréli ki. A források vize ettől kezdve már négy várbéli közkutat táplálnak: a mai Szentháromság térit, a Dísz térit, a Kapisztrán térit és a Hess András térit.
1784. - Budáról Pestre költözik a Botanikus Kert.
1785. január 31. - II. József rendeletére ferencesek költöznek az ágostonrendiek országúti templomába.
1785. - Elkészülnek a Városmajor közpark tervei.
1785. - Eladják a lövöldét és hat részre osztják.
1785. - Kőbánya Óhegy területét is művelés alá vonják.
1785. július 25. - Közparkká nyilvánítják a Városmajort.
1785. november 6. - Bécsből 20 apáca érkezik a vízivárosi volt ferences kolostorba, hogy kialakítsanak benne egy női kórházat.
1786. - Elkészül az óbudai református templom.
1786. július 1. - Termelni kezd az óbudai selyemgombolyító.
1786. - A Conscriptiones-ban először írják le a Rudas fürdő területének méretét.
1786. - Lebontják a Károlyi utcát elzáró városfalat.
1786. - Elkezdődik az Újépület építése.
1786. december 12. - II. József elrendeli a Pesti Egyetemen állatgyógyászati tanszék szervezését.
1787. - Megnyit a Várszínház.
1787. - A belvárosi kereskedők előterjesztik kérelmüket, hogy a Lipót utcát (ma Váci utca) elzáró városi rondellát leromboltathassák. A tanács úgy döntött, hogy saját költségükre megtehetik. Kevéssel ezután lebontásra került az egykori Angol királynő szálloda helyén álló rondella is. A mai Erzsébet téren lévő Új vásártér alapítása tette szükségessé a Sütő utcai városfal megnyitását.
1787. - Elkészül a városmajori park.
1787. - Elkészül az első hajóhíd Pest és Buda között.
1787. október 7. - II. József vallásellenes rendeletére bezár a Mária Magdolna templom.
1788. - Megnyit a Pesti Mintarajztanoda.
1788. - Megnyit a Váci úti (Aréna úti) temető.
1788. - Lerakják a józsefvárosi plébániatemplom alapkövét.
1789. - Elbontják a Váci kaput.
1789. - Schilson János elkészíti az Újváros (Pesttől északra fekvő területek) első rendezési tervét.
1789. - Megkezdik a pesti városfalon kívül az Újvásár tér (ma Erzsébet tér) kialakítását Schiller János kamarai igazgató tervei alapján.
1789. - Galler János megvásárolja a pesti városfal Váci kapuját, valamint az előterében felszámolt egykori temető kőkerítésének köveit.
1790. - A Krisztinavárosban üzembe áll a Müller-féle kocsigyár.
1790. - II. Lipót koronázásakor Újvárost Lipótvárosra keresztelik.
1790. - Elkezdik a Várhegy déli lejtőjének kertészeti kialakítása.
1790. október 25. - A Várszínházban felcsendül az első magyar nyelvű színi előadás.
1791. - Kicserélték a palotai vízmű vezetékeit.
1791. - Elkezdik a pesti magyar ortodox templom építését.
1791. - Az országgyűlésben felvetődik egy tudományos akadémia létrehozása.
1792. - Talherr József kamarai építész tervei szerint megépül a Tabánból a Várhegyre, a palota udvarára felvezető gyalogút, amelyhez a déli várfalon kaput kellett nyitni. Ez a mai Buzogánytorony melletti Ferdinánd-kapu elődje volt.
1792. - József nádor látogatást tesz Promontoron.
1792. június 6. - I. Ferenc királyt megkoronázzák a Mária Magdolna templomban.
1792. - Megalapítják Ferencvárost.
1793. - Kemnitzer János felvásárolja a Váci kapu előterében lévő egykori temető területének egy részét.
1793. - Amikor a palotát körülvevő barokk kertegyüttes építése befejeződött, a déli várlejtőn Sándor Lipót igényei szerint már új szellemű s jóval nagyobb kiterjedésű szentimentális tájkertet létesítenek. Az új, kanyargó utakkal behálózott, facsoportokkal és virágágyakkal díszített kert tervezőjének hagyományosan a jól ismert, zweibrückeni születésű Bernhard Pétrit (1767-1853), korának kiemelkedő tehetségű kertépítőjét tartják, akit állítólag a nádor hívott Magyarországra.
1794. - Elkezdődik az Orczy-kert kialakítása.
1794. - Lebontják a Kecskeméti kaput.
1795. - Elkészül a Várhegy déli lejtőjét lefedő Déli-kert.
1795. - A Helytartótanács felszólítja a budai városi tanácsot a leromlott állapotú Rudas fürdő rendbehozatalára.
1795. május 20. - A Vérmezőn lefejezik Martinovics Ignácot.
1795. augusztus 30.- Megindul a Rókus Kórház építése.
1796-tól - József főherceg kidolgozza Pest és Buda megújítására vonatkozó terveit, s elhatározza az északi Lipótváros rendezését. Ebben van segítségére Schilson János építész, akinek tervei az akkoriban már épülőfélben lévő Újépület és a városfal közötti területet mértani rendszer szerint osztja fel. Kialakította a mai Erzsébet tér és a Szent István tér helyét és a környék sakktáblaszerű úthálózatát.
1796. - Elbontják a Kecskeméti kaput.
1796. - Elbontják a Hetz Színházat.
1796. - A Margitszigeten felépül a nádor villája (egyúttal feltárják az egykori ferences kolostor romjait).
1797. - Elkészül a krisztinavárosi templom.
1798. - Elkészül a józsefvárosi plébániatemplom.
1798. május 28. - Megnyit a Rókus Kórház.
1799. - Megkezdi működését a Kemnitzer-féle börgyár.
1799. - Elkezdik a Deák Ferenc téri evangélikus templom építését.
1799. - Bérbe veszik az egykori Hetz Színház területét, amire raktárakat, kovács- és kádárműhelyt, kocsiszínt építtet a bérlő (ezek helyére épül később a Szent István-bazilika).
1799. - Parképítő bizottság alakul a Városerdő parkká alakításának céljából (egyúttal a területet 24 évre bérbe adják gróf Batthyány József hercegprímásnak).
1799. október 31. - Lerakják a belvárosi evangélikus templom alapkövét.

AJÁNLÓ

XIX. század

1800. - Elkészül a pesti magyar ortodox templom.
1801. - Zitterbarth János a Hetz Szinház helyén létesült kovácsműhely mellett felépít egy bodegának tekinthető templomot (ahová később a Szent István-bazilika épül).
1802. - A Három Nyúl Fogadó és a Zöld Szőlőfürt Fogadó felvásárlásával és összeépítésével létrejön a Három Nyúl Kaszárnya a Vízivárosban.
1804. - Megnyitják a budafoki temetőt.
1805. - Elkezdik a Vármegyeháza építését.
1805. - Elkezdik a gyűjtést a Szent István-bazilika építésére.
1805. június 1. - József nádor Ferenc király elé terjeszti a főváros történetében korszakalkotó memorandumát Pest szépítéséről. E hatalmas dolgozatban részletesen felsorolja az összes teendőket, mellékeli Hild József plánumát, majd megjelöli a szervezetet, amellyel a kívánt reformok elérhetők volnának.
1805. - A Városerdő visszakerül a Pest város tulajdonába.
1805. - Hild János tervet készít a Belváros területének rendezésére.
1805. - Elkészül a Schorndorfer-ház.
1806. - József nádor főherceg Széchényi gyűjteményeinek őrét, Miller Jakab Ferdinándot olyan előterjesztés kidolgozásával bízza meg, amely szerint a könyvtárat múzeummal bővítik ki.
1806. április 22. - Marczibányi István nagy összegű alapítványt juttatott az Erzsébet apácák Bomba téri kórházának, majd egy kétemeletes épületet emeltetett a kolostortemplom (a mai Szent Ferenc sebei templom) északi oldalán "lábadozóház” céljára.
1806. szeptember 22. - Földrengés Pesten és Budán.
1808. - Máriaremetén kőkápolna épül.
1808. - Királyi jóváhagyást nyer Pest városszépítési terve, amelyet Hild János, a nagy építész apja dolgozott ki. E szerint a Duna partját a hajóhídtól a ferencvárosi Molnár-tóig kőkockákkal kell burkolni, a parton húzódó rossz utat a mai Vigadó és a Szabadság híd között kő korláttal, gyalogjáróval kell ellátni, a Duna-parton pedig egyenes vonalú házsort kell építeni.
1808. - Megkezdi működését Thoma József börgyára.
1808. - Elkészül a belvárosi evangélikus templom (Deák téri templom).
1808. - Lebontják a Hatvani kaput.
1808. - József nádor kezdeményezésére megalakul a Szépítő Bizottmány.
1808. - Elkészül a Deák Ferenc téri evangélikus templom, de ekkor még katonai ruharaktárként működik. Csupán 1811-ben szentelik fel és adják át a hívőknek.
1808. - A Szépítő Bizottmány gondozásába veszi a Városredőt, s megkezdődik a terület feltöltése, parkosítása.
1809. - Elkészül a terézvárosi plébániatemplom.
1810. - Felépül a Derra-ház őse.
1810. január 14. - Hosszantartó földrengés rázza meg Pestet és Budát.
1810. április 7. - Földrengés Pesten és Budán.
1810. szeptember 5. - A Tabánban tűzvész tör ki, melynek során leég a középkori városrész.
1810. - A Rudas fürdő déli bővítése miatt a városi tanács megvásárolja a Malmerics-féle telket.
1810. december 10. - A Magisztrátus új építési szabályzatot ad ki Budára.
1811. - A Duna áradásából kimentenek egy Szűz Mária képet, amely később a Kövi Szűz Mária-templom kegyhely születéséhez járul hozzá.
1811. január 10. - Betörési kísérletek miatt katonai őrzést kap a Nemzeti Múzeum (az intézmény hajléka ekkor még a régi egyetemi épületben volt).
1811. - Elkezdődik a pesti Duna-part beépítése.
1812. február 9. - Megnyit a Pesti Városi Német Színház.
1813. - József nádor megnyitja a Várkertet a nagyközönség számára.
1813. október 28. - A Nemzeti Múzeum tulajdonába kerül az a telek, amelyre felépítik a ma is ismert múzeumukat.
1815. - Átadják a Gellért-hegyi Csillagdát.
1815. - Felépül a Gyürky-ház.
1815. október - Lebontják a pesti városfal északi, Duna-parti rondelláját.
1816. - Megkezdik a Kálvin téri református templom építését.
1816. - A közvilágításban megjelennek az első gázlámpák - Az első lámpát Tehel Lajos, a Nemzeti Múzeum természettárának őre az akkori múzeumépület homlokzata előtt gyújtotta be.
1816. - Elkezdik építeni a magyar református egyház első templomát a Kálvin téren.
1817. - Jankovich Miklós vizsgálja a pesti városfal maradványait.
1817. - A Mária Magdolna templom helyőrségi templom lesz.
1818. - Kanitz Joachim rákospalotai posztógyára megkezdi működését.
1819. - Konflisok és fiákerek jelennek meg az Új vásár téren (ma Erzsébet tér).
1820. - Boulandt József (Joseph Boulandt) és Eckermann József (Josef Eckermann) tervei szerint kibővítik a régi Szent János Kórházat, melyet "Polgári Városi Kórháznak" kezdtek nevezni. A megnagyobbított alapterületű épület ekkor már magába foglalja az addig különálló Szent János-kápolnát is.
1820. - Felépül a Kemnitzer-ház.
1820. június 16. - A Carolina gőzhajóval megindul az első személyszállító hajójárat Pest és Buda között.
1821. - Nagy mozgalom indul a Szent István-bazilika (ekkor még név nélküli) építése érdekében, s a tanács Fellner Benedek pestvárosi polgármester és Steinbach Ferenc városbíró aláírásával bocsátott ki gyűjtőíveket. Terveket is készítettek, de azok nem valósultak meg, s jó ideig feledésbe is merültek. Ezek csak a XX. század végén kerültek elő a levéltárak mélyéről.
1821. - Elkészül a Vármegyeháza.
1821-1829. - Shwartz József rajztanár, Dútrich József, Brein Ignác és Kasselik Fidél (vagy fia, Ferenc) terveket készítenek egy új templom (a későbbi Szent István-bazilika) építésére.
1821. - A Carolina gőzhajó beszünteti működését.
1821. július 20. - Felavatják az új óbudai zsinagógát.
1822. - Felépül egy kis templom a Bakáts téren.
1822. október 6. - Felszentelik a ferenchalmi Szűz Mária-kápolnát.
1825. - Felépül a Gross-ház.
1825. - Az országos összeírások a zsidó népesség lendületes gyarapodásáról tanúskodnak (ezen periódusban a számuk 130 ezerről 190 ezerre növekszik).
1825. - Széchenyi István egy évnyi jövedelmét ajánlja fel egy tudományos akadémia létrehozására.
1826. - József nádor összeállít egy növényjegyzéket a Várkertben fellelhető növényekről.
1827. - Felépül a Nákó-ház.
1827. - A vallásreform a pesti zsidó közösségben követőkre talál, s létrehozzák az első reform imaházat, a Cultus Temple-t.
1827. június 6. - Az első lóverseny Pest-Budán.
1827. - Átadják a Deron Antal által építtetett Nákó-házat a Duna-partján.
1827 - Egy névtelen író írja, hogy az ő gyermekkorában még ember-magasságúak voltak a pálosok jánoshegyi Szent Lőrinc-templomának és kolostorának falai (később a Szép juhásznéhoz címzett mulatóhelyet, később a Ferenczhalmon levő templomot és még egy korcsmát építettek az itt szedett kövekből). Ma a kolostor egykori kútja és néhány darab kő jelöli a hajdan szép épület helyét.
1828. - Kibővítik a máriaremetei kőkápolnát.
1828. december 24. - Az első közösségi karácsonyfa-állítás PestBudán. A legtöbb forrás szerint Brunszvik Teréz grófnőnek nagy szerepe volt a szokás elterjesztésében, az általa alapított budai kisdedóvóban.
1830. - Thoma János birtokába kerül a Gül baba türbéjének földje.
1830. - Hild József tervei alapján elkészül a Pesti Kereskedő Testület székháza a Kirakodó téren (későbbi nevén Lloyd-palota).
1830. - Átadják a magyar református egyház első templomát a Kálvin téren.
1830. - Felépül a klasszicista Károlyi-palota.
1830. - Elkészül a Kálvin téri református templom.
1831. február 1. - Az I. Ferenc nevű gőzhajó által megindul az első menetrendszerinti hajójárat Bécs és Pozsony között.
1831. - Baczó József, Buda város mérnöke megnagyobbítja a dunai vízművet, emellett a régi ólomcsöveket acélcsövekre cseréli.
1831. június 1. - Kigyullad az első utcai gázlámpa a Nemzeti Múzeum melletti utcán.
1831. október 15. - Dankó József elkészíti a Rudas fürdő bővítési tervét.
1832. - Széchenyi István megvásárol egy telket az Üllői út mentén, ahol lótenyésztésbe kezd.
1832. - Kibővítik a Rudas fürdőt.
1832. - Átadják a Redout-t.
1832. - Megindul az első omnibuszjárat Pesten és Budán.
1835. - Létrejön az Óbudai Hajógyár.
1835. - A Kígyó téren felállítják a Nereidák-kútját.
1836. - Átadják a Városházát.
1836. - Elkészül a Ludovika.
1836. - Schoepf Ágost megalapítja első intézményét a mai Dohány utcában Pesti orthopaedi Privát-Intézet néven.
1836. - Vízre bocsátják az első magyar gyártású (gőz)hajót, a fából készült, oldalkerekes Árpádot.
1836. - Megnyit az Óbudai Hajógyár.
1837. - Megkezdik a Nemzeti Múzeum építését.
1837. augusztus 22. - Megnyit a Pesti Magyar Színház (az első magyar nyelvű színház).
1937. október 2. - Átadják a rákospalotai baptista templomot.
1838. - Wexlehner Sebestyén megnyitja a Ligetben az első mutatványos bódét.
1838. - Létrehozzák az Ellypse-sétányt a Várhegy keleti lejtőjén.
1838. - Megjelenik Pest első építési szabályrendelete (amely egyúttal Magyarország első szabályrendelete is).
1938. - Lechner Jenő szorgalmazza a Mária Magdolna templom múzeummá alakítását.
1838. március 9. - A pesti Nemzeti Színházat gázlámpákkal világítják meg.
1838. március 13. - A nagy pesti árvíz kezdete.
1838. március 15. - Az árvízben összeomlik a Pesti orthopaedi Privát-Intézet.
1838. március 25. - Megalakul a pesti segélyosztó választott bizottság Cziráky Antal országbíró elnökletével.
1838. november 4. - Az árvíz súlytotta Batthyány-villából kimenekítik az utolsó múzeumi tárgyat, amelyek a Ludovikában kapnak helyet.
1838. november 18. - Elkészül a Soroksári út új vonalában létesült árvízvédelmi töltés.
1838. december 26. - Megalakul a Pesti Hengermalom Társaság.
1839. - A Wurm-házban megalakul a Pesti Sakkör.
1839. - Ettől az évtől már csak vastestű hajókat épít az óbudai hajógyár.
1839. - Átadják a Hild József tervezte és átépített új Derra-házat.
1839. - Felépül az első újpesti zsinagóga.
1839. augusztus 15.- Schoepf Ágost adományok útján új kórházat nyit az Ötpacsirta utcában.
1840. - Kanitz Joachim rákospalotai posztógyára helyén egy növényolajgyár kezdi meg működését.
1840. - A magyar országgyűlés megalkotja a 1840/XXIX. törvénycikket, amely az ország területén, a bányavárosok kivételével engedélyezi a zsidók hivatalos letelepedését. Az 1840-ben így letelepedettnek nyilvánított zsidók száma 239 ezer.
1840. március 15. - Károlyi István gróf kiadja Újpest alapítólevelét.
1841. január 2. - A Landerer Nyomda kiadásában, Kossuth Lajos vezetésével megjelenik a Pesti Hírlap. Az újság az 1848-as forradalom előtti évtized és a liberális ellenzék kiemelkedő orgánuma lett. Nemcsak az udvar, de Széchenyi sem nézte jó szemmel a Pesti Hírlap erős ellenzéki hangvételét. 1841-ben Széchenyi a Kelet népe c. könyvében fejezte ki aggodalmait a forradalmi izgatások és a szenvedélyek felkeltése miatt, melyek szerinte anarchiába sodorhatják a nemzetet. Kossuth előbb a Pesti Hírlap hasábjain, majd a Felelet c. könyvében válaszolt Széchenyi aggályaira. Ő úgy gondolta, a sajtónak joga és kötelessége megvitatni a törvényhozás elé tartozó ügyeket, s ez nem vezet forradalomba, csupán hangot ad a közvéleménynek. A vita innentől két politikai orgánum, a Jelenkor és a Pesti Hírlap vitájaként folytatódott.
1841. - Ganz Ábrahám Pestre érkezik.
1841. - Kossuth Lajos házasságot köt a Belvárosi plébániatemplomban.
1841. - Megnyit a Pesti Hengermalom ("József-hengermalom").
1841. - Üzembe állítják az új Valero Selyemgyárat.
1841. november 30. - Pollack Mihály és Ybl Miklós megnyitják az Építészeti Intézetet a pesti Dorottya utcában.
1842. április - Megkezdik a Városháza részleges bontását, majd júniusban Hild József tervei szerint elkezdik a harmadik emelet ráépítését.
1842. június 9. - Szabók tüntetnek Pesten.
1842. október 10. - Lerakják a Hermina-kápolna alapkövét.
1843. - Megjelenik az Évi Pesti Serrendtartás.
1843. január 16. - Ybl Miklóst kőműves mesternek fogadják Pesten.
1844. - Schmidt Péter az Üllői útra építi serfőzdéjét.
1844. - Felépül a kőbányai Csősztorony.
1844. - Felépül Hild János villája a mai Budakeszi úton.
1844. - Blaschnek Sámuel térképet készít Pestről.
1844. - A zsidók Pesten létrehozzák a Magyarító Egyletet, amely óvodát és nyelviskolát hozz létre.
1844. június 12. - V. Ferdinánd elrendeli egy ipartanoda létesítését.
1844. augusztus 10. - A Széchenyi nevű gőzhajó vízrebocsátásánál hangzik el először a Himnusz nyilvános ünnepen.
1844. október 5. - Megindul az első vasútvonal építése (Pesti Indóház).
1845. - Ganz Ábrahám megalapítja öntödéjét.
1845. - Pest város tanácsa felkéri Hild Józsefet a Bazilika terveinek elkészítésére.
1845. június - Az Ősz utcában átadják az új gyermekkórházat.
1845. szeptember 29. - A piaristák rendházának területe eléri a ma is ismert méretet.
1846. március 3. - Széchenyi István neje, grófné Seilern Cresentia faültetést szervez az Újépület déli oldalába parképítés céljából. A park a Sétatér park nevet kapja.
1846. - Felépül az első légszeszgyár.
1846. július 15. - A Pest-Vác vasútvonal avatása.
1846. - Pest város vezetése főcsatorna-hálózatának tervezésére bécsi szakértőket hív, mert a legtöbb helyen még nyílt árkok vezették el a szennyvizet.
1846. november 1. - Az V. Ferdinánd rendeletére elkészült Ipartanoda megnyitja kapuit.
1847. február - Leég a Vörösmarty téri Pesti Német Színház (helyette új színház épül az Új vásár téren).
1847. - Megnyit a Fűvészkert.
1847. - Megnyit a Városligeti Színház.
1847. - Megnyit a Nemzeti Múzeum.
1847. szeptember 1. - Megnyit a Pest-Szolnok vasútvonal.
1847. október 4. - Pollack Mihály benyújtja a nádornak a Nemzeti Múzeum kertjére vonatkozó elképzelését (a területet övező kerítés csak a múzeum főhomlokzata előtt, az Országút mentén készült el a tervezett módon, a másik három oldalon az építkezésből maradt hulladékfából összetákolt deszkapalánk éktelenkedett 1865-ig).
1947. november 25. - Robbanás történik a rákospalotai növényolajgyárban, amelynek 1 halálos áldozata van.
1848. - Be kellett zárni a Zitterbarth János-féle bódétemplomot, amelynek teteje a Heinrich Hentzi tábornok bombáinak következtében fellépett tűzvészben leégett (a falak romjai még 1867-ig állva maradtak).
1848. - Elkezdik lebontani a későbbi Bazilika területén álló műhelyeket.
1848. - A magyar és zsidó lakosság viszonyára mutat, hogy a forradalom első hónapjában antiszemita tüntetések zajlanak Pesten, Pozsonyban, Nagyszombaton és más városokban, majd a német lakosság megakadályozza a zsidók felvételét a Nemzetőrségbe. Ezek hatására - vagy következményeként - az áprilisi törvényekből kimarad a zsidó emancipáció. A forradalomban ennek ellenére, 20 ezer katona vesz részt. Előrelépésként értékelhető, hogy a szabadságharc utolsó napjaiban a szegedi országgyűlés kimondja a zsidók egyenjogúságát, de a törvény nem lép életbe. Az osztrák kormány ipartörvényt hoz létre 1859-ben, mely valláskülönbség nélkül iparűzési jogot biztosít. Ez 1860-ban ún. "birtokképességi jog”-gal egészül ki.
1848. március 15. - A forradalom kirobbanásának kezdete.
1848. március 18. - Először jelenik meg a Nemzeti Dal (német nyelven, Zerffi Gusztáv fordításában) a Pesten kiadott Spiegelben.
1848. április 22. - A Vahot Imre szerkesztette Pesti divatlapban megjelenik az a grafika, amely Petőfit a Nemzeti Múzeum lépcsőjén ábrázolja szavalás közben.
1848. május 1. - Megalakul az első Pénzügyminisztérium.
1848. május - Felállítják az első őrbódékat a Nemzeti Múzeum sarkainál.
1848. - Az Új vásár téren emelt új színházat ágyútalálat éri, amitől az leég.
1848. június 12. - A magyar Honvédek összecsapnak a Károly-kaszárnyában elszállásolt olasz Ceccopieri ezreddel.
1848. szeptember 28. - Meggyilkolják Lamberg Ferenc herceget a dunai hajóhídon.
1848. december 31. - Vetter Antal és Klapka György felterjeszti a téli hadjárat második szakaszára vonatkozó haditervet. Perczel Mór e tervvel nem ért egyet, aki szerint Buda télen bevehetetlen, ezért még január 1-jén javasolta Kossuthnak minden erő Budán és Pesten való összpontosítását.
1849. - Bezár a Pesti Városi Német Színház.
1849. - Lebontják a Redout-t.
1849. - Bezárják, majd lebontják a Gellért-hegyi Csillagdát.
1849. április 24. - Aulich Lajos vezérőrnagy beküldi az első alakulatokat Pestre, a rend fenntartására.
1849. április 29. - Görgei utasította Aulichot, tegyen előkészületeket Adonynál a Dunán történő átkeléshez. A Kmety-hadosztály április 29-én délután 3 órakor érkezik meg Esztergomba. Innen Görgei utasítására május 1-jén Dorogra, 2-án Csabára, 3-án Ürömre és 4-én Budára ért. Az I. és III. hadtest zöme szintén 4-én érkezett Buda alá, de 3-án az I. hadtest néhány huszára már megjelent Budán a Krisztinavárosban a templom előtti téren.
1849. április 30. - Aulich megkezdte a hídverési munkálatokat.
1849. május 2. - Aulich tudatja, hogy két zászlóaljat átszállított Ercsibe a hídverés fedezésére. Maga a hadtest Szigetújfalunál ütött tábort; Pestet két zászlóalj, két lovasszázad és egy fél 6 fontos gyalogüteg őrzi.
1849. május 4. - Görgei egy hadifogoly főhadnagy elküldésével felszólította Hentzit a megadásra, melyet ha teljesít, becsületes hadifogságra számíthat Ő és katonái. Levelében felhívta rá a figyelmet, hogy a Vár nehezen védhető, amely nehéz feladat elé állítja a védőket. Egyben közölte, hogy nem fogja Pest felöl ostrom alá venni, de ha Hentzi ennek ellenére lövetné azt, vagy szétrombolná a Lánchidat, a Vár bevétele után az őrség nem számíthat kegyelemre. Mivel Hentzi elutasító választ ad, Görgei elkezdi lövetni a várat.
1849. május 5. - A magyar haditanács úgy döntött, hogy a Nyárshegyen egy leszerelő üteget állítanak fel, s ettől balra fogják elhelyezni a réstörő üteget. Emellett Görgey utasította a tüzérséget, hogy folyamatosan lőjék a várat, s igyekezzenek azt több ponton felgyújtani.
1849. május 6. - Görgei ír Guyon Richárd tábornoknak, a komáromi vár parancsnokának, hogy sürgősen küldjön ostromágyúkat Buda alá. Guyon május 6-án útnak is indított négy 24 fontos és egy 18 fontos ostromlöveget, s ezek május 8-án meg is érkeznek.
1849. május 9. - Az első főhadiszállás a Svábhegyre kerül.
1849. május 13. - Az Új vásártér (ma Erzsébet tér) lövetése.
1849. május 22. - A honvédek beveszik a várat.
1849. május 24. - Heintzi altábornagyot eltemetik a vízivárosi temetőben (amely ekkor már Kútvölgy aljában működik).
1849. - A szabadságharcban való részvétel miatt bezár a Valero Selyemgyár.
1949. - A Szén téren (ma Deák Ferenc tér) császári csapatok segédlete mellett nyilvánosan elégetik a Kossuth-bankókat.
1849. június 24. - Kormányrendelet mondja ki Óbuda, Buda és Pest egyesítésének megindítását (Szemere Bertalan írja alá).
1849. október - Elkészül a Pékáry-ház.
1849. október 6. - A Kígyó téri ferences templomban helyezik ideiglenes nyugalomra gróf Batthyány Lajost, a vértanúhalált halt első felelős magyar miniszterelnököt.
1849. október 24. - Ganz Ábrahám nőül veszi a 16 éves Heiss Jozefát.
1850. január 1 - Óbuda Pest vármegye fennhatósága alól Buda szabad királyi főváros hatósága alá került (Buda és Óbuda egyesítése).
1850. - Elkezdődik a Várkert és a palota háborús sérüléseinek a kijavítása.
1850-től - Megjelennek az első villák a mai Hermina út környékén és az Ajtósi-Dürer sor elején.
1850. - Megalapítják a Kőbányai Serfőző Társaságot (1855-től a neve Kőbányai Serház Társaság).
1850. szeptember 29. - Megszűnik a Mérnök Intézet.
1850. november 13. - A bécsi kormányzat Pestet és Budát közigazgatásilag egyesítik (majd 1853. február 26-án a fogyasztási adóvonal megállapításával a három várost közös pénzügy-igazgatási egységként határozzák meg).
1851. május 20. - Semmelweis átveszi a Rókus Kórház szülészeti osztályának vezetését.
1851. - Befejeződik a szabadságharc alatt leégett palota felújítása.
1851. október 4. - Lerakják a Bazilika alapkövét.
1851. október 27. - Dr. Érdy János ásatásokat végez Eger Ferenc szántóföldjén a kissingi (békásmegyeri) pusztán, ahol patkókat és kardtöredékeket talál. Ez volt az első ásatás Árpád sírjának megtalálása érdekében.
1852. - Felavatják Heinrich Hentzi emlékművét.
1852. - Új színház épül az Új vásár téren (ma Erzsébet tér) a korábban leégett színház helyére.
1852. április 21. - Megnyit az első bölcsőde Pesten a Kalap utca 1. szám alatt.
1852. július 12. - Felvetődik egy hatalmas raktárterület (amolyan árudepo) építésének gondolata.
1853. február 26. - A bécsi kormányzat a fogyasztási adóvonal megállapításával a három várost közös pénzügy-igazgatási egységként határozzák meg.
1853. - Elkészül a pesti Unger-ház.
1853. - Jókai Mór megveszi az egykori svábhegyi kőfejtőt, ahol kialakítja birtokát.
1853. május 1. - Átadják az Erzsébet téri színházat.
1854. - Átadják a Szépvölgyi úti körmeneti kápolnát.
1854. január 1. - Megjelenik a Pester Lloyd újság első száma (székhelyük a Lánchíd térre kerül a Pesti Kereskedő Testület székházába).
1854. - Üzembe helyezik a Lujza-malmot a Lujza téren (ma Kolosy tér).
1854. - Felépül a Citadella a Gellért-hegyre.
1854. - A budai Városi Tanács bérbe adja a budai vízművet.
1854. - Elkezdik az Erzsébet Sósfürdő építését.
1854. - Elkezdik a Dohány utcai zsinagóga építését.
1854. - A későbbi Lujza-malom építése.
1854. július 23. - Elkészül a Hermina-kápolna.
1854. augusztus 5. - Ganz 5 évre kizárólagos gyártási jogot (szabadalmat) kap a kéregöntésű vasúti kerékre.
1855. január 3. - Meghal Pollack Mihály.
1855. január 25. - Az állandósult vízhiány miatt határozat születik a dunai vízmű átépítéséről.
1855. - Pest szerződést köt a trieszti és bécsi tőkésekből alakult részvénytársasággal a város gázellátására.
1855. - Wodianer felvásárolja az Új vásár téri Kemnitzer-házat.
1855. - Az Új vásár téren épül fel Bihr József uzsonnázó kioszkja.
1855. november 18. - Rákospalotán felszentelik a régi evangélikus (kis)templomot.
1855. november 24. - Elültetik az első fákat a Múzeumkertben.
1856. - Elkészül a Karátsonyi-palota.
1856. - Ludwig Stephani mérnök tervei alapján felépült az első gázgyár az egykori Lóvásár (ma Köztársaság) téren.
1856. január 18. - Átadják a kibővített és átalakított budai Vízművet, de a rossz minőségű kivitelezés miatt nem felel meg az elvárásoknak.
1856. szeptember 8. - Felszentelik a Hermina-kápolnát.
1856. november 19. - Megszűnik a Szépítő Bizottmány (a helyébe szervezett Verschönerangs Bau Amt (Szépítési Építő Hivatal) azonban semmiféle olyan önálló rendelkezési hatáskörrel nem rendelkezett, mint elődje, és nemcsak a szükséges mozgékonysága, távlatai hiányoztak, de az anyagi háttere is erőteljesen korlátozott volt).
1856. november 22. - Felszentelik a teljes átépítésen átesett vízivárosi kapucinus templomot.
1857. - Wagner János építész megveszi a Gül baba körüli birtokot, majd a türbe köré építi fel villáját.
1857. - Kallina Henrik vezetésével elkészül a Múzeumkert.
1857. - Befejeződik a palota és a Várkert felújítása.
1857. - Felépítik Ybl Miklós Diadalkapuját a Nagyhíd utcában.
1857. április 30. - Megnyitják a Várhegy alatt húzódó alagutat.
1857. május 1. - Elkészül a Közraktárak építésének körülményeit taglaló részletes program.
1858. - Átadják az Óbudát a hajógyárral összekötő fa tolózsalus hidat.
1858. - Felépül a Nemzeti Lovarda a Nemzeti Múzeum mögött.
1858. - Röck István gépgyára elkészíti Pest első gőzgépét.
1858. - Az Új vásár téren Bihr József uzsonnázója helyén felépül Hauszmann Alajos Kioszkja.
1858. október 19. - Kugler Antal cukrászdát nyit Pesten.
1859. - Elkezdődik a pesti Vígadó építése.
1859. szeptember 6 - Megnyitják a Dohány utcai zsinagógát.
1859. - Megnyitják a Budai Császári és Királyi Felsőreáliskolát (későbbi Toldy Ferenc Gimnázium).
1859. - Megépül a Lánchíd kirakodópartja.
1860. - Elkészül a svábhegyi Szent László-templom.
1860-1870 között - 13 nagy gőzmalmot építettek a város területén, amelynek nagy lendületet adott az 1867-es Kiegyezés, valamint Pest és Buda 1873-as egyesülése, azaz Budapest létrejötte is. E 13 malom négy legjelentősebb malma az Erzsébet-, a Concordia, a Gizella és a Lujza-gőzmalmok voltak.
1860. május 2. - Budapesten megszületik Herzl Tivadar.
1860. július 25. - Megkezdődik az egykori Redout romjainak az eltakarítása (majd szeptembertől a Vígadó alapozása).
1860. október 20. - Az Októberi Diploma helyreállítja a szabad királyi városok törvényhatóságainak újjászervezését (többek között kimondja Pest, Buda és Óbuda különválását).
1861. - Röck István gépgyára elkészíti az első gőz-lokomobilt cséplőgamitúrával kapcsoltan.
1861. február 10. - Felszentelik az építés alatt álló Bazilika addig elkészült részét, hogy ideiglenes jelleggel használni lehessen.
1861. március 15. - Megalakul a Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesülete.
1861. április 1. - Megnyit a Kelenföldi pályaudvar.
1861. - Siklósy Károly városi orvos tett ajánlatot, hogy a Rákos patak torkolatával szemben lévő úgynevezett Fürdő-sziget melegvíz forrásainak felhasználásával létesít vízvezetéket.
1861. - A Városliget visszakerül Pest város irányítása alá.
1862. - Maygraber Ágoston engedélyt kér a Déli és a Nyugati pályaudvar (a Déli vasút és az Osztrák Államvasút indóháza) közé építendő vasútvonalra.
1862. - Ganz Ábrahám felépíti öntödéjének új csarnokát a mai Bem József utcában.
1862. - Elkészül a csepeli katolikus templom.
1862. - Egy jegyzőkönyv szerint a Bazilika építésén résztvevő kőművesek, kőfaragók és szobrászok panaszt emelnek a ki nem fizetett bérük miatt.
1862. - Átadják a kibővített (régi) Városházát.
1862. - Oetl Antal vasöntődéje megkezdi az első lámpaoszlopok gyártását.
1862. - Megkezdi működését a Haggenmacher-féle malom.
1862. - Dréher Antal megveszi a Kőbányai Serház Társaságot.
1862. - Létrejön a Pannónia Gőzmalom Társaság.
1962. október 4. - A Nyugati pályaudvarról kihajt a Nagykörútra egy vagon.
1863. - Először vetődik fel egy lóvasút-pálya építésének terve.
1863. - Átadják a Geist-házat a Kálvin téren.
1863. - Letelepszik Pesten a Barokaldi Cikrusz.
1863. - A józsefvárosi palotanegyedben elkészül a Károlyi-palota.
1864. - Százezer forint értékű, tíz éves futamidejű kölcsönkötvényt bocsátanak ki a Bazilika építési költségeinek a fedezésére.
1864.?.?. - Gázrobbanás a Váci úton.
1864. - Friedrich A. Stüler tervei alapján elkészül a Magyar Tudományos Akadémia épülete.
1865. április 22. - A Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT) két éven belüli határidővel engedélyt kap egy Pestet és Újpestet összekötő lóvasút-vonal létesítésére a Császári Királyi Kereskedelmi és Közgazdászati Minisztériumtól
1865. - Átadják a Vígadó épületét Pesten.
1865. - Elkészül a Bazilika kupolájának alépítménye, azaz a négy főpillér, a szentélypillérek, az ezeket összekötő hevederívek, valamint a csegelyek és a kupoladob alsó része.
1865. - A józsefvárosi Palotanegyed kiépülésével együtt a Nemzeti Múzeum Palotanegyed-felőli deszkapalánk-kerítését is kovácsoltva kerítésre cserélik.
1865. - Elkészül a józsefvárosi Festetics-palota.
1865. - Kiadják az engedélyt a zugligeti vasútra.
1865. - Felépül a Kövi Szűz Mária-templom.
1865. - Lebontják a Bakáts téri kis templomot.
1865. - Xantus János irányítása alatt területet hasítanak ki a Városligetből egy állatkert alapításának céljára.
1865 december 11. - Átadják a Magyar Tudományos Akadémiát.
1866-67. - Országos kolerajárvány.
1866. február 11. - Ferenc József császár részt vesz a pesti Vígadó bálján.
1866. április 16. - Felavatják a Képviselőházat (ma: Olasz Kultúrális Intézet).
1866. július 30. - A Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT) elindítja első lóvasútját a Váci úton a Kálvin tér és az Újpest kocsiszín között.
1866. - Megnyit a Fővárosi Állatkert.
1866. - Zsigmondy Vilmos kutat fúr a Margit-szigeten, ahol gyógyvízforrásra bukkan.
1866. - A belvárosi Zsidó teret átnevezik Deák Ferenc térre.
1866. - Megnyitják az Országos Tébolydát a Lipótmezőn.
1866. - Reitter Ferenc tervei alapján elkészül a pesti rakpart.
1866. november - Pest város vezetése szerződést köt Halácsy Miklós mérnökkel a bonyolultnak számító háromszögelési módszerrel való terület-megállapításra, aki 1871-re készül el a bel- és külterületek feltérképezésével.
1867. - Megkezdődik az első hitelesnek mondható városfelmérés. Pesten Doletskó Ferenc és Halácsy Sándor, Budán és Óbudán Halácsy Sándor, Marek János és Varásdy Lipót vezette a térképezési munkálatokat. A beltelkekről 1:720, a kültelkekről 1:1400 méretarányú térképek készültek.
1867. - 2000 gázlámpa adja Pest és Buda közvilágításának fényét.
1867. - Megnyit a józsefvárosi vasúti pályaudvar.
1867. - Átadják az újpesti indóházat.
1867. - Megkezdik a ferencvárosi plébániatemplom építését.
1867. március 6. - Meghal Hild József.
1867. márciusa - Megbízzák Ybl Miklóst a Bazilika építésének folytatására.
1867. június 9. - I. Ferenc József koronázása.
1867. június 26. - Létrejön a Szépítési Bizottmány (nem a korabeli Szépítő Bizottmány!). E bizottság sem egy önállóan intézkedő hivatal jogaival nem rendelkezett, sem pénzügyi háttérrel, sem az egész fővárosra érvényes hatáskörrel. Továbbá nehezítette hatékony működését, hogy vele párhuzamosan még 16 olyan városi bizottság is létezett, amely többé-kevésbé építési problémákkal foglalkozott.
1867. július 19. - Pesten elfogadják a közgyűlési házszabályt, amely pontosan meghatározza a városi képviselőtestület választási módját, a közgyűlések lefolytatásának feltételeit.
1867. decembere - Ybl Miklós veszélyesnek tartja a Bazilika kupoláján megjelent repedéseket.
1868. - Eötvös József kezdeményezésére megszületett a népiskolai törvény, ettől kezdve áll fenn Magyarországon máig a tankötelezettség.
1868. - Zsigmondy Vilmos elkezdi fúrni a városligeti artézi kutat.
1868. - Életbe lép a Kisajátítási Törvény.
1868. január 20. - Budára érkezik William Lindley, aki elkezdi megvizsgálni egy vízmű létesítésének lehetőségeit.
1868. január 22. - Beomlik a Bazilika kupolája.
1868. február 9. - Az Üllői út 19. szám alatti egykori asztalosműhelyben, megalakul az Általános Munkásegylet, mint a magyarországi munkásság első szocialista szervezete. Kiáltványában az egylet hitet tett Ferdinand Lassalle tanításai mellett, legfontosabb feladatának pedig a munkásosztály érdekeinek védelmét jelölte meg. Polgári politikai jogokat, anyagi helyzetük megjavítását követelte a munkások számára, és azt várta, hogy hitellel támogatott termelőtársulatokat hoznak létre. Az egylet alapszabályát 1870. június 11-én hagyta jóvá a Belügyminisztérium. Ennek értelmében az Általános Munkásegylet hivatalos politikai szervezetté vált, és joga volt az ország területén fiókegyleteket létrehozni. Budapesti központi helyisége a Mária utca 9. szám alatt volt.
1868. - Budán felépül a Blum-féle malom.
1868. - Az egykori Országúton (ma: Bajcsy Zsilinszky út) egy ipari iskolát végzett mesterember, Láng László kis gépjavító műhelyt alapít.
1868. - Felparcellázzák a pesti Grassalkovich-birtokot (elindul Erzsébetfalva és Kossuthfalva kialakulása).
1868. április 15. - Elkezdik az újpesti vízmű építését.
1868. április 27. - A Magyar Általános Hitelbank áruraktárak építése iránt ajánlatot tesz a Fővárosnál.
1868. május 18. - Felavatják az első lóvasút-vonalat a Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) üzemeltetésében a Lánchíd és Újlak között.
1868. június 30. - Elindul a zugligeti lóvasút.
1868. - A Kerepesi úton megindul a lóvasút.
1869. - Felépül a Haggenmacher-féle sörgyár Budafokon.
1869. - Elkészül az Ybl-palota az Egyetemi Könyvtárral szemben (Első Pesti Hazai Takarékpénztár székhelye).
1869. január 30. - Megindul az Üllői úti villamos.
1869. március 1. - Megállapítják a tervezett Reitter-csatorna nyomvonalát.
1869. június - Nákó József engedélyt kér a Nákó-ház bővítésére egy harmadik emelet ráépítésével.
1869. június 18. - I. Ferenc József aláírja a Magyar Királyi Földtani Intézet alapító okiratát.
1869. október 1. - A Monarchiában forgalomba kerül az első képeslap.
1869. október 31. - A közlekedési miniszter a vasút nevét Magyar Királyi Államvasutakra változtatja.
1870. január 29. - Rudolf koronaherceg jelenlétében felavatják a városligeti jégpályát.
1870. - Ybl Miklós tervei alapján három szintesre emelik a Nákó-házat.
1870. - Átadják a Margit-szigeti Margit fürdőt.
1870. - Üzembe helyezik az Óbudai Gázgyárat.
1870. - Megnyit a budavári Sikló.
1870. - Az Invalidus-palotára ráépítenek egy emeletet.
1870. július 4. - Megkezdik a Fővámház építését a Só téren (ma Fővám tér).
1870. június - Lebontják az Erzsébet téri színházat.
1870. augusztus 1. - Az Állam megalapítotja a Magyar Királyi Államvasutak Gép- és Kocsigyárát.
1871. - Felépül a Barokaldi Cirkusz deszka és sátor cirkusza.
1871. - A Borjú tér új neve Rákóczi tér lesz.
1871. - A Károly-kaszárnya északi épülettömbjének Rostély (ma Gerlóczy) utcára néző egyik félemeleti termében a Carlé-testvérek megnyitják a Carlé Varieté nevű orfeum-zenés kávéházukat.
1871. - A Fővárosi Közmunkák Tanácsa kiírt egy nemzetközi pályázatot a hamarosan (1873-ban) létrejövő Budapest fejlődésének koncepciójára.
1871. február 5 - Elindul a Munkásegylet lapja a Testvériség, annak német nyelvű kiadása, a Brüderlichkeit. Amikor a Párizsi Kommünt leverték, 1871. június 11-én gyűlést és tüntető felvonulást szerveztek. Ezt ürügyként használták fel az egylet ellen, és június 12-13-án letartóztatták az egylet legaktívabb tagjait és vezetőit. A hűtlenségi per tárgyalása 1872. április 22-23-án zajlott, ahol a vádlottakat egy kivételével felmentették, de a zaklatások és a vezetők hosszú fogsága miatt az Általános Munkásegylet tevékenysége megszűnt.
1871. március 15. - Wahrmann Mór városatya javaslatára nemzetközi tervpályázatot írtak ki abból a célból, hogy a városegyesítés előtt általános beosztási és rendezési tervet készítsenek.
1871. május 6. - Megszületik az a miniszteri rendelet, amely elrendeli az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezdének (a mai Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődjének) a felállítását.
1871. szeptember 13. - A Nemzeti Színház díszlettára leég.
1871. - Létrejön a Magyar Királyi Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezde.
1871. - A Lloyd-palota mellett felépül a Stein-ház.
1871. - Felépül a Thonet-udvar a Vígadó tér északi oldalán.
1871. - Nemzetközi pályázatot írnak ki az egyesülés előtt álló főváros rendezési tervére.
1872. február 25. - Megnyit a Kispesti (öreg) temető.
1872. - Elkezdik a Külső Váci út szélesítését.
1872. - Átadják a pesti szállodasoron a Pesti Lloyd Társulat és a Budapesti Áru- és Értéktőzsde épületét.
1872. - Aszfaltozást kap a Váci utca, a Dunakorzó és a Dorottya utca - Pesten elsőként.
1872. június 2. - A Fővárosi Közmunkák Tanácsa elfogadja saját műszaki osztályának tervezetét egy „külső nagykörútra”, ami félkörívben öleli körül Pest városát.
1872. július 27. - Átadják a Közvágóhidat.
1872. augusztus 28. - Elkészül a Fővámház alatti terület rendezési terve (Dunafeltöltés, rakpart, utcahálózat).
1872. október - Országos kolerajárvány veszi kezdetét, amely mintegy négy évig dúl az országban, s 450.000 ember veszti életét.
1872. november 6. - A pesti Nágel-házban megnyitják a Királyi József Műegyetemet.
1872. november 21. - A Ludovikán megkezdődik a tisztképzés.
1872. - Megkezdősik a Margit híd építése.
1872. - Felépül Angyalföld első iskolája.
1872. - Megkezdősik a Sugárút építése.
1872. - Megkezdik a Nagykörút első szakaszának építését.
1872. - Megnyit a Budai Helyőrségi Kórház.
1872. - Üzembe helyezik az Újpesti Gázgyárat.
1872. - Átadják a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát.
1872. - Edouard Besnier de la Pontonerie francia tervező felvázolja a fővárosi vásárcsarnokok megépítésének lehetőségét.
1872. október 10. - A Főváros elrendeli a közterületek elnevezését.
1873. - A Láng Gépgyárat a Külső Váci útra költöztetik át.
1873. - Weber Antal tervei szerint átépítik a Derra-házat.
1873. - I. Ferenc József megbízást ad Schulek Frigyesnek a Mátyás-templom átépítésére.
1873. - Átépítik a pesti magyar ortodox templomot.
1873. március 5. - A mai Horvát-kertnél elkezdik az Ördög-árok beboltozását.
1873. május 29. - Elfogadják az egyesített városok (Pest, Buda és Óbuda) címertervét - megszületik Budapest címere.
1873. július 28. - Leég az egykori magyar-svájci kocsigyár épülete (ezt újjáépítik, de ezután már nem a gyárhoz tartozik, hanem a MÁV saját főműhelye lesz).
1873. - A rossz nemzetközi gabonatermés miatt csődbe megy a Blum-féle malom, amit a Magyar Általános Hitelbank Egyesült Gőzmalom vesz át.
1873-ban 482 gőzmalom üzemelt a korabeli Magyarország területén. A legnagyobb cégek közé 13 fővárosi és 20 vidéki malomipari részvénytársaság tartozott, amelyek meghatározó szerepet töltöttek be a nemzetközi gabona- és lisztkereskedelemben is. Ganz Ábrahám 1845-ben kezdi meg óbudai öntödéjében a különféle malomipari berendezések gyártását, mint például az öntöttvas őrlőhengerekét. Az ország - és vele együtt a malomipar - budapesti centralizálódását mutatja, hogy az ország 163 kereskedelmi őrlést végző malma közül a 14 fővárosi malom őrölt meg közel annyi gabonát, mint az összes többi vidéki malom. Budapest az 1900-as évekre Európa malomipari központja volt, és az amerikai Minneapolis után a világranglista második helyén állt. 1900-ban az ország őrlési kapacitása mintegy 7 millió tonna gabona feldolgozását tette lehetővé.
1873. - Budán 501, Pesten 1669 lámpa adja a közvilágítást.
1873. - Pest és Buda egyesülése (Budapest születése).
1873. május 29. - Budapest új címere és zászlaja (A főváros 1873-ban megalkotott lobogója színeiben - de nem sávozásában - megegyezett az 1881-ben alakult királyi Románia állami zászlójának színeivel. Az 1. világháború után, a Magyar Tanácsköztársaság ellen harcoló román csapatok megszállták Budapestet, majd 1920-ban, a trianoni békeszerződéssel a győztes hatalmak Romániához csatolták Erdélyt; a megszállásra emlékező, s a békeszerződés ellen tiltakozó fővárosi mozgalmak egyik követelése Budapest lobogója színeinek megváltoztatása volt)
1873. - William Lindley és Wein János vezetésével megalakul a Vízvezetéki iroda.
1873. október 13. - Tűz üt ki a Haggenmacher-malomban.
1874. - Leég a városligeti jégpálya faépülete.
1874. - Bezár a Váci úti (Aréna úti) temető.
1874. - Átadják a VIII. kerületi "Községi Reáliskolát" (ma: Vörösmarty Gimnázium).
1874. - Az 1874. évi X. törvénycikk 14. §-a d) pontja a Fővárosi Közmunkák Tanácsa feladatává tette a Budapesten közlekedésre szolgáló közterületeknek, utaknak, utcáknak, tereknek, közöknek, lépcsőknek és rakodópartoknak elnevezését.
1874. - Ybl Miklós tervei alapján épül fel az Első Pesti Hazai Takarékpénztár négyemeletes épülete a Calvin téren.
1874. - Új városfejlesztési koncepció jelenik meg.
1878. - Folytatódik a Bazilika építése.
1874. - Elkezdik a pesti Indóház bontását, vele együtt a Nyugati pályaudvar építését.
1874. május 1. - Átadják a Fővámház-palotát.
1874. június 24. - Átadják a Fogaskerekű vasútat.
1874. - A pesti Széna teret átkeresztelik Calvin térré.
1875. - Átadják városligeti jégpálya új pavilonját.
1875. április 12. - Megkezdik a Sugárúton a Mintarajztanoda építését.
1875. - Elkezdődik a Várkert-bazár építése Ybl Miklós tervei alapján.
1875. - Megalaptják a Zeneakadémiát a Sugárúton (ma "régi" zeneakadémia).
1875. - Kibővítik a Pesti Magyar Színház épületét.
1875. - Az Erzsébet téren megjelennek a köztéri kanócos olajlámpák.
1875. - Átadják a Népszínházat a mai Blaha Lujza téren.
1875. - Átadják a Haas-palotát.
1875. - Megépül az Új Városháza Steindl Imre tervezésében (a Főváros 1894-ben költözik át a Károly-kaszárnyába).
1875. - A filoxéra (szőlőgyökértetü) ekkor tűnik fel először, amely pár év múlva országos szintű szőlőpusztulást okoz. Az 1880-as évekre például Nagytétény és Rózsadomb szőlőföldjei teljesen kipusztulnak.
1875. - Megkezdik a Szegényház téri templom építését.
1875. - Megnyitják a Vízivárosi temetőt.
1875. június 26. - Kiönt az Ördög-árok és hatalmas pusztítást végez.
1875. október 15. - Megnyit a Népszínház (Ferenc József király és Rudolf trónörökös is részt vesz a megnyitón).
1875. november 14.- Megnyit a Zeneakadémia. Elnökévé Liszt Ferencet választják.
1875. november 18. - Kiírják a pályázatot a Közraktárak építésére (amelyre három brit cég jelentkezett - 1876. augusztus 23-én hirdették ki a pályázat eredménytelenségét).
1875. - Kijelölik a megépítendő vásárcsarnokok helyét.
1875. december 5. - Jégzajlás kezdődik a Dunán.
1876. - Megszületik az 1876. évi XIV. tc., vagyis a Közegészségügyi törvény, amely szabályozta a közegészségtan oktatását, a gyógyszerészképzést és a szülésznői gyakorlatot is.
1876. - Elkészül a kossuthfalvi Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom.
1876. február 26. - Árvíz kezdődik Budán.
1876. március 20. - Levonult a budai árvíz.
1876. április 30. - Átadják a Margit hidat.
1876. június 6. - A fővárosi cégjegyzékbe felveszik Láng László gépgyárát.
1876. augusztus 20. - Átadják a Sugárút első szakaszát.
1876. - Bejegyzik a Lujza Gőzmalom Rt-t.
1876. - Megnyit az Egyetemi Könyvtár.
1976. december 31. - Átadják a 3-as metróvonal első szakaszát a Nagyvárad tér és a Deák Ferenc tér között. A 3,7 km-es szakaszon 6 állomást alakítottak ki (akkori elnevezés szerint: Nagyvárad tér, Klinikák, Ferenc körút, Kálvin tér, Felszabadulás tér, Deák Ferenc tér).
1877. - Megalakul a Budapesti Általános Omnibusz Társaság.
1877. április 6. - Elindul az Almássy-palota építése a józsefvárosi palotanegyedben.
1877. június 4. - Zsigmondy Vilmos hévizet talál a Városliget alatt.
1877. július 3. - Üzembe áll a Várkert-kioszk vízpumpája.
1877. - Átadják a Déli vasúti összekötő hidat.
1877. - Agyagot kezdenek el bányászni a mai Feneketlen-tó helyén, kialakítva ezzel a ma is ismert tó medrét.
1877. október 4. - Megnyit a Gutemberg téri rabbiképző iskola.
1877. október 28. - Átadják a Nyugati pályaudvart.
1877. - Megalakul a Fővárosi Egylet.
1878. - Megjelenik a Ganz utcában Budapest első villanyüzemű közvilágítása.
1878. - Megalakul a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT)
1878. - Budapest Főváros tanácsa határozatot hozott az Óbudán még felszínen látható romok védelmében.
1878. szeptember 30. - Létrejön az Osztrák-Magyar Bank.
1879. - Létrehozzák Budapest közélelmezési bizottmányát.
1879. - Átfogó terv készül a Svábhegy vízellátására.
1879. - Elkezdik a Kodály körönd épületeinek építését.
1879. - A Guttmann J. és Társa cég megalapítja munkaruhagyárát a Kerepesi út 12. szám alatt.
1879. - Megalakul a Mária Remete Boldogasszony Kápolna Egylet.
1879. április 24. - Felszentelik a ferencvárosi plébániatemplomot.
1879. április 24. - Ferenc József és Erzsébet királyni 25. házassági évfordulóját ünneplik.
1879. május 4. - Ferenc József felkeresi a ferencvárosi plébániatemplomot.
1879. június 11. - A Főváros kiírja az Elevátor-ház pályázatát.
1979. december - Elkészül a Marx téri (Nyugati téri) aluljáró és autós felüljáró építése, valamint a Nyugati pályaudvar tetőszerkezete.
1880. - Megkezdődtek a tudományos feltárások az óbudai római emlékek után.
1880. január 7. - Tűz üt ki a régi Király-malomban
1880. január 11-18. - Tüntetések Budapesten.
1880. május 23. - Felavatják Széchenyi István szorát a Tudományos Akadémia előtt.
1880. - Az újlaki Duna-parton átadják az új vízművet.
1880. - Üzembe helyezik a Gizella-malmot.
1880. - Elkezdik építeni az ELTE kiskörúti tömbjét.
1880. - Megalakul az Országos magyar királyi Iparművészeti Iskola.
1880. - Elkészül a Szegényház téri (ma Rózsák tere) templom.
1880. - Felállítják Széchenyi István szobrát a Lánchíd pesti hídfőjénél.
1881. - Átadják a Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet új épületeit a Rottenbiller utcában (ma Állatorvostudományi Egyetem).
1881. - Megjelenik a filoxéria.
1881. - Átadják a Palota vasútállomást (a mai Rákospalota-Újpest állomást).
1881. - Feltárják a polgárvárosi Amfiteátrum teljes területét.
1881. - A Várkert-kioszk vízpumpáját a Várhegyi vízvezetékrendszerre kötik.
1881. - Megnyílik a Városliget első (de ideiglenes) gyógyfürdője.
1880. július 1. - A Fővárosi Közmunkák Tanácsa megfogalmazza az uralkodónak felterjesztett felirat szövegét a Királyi-palota bővítéséről.
1881. augusztus - Elkezdődik az Elevátor-ház építése.
1881. - Elkezdik a Keleti pályaudvar építését.
1881. - Átadják az első telefonhálózatot.
1881. - Elkészül az újpesti Eger Királynéja-templom.
1882. - Átadják a Várkert-bazárt.
1882. - Az Alkotmány téren leég a Herczog Cirkusz.
1882. - Megkezdi működését a Láng Gépgyár vasöntödéje.
1882. április 30. - Erzsébet először keresi fel a János-hegyet, s a hagyomány szerint a következő szavak kíséretében gyönyörködött az elétáruló csodálatos látványban: "e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészekkel". E kirándulás emlékét Gömöri Havas Sándor javaslatára emlékkő elhelyezésével örökítették meg 1883-ban, továbbá a János-hegy csúcsát is a királynéról nevezték el Erzsébet-oromnak.
1882. - Elkészül a Fonciére-palota.
1882. - Elkészül a József Műegyetem négy épülete a Múzeum körúton, a Kunewalder-ház helyén.. A könyvtár a főépületben kapott négy helyiséget.
1882. - Az Epreskertben megkezdi működését a Képzőművészeti Főiskola szobrászképző mesteriskolája.
1882. - Elkészül a budai városrészeket kiszolgáló teljes vízvezetékrendszer és gépházai.
1883. - Elkészül a Bobula-palota.
1883. - Megalakul az I. számú Festészeti Mesteriskola.
1883. - Megépítik a Renner-féle bejáró acélhidat a parti pillérekkel Óbuda és az Óbudai-sziget között.
1883. - Elkezdik a Brudern-ház bontását.
1883. - A gyermekkórház a Gólya utcába költözik (ma Bókay utca), ahol létrejön az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika.
1883. - Megkezdik a Nagykörút második szakaszának építését.
1883. - A Soroksári úton gázgyár létesül.
1883. - Elkészül az ELTE kiskörúti tömbje.
1883. - Felállítják Pest első szökőkútját, a Danubius-kutat.
1883. - Megnyit a Várkert-bazár.
1884. - A Főváros szabályt alkot az omnibuszok méretéről, ezért azok maximum 7.5 méter hosszúak és 2.5 méter szélesek lehettek, valamint költeni kellett a külső megjelenésre és a belső kényelmére.
1884. május 1. - Rákospalota önálló községgé válik.
1883. június 24. - A Beleznay-kert pavilonjában megnyit az első Technológiai Iparmúzeum.
1884. augusztus 16. - Átadják a Keleti pályaudvart.
1884. - Átadják az Óbudát a hajógyárral összekötő emelőzsalus fémhidat.
1884. - Megnyit a Magyar Vöröskereszt Erzsébet Királyné Kórháza.
1884. - Wein János megbízást kap a Fővárosi Tanácstól, hogy tegyen javaslatot a Káposztásmegyer határában építendő végleges vízműre.
1884. - Lebontotják a Fúrházat a Városligetben és helyette Ybl Miklós tervei alapján egy díszkút épül.
1894. - Felépül az Operettszínház.
1894. - A Főváros az Új Városháza Steindl-féle épületéből átköltözik a Károly-kaszárnyába.
1885. - Elkezdik az Országház építését.
1885. - Átadják a városligeti Műcsarnokot (ma Millennium Háza).
1885. - Felvetődik a Központi Vásárcsarnok megépítésének ötlete.
1885. - Az Országos Kiállítás alkalmával elindul az állandó hulladékszállítás a fővárosban.
1885. - Felépült a 20000 m² alapterületű nagy gőzmozdonyjavító-csarnok (közismert nevén az Eiffel-csarnok).
1885. - A Sugárutat átnevezik Andrássy úttá.
1885. - A János-hegyen megépül az első vendéglő.
1885. - Megkezdik az Országház építését.
1885. - Megalakul a Közélelmezési és Ellátási Főosztály.
1885. - Leég az Üllői úti Magyar Királyi Dohánygyár raktára.
1885. augusztus 5. - Átadják a Szent István Kórházat.
1885. - Megnyit az Új Kórház (Szent István Kórház).
1885. - Elkészül a Csekonics-palota a józsefvárosi palotanegyedben.
1886. - Befejezik a Bazilika falazását.
1886. május 1. - Megnyit az Új Köztemető.
1886. - Felépül a Saxlehner-palota.
1886. - Felépül a Vámház mögötti Sóház.
1886. - Felépül a második újpesti zsinagóga.
1886. - Elkészül az újpesti Jézus Szíve-templom.
1886. - Kolerajárvány indúl útjára, amely egy éven át szedi áldozatait.
1886. - A Schola Graphidis Budensis-t több iskola egybeolvasztásával Székesfővárosi Iparrajziskola néven szervezik újjá.
1886. - Elkészül az Északi Járműjavító.
1886. augusztus 23. - Felszentelik a kossuthfalvi Szent Lajos plébániatemplomot (első templom).
1887. - Átadják Rákosfalván a Szent István plébániatemplomot.
1887. február 21. - Az országgyűlés megszavazta a Technológiai Iparmúzeum épületének felépítésre szükséges 350.000 forintot.
1887. március - Megvásárolják a Technológiai Iparmúzeum épületének telkét.
1887. - Megnyit a Centrál Központi Kávéház.
1887. - Létrejön a Budapesti Poliklinikai-Egyesület, amelynek célja a szegény betegek ingyen gyógykezeltetése.
1887. - Lebontják a Várban lévő Fehérvári-kapu belső kapuját.
1887. - Elkészül a budafoki Czuba-Durozier-kastély.
1887. augusztus 7. - Megindul a Közvágóhíd - Soroksár közötti gőzvontatású HÉV.
1887. november 24. - Megnyit a Soroksár - Haraszti közötti HÉV-vonal.
1887. november 28. - Próbajáratként átadják az első villanyáram hajtotta - keskeny nyomtávú - villamost a Nagykörúton a Nyugati pályaudvar és a Király utca között.
1888. január 1. - Megnyit az Abbázia Kávéház az Octogon téren.
1888. - Kuzsinszky Bálint bekapcsolódik az óbudai római emlékeket feltáró munkálatokba, később átvette azok irányítását.
1888. - A Budapesti Városi Vasút (BVV) üzemelteti a nagykörúti villamost.
1888. június 5. - Elkészül az újpesti Clarisseum épülete.
1888. július 2. - Tűz üt ki a Pesti Hengermalomban.
1888. - Átadják a Lónyay utcai gimnáziumot.
1888. - Átadják a Pálffy-üzemet (lóvasútremizt).
1888. - A Budapesti Városi Vasút (BVV) nevű társaság nyitja meg az első normál nyomtávolságú (1435 mm) villamosvonalat
1888. július 20. - Átadják a mai H8-as HÉV Cinkotáig futó vonalát.
1888. augusztus 15. - Elkészül az újpesti Egek Királynéja-templom tornya.
1888. augusztus 17. - Megindul a szentendrei HÉV (Szentendre és Filatorigát között).
1889. - A Krempl-malomban megnyit az első aquincumi kiállítás.
1889. - Elkészül a Bazilika kupolájának külső falazata.
1889. - Wulff Ede szerződést köt a Fővárossal (az Állatkert igazgatójának közreműködésével) egy cirkusz épületének felépítésére.
1889. április 28. - Átadják a Technológiai Iparmúzeum épületét.
1889. június 27. - Megnyit Wulff Ede cirkusza a Városligetben.
1889. július 30. - Átadják az első normál nyomtávú villamost a Köztemető és az Egyetem tér között.
1889. szeptember 10. - Átadják a Magyar Tudományos Akadémia és az Andrássy út között húzódó villamosvonalat.
1889. október 15. - Elhelyezik a Bazilika kupoláján a keresztet.
1889. november- Freund Vilmos tervei alapján épült fel az 5 pavilonból álló új Zsidó Kórház.
1889. - Megnyit a második fővárosi fertőtlenítő intézet a Gyáli úton.
1890. - A BVV elbontja a nagykörúti villamost, majd normál nyomtávú villamost épít a helyére, ami a Nyugati pályaudvartól az Üllői útig jár.
1890. - Megkezdi munkáját a budapesti Pasteur Intézet.
1890. - Schulek Frigyes tervei alapján elkezdik a Halászbástya átépítését.
1890. - A Váci utcában elkészül a Thomet-ház.
1890. - Meghosszabbítják a fogaskerekű vasút vonalát a Széchenyi-hegyig.
1890. június 2. - Megkezdik a Királyi-palota kibővítésének munkálatait.
1890. augusztus 1. - Quittner Zsigmond tervei alapján megnyit a mentőpalota.
1890. október 26. - Felszentelik a lipótvárosi unitárius templomot.
1891. január 22. - Meghal Ybl Miklós.
1891. - A főváros gázszolgáltatását átveszi az Általános Osztrák-Magyar Légszesz-társaság.
1891. - Megkezdik a Nagykörút építésének harmadik szakaszát.
1891. március - Az Angol–Magyar Bank felvásárolja a BVV-t.
1891. március 3. - Ferenc József látogatást tesz a budapesti mentők székházában.
1891. május 7. - Megnyit a Wulff Cirkusz.
1891. május 13. - A Főváros nagy vita után elfogadja a közélelmezési bizottság vezetőjének, Matuska Alajosnak a tervét a vásárcsarnokok felépítésével kapcsolatban. A másodfokú építési hatóság, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is jóváhagyja a tervet, de hangsúlyozza, hogy a csarnokok ne magukra a terekre épüljenek.
1891. - Buchwald Sándor gyárat alapít - a cég szecessziós bútorai hamar messze földön híresek lettek: a párizsi világkiállításon például aranyérmet is nyertek vasból készült kerti bútoraik. Buchwald cége olyan jól ment, hogy még az első világháború és a gazdasági válság sem tudta térdre kényszeríteni, sőt a két háború között a székhelye az Andrássy út 4. szám alatti, impozáns palota lett. Utcabútorait fizetés ellenében lehetett igénybe venni az ún. Buchwald-néniktől, akik városszerte - leginkább a Dunakorzón - kínálták bérbe az ülőhelyeket.
1891. június 7. - Megszületett a magyar vasútügy történetében az a nagyjelentőségű szerződés (1891 XXV. t. ez.), amelynek értelmében, Baross Gábor okos törekvésként a Vasúttársaság magyarországi vonalait államosították, azaz a MÁV vonalaiba olvasztották be.
1891. augusztus 2. - Rákospalota lakói új templom építését szavazzák meg.
1892. - Megnyit az első fertőtlenítő intézet a Váci úton (utódját 1913-ban adják át ennek helyén).
1892. - Megkezdi működését a Láng Gépgyár a Váci úton.
1892. - Az Üllői úti laktanya felveszi Mária Terézia nevét.
1892. - Lebontják a Várban lévő Fehérvári-kapu külső kapuját és a Fehérvári-rondellát.
1892. június 5. - A nagykörúti villamost meghosszabbítják a Boráros térig.
1892. szeptembertől - Kolerajárvány kezdődik a fővárosban, amely jövő év márciusáig tart.
1892. szeptember 14. - Kossuth Lajos Budapest díszpolgára címet kap 90. születésnapjára.
1892. október 22. - Tűz üt ki a Concordia-malomban.
1892. november 6. - Átadják a ráckevei HÉV utolsó 27 km-es szakaszát.
1892. - Javaslatot tesznek a Rákóczi téri vásárcsarnoképítésére.
1892. - Létrejön az Építészeti Kamara, valamint az Építészeti Szemle című folyóirat.
1893. - A Wagner-villa építésének kezdete.
1893. - Lebontják a régi Szent Kereszt templomot Rákoskeresztúron.
1893. május 14. - A Múzeumkertben felavatják Arany János szobrát.
1893. július 23. - Megkezdik az erzsébetvárosi plébániatemplom építését.
1893. szeptember - megkezdődik a budai Malom-tó fölé tervezett Népfürdő építése.
1893. - Az 1893. évi XIV. törvénnyel kimondták két új állandó Duna-híd építésének érvényét, valamint a Kerepesi út folytatásaként a Hatvani utca kiszélesítését is, létrehozva ezzel egy széles sugárutat keletről nyugatra.
1893. április 1.- Megkezdődik a káposztásmegyeri vízmű építése.
1893. - Megindítják a magánlakások villanyárammal való ellátását.
1893. - Megnyit a Szent László Kórház.
1893. - Elkezdik építeni a kőbányai Szent László plébániatemplomot.
1893. - A Főváros a Ganz és Társa leányvállalata, a Magyar Villamossági Rt.-vel, és a Budapesti Általános Villamossági Rt.-vel szerződést köt rá, hogy a magánfogyasztás világítási és munkaáram-igényét kielégítsék.
1893. október 20. - A budapesti áramszolgáltatás kezdete.
1894. január 8. - Megalakul a Magyar Vígszínház Rt.
1894. - Megalakul a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság.
1894. - Átadják a Rákóczi téri vásárcsarnokot.
1894. - A Margitsziget a Főváros kezelésébe kerül.
1894. - A Palota vasútállomást átkeresztelik Palota-Újpest névre.
1894. - Elkészül a Törley-palota a józsefvárosi palotanegyedben.
1894. - Felavatják az Országházat, de az építkezés még javában tart.
1894. - Megalakult a Kőbányai Királyi Serfőző Rt.
1894. - Felépítik az új rákoskeresztúri Szent Kereszt templomot.
1894. - A budai körút (Ország út) első szakaszának kiépítése után, 1894-ben a Margit hídtól a mai Széll Kálmán térig terjedő szakaszt Árpád-házi Szent Margitról Margit körútnak nevezik el.
1894. - A fővárosi kaszárnyák kisajátításra kerülnek: a főváros új laktanyákat épít, hogy felszabadítsa és megkapja az Újépületet, a Károly-, József-, Flórián-kaszárnyákat és a Citadellát.
1894. március 20. - Meghal Kossuth Lajos.
1894. március 21. - A fővárosi közgyűlés Kossuth Lajos halálának másnapján indítványozza egy budapesti Kossuth-szobor felállítását.
1894. április 1. - Kossuth Lajos temetése.
1894. április 1. - Megnyit a Farkasréti temető.
1894. május 10. - Megnyit az Aquincum Múzeum.
1894. - Megkezdik a Földalatti Vasút építését.
1894. június 25. - Megkezdik a Központi Vásárcsarnok építését.
1894. június 29. - A Főváros megkapja a Károly-kaszárnyát és az Újépületet.
1894. október 23. - Megnyit a New York-palota.
1894. november 14. - Felszentelik a zuglói református templomot.
1895. április 3. - Megkezdőik a Vígszínház építése.
1895. április 9. - A tűzoltóság jelenlétében felégetik az Üllői úti barakk-fiókkórházat.
1885. május 24. - Első református istentisztelet Kőbányán.
1895. - Az újpesti faipari szakiskola megkezdi működését egy bérházban.
1895. - Kiépítik a Fővám tér melletti rakpartot.
1895. - Felépül a Földművelésügyi Minisztérium.
1895. - Megkezdik a Gellért-hegy Duna felőli oldalának bontását.
1895. - A Wulff Cirkusz átkerül az Állatkert tulajdonába.
1895. - Felépül a budavári evangélikus templom.
1895. - A Főváros térítést ad a gázgyáraknak a közvilágítás után.
1895. - Átadják a Műcsarnokot a Millenniumi Emlékmű mellett.
1895. - Megnyit a Szent Gellért Kórház.
1895. - Kibővítik a Lujza-malmot.
1895. - Felépül a rákoshegyi Erdős-villa.
1895. október 20. - I. Ferenc József részt vesz az erzsébetvárosi plébániatemplom alapkőletételén.
1896. január 2. - Megkezdi működését a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamosvasút Rt. (BURV).
1896. - Elkészül a Rákóczi téri vásárcsarnok.
1896. - Elkészül a Dreschler-palota.
1896. - Felállítják Czigler Győző mészkő talapzatára Mayer Ede Ybl Miklós-szobrát a Várkert-kioszk előterében.
1896. - Megnyit a Vígszínház.
1896. - Felépül a mai Uránia Filmszínház épülete.
1896. - Villamosítják a Zugligeti lóvasutat.
1896. - Meghal Wein János, aki helyére Kajlinger Mihályt nevezik ki a Fővárosi Vízművek igazgatójának.
1896. május 1. - Megnyit a Vígszínház.
1896. május 2. - Az Ezredéves Országos Kiállítás megnyitója.
1896. május 2. - Ferenc József jelenlétében átadják a Földalatti Vasútat.
1896. május 4. - Ferenc József jelenlétében átadják a városligeti új Műcsarnokot.
1896. május 6. - Ferenc József császár ellátogat a Vígszínházba.
1896. május 7. - Erzsébet királyné Festetich Mária grófnő kíséretében felkeresi a Millenniumi Kiállítást.
1896. május 8. - Ferenc József végigutazik a Földalattin.
1896. - A nyilvános gázlámpák száma eléri a tízezret.
1896. július 19. - Elkészül az angyalföldi karmelita kolostor és kápolna.
1896. augusztus 31. - Átadják a Nagykörutat.
1896. szeptember 15. - A zugligeti lóvasút helyén elindul a villamos.
1896. szeptember 17. - Elkezdik az Aréna úti Albrecht főherceg laktanya építését.
1896. - Átadják a Lipótváros Casino épületét (ma Duna-palota).
1896. - Megszűnik a Pannónia Gőzmalom Társaság, mert a részvényeit az Erzsébet Gőzmalom Rt. felvásárolja.
1896. október 4. - Átadják a Ferenc József hidat.
1896. - Elbontják a Bécsi kaput.
1896. - Átadják az Iparművészeti Múzeumot.
1896. - Átadják az Igazságügyi Palotát.
1896. - Villamosítják a Váci úti lóvasút-vonalat.
1896. - Javasolják, hogy a Bazilika neve ne Szent Lipót, hanem Szent István legyen.
1896. - Elkészül a Szilágyi Dezső téri templom.
1896. november 11. - Elfogadják az új rákospalotai templom terveit.
1896. december 22. - Megnyit a Hold utcai és a Hunyadi téri vásárcsarnok.
1897. - Elkészül az Aréna úti Albrecht főherceg laktanya.
1897. - Megalakul a II. számú Festészeti Mesteriskola és a Magyar királyi Szobrászati Mesteriskola.
1897. február 15. - Átadják a Központi Vásárcsarnokot.
1897. - Átadják a Várban a Honvéd Főparancsnokság épületét.
1897. - Átadják a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal új épületét Óbudán az Ország út mellett.
1897. - Átadják a mai Széll Kálmán tér gödrében lévő jégpályát és korcsolyázó csarnokot.
1897. - Átadják a megújult Fővám teret.
1887. - Elkészül a Wenckheim-palota.
1897. - Megalakul az Első Magyar Közlekedési Rt.
1897. - Elkészülnek a Nemzeti Múzeum kapujánál lévő őrházak.
1897. - A Magyar Általános Hitelbank Egyesült Gőzmalom eladja a Blum-féle gőzmalmot a Hungária Egyesült Gőzmalmok Rt.-nek.
1897. október 30. - Erzsébet királyné Budapesten jár.
1897. október 31. - Megnyit a Szent Margit Kórház.
1897. - Ybl Miklós városligeti Gloriettjét szétszedik, majd a Széchenyi-hegyen állítják fel újra.
1897. június 2. - A fővárosi közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amelyben az építendő Kossuth-mauzóleumról döntöttek.
1897. június 5. - Meghal Kamermayer Károly polgármester.
1897. június 7. - A Humanitaere Tischgesellschaft Vulcan nevű társaságból megalakul a Budapesti Artista Egyesület.
1897. július 30. - Meghal Ráth Károly főpolgármester.
1897. szeptember 20. - II. Vilmos német császár Budapestre látogat.
1897. október 25. - Márkus Józsefet választják meg Budapest főpolgármesterének.
1898. - Az Erzsébet híd építésekor megtalálják Contra-Aquincum romjait.
1898. - Megindul a villamos a Móricz Zsigmond körtér és Nagytétény között.
1898. - Megkezdik a Budai Vigadó építését.
1898. - Elkészül Budafokon a Sacellary-kastély.
1898. - Lebontják az Athenaeum-nyomdát.
1898. - A városligeti gloriette átkerül a Széchenyi-hegyre, amelyből kilátót alakítanak ki.
1898. május 2. - Megindul az angyalföldi karmelita templom építése.
1898. május 15. - Felszentelik a kispesti református templomot.
1898. július 2. - Megszűnik a BKVT utolsó lóvasúti vonala a Széna tér és a Déli pályaudvar közötti pálya villamosításával.
1898. augusztus 3. - Megnyit az Új Szent János Kórház.
1898. október 15. - Ferenc József jelenlétében felszentelik az angyalföldi karmelita kolostort.
1898. október 21. - III. Béla király és Anna királyné újratemetése.
1898. november 5. - Megalakul a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club báró Eötvös Loránd elnökletével a Budapesti Tudományegyetem sportegyesületeként.
1898. november 20. - Felavatják Baross Gábor szobrát a Keleti pályaudvar előtt.
1899. január 11. - Megnyit az Üllői úton a Szent Gellért Közkórház (ezt később a Szent László Kórházhoz csatolják).
1899. február 26. - Jelképesen visszabontják a Citadella falait.
1899. - A Budapest-Budafok Helyiérdekű Villamos Vasút Rt. (BBVV) kiépíti saját villamosüzemű HÉV-vonalát a Szent Gellért tér és Budafok között.
1899. - Lebontják Heinrich Hentzi emlékművét.
1899. - Elkészül a Grünwald-ház.
1899. - Az osztrák katonaság kivonul a Citadellából.
1899. - Visszabontják a Dréher-palota főút felőli homlokzatát (a Kossuth Lajos utca kiszélesítése miatt).
1899. - Bezár a kelenföldi téglagyár.
1899. - Megnyit a Földtani Múzeum.
1899. - Újabb víznyerő kutakat építenek Dunakeszi határában és a Szentendrei-szigeten. Összesen 73 kút került átadásra.
1899. május 15. - Megkezdik a Klotild-paloták építését.
1899. október 1. - Felszentelik a máriaremetei kegytemplomot.

XX. század

1900. január 20. - Átadják a Budai Vígadót.
1900. január 27. - Az Üllői út 18-as szám alatt megnyit a Révai Kiadó átépített és kibővített nyomdája.
1900. február 28. - Átadják a forgalomnak a hűvösvölgyi villamos-vonalat.
1900. március 15. - Elhelyezik Petőfi emléktábláját a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.
1900. - Átadják az Elektromos Művek Váci úti épületét.
1900. - A párizsi világkiállításon a Láng Gépgyár gőzgépe Grand Prix oklevelet és aranyérmet nyert el, nemzetközi nevet és rangot szerezve ezzel a gyárnak.
1900. - Lebontják a régi Városházát (1900. február 8-án tartja utolsó ülését a főváros vezetése).
1900. - A Margit-körút szélesítése miatt lebontják az óbudai Ország úton lévő ferences templom kerítését, megszüntik az előkertet, sőt a kolostor kiugró rizalitját is.
1900. május 3. - A Bomba téren házbontással megkezdik a későbbi vásárcsarnok helyének kialakítását.
1900. május 7. - Átadják a Magyar Királyi (Állami) Földtani Intézet épületét.
1900. május 29. - I. Ferenc József meglátogatja a Földtani Intézetet.
1900. június 4. - Baleset történik a zugligeti villamos vonalán, amikor a végállomáson álló villamos fékkarját valaki kiangedi, a szerelvény pedig megindult a lejtős pályán lefelé. A járművet nem sikerült megállítani, az pedig a Virányosi úti kanyarban kisiklott, belerohant egy oszlopba és felborult. 4 halálos áldozatot követelt az eset.
1900. június 24. - A közúti vasútak sztrájkoló munkásai a Hermina-kerti Zöld Vadász vendéglőben tartják népgyűlésüket. Tizenkét pontban foglalják össze követelésüket és küldöttséget menesztenek az igazgatósághoz. Két napi sztrájk után Jelűnek Henrik vezérigazgató teljesíti a vasutasok bér- és munkaidő követelését.
1900. június 27. - Átadják a kőbányai Szent László plébániatemplomot.
1900. augusztus 1. - Megkezdődik a Szépművészeti Múzeum építése.
1900. augusztusa - Megkezdik a Bomba téri vásárcsarnok építését.
1900. augusztus 21. - Átadják az újpesti Városházát.
1900. augusztus 25. - 50 éves jubileumát tartja az Üllői úti Magyar Királyi Dohánygyár.
1900. augusztus 28. - Átadják a H8-as HÉV második, Cinkotától Kerepesig tartó szakaszát.
1900. december 24. - Átadják a kőbányai református templomot.
1901. - Átadják a Királyi-lovardát.
1901. - Átadják a Postatakarékpénztár épületét.
1901. február - Kiírják a Kossuth-mauzóleum tervpályázatát.
1901. április 23. - Megnyit özv. San Marco Irgalom Háza és Jó Pásztor Háza Óbudán.
1901. április 30. - Az Urániában bemutatják az első magyar némafilmet (A táncz).
1901. május 16. - Elkészül az erzsébetvárosi plébániatemplom.
1901. szeptember - Átadják a lágymányosi BEAC-pályát.
1901. október 15. - A Kígyó téren átadják a Királyi-bérpalotát.
1902. - Elindul az első mentőautó Magyarországon.
1902. - Létrejön a Purgo Gyógyszergyár (a Bayer őse) az Iparművészeti Múzeum mellett.
1902. - Glück Frigyes javasolja az Erzsébet-kilátó megépítését.
1902. - Elkészülnek a Klotild-paloták.
1902. - Az Alsóház és a Felsőház beköltözik az építés alatt álló Országházba.
1902. - Megkezdődik a Nemzeti Sírkert 1852-1868 közötti sírjainak felszámolása és az itt talált földi maradványok közös sírba juttatása.
1902. január 24. - Leég a Concordia-malom, két tűzoltó meghal.
1902. március 24. - Stróbl Alajos és Gerstel Kálmán nyerik meg a Kossuth-mauzóleum tervpályázatát.
1902. április 13. - Átadják a Bomba téri vásárcsarnokot.
1902. május 1. - A Hermina úti Zöld Vadász vendéglő valóságos sztrájktanya lesz. A famunkásak, a szabók, a vasutasok, az építőipari munkások, a bádogosok, kubikosok, villanyszerelők sztrájkoló munkásai vették be magukat repedezett falai közé. Itt mondta Bokányi híressé vált szavait: "Nem ünnepelni jöttünk ide, hanem mint a rabszolgák egymást megszámlálni. A tőke és a munka kétségbeesett küzdelemre készül, s május elseje a tőke és munka összeütközését jelenti”.
1902. augusztus 31. - Meghal Steindl Imre.
1902. szeptember - Elkezdik a Tőzsdepalota építését.
1902. szeptember 19. - A Kossuth-mauzóleum alapkőletétele.
1902. - Felépült Hauszmann Alajos terve szerint a Vöröskereszt-egylet székháza a Dísz téren.
1902. - Átadják a kőbányai víztornyot.
1902. október 5. - Átadják a rákosszentmihályi Szent Mihály-templomot.
1903. február 4. - Leég a New York-palota.
1903. - Hauszmann tervei alapján felépül a Királyi Főőrség épülete.
1903. - Elkészül a kispesti Nagyboldogasszony plébániatemplom.
1903. - Lebontják a Nákó-házat.
1903. - A Láng Gépgyár belép a Zoelly-szindikátusba.
1903. - Elkészül a Sapientia új épülete.
1903. szeptember - Elkezdik a Kossuth-mauzóleum építését.
1903. szeptember 28. - A fuvarosok sztrájkba lépnek.
1903. augusztus 24. - Leég a Párisi Nagyáruház.
1903. november 29. - Tűz üt ki a ferencvárosi Flóra Gyertyagyárban, amit az első budapesti benzinmotoros tűzoltófecskendővel oltanak el. A tűz a desztiláló műhelyében támadt, ahol 18 tartály zsiradék égett.
1904. - Pálvölgyön felfedezik a barlangot.
1904. - Átadják a Pénzügyminisztérium Fellner Sándor által tervezett épületét a Szentháromság téren.
1904. - Városrendezési okok miatt lebontják a Grassalkovich-palotát.
1904. - Elkészül a budafoki Törley-kastély.
1904. - Leég a Magyar Királyi Dohánygyár áruraktára.
1904. - A Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezdeményezi az Erzsébet tér - Marokkói út - Vilmos császár út által határolt épülettömb részleges bontását, hiszen nem találták Budapesthez méltónak a Sugár út déli torkolatát.
1904. - Elkészül a gellérthegyi víztározó medence.
1904. - Elkészül a Vakok Állami Intézete a Hermina úton.
1904. - Elkészül az Országház.
1904. - Megkezdődik a Műszaki Egyetem építése.
1904. - Üzembe helyezik a Teréz távbeszélő központot.
1904. április 21. - Üzembe helyezik a káposztásmegyeri vízművet.
1904. április 30. - Megnyit a Városi Cirkusz (Beketow-féle cirkusz).
1904. szeptember 26. - Átadják a fasori evangélikus templom gimnáziumát.
1905. január 8. - Megalakul a budapesti görög-katolikus parókia.
1905. április 9. - Elkészül a rákoscabai református templom.
1905. - A Palota-Újpest vasútállomást átkeresztelik Rákospalota-Újpest vasútállomássá.
1905. - Elkészül a parókia az óbudai református templom mellett.
1905. - A Bomba teret átkeresztelik Batthyány térre.
1905. - Pályázatot írnak ki a Batthyány-emlékműre.
1905. - Alpár Ignác tervei alapján elkészül az Osztrák-Magyar Bank (későbbi Magyar Nemzeti Bank) épülete.
1905. - Átadják a Sipeki-villát.
1905. augusztus 1. - Átadják a Tőzsdepalotát.
1905. augusztus 27. - Elkészül a mátyásföldi Szent József templom.
1905. szeptember 4. - Megnyit az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium.
1905. október 8. - Elkészül a fasori evangélikus templom.
1905. október 9. - Teljes egészében elkészül a Schulek-féle Halászbástya.
1905. október 30. - Megindul a kereskedés a Tőzsdepalotában.
1905. november 9., 10., 15. - Felszentelik a Szent István-bazilikát.
1905. november 19. - Első mise a Bazilikában.
1905. november 21. - A BVV átadja az erzsébetfalvi vonalat (amely Pest leghosszabb viszonylata, s amely ezzel elsőként hagyja el a főváros határait).
1906. augusztus - Átadják a cinkotai polgári iskolát (a mai Szerb Antal Gimnáziumot).
1906. - A Belvárosi Takarékpénztár megveszi az egykori Brudern-ház telkét, hogy felépíthesse rá az irodaházát (Párisi-udvar).
1906. - Megnyit a Gresham.
1906. - Megnyit a pestszentlőrinci temető.
1906. - A Kossuth téren felállítják Andrássy Gyula gróf lovas-szobrát.
1906. - A Szervita téren elkészül a Török Bankház.
1906. - Glück Frigyes saját költségén állítatja fel a János-hegyi úti erdő egy tisztásán Stróbl Alajos Erzsébet királynét ábrázoló "típus" mellszobrát, amelyen a királynét a koronázás idejéből, szépségének teljében, magyar királynéi díszben örökítette meg. Továbbá ő az egyik fő támogatója az Erzsébet nevével összekapcsolt, a János-hegyen emelendő új kilátótorony tervének is.
1906. február 15. - Márkus József főpolgármester lemond tisztségéről.
1906. - Bárczy Istvánt választják meg polgármesternek.
1906. május 21. - Felavatják Szent István szobrát a Halászbástyán.
1906. október 28. - Hazahozzák Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvait (a Kerepesi út megkapja Rákóczi Ferenc nevét).
1906. december 1. - Megnyit a Szépművészeti Múzeum (Ferenc József jelenlétében).
1907. - Átadják a Gresham-palotát.
1907. május - Átadják az új Zeneakadémiát.
1907. augusztus 13. - Újpest városi rangra emelkedik.
1907. október 19. - Meghal Podmaniczky Frigyes.
1908. - Megnyit az Árkád Bazár játékbolt a Dohány utcában.
1908. - Közkertté nyilvánítják a Margitszigetet.
1908. augusztus 7. - Átadják az Aréna úti zsinagógát.
1908. október 1. - Alfonz, spanyol király Budapestre látogat.
1908. - Átadják az Üllői úti Örökimádás-templomot.
1908. - Lebontják a budai Blum-féle gőzmalmot.
1908. - Lebontják a János-hegy tetején lévő, fából készült kilátót.
1908. - Elkészül az Üllői úti Örökimádás temploma.
1908. - Átadják a Vakok Intézetét Zuglóban (mai Mexikói út 60.).
1908. május 24. - Felavatják Vörösmarty Mihály szobrát.
1908. június 12. - Elkezdődik az Erzsébet-kilátó építése.
1908. július - A Párisi-ház lebontása.
1909. - Elkezdik a Széchenyi-fürdő építését.
1909. - A Láng Gépgyár elkezdi a dizelmotorok gyártását.
1909. - A Nemzeti Sírkertben újabb régi sírt számolnak fel (az 1870-es évek temetéseit) és tesznek közös sírba.
1909. - Átadják a Műszaki Egyetem épületét.
1909. - Elkészül a Törley-mauzóleum.
1909. - Elkészül az Aréna úti zsinagóga.
1909. - Elkészül a pesterzsébeti Szent Erzsébet plébániatemplom.
1909. - Átadják a Quittner Zsigmond tervei alapján készült Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületét a mai Széchenyi István téren.
1909. - Felállítják az első Batthyány-emlékművet a mai örökmécses helyén.
1909. - A Főváros hozzájárul, hogy próbaképpen a Rákóczi út Kis- és Nagykörút közé eső szakaszán 38 kandelábert állítson fel a Budapesti Általános Villamossági Rt. A kísérlet sikeresen zárul, így a legfőbb útvonalakon pár év leforgása alatt kiépítik az új, nagyobb fényerejű közvilágítási rendszert.
1909. - Lebontják a pesti szállodasoron a Stein-házat.
1909. április 27. - Átadják a Lőrinc pap téri jezsuita templomot.
1909. május 26. - A Fővárosi Tanács úgy határoz, hogy az Általános Osztrák-Magyar Légszesztársulattal a szerződést nem újítja meg, nem köt újabb szerződést, hanem a gázgyárakat megváltja és saját kezelésbe veszi.
1909. november 3. - Leég a Hungária-malom.
1909. november 7. - Kigyullad a Dreschler-palota.
1909. november 25. - Felnyitják Kossuth Lajos sírját, hogy megvizsgálják és jegyzőkönyvet vegyenek fel.
1910. - A Főváros elfogadja egy új gázgyár építésének tervét.
1910. - Schmidt Miksa megvásárolja a Zichy-kastélyt (ma Kiscelli Múzeum).
1910. - Megnyitják a Hungária fürdőt.
1910. - Megkezdődik a Tabán házainak, telkeinek a kisajátítása.
1910. - Elkészül a rákosligeti református templom.
1910. - Elkészül a kőbányai zsinagóga.
1910. május 25. - A Műegyetem ünnepélyes zárókő letétele (amelyen az uralkodó, Ferenc József is részt vesz).
1910. - A főváros magához vonja az Elektromos Műveket és a Gázműveket.
1910. - Tüntetnek a pincérek.
1910. - Felszámolják az Aréna úti temetőt.
1910. május - Elkészül az Aréna úti polgári iskola, de még nem adják át a lakatosok és asztalosok sztrájkja miatt.
1910. - Műemlékké nyilvánítják a Belvárosi-templomot (így megmenekül a lebontástól).
1910. szeptember 8. - Átadják az Erzsébet-kilátót.
1910. - Villany-közvilágítást kap az Andrássy út.
1910. - A Fővárossal kötött szerződése lejártával megszűnik az Osztrák-Magyar Légszesz Társulat monopolhelyzete a közvilágításban.
1910 november - Bevezetik a villamosok számjelzését: a BKVT járatai a páratlan, a BVVV viszonylatai pedig a páros jelzést kapják, míg a BURV a vonalait változatlanul betűvel jelöli.
1911. - A Stein-ház helyén megnyit a Grand Hotel Ritz a pesti szállodasoron.
1911. - Átadják a margitszigeti víztornyot.
1911. - Megalapítják a Vasas SC-t.
1911. - Tűzvész okozta károk miatt lebontják Savoyai Jenő herceg 1717-ben épült budafoki kastélyát.
1911. - A Gizella tér 3. szám alatt bérház épül, amely 1950 után otthont ad a Luxus Áruháznak.
1911. - Elbontják a Földalatti Vasút Gizella téri pavilonját.
1911. február 13. - Megnyit a Palace Hotel.
1911. - Megalakul a Ganz és Társa Danubius Gép-, Wagon és Hajógyár Rt.
1911. - Villany-közvilágítást kap a Nagykörút.
1911. - Lipótvárosban városrendezési okok miatt lebontják a József Hengermalmot.
1911. - Megnyit a Párisi Nagyáruház (Divatcsarnok).
1911. február 15. - Átadják az Aréna úti polgári iskolát.
1911. április 19. - Átadják a H8-as HÉV villamosítását.
1911. május 11. - Megnyit a tisztviselőtelepi főgimnázium.
1911. június 17. - Átadják az új és átépített Déli vasúti összekötő hidat.
1911. július - Megkezdik az újpesti víztorony építését.
1911. július 24. - Megkezdik a fasori református templom építését.
1911. szeptember 3. - Megnyit a Vác - Budapest - Gödöllő villamosított helyiérdekű vasút.
1911. október 31. - A Láng Gépgyár részvénytársasággá alakul.
1911. november 25. - Átadják a H8-as HÉV Kerepes - Gödöllő közötti szakaszát.
1911. december 8. - Átadják az Erkel Színházat.
1912. január 1. - Az Eisele József kazán- és gépgyár és a Sangerhauseni Gépgyár és Vasöntöde Rt. összevonásából létrejön a Hazai Gépgyár Részvénytársaság (Sangerhausen-Eisele).
1912. február - Átadják az Aréna úti Népszállót.
1912. március 29. - Megkezdődik az Óbudai Gázgyár építése.
1912. - Megnyit a rákospalotai Vígadó (amely 1923-tól Városháza).
1912. - Átadják a Ráday utcában a Theológiai Akadémiát és a Ráday Könyvtárat.
1912. - Felépül a kőbányai Fővárosi Sörfőzde sörgyára.
1912. - Villany-közvilágítást kap a Városliget.
1912. június 17. - Újpesten megindul a vezetékes vízszolgáltatás.
1912. július 8. - Átadják az újpesti víztornyot.
1913. - Átadják a svábhegyi víztornyot.
1912. - Elbontják a Földalatti Vasút Oktogon téri pavilonját.
1913. - Elkezdik a Pestkörnyéki Királyi Törvényszék épületének építését.
1913. - Elkezdik a Petőfi-laktanya építését.
1913. - Átadják a Széll Kálmán tér gödrében lévő sportpálya második csarnokát (Sándy Gyula terve).
1913. - Átadják a Széchényi-fürdőt.
1913. - Üzembe helyezik a József távbeszélő központot.
1913. - Lebontják az Astorián lévő Nemzeti Színházat.
1913. - Elkezdik a Magyar Nemzeti Levéltár építését.
1913. február 15. - Heltai Ferencet választják meg főpolgármesternek.
1913. február 17. - Átadják a Fővárosi Fertőtlenítő Intézet épületét.
1913. - Átadják a Párisi-udvart.
1913. június 1. - Elkészül a fasori református templom.
1913. szeptember 29. - Átadják a Kaziczy utcai zsinagógát.
1914. március 14. - Megnyit az Astoria Szálló.
1914. június 13. - Átadják az óbudai gázgyárat.
1914. július 28. - Kitör az első világháború.
1914. szeptember 19. - Tűz üt ki az Erzsébet-malomban.
1914. - Műemlékké nyilvánítják Gül baba türbéjét.
1914. - Elkészül a Semmelweis Egyetem Sebészeti Klinikája.
1914. július 24. - Hatalmas vihar söpör végig a város felett; a Margitszigeten egy kidölt fa gyökere alatt középkori harangot találnak, amit rögtön a Nemzeti Múzeumba szállítanak.
1915. július 1. - Gül baba újratemetése.
1915. augusztus 15. - Felszentelik a rákosligeti Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomot.
1915. szeptember 12. - Az Anker-palota előtt felavatják a Nemzeti Áldozatkészség Szobrát.
1915. október 3. - Felszentelik a Thököly úti Rózsafüzér Királynéja domonkos templomot.
1916. - Átadják a Petőfi-laktanyát.
1916. október 22. - A Bächer-Melichar-féle gépgyárban orosz foglyok gondailansága folytán nagy tűz pusztított.
1916. december 30. - IV. Károly megkoronázása.
1917. - Az urániát átalakítják filmszínházzá.
1917. - Átadják a zugligeti Szent Család-templomot.
1917. április 10. - Leállnak az Andrássy úton közlekedő elektromos Austro-Daimler buszok.
1917. szeptember - Hadikiállítás nyílik a Margitszigeten (amely 1918-ig tart).
1918. - Átadják az Adria-palotát a Deák Ferenc téren.
1918. április 10. - Bárczy Istvánt választják meg főpolgármesternek.
1918. július 4. - Elindul az első postarepülőgép Mátyásföldről.
1918. október 31. - Kommunisták megölik Tisza István volt miniszterelnököt.
1918. november - Létrejön a Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV), amely az összes korábbi társaságot egyesíti.
1918. november 18. - Hazatér a frontról a 32. honvéd Huszárezred.
1918. december 1. - Románia kimondja Erdély Román Királysághoz való csatolását.
1918. december 25. - Átadják Rómaifürdőn a katolikus templomot.
1919. - A Nemzeti Sírkert közel tízezer (1860-1878 közötti) sírját helyezik át a Rákoskeresztúri temetőbe.
1919. - A proletárdiktatúra a Városi Cirkusz épületét és berendezését államosítja.
1919. január - Bárczy István lemond minden tisztségéről.
1919. január 1. - A csehek megszállják Cinkotát.
1919. március 21. - Károlyi Mihály lemond.
1919. március 21. - Kikiáltják a Tanácsköztársaságot.
1919. március 22. - Reggel megjelent hírlapok közölték a hírt, hogy a forradalmi kormányzótanács a főváros élére három népbiztost rendelt ki: még ezen a napon megjelent a Városháza hivatalos helyiségeiben Dienes László, Preusz Mór és Vince Sándor népbiztosok, akik rendeletben közölték a Budapest összes közalkalmazottjával, hogy átvették az irányítást a főváros fölött. Közölték, hogy működésükben nem ismernek sem törvényt, sem szabályt, sem szerzett jogot, hanem minden működésükben egyedül a proletariátus érdeke vezeti őket.
1919. március 27. - A három népbiztos elmozdították állásaikból a polgármestert, az alpolgármestereket, az árvaszék elnökét, a különféle tanácsnokokat, a tiszti főügyészt, a főszámvevőt, a főlevéltárost és az egyéb kerületi elöljárókat, akik helyébe nagyrészt a saját embereiket, munkásokat és szolgalelkű népséget ültettek.
1919. március 27. - A kommunista hatalom átnevezi a laktanyákat.
1919. április 13. - A Lenin-fiúk megölik Hollán Sándort és fiát.
1919. május 1. - A kommunista hatalom körbeállványozza a Millenniumi Emlékművet, amit vörös drapériával borítanak be.
1919. július 9. - A román csapatok átlépik a Tisza vonalát és megindulnak Budapest felé.
1919. június 24. - Lázadás tör ki a vörösterror ellen, amelyet Lemberkovics Jenő százados vezetett, a Ludovika Akadémia növendékeinek részvételével és a dunai flottilla egy részének a támogatásával. A lázadást másnapra leverik.
1919. augusztus 1. - Kohn Béla és a Tanácsköztársaság több vezetője látva a kilátástalan helyzetet a tanácskormány lemondása mellett dönt.
1919. augusztus 2. - A román hadsereg eléri Budapestet.
1919. augusztus 4. - A román hadsereg megszállja Budapestet.
1919. augusztus 5. - A párizsi békekonferencia szövetségközi tábornoki bizottság Budapestre küldését határozta el, hogy ellenőrizze a hatalomváltás folyamatát, a békekonferencia előírásainak végrehajtását.
1919. augusztus 6. - A Fridrich István nevével fémjelzett ellenforradalmi csoport lemondatja a Piedl-kormányt.
1919. augusztus 7. - Harry Hill Bandholtz tábornok Budapestre érkezik.
1919. augusztus 13. - Bandholtz tábornok leállíttatja a román rekvirálásokat.
1919. augusztus 21. - A Szövetséges Katonai Misszió közölte József főherceggel, hogy a 20-án bevezetett statáriumot fel kell oldania, valamint a békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa nem lát szívesen egy Habsburgot Magyarország élén.
1919. augusztus 23. - József főherceg lemond Magyarországról.
1919. augusztus 25. - Bandholtz tábornok az Állami Vasúti Üzemben 135 megrakott teherautó és 25 rakodó teherautó elszállítandó üzemfelszerelést mentett meg a román rablás elől.
1919. szeptember 5. - Meghal Schulek Frigyes.
1919. október 5. - Bandholtz tábornok egy lovaglópálcával akadályozza meg, hogy a románok kifosszák a Nemzeti Múzeumot.
1919. november 16. - Horthy Miklós bevonul Budapestre, majd átveszi az ország irányítását.
1919. november 25. - A Cserny-csoport bűnperének főtárgyalása.
1919. december 18. - Kivégeznek 14 tagot a Cserny-csoportból.
1920. február 20. - Harry Hill Bandholtz tábornok elhagyja Budapestet.
1920. - Átadják a Magyar Nemzeti Levéltár épületét.
1920. - Beboltozzák az Ördög-árkot.
1920. - Leég a kőbányai zsinagóga teteje.
1920. - Megnyit a Kispesti temető.
1920. június 4. - Az első Trianon-megemlékezés Budapesten.
1920. október 11. - Az amerikai Ben Blumenthal tulajdonába kerül a Vígszínház.
1920. október 12. - Meghal Lajta Béla.
1920. október 20. - Megnyit az Új Színház.
1921. - Zielinski Szilárd lesz a Fővárosi Közmunkák Tanácsának első mérnök elnökéve.
1921. - A Főváros elrendeli, hogy a Kerepesi úti temető nemzeti díszsírkert legyen.
1921. január 16.- Felavatják a Szabadságtéren az Irredenta-szoborcsoportot.
1921. - A Nyolczszög teret átnevezik Oktogonra.
1921. - A vízpazarlás visszaszorítása érdekében megkezdősik a vízórák tömeges beépítése.
1921. - Megindul a Székesfővárosi Autóbuszüzem.
1921. március 31. - Tűz üt ki a Gizella-malomban.
1921. július 11. - Megalakul a Magyar Királyi Állami Jegyintézet (a korábbi Osztrák-Magyar Bank utódaként).
1921. október 18. - Tűz üt ki a Lujza-malomban, ahol két őr veszti életét.
1921. október 23. - Az Ostenburg-Moravek Gyula vezette királypárti erők elfoglalják Budafokot.
1921. október 24. - A királypárti csapatokat visszaverik Budaörsnél (Törökugratónál).
1921. október 31. - IV. károly végleg elhagyja Magyarországot.
1922. - Átadják a Pestkörnyéki Királyi Törvényszék épületét.
1922. április 1. - IV. Károly spanyolnáthában meghal Madeira szigetén.
1922. szeptember 1. - Az amerikai Ben Blumenthal tulajdonába kerül az Orfeum, amely Operett Színház néven nyit újra.
1922. szeptember 1. - Meghal Pecz Samu.
1922. november 21. - Megnyit a Corvin Filmszínház.
1922. december 27. - Sipőcz Jenő főpolgármester vezetése alatt létrejön a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSzKRt).
1923. - Megkezdi termelését a Kőbányai Dohánygyár.
1923. február 10. - A jeges árvíz két helyen is eltöri a budapesti vízellátás 75%-át szállító káposztásmegyeri ikercsatornát. Innentől kezdve két éven át szünetel az éjszakai vízszolgáltatás.
1923. október. 13. - Harmadjára gyullad ki a Concordia-malom.
1924. január 1. - Erzsébetfalva városi rangot kap Pesterzsébet néven.
1924. február 27. - Megjelenik a mozikban az 1923-ban alapított Magyar Film Iroda Részvénytársaság (MFI) első heti filmhíradója, mely folyamatos megjelenéssel, folyamatos számozással 1944 végéig 1084 kiadást élt meg.
1924. - Befejőzik a Nemzeti Sírkert régi parcelláinak kiürítése.
1924. - Iskolások kezdik meg a Nemzeti Sírkert sírjainak rendbetételét.
1924. - Elkészül a pesterzsébeti görögkatolikus templom.
1924. - Elbontják a Földalatti Vasút pavilonjait.
1924. - Zielinski Szilárd a frissen megalakult Mérnöki Kamara első elnöke lesz.
1924. október 24. - Pest és Buda között létrejön az első autóbusz-összeköttetés, amely a 3-as számot kapja (Vilmos császár út - Lánchíd - Krisztina tér).
1924. november 6. - Az újpesti Clarisseumot a Don Bosco szerzetesrend üzemelteti.
1924. november 19. - Leteszik a Rezső téri Magyarok Nagyasszonya-templom alapkövét.
1925. - Az Elektromos Művek vezetősége a budapesti áramátalakító állomások tehermentesítése érdekében 1925-ben döntötte el, hogy a Központi Városháza Károly körút felé eső telkén fogja felépíteni a Belvárosi Áramátalakító Állomását.
1925. - Átadják a Postapalotát.
1925. - Felszámolják a tabáni temetőt.
1925. - Feltárások zajlanak a margitszigeti Szent Mihály-kápolna romjainál.
1925. - Megkezdődik a televíziós műsorszórás Magyarországon.
1925. - Felépül a "Százlábú híd" a Keleti pályaudvar után.
1925. április - A Főváros telket ad a józsefvárosi reformátusoknak templomépítésre az Üllői úton.
1925. július 21. - Ripka Ferencet választják meg főpolgármesternek.
1925. - Átadják a városmajori kisebb templomot (a nagyobbat 1933-ban építik fel mellette).
1925. november 15. - Átadják Kőbányán a Föltámadott Krisztus-templomot.
1926. - A Gellérthegyi Barlangban kialakítják a Sziklakápolnát.
1926. március 1. - Megnyitják a Corvin Nagyáruházat.
1926. július 12. - Első járatátszervezés a villamosvonalakban (13 járatot érint).
1926. július 31. - Meghal Hauszmann Alajos.
1926. szeptember 9. - Létrejön a Budapest közlekedését felügyelő és biztosító Közlekedési Osztag, amely a Mosonyi utcai rendőrlaktanyában székelő Kerékpáros Osztály külön csoportjaként működött. Ezzel született meg Budapesten az irányított közlekedés (1926-ban rakták le a forgalomirányítás és -ellenőrzés alapjait, s ekkor fektették fel a gépjárművek országos nyilvántartását is).
1926. október 6. - A Batthyány-örökmécses leleplezése.
1926. október 30. - A Fogaskerekű Vasút a Főváros tulajdonába megy át.
1926. december 23. - Üzembe helyezik Budapest első közlekedési lámpáját a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében.
1926. december 26. - Felszentelik a pesterzsébeti evangélikus templomot.
1927. - A BSzKRt öt benzinüzemű sínautót szerez be a Ganztól, amelyek az éjjeli feszültségmentesítés idején közlekedtek 2 óra 30 perces indulással négy különböző útvonalon (mivel a kezdeményezés nem lett sikeres, így a sínautókat 1931-ben autóbuszokkal váltották fel).
1927. - Bierbauer Virgil tervei alapján felépítik a Belvárosi Áramátalakító Állomás épületét.
1927. - Átadják az újpesti faipari szakiskola új épületét.
1927. - Megnyit a Svábhegyi Szanatórium.
1927. - Átadják a rákospalotai zsinagógát.
1927. - Átadják a rákospalotai református imaházat (a régi Fóti úton).
1927. - Átadják a sashalmi református templomot.
1927. március 25. - Felszentelik a rákospalotai Keresztelő Szent János plébániatemplomot.
1927. május 11. - Szaloniki tanácsa Budapestre látogat.
(A görög vendégek azért jöttek Budapestre, hogy a magyar főváros külföldön is elismert berendezkedését tanulmányozzák és tapasztalataikat érvényesítsék otthon, a háború alatt elpusztított, de most már rohamosan fejlődő, hétszázezer lakost számláló kikötőváros újjáépítésénél. Paraschos Xystris és dr. Dexippos Antoniades szaloniki város tanácsnokai és N. G. Poppos városi főmérnök a budapesti görög ügyvivő kíséretében tisztelegtek a városházán dr. Sipőcz Jenő polgármesternél és elmondották, hogy az újjáépítés előtt álló Szalonikiban nagyobbszabású városrendezési, csatornázási és egyéb műszaki munkálatokra készülnek, amelyhez a magyar fővárosból fognak tanácsadó szakértőket kérni. A görög tanácsnokok Király Kálmán műszaki főtanácsos, Szakál Gusztáv műszaki tanácsos és dr. Martos Béla kíséretében megszemlélték a fővárosi Elektromos Művek váci úti telepét, a Fertőtlenítő Intézetet, a káposztásmegveri vízműveket, az Uj Szent János Kórház belgyógyászati- és tüdőbeteg pavilonjait, majd a fővárosi útburkolási munkálatok különböző rendszereit és az Óbudai Gázműveket, valamint az Élelmiszerüzem szervezetét tanulmányozták. A Fővárosi Hírlap tudósítójának alkalma volt a görög városi tanácsnokokkal beszélgetni, akik elmondották, hogy a főváros ragyogó tisztasága, intézményeinek tökéletessége valósággal elbűvölte őket. Kijelentették azt is, hogy a magyar ipar és kereskedelem számára a görög piacot szeretnék előkészíteni és hivatalos megbízásuk van Szaloniki városától, hogy a szeptember 18-án megnyíló szaloniki nemzetközi vásárra a magyar ipart és kereskedelmet meghívják)
1927. - A Vízművek lecseréli a gőzgépeit elektromos gépekre.
1927. - Pestszentimrén átadják a Szent Imre templomot.
1927. - Elkészül a kispesti evangélikus templom.
1927. - Elkészül a budafoki református templom.
1927. augusztus 26. - Felszentelik az árpádföldi Szent Anna templomot.
1927. november 6. - Az Országház teret átnevezik Kossuth Lajos térré.
1927. november 20. - Lerakják az angyalföldi református templom alapkövét.
1928. - Rendelet születik a közúti közlekedés szabályozása céljából: a tömegközlekedési járatok csak állandó útvonalon és meghirdetett megállókat érintve járhattak, egységes viteldíjrendszerrel. Szabályozták továbbá a járművezetők, a kalauzok és az ellenőrök munkakörét is. Az új szabályzatot a magánvállalkozókra is kiterjesztették (leginkább a külvárosban üzemeltették a saját járműveiket), és csak a városhatáron túlra indíthattak járatokat. Ezek a kisebb magáncégek Budaörs, Budakeszi, Hűvösvölgy, Máriaremete és Pestújhely felé indítottak saját autóbuszokat. Ennek következtében a SzAÜ (Székesfővárosi Autóbusz Üzem) jelentős előnybe került a városon belüli közlekedésben, de az új járművek lassú érkezése miatt ideiglenesen magáncégeket is terveztek bevonni az üzemeltetésbe.
1928. február 15. - Megkezdi működését a Budapesti Autóbusz-közlekedési Részvénytársaság (BART), amely a Székesfővárosi Autóbusz Üzemmel köt szerződést járatpótlásra.
1928. - Megkezdi működését az új Goldberger-gyár.
1928. - Átadják a kelenföldi evangélikus templomot.
1928. - Sötétkék fényezést kapnak a budapesti buszok. Ugyanettől az évtől a főváros körüli településekre a Budapesti Autóbusz Közlekedési Rt. (BART) piros Rába autóbuszaival lehetett eljutni.
1928. - Elkészül a csillaghegyi Jézus Szíve-templom.
1928. március 1. - Pályázatot írnak ki buszgarázs építésére.
1928. április 11. - Befejezi működését a margitszigeti lóvasút.
1928. április 27. - Meghal Alpár Ignác.
1928. - Elkészül a Csepel-Központi református templom.
1928. - A szervita rend betelepül Máriaremetére.
1928. - Felépül a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
1928. - Elkészül a Wekerle-telepi református templom.
1928. július 5. - Kigyullad az Első Magyar Általános Biztosítótársaság Vigadó téri négyemeletes palotájának tetőzete.
1928. július 25. - A BHÉV elindítja első buszjáratát Szentendréről Visegrádra, a buszok tárolását a szentendrei HÉV-kocsiszín mellett kialakított telephelyen oldották meg.
1928. október 28. - Felszentelik a Kerepesi úti Lisieux-i Szent Teréz plébániát.
1928. november 11. - Felszentelik a csepeli evangélikus templomot.
1928. december 2. - Felszentelik a pestújhelyi református templomot.
1928. december 18. - Átadják az újpesti Posta épületét.
1929. - Átadják a Látó-hegyi Árpád-kilátót.
1929. - Átadják az új Svábhegyi (Jókai Mór) Általános Iskolát.
1929. - Átadják az angyalföldi Szent Mihály-templomot.
1929. - Átadják az angyalföldi Szent László-templomot.
1929. - Átadják Sashalmon a Krisztus Király-templomot.
1929. - Átadják a Szent Imre herceg útján (ma Villányi út) épült Szent Imre Gimnázium épületét.
1929. - Lebontják a "régi" Marczibányi-házat a Károly körúton.
1929. - Elkészül a budafoki Városháza.
1929. - Elkészül a kispesti Jézus Szíve templom.
1929. - A Szent Gellért-szobor, a Helyőrségi templom, a Szent Anna- templom és a Citadella díszvilágítást kap.
1929. április 4. - Bejárást tartanak a tervezett Vörösvár úti villamosvonal érdekében.
1929. április 30. - Utoljára indulnak emeletes buszok Budapesten.
1929. május 12. - Elkészül a rákosfalvi (Kerepesi úti) református templom.
1929. május 26. - A Nemzeti Hősök Országos Emlékkövének felavatására a Hősök terén.
1929. június 30. - Felszentelik a nagytétényi református templomot.
1929. július - Elfogadják az Erzsébet sugárút tervét.
1929. július 2. - Megindul a villamosított Fogaskerekű Vasút első járata.
1929. augusztus 17. - Leég a Kodály köröndi Vasutas-ház tetőszerkezete.
1929. október 29. - Az UFA filmgyár engedélyt kap az Uránia mozivá való átépítésére.
1929. november 5. - Elindul utolsó útjára az utolsó, Villányi úti omnibusz.
1930. január 1. - Életbe lép az új KRESZ.
1930. - Javasolják, hogy villamos helyett trolibusz járjon a Vörösvári úton.
1930. - A Marczibányi-ház helyére épül fel a Diana-ház.
1930. - Feltárásokat végeznek Contra-Aquincum romjain.
1930. - Feltárják az óbudai cella trichorát.
1930. - Bezárják a Vízivárosi temetőt.
1930. - A Főváros házadó-mentességi rendelettel próbálja segíteni egyes elmaradottabb területek fejlesztését (A modern stílusú - bauhaus - bérházak gyors elterjedését elősegítette, hogy a főváros, a körülépített-udvaros bérház típus helyett, szellősebb, kevésbé zsúfolt beépítésű lakóházak építését ösztönözte. 1930-tól - a dekonjunktúra után - ismét megjelentek a magánbefektetők a bérházépítés területén. A kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a hazai és külföldi valuta állandó romlása miatt, ekkoriban e területen lehetett a legbiztosabb nyereségre szert tenni).
1930. - A Horthy Miklós körtéren felállítják Szent Imre herceg szobrát.
1930. - Elkészül az Üllői úti Szent Kereszt-templom.
1930. - Törvényt hoznak a XI. és a XIV. kerület létrehozásáról.
1930. - Elkészül a rákosszentmihályi Szent Imre templom.
1930. augusztus 1. - Kitudódik, hogy a Főváros döntött a margitszigeti Szent Mihály-kápolna romjainak újjáépítése felöl.
1930. augusztus 15. - Átadják a kőbányai Kőér utcai templomot.
1930. augusztus 31. - Felszentelik a kossuthfalvi Szent Lajos templomot (második templom).
1930. szeptember 1. - Angyalföldön munkások tüntetése indul nagyjából 150.000 fő részvételével.
1930. szeptember 15. - Második járatátszervezés a villamos-vonalakban (16 járatot érint, ebből 8 leáll)
1930. szeptember 20. - Kassler Hubert és Futó András megkezdik a Szemlő-hegyi-barlang feltárását.
1930. november 15. - Átadják a Szent Domonkos-buszgarázst.
1930. november 16. - Felszentelik a kelenföldi református templomot.
1930. december 7. - Átadják a Nemzeti Sportuszodát (ma Hajós Alfréd Uszoda).
1931. - Elkezdik a Vízivárosi temető felszámolását.
1931. - Megindulnak a trolibuszbeszerzési tárgyalások egy brit gyártóval
1931. január 26. és 28. - Pesterzsébeten munkanélküliek tüntetnek, ahol munkát és kenyeret követelnek.
1931. január 28. - Másodjára választják meg Ripka Ferencet Budapest főpolgármesterévé.
1931. - Elkészül az Állami Nyugdíjbiztosító Hivatal irodaháza.
1931. - Elkészől a kőbányai evangélikus templom.
1931. - A Szentszék a lipótvárosi Szent István-templomot "basilica minor" rangra emeli.
1931. - Nagy Lajos régész megtalálja Aquincum tűzoltólaktanyáját és a víziorgonát.
1931. - Az egykori Mária Terézia-laktanyában működik a Horthy Miklós Kollégium.
1931. - Átadják a Regnum Marianum templomot.
1931. - Elkészül az átépített Dohány utcai zsinagóga.
1931. - Elkészül a budafoki Posta épülete.
1934. március 1. - Elkezdi működését a XI. kerületi Önkormányzat.
1931. március 29.- A Graf Zeppelin Budapest felett.
1931. május 17. - Felszentelik a kelenvölgyi Szentháromság templomot.
1931. július 17. - Háromnapos bankzárlatot vezetnek be a gazdasági válság miatt.
1931. szeptember 31. - Felszentelik a MÁV-telepi Kisboldogasszony plébániát.
1931. október - A gazdasági válság eléri a színházakat is, amelyek miatt fizetéscsökkentést vezetnek be.
1931. október 8. - Felszentelik a Rezső téri Magyarok Nagyasszonya-templomát.
1931. november - Elbocsátási hullám veszi kezdetét a színházakban (1933-ra már csak 83 fix fizetéses színész dolgozik a városban).
1931. november 15. - Elkészül a terézvárosi Szent Család-templom.
1931. december 13. - Megszűnnek az éjszakai sínbuszok.
1932. - Megnyit a Nagyvásártelep.
1932. - Nagy Lajos próbaásatásai a déli - katonavárosi - amfiteátrum területén.
1932. - Lebontják az Orczy-házat a tervezett Erzsébet sugárút miatt.
1932. - Felvetődik a zugligeti libegő építése.
1932. - Közparkká nyilvánítják a Károlyi-kertet.
1932. - Elkészül a Szent Margit Gimnázium.
1932. - Elkészül a Vágóhíd utcai bolgár ortodox templom.
1932. április 7. - A Népszava betiltása miatt sztrájkolnak a nyomdászok.
1932. május 7. - Felállítják az első hivatalos nulladik kilométerkövet a Lánchíd téren (Clark Ádám tér)
1932. július 1. - Egybeolvad a SzAÜ és a BSZKRT (ezáltal létrejött Budapesten az integrált közlekedés, ahol minden közlekedési ágazat egy cég irányítása alá tartozott).
1932. szeptember 19. - Felszentelik az újjáépített margitszigeti Szent Mihály-kápolnát.
1932. szeptember 25. - Az Eskü téren felavatják Erzsébet királyné szobrát.
1932. október 3. - A Hősök tere e naptól kezdődően neveztetik hivatalosan Hősök terének.
1932. november 13. - Huszár Aladárt választják Budapest főpolgármesterévé.
1932. december 16. - A Manó-házban megnyit az Arizona Club.
1933. január 01. - Mátyásföld különválik Cinkotától, s önálló település lesz.
1933. március 17. - A BSzKRT igazgatósága elfogadja a trolibusz terveit, majd augusztus 18-án Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi minisztertől megkapja a vállalat az építési engedélyt.
1933. - Elkezdődik a Tabán bontása.
1933. - Elkészül a csepeli Jézus Szíve templom.
1933. - Átadják az angyalföldi református templomot.
1933. június 18. - Leteszik a rákospalotai Magyar Sáfárság Templomának alapkövét.
1933. június 4. - Felszentelik a városmajori templomot.
1933. augusztus 13. - A BSzKRT bevezeti a napijegyet.
1933. szeptember 3. - Felszentelik a Baross Gábor-telepi Jézus Szíve templomot.
1933. november 26. - Felszentelik a pestújhelyi evangélikus templomot.
1933. december 16. - Elindult az első trolibusz Óbudán (a Vörösvári út és az Óbudai temető között).
1934. - Átépítik a Thonet-udvart, majd a Corso-palota nevet kapja (1936-tól ismét Thonet-udvar).
1934. - Megnövelik a Szent Imre herceg út (ma Villányi út) vasúti felüljárója alatti út szélességét (áteresztőképességét).
1934. - Az Üllői úti laktanyában kap helyet a Magyar Királyi Budapesti Helyőrség altiszti kaszinója.
1934. - Az új, rendkívüli ideiglenes házadómentességről szóló rendelet Budapest egyes kiemelten fejlesztendő területeire biztosított adómentességet. Fontos újítás ugyanakkor a területileg célzott városfejlesztési támogatás és a rendelet ama része, amely támogatja a regenerációt célzó építést (a rossz minőségű, földszintes épületek bontása utáni építkezést).
1934. június 17. - Átadják a rákosszentmihályi evangélikus templomot.
1934. augusztus 26. - Felszentelik az újpesti Szent József-templomot.
1934. október 14. - Felszentelik a pasaréti templomot.
1934. október 26. - Lerakják a MÁV-telepi Jézu Szíve plébániatemplom alapkövét.
1934. november 20. - Megválasztása után nem sokkal, váratlanul meghal Borvendég Ferenc főpolgármester.
1934. december 8. - Átadják a Havanna-telepi Szent László plébániatemplomot.
1935. - Elkészül Pacsirtamezőn az evangélikus templom.
1935. - Elkészül a budafoki evangélikus templom.
1935. április 1. - A kiscelli Schmidt-kastély tulajdonjoga az elhunyt tulajdonos végakarata szerint a Fővárosra száll.
1935. június 15. - Megalapítják a XIV. kerületet (területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott).
1935. június 30. - Felszentelik Kossuthfalván a Jézus Szíve templomot.
1935. szeptember 22. - Felszentelik az Üllői úti református templomot.
1935. december 1. - Elkészül a MÁV-telepi Jézus Szíve plébániatemplom.
1936. - Lechner Jenő tervei alapján újraépítik a Bécsi kaput.
1936. - Ásatások kezdődnek a pesti városfal megállapítása érdekében (1942-ig tart).
1936. - Átadják a margitszigeti Zenélő kutat.
1936. - Átadják a ferencvárosi Pális Szent Vince-templomot.
1936. február 19. - Átadják a pestszentlőrinci unitárius templomot (június 7-én szentelik fel)..
1936. március 29. - Felszentelik a rákospalotai Magyar Sáfárság Templomát.
1937. - Elkészül Herminamezőn a Ferences Mária Missziós Nővérek temploma.
1937. január 1. - Budapest járdáira irányjelző nyilakat festenek fel, hogy ezzel jelezzék a gyalogosoknak a helyes irányt (ekkor még baloldalon), de az autókhoz hasonlatos szabályrendszer fél év múltán megbukik.
1937. január 1. - Megalakul a Mátyásföldi Református Fiókegyház.
1937. - A Fővárosi Közmunkák Tanácsa döntése nyomán a Hungária körgyűrű egyes szakaszai külön elnevezést kapnak.
1937. - Budapest összes autóbusza dízel-üzemű lesz.
1937. - Ásatások Contra-Aquincum területén.
1937. - Elkészül a rákoshegyi Lisieuxi Szent Teréz plébániatemplom.
1937. november 14. - Elkészül a Kassai téri Szentlélek plébániatemplom.
1938. - Átadják a Városligetben a Szent István-kutat.
1938. - Átadják a Szemere-telepi Szent István Király plébániatemplomot.
1938. május 23. - Az Eucharisztikus Világkongresszus nyitónapja.
1938. - Lebontják a Karátsonyi-palotát.
1938. - Átadják a Madách-házat.
1938. - Átadják a rákospalotai Jézusz Szíve plébániatemplomot.
1938. - A József teret átkeresztelik József nádor térré.
1938. - Létrehozzák a XIII. kerületet.
1938. - Megszűntetik a Hősök tere virágágyásait, majd az egész teret lekövezik.
1938. - Száz év fennállás után elbontják a Barokaldi Cirkuszt.
1938. november 4. - A Köröndöt átnevezik Hitler térré.
1939. - Pasaréten elkészül a református templom.
1939. - Elkészül a rákoscsabai evangélikus templom.
1939. - Állami kézbe kerül a józsefvárosi Festetics-palota.
1939. - Több buszjáratot törölnek üzemanyagtakarékossági okok miatt.
1939. október 1. - Elkészül a mátyásföldi református templom.
1940. - Átadják az Apor Vilmos téri templomot.
1940. szeptember 5. - Megindul Észak-Erdély visszavétele.
1940. október 13. - Felszentelik a pesterzsébeti református templomot.
1940. november 8. és 14. - Megérkezik az első két Ganz "Stuka" villamos.
1941. - Elkészül a pestszentlőrinci református templom.
1941. - Feltárják a Királydombot, amely alatt megtalálják a katonavárosi Amfiteátrumot.
1941. - A Főváros elkezdi kialakítani a Kiscelli Múzeumot.
1941. - Elkészül a csillaghegyi református templom.
1941. - Elkészül a rákospalotai református templom.
1941. augusztus 5. - Átadják a Kerepesi úti vasúti hidat.
1941. november 9. - A közlekedés áttér a baloldalról a jobboldalra.
1942. - Elkészül a remetekertvárosi Szentlélek-templom.
1942. - Kápolna épül a mai Onkológiai Intézet területén.
1942. október 11. - Lerakják a zuglói evangélikus templom alapkövét.
1943. - Átadják a rákoskeresztúri evangélikus templomot.
1943. - Átadják az anygalföldi Mária Keresztények Segítsége templomot.
1943. november 17-20. - Odébb tolják a krisztinavárosi plébániatemplomot.
1943. november 24. - Az állandó bombázások miatt a BSzKRT vidékre menekíti a buszait.
1944. - Átadják a rákospalotai református templomot.
1944. - Átadják a rákoscsabai Szent Erzsébet plébániatemplomot.
1944. április 3. - Budapest bombázásának első napja.
1944. április 13. - Pestszenterzsébet fölött a magyar légvédelem lelő egy amerikai B-24-es bombázót.
1944. április 15. - E naptól kezdődően kötelezték a zsidó lakosságot a sárga csillag viselésére.
1944. április 16. - Felszentelik a MÁV-telepi református templomot.
1944. július 27. - Bombatámadás éri a Weiss Manfréd Gyárat.
1944. szeptember 14. - Bombatámadás éri a Váci úti Láng Gépgyárat.
1944. szeptember 17. - Budapest a leghosszabb légiriadója: 3 óra 49 percen át szólt a sziréna a déli órákban, amíg a kikötőket és az olajfinomítókat célzó pilóták az elcsúszó bombaszőnyeg révén ismét tetemes károkat okoztak a városnak.
1944. szeptember 18. - Csepel utolsó bombatámadása - a térség ekkor már nem volt a célpontok között; a Budapestre dobott bombák egy része véletlenül esett ide.
1944. szeptember 19. - A 25. légitámadás éri Budapestet.
1944. szeptember 21. - Bombatámadás miatt megszüntetik a Vörösvári úti trolit.
1944. október 29. - A délutáni órákban, mindössze egy rövid tüzérségi előkészítés után megkezdődik a szovjet 46. hadsereg támadása.
1944. december 4. - A szovjet 46. hadsereg erőszakos folyamátkelést kísérelt meg Ercsi, Százhalombatta és Érd térségében, mely kezdete volt a 2. Ukrán Front tervezett partraszállásának.
1944. december 5. - Karl Pfeffer-Wildenbruch-ot, a IX. SS-hegyihadtest parancsnokát nevezik ki Budapest teljhatalmú vezetőjévé.
1944. október 15. - A Nyilasok megpuccsolják a hatalmat és átveszik a vezetést Budapest felett.
1944. november - A Nyilasok Mohay (Mohaupt) Gyulát nevezik ki a város főpolgármesterévé.

A korábbi fővárosi politikai vezetés és a főtisztviselők jó része elmenekült az ostrom elől. Mohay Gyula nyilas főpolgármester 1944. novemberi beiktatásán még Budapest „utolsó csepp vérünk árán” történő megvédéséről beszélt, de karácsony előtt Farkas Ákos polgármesterrel együtt „szabadságra ment”, azaz elhagyta a fővárost. A közigazgatás gyakorlatilag megszűnt, így az ostrom után nem volt könnyű feladat az új helyi hatalmi és igazgatási szerveket megszervezni.

1944. december 24. - - Reggel Budakeszi csendőrőrse telefonon jelentette a magyar hadtestparancsnokságnak, hogy a település előtt megjelentek az első szovjet harckocsik. A súlyos helyzetre már Berlinben is felfigyeltek és azonnal parancsot adtak a 8. SS-lovashadosztály Budára való átirányítására. Ezzel egyetemben Magyarországra rendelik a IV. SS-páncéloshadtestet, valamint a 711. és a 96. gyaloghadosztályokat. Ez az erő nagyjából kétszáz páncélost és 55000 katonát jelentett.
1944. december 26. - A hajnali órákban a szovjetek elkezdték Esztergom ostromát. A budai oldalon megjelent a legendás Prónay Pál is, aki egy hungarista önkéntesekből álló osztagot vezetett. A nap során az előrenyomuló szovjetek elfoglalták Budaörsöt. Eközben a Fogaskerekű vasút felső szakaszának térségét ugyan elérték az óvatosan araszoló oroszok, de az ellenállás a Farkasréti temető – Orbán-hegy – Istenhegy – Szépilona vonalon igen megerősödött.
1944. december 27. - A Morlin-harccsoport és a Rácz Tibor vezette 10. rohamtüzérosztály rohamlövegei visszafoglalják a Kelenföldi pályaudvart
1944. december 29. - Steinmetz és Ostapenko halála. A magyar alakulatok megállították az orosz előrenyomulást a lágymányosi vasúti töltés – Sas-hegy – Farkasréti temető vonalánál. A budai oldalon a legintenzívebb vérfürdő a Városmajorban és annak közvetlen környékén tombolt. A szovjetek arra játszottak, hogyha nagyobb erőkkel áttörik itt a védelmet, akkor kettévághatják a budai hídfőt és könnyen megközelíthetik a Vár térségét is.
1945. január 1. - Pestújhely irányába indul meg egy nagyobb szovjet offenzíva. Rákospalota és Rákosszentlőrinc között a 10. és a 12. hadosztály vonalait támadják. Egyes orosz harckocsik a Gvadányi útnál elérik a Rákos-patakot is, amely Budapest akkori közigazgatási határait jelentette.
1945. január 1. - Bombatalálat éri a terézvárosi Szent Család-templomot.
1945. január 2-3. - Pestújhely irányában tovább folyik a szovjet harckocsik támadása.
1945. január 5. - A szovjetek egy sokadik, mindent eldöntő támadást kezdeményeznek, addig soha nem látott erőket vonva össze.
1945. január 7. - Zuglóban a 22. SS-lovashadosztály és Billnitzer Ernő vezérőrnagy magyar rohamtüzérei sorozatos ellentámadásokat indítottak az oroszok ellen, azonban a beérkező szovjet erősítés miatt vissza kellett vonulniuk. A harcok Kőbánya vasútállomásnál és a MÁV-lakótelepen, a Vaspálya utcával párhuzamos vasúti töltés körül tombolnak.
1945. január 8. - A szovjetek elfoglalják Kispestet, s már csak 4 kilométer választja el őket a Dunától, miközben a hídfő észak-déli kiterjedése eléri a 16 kilométert.
1945. január 9. - A német I. lovashadtest megindította újabb támadását. Ezt a napot lehet a Konrad II. hadművelet első csatanapjának tekinteni. A súlyos budapesti ellátási helyzet javítása céljából egy körülbelül 200 tonna ellátmányt szállító konvojt akartak bejuttatni a bekerített magyar fővárosba.
1945. január 11. - A német csapatok megközelítették Pilismarótot, de az északi partról érkező harckocsi- és ágyútűz lehetetlenné tette a továbbjutást Budapest felé.
1945. január 14. - A német csapatok felrobbantják a Horthy Miklós hidat.
1945. január 12. - A Wiking rohamozó egységei már Pomáz környékén jártak, amikor január este megérkezett a visszavonulásról szóló parancs. Gille értetlenül állt az utasítás előtt, mert a támadás sikerrel kecsegtetett, azonban az akciót egészen magas szintről fújták le.
1945. január 16. - A front elvonulásával a csepeli ipartelepen megalakul egy 16 tagú üzemi bizottság, majd a gyárban január 18-ára már 6000 munkás dolgozik.
1945. január 18. - Az orosz katonai parancsnokság átveszi a Láng Gépgyár irányítását.
1945. január 19. - A németek Dunapentelénél elérik a Dunát. Eközben az oroszok a Margitszigetnél partot érnek északon és befészkelik magukat az Árpád-híd alján lévő építmények közé. A befagyott Duna jegén megindul a szovjet gyalogság és a délelőtti órákra két hídfőt hoznak létre.
1945. január 19. - A Budapesti Nemzeti Bizottság kinevezi Budapest főpolgármesterévé Csorba Jánost, aki az állást május 15-ig tölti be.
1945. január 20. - A 3. páncéloshadosztály egy része észak felé fordult, de Adony előtt a szovjet túlerő miatt elakadt.
1945. január 21.. - Felrobban a Regent-ház a földszintjén tárolt német robbanóanyagoktól. A ház összeomlik, a hatalmas tömeg rázuhant a pincére és mindenkit maga alá temet. Senki nem élte túl a katasztrófát, nagyjából 300 fő az áldozat..
1945. január 22. - A Wiking, miután visszaverte a szovjet rohamot, újra folytatta az előrenyomulást és másnap Adonynál elérte a Dunát. Pettenden a német csapatok súlyosan megcsonkított magyar és német holttesteket találtak. Budán a Farkasréti temetőben folytak nagyobb ütközetek, amit a magyar csapatok mindvégig megtartottak, eközben a szovjet műszakiak elkezdték eltávolítani Buda északnyugati és középső részén az úttorlaszokat. Ezzel egyértelműen jelezték, hogy már nem tartanak a felmentési kísérletekkel összehangolt kitörés lehetőségétől.
1945. január 24. - Budán még folynak a harcok, de a kommunista szimpatizánsoknak hála, a Nemzeti Bizottság az egészségügyi helyzet megjavítására és a járványveszély leküzdésére megalakítja a Budapesti Egészségügyi Tanácsot.
1945. január 26. - Az oroszok elfoglalják a Városmajort.
1945. január 27. - Tolbuhin támadásba kezdett - azt próbálta elérni, hogy a német előrenyomulást bekerítse a Velencei-tó térségéből kiinduló szovjet hadtestekkel. A szovjetek e napon lerohanják az Orbán-hegy védvonalait is, minek során feltehetően árulásnak „köszönhetően” megtalálják a Kis-Svábhegy felől nyíló földalatti járatokat.
1945. január 28. - Az oroszok elfoglalják a Margitszigetet.
1945. január 29. - A Kis-Svábhegy és a Városmajor visszafoglalására a Billnitzer-csoport és a 10. póthadosztály két irányból indít támadást, de az akció nem sikerül.
1945. február 1. - A magyar-német arcvonal a Margit híd budai hídfőjétől, a Margit körúton a Széll Kálmán térig, a Vérmező északi részétől, a Krisztina körúton át, a Kékgyolyó utcáig húzódott, ahonnan már a Déli pályaudvart is fenyegették az oroszok.
1945. februártól - A szovjetek és a magyar zsidó kommunisták megkezdik a náci bűnökkel vádolt magyar emberek begyűjtését és kivégzését (Rotyis Józsefet és Szívós Sándort az Oktogonon kötötték fel nyilvánosan egy lámpaoszlopra február 4-én).
1945. február 4. - A szovjetek körülzárják a Sas-hegyet.
1945. február 5. - 97 tonna lőszer, 10 tonna üzemanyag és 28 tonna élelmiszer jut be a városba. Ezzel együtt szovjetrészről megkezdődött a Sas-hegy bevétele, a Farkasréti temető elleni támadás, illetve a Kis-Gellért-hegy és a Déli pályaudvar ellen is rohamot intéztek. Következő nap, a leghevesebb harcok a Déli pályaudvar környékén és a Hegyalja úton zajlottak.
1945. február 7. - A Pesten megszűnő harcok után az újpesti víztoronytól a Forgács utcáig megindul az első villamos.
1945. február 8. - Ledobják az utolsó ellátmányt a védőknek: 4 tonna lőszer és élelem érkezik.
1945. február 10. - A Citadellára továbbra is pergőtűz zúdul és megindulnak a gyalogsági rohamok is. A szovjet csapatok leharcoltságát jelzi, hogy egyre nagyobb számban vetették be az átállt szimpatizáns magyarokat.
1945. február - A mozik lassan-lassan megkezdik működésüket.
1945. február 11. - Pfeffer-Wildenbruch délelőtt összehív egy haditanácsot, amely során véglegesen eldöntik, hogy végrehajtják a kitörést a nehézfegyverzet hátrahagyásával, kisebb csoportokban, az erdőkön keresztül. Az állományból mindössze 12 Párduc harckocsi, 6 rohamlöveg, 9 Hetzer páncélvadász, kb. két tucatnyi lövészpáncélos és nagyjából ötven különböző űrméretű löveg maradt. Ennek az állománynak a döntő többségét a kitörés előtti órákban felrobbantották. Késő délután, miután elküldték utolsó rádióüzenetüket és a készüléket összetörték, mindenki felkészült az akcióra és este nyolc órakor megindult a kitörés első hulláma. A kitörés eredményeképpen kb. 16 ezer fő jutott a Buda körüli hegyekbe. A Várban sok katona hátramaradt. Ennek több oka is volt: egyrészt több alakulathoz egyáltalán nem érkezett meg a kitörésre felszólító parancs. Ők közel ötezren lehettek és amiatt fontos megemlíteni őket, mert a harcot tovább folytatva orosz alakulatokat kötöttek le, melyek máskülönben a kitörés felszámolását végezték volna. Rajtuk kívül még ott maradt több ezer sebesült, akik az Alagútban, a Nemzeti Bank pincéjében, a palota pincéjében és más, szükségkórházakban voltak elhelyezve. A legtöbb sebesült a németek által kialakított sziklakórházban volt elhelyezve.
1945. február 13. - Véget érnek a harcok Budapesten.
1945. február 19. - Élelmiszerszállító vonatok indulnak el Kelet-Magyarországról, amelynek nagy részét viszont lefoglalta a szovjet hadsereg.
1945. február 20. - Az ideiglenes kormány és a szovjet fél között létrejött fegyverszünet kimondja, hogy a magyar fél feladata a Vörös Hadsereg fenntartása.
1945. március 6. - Elindul az első vonat Szegedre.
1945. március - Március közepéig mintegy 150 vagon élelmiszer érkezett a fővárosba a közellátási kormánybiztos rendelkezésére.
1945. március 21. - A Vörös Hadsereg ideiglenes átkelőhelyet biztosít a Horthy Miklós- és a Ferenc József-hídon. Műszakilag a problémát a megmaradt hídrészek felhasználásával, hídroncsokra és úszó alapokra (pontonokra) támaszkodó fa szerkezetű áthidalások építésével oldják meg. Március utolsó napjaiban adják át a Margit híd helyére épült Manci hidat is.
1945. április - A hónap elejétől kezdődően folyamatosan indulnak el a különböző villamosjáratok.
1945. április 2. - Budapesti önkormányzati választások; a kommunista Szakasits Árpádot választják meg a budapesti közgyűlés elnökévé. A meghatározott 108 képviselőn kívül 8 pártonkívüli képviselőt is választottak, akik között ott volt Bölöni György, Bartók Béla, Szekfű Gyula is.
1945. április közepe - Az Ideiglenes Kormány Budapestre költözik Debrecenből.
1945. április 15. - Az orosz hídépítő katonai parancsnokság által ideiglenesen helyreállított Ferenc József- és Horthy Miklós-hidakat Budapest székesfőváros közönségének nevében a polgármester helyettese átveszi.
1945. április 16. - A kommunista hatalom lebontja a Kossuth téri Vértanúk-emlékművét és a Tisza-emlékművet.
1945. - Lebontják az Iparcsarnokot.
1945. - Tönkremegy a pengő.
1945. - Bombatalálat miatt súlyosan megsérül a Vígszínház.
1945. - A Horthy Miklós körteret átnevezik Móricz Zsigmond térré.
1945. májusa - Létrejön az Iparművek Képviselete Államérdekű Rt. (IKART), amely a háborús jóvátételt vezényli; az ún. Leszerelési Osztály a magyar vállalatok gépeinek leszerelését és Szovjetunioba szállitását ellenőrizte.
1945. májusa - A háborút követően elsőként, motorkerékpáros Grand Prix-t rendeztek a Városligetben.
1945. július 2. - A háborús leállás után újraindul a buszközlekedés (elsőként az 1-es busz a Szent Gellért tér és az Apponyi tér között, a Ferenc József híd romjain épült pontonhídon).
1945. augusztus 31. - Leég a Láng Gépgyár.
1946. - Átadják az újpesti Szent István-templomot.
1946. február 1. - Magyarország államformája e naptól kezdődően köztársaság.
1946. március 16. - Újraindítotják a zugligeti villamost 81-es számon.
1946. június 29. - A hiperinfláció miatt drasztikusan emelkednek a vonaljegyek árai.
1946. augusztus 1. - Megjelenik a forint.
1946. augusztus 20. - Felavatják az újjáépített Szabadság hidat.
1946. - A Szabadság téren felavatják a Szovjet megszállási emlékművel.
1946. - A BSZKRT javaslatot nyújt be a Keleti Károly utca és a Vérhalom tér közötti vonalszakaszon trolibuszüzem kiépítésére.
1947. Július 27. - A Műszaki Könyvtár királyi párt áprázoló szoborcsoportját eltávolítják és a Képzőművészeti Egyetemnek adják.
1947. augusztus 31. - Tildyvel a Baloldali Blokk vezetői feloszlattatják a parlamentet, majd augusztus 31-ére új választásokat írattak ki, amelyen jelentős csalások történtek az ún. kék cédulák felhasználásával.
1948. január 1. - Az Országos Magyar Színművészeti Akadémiából létrehozzák a Színház- és Filmművészeti Főiskolát.
1948. január - A Zenészek és Artisták Szabad Szakszervezete a mozik előtt teherautókra tűzött transzparensekkel tüntet a „demokráciaellenes" amerikai filmek ellen.
1948. január 30. - Bemutatják a MÁVAG Tr5-ös autóbuszát, amelyből az év végéig 147 darabot vásárol a BSzKRT.
1948. - A kommunista fordulat után a maradék két Habsburg uralkodó szobrát is kiveszik a Millenniumi Emlékműből a hozzájuk tartozó domborművekkel együtt.
1948. - Lebontják a Lloyd-palotát.
1948. - Lebontják a Dréher-palota kupoláját.
1948. - Lebontják a Nemzeti Lovardát.
1948. - Elkezdik a Népstadion építését.
1948. - Elkészül a zuglói evangélikus templom.
1948. - Államosítják a magyar sörgyárakat.
1948. március 25. - Államosítják a Láng Gépgyárat.
1948. április 11. - Megkezdik az Úttörővasút építését a budai hegyekben.
1948. május 18. - Elkészül az újjáépített terézvárosi Szent Család-templom.
1948. július 31. - Átadják az Úttörővasút első, 3 kilométeres szakaszát.
1941. szeptember 1. - A BART állami irányítás alá kerül és a MOGÜRT Taxibusz nevet kapja.
1948. szeptember 6. - átadják a Déli vasúti összekötőhíd északi felét.
1948. október - A magyar-szovjet kereskedelmi szerződés értelmében ötven MTB–82 típusú szovjet trolibuszt rendelt a BSZKRT.
1948. október 25. - Államosítják az újpesti Don Bosco Nyomdát és a Clarisseumot.
1949. január 1. - Átadják a kelenföldi buszgarázst.
1949. - Lebontják a régi Szent János Kórházat.
1949. - Lebontják az Elevátor-házat.
1949. - A Marokkó-udvar mellett átadják a MÁVAUT új buszpályaudvarát.
1949. - Átadják az Erzsébet téri MÁVAUT-buszpályaudvart.
1949. - Törökvészen elkészül a Kapisztrán Szent János-templom.
1949. május 11. - Véglegesítik az első pesti trolibusz vonalát.
1949. június 24. - Átadják az Úttörővasút Szépjuhásznéig tartó szakaszát.
1949. szeptember 17. - Államosítják a Fővárosi Nagycirkuszt.
1949. szeptember 25. - Az egyik Rába Tr3,5-ös autóbusz súlyos balesetet szenved, amikor a 22-es vonalon fékhiba miatt nem tudott megállni, 12 ember halálát okozva ezzel. A típus üzemeltetési engedélyét visszavonták, a vizsgálatok után tovább korlátozták a sebességét és a szállítható személyek számát is, továbbá csak sík területen engedték közlekedni.
1949. december 21. - Megindul Pest első trolibusz-járata a Király utcában.
1950. - Megkezdik a Marokkó-udvar (Kemnitzer-ház) bontását és egybenyitják a Deák teret az Erzsébet térrel.
1950. - Lebontják Pázmány Péter szobrát a Ferenciek terén.
1950. - A kommunisták elűzik az Erzsébet-apácákat a Batthyány téri kolostorukból.
1950. - Elkészül a Budafok-Felsővárosi Jézus Szíve templom.
1950. január 1. - Nagy-Budapest létrehozása (a XV., XVI., XVII., XVIII. kerület alapítása).
1951. február 24. - Legyártják az első Ikarus 30-as buszt.
1951. január 11. - Munkába áll az első női autóbuszvezető.
1950. május 22. - Megnyit a Vidám Park.
1950. augusztus 20. - Átadják az Úttörővasút Hűvösvölgyig tartó szakaszát.
1950. szeptember 17. - Elrendelik a 2-es metróvonal megépítését.
1950. - Az Üllői úti Mária Terézia-laktanyát átkeresztelik Kilián-laktanyára.
1950. - Óbuda elbontásával megindul a római emlékek régészeti feltárása (1972-ig tart).
1951. - A Széll Kálmán tér neve Moszkva térre változik.
1951. május 1. - Átadják a Kvassay hidat.
1951. - Lebontják a Regnum Marianum templomot.
1951. - Felavatják a Városligetben Sztálin szobrát.
1951. - A Karátsonyi-palota helyén felépül a Kohó- és Gépipari Minisztérium épülete.
1951. - Felépül a széphalmi Jézus Szíve plébániatemplom.
1951. - A Bazilikában helyezik el a Szent Jobbot.
1951. április 29. - Átadják a csepeli HÉV teljes szakaszát.
1951. december 21. - Átadják a felújított Vígszínházat, amely Magyar Néphadsereg Színháza néven nyit újra.
1952. - Gótikus stílusban restaurálják a Mária Magdolna templom tornyát.
1952. - Megindul a Podmaniczky és az Izabella utcai trolibusz-vonalcsalád (72, 73, 76), aminek járatai a Nyugati és/vagy a Keleti pályaudvar irányába közlekedtek.
1952. május 1. - Megkezdik a Rákosi-bunker építését.
1952. - Megnyit a Jégbüfé a Párisi-udvar aljában.
1952. - Lebontják a Városligeti Színházat.
1952. - A 2-es metró építése miatt beszakad a Puskin Mozi alatt a talaj. Itt 30 méter mélyen 200 m3-es üreg keletkezett, amit egy hétig injektáltak (az ügyet nem hozták nyilvánosságra).
1952. november 22. - Átadják az újjáépített Petőfi hidat.
1952. december 26. - Tömegbaleset a szentendrei HÉV-vonalon: a Császárfürdő megállónál tartózkodó esztergomi vonatba belerohant egy beérkező HÉV-szerelvény, amely katasztrófa 26 halálos áldozatot követelt, 57 sérültet kellett kórházban ápolni.
1953. - Elkészül a Halászbástya felújítása.
1953. - A csepeli Szent Imre tér nevét a kommunista hatalom Tanácsház térre változtatja.
1853. március 3. - Gasparics Kilián, Jubál Károly, Sárközy Soma és Noszlopy Gáspár hazafiakat az Üllői úton felakasztják.
1953. - A Calvin teret átkeresztelik Kálvin térré.
1953. - Lebontják a Mária Magdolna templomot (csak a tornyot hagyják meg).
1953. - Felállítják a második 0 killométerkövet a Clark Ádám téren.
1953. július 22. - átadják a Déli vasúti összekötőhíd déli felét.
1953. augusztus 20. - Átadják a Népstadiont.
1954. január 4. - Egy Ikarus 66-os autóbusz áttörte a Margit híd szigeti lejárójának korlátját és a mélybe zuhant. A budai végállomásra kiálló kocsin csak a vezető és a kalauz tartózkodott, ők sajnos életüket vesztették.
1954. - Lebontják az Erzésbet Sósfürdőt.
1954. - Elindulnak az első pótkocsis autóbuszok.
1955. január 1. - Elindul a Hungária körúti 75-ös trolibusz.
1955. december 20. - Üzembe helyezik a Margitsziget vízellátásáért felelős Duna alatti csővezetéket.
1956. január 12. - Reggel háromnegyed hétkor földrengés rázza meg Csepelt.
1956. január 31. - Megkezdi próbafutását az első Ikarus 66-os a Nagykörúton közlekedő 12-es viszonylaton.
1956. - Lócsy Erzsébet régészeti kutatásokat tart a margitszigeti ferences templom romjainál.
1956. - Aknarobbanás miatt megsérül a Mária Magdolna templom toronysisakja.
1956. február - 3700 lakás kap gázellátást.
1956. március - A Hősök terén a Hősök emlékkövét kicserélik az Ismeretlen katona sírjára.
1956. június - Új kutakat fúrnak a főváros vízellátásának javítására.
1956. október 23.- Budapesten kitör a forradalom.
1956. november 11. - Leverik a magyar szabadságharcot.
1956. december 4. - Több ezer nő indul el némán a Hősök tere felé, hogy lerója kegyeletét az alig egy hónapja vérbe fojtott szabadságharc áldozatainak emlékére.
1956. december 5. - Tüntetés a Petőfi-szobornál és a Szabadság téren. E napon a Kádár-kormány ellenforradalomnak minősítette az októberi eseményeket. Még aznap megindultak a tömeges letartóztatások, s az esti órákban mintegy kétszáz értelmiségit és munkástanácstagot vettek őrizetbe.
1956. december 6. - A Kádár vezette kommunisták ellentüntetést szerveztek a Nyugati pályaudvarnál a Központi Bizottság mellett, amelyen közel háromszáz fő jelent meg vörös zászlókat lengetve. A járókelők ezt nem nézték jó szemmel, ezért a felvonulókra támadtak. A karhatalmisták és egy szovjet páncélautó is lövéseket adott le, melynek következtében több személy, köztük például egy vonatra várakozó asszony is halálos sérüléseket szenvedett. Az Oktogonon is tűzharc alakult ki, a Baross téren pedig a gyülekezőket a karhatalmisták a szovjet csapatokkal karöltve fegyverrel oszlatták szét.
1956. december 8. - Marosán György a Steigerwald Ottó vezette munkástanács küldöttségnek kijelentette, hogy új szakaszába lépett a szovjet csapatok segítségével restaurált kommunista rezsim politikája a tömeggyűlésekkel szemben. E napon országszerte sortűzzel oszlatták fel a különféle tüntetéseket, minek során több száz polgári lakos hunyt el.
1956. - Ledöntik a Városligetben Sztálin szobrát.
1957. - A leereszthető ablakú buszokat felváltják az eltolható ablakúak.
1957. - Beszünteti üzemét a Belvárosi Áramátalakító Állomás (az épületet ezt követően 1989-ig a Fõvárosi Tanács klubjaként, házi kulturális és sportrendezvények lebonyolítására használták).
1957. január 11. - Csepelen a karhatalmisták bementek a gyár területére, hogy "rendet" csináljanak. A géppuskatüzek nyomán igen sok sebesült volt. A szovjet tankok a gyárkapuig merészkedtek. A karhatalmisták a kijövő munkásokat válogatás nélkül ütlegelték.
1957. február - A 75-ös trolibusz meghosszabbított útvonalon, 79-es járatszámmal indul újra.
1957. augusztus 20. - A tüntetéseket leverő karhatalmisták megkapták a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet, amely többek közt azzal a kiváltsággal is járt, hogy gyermekeiknek - tudásuktól függetlenül - az ország egyetemeire felvételt biztosított.
1958. január 22. - Megkezdi működését a budapesti TV-torony.
1958. - A feneketlen-tó mellett megnyitják a Budai Parkszínpadot.
1958. április 4. - Átadják a kispesti buszgarázst.
1958. - Tömeges fagylaltmérgezés a Jégbüfében.
1958. június 16. - A kommunista Magyarország akkori vezetésének parancsára - kivégzik Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst, akiket a Kozma utcai börtön udvarán földelnek el.
1958. november 7. - Átadják a Korányi Sándor utcai buszgarázst.
1959. január 1. - Az állami sörgyárakból egyetlen állami céget hoznak létre (1971-ben ebből jön létre a Söripari Vállalatok Trösztje).
1959. - Lebontják a Haas-palota romját.
1959. augusztus - Egyesítik a Gázgyárat és a Gázszolgáltató Vállalatot.
1959. október 5. - A Kúria épületébe költözik a Magyar Nemzeti Galéria.
1959. - Elkészül az utolsó gőzhajó az Óbudai Hajógyárban.
1959. november - Forgalomba áll az első Ikarus 620-as autóbusz.
1960. - Felújítják a Várkert-bazárt.
1960. - Az Óbudai Hajógyárban elkészül az első tolóhajó.
1960. - A 2-es metró építésekor kisebb omlás volt a Rókus kórház alatt.
1960. - Országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítják a Füvészkertet.
1960. - Felállítják a Ferenciek téren lebontott Pázmány Péter-szobrot a Józsefvárosi plébániatemplom előtt.
1960. május 7. - Folyóshomok-betörés a metróépítésen a Rókus Kórház alatt.
1960. június 16. - Egy Ikarus 60-as autóbusz zuhan le a mélybe a Ferihegyi gyorsforgalmi út felüljárójáról. 13-an vesztették életüket.
1960. szeptember 8. - A Magyar Néphadsereg Színháza ismét Vígszínház lesz.
1960. november 7. - Bemutatják az első forgózsámolyos csuklós buszt.
1960. novembere - A Fővárosi Tanács átveszi a Citadellát a Honvédelmi Minisztériumtól.
1961. - A régi városligeti Műcsarnokot átépítik.
1961. február 24. - A kommunista hatalom Nagy Imre és társai koporsóját kiássák, a bennük fekvő holttesteket kátránypapírba drótozzák, majd a közeli Új Köztemető 301-es parcellájában földelik el őket jeltelen, illetve álnéven szereplő sírokba.
1961. április 30. - Megnyit a felújított és átalakított Citadella.
1961. június 15. - Életbe lép az új járatszámozás, amelyben rögzítik, hogy az alapjáratok az 1-69 és 90-100 tartományból kerülhetnek ki, a gyorsjáratok 101-199 közötti számot kaphatnak, a betétjáratokat pedig A, B, vagy C jelzéssel kell ellátni.
1961. - Elkezdik az Erzsébet híd építését.
1961. - A Vidám Parkban planetáriumi bemutatókat kezdenek el tartani.
1962. - Lebontják az Erzsébet téri Nemzeti Szalont.
1962. - Átadják a margitszigeti szökőkutat.
1962. - Önálló telephelyet kapnak a trolibuszok a Zách utca–Salgótarjáni út–Pongrác út által határolt területen (Kőbányai garázs).
1963. január 1. - Megszűnik a törökbálinti HÉV.
1963. - Elkészül a Rákosi-bunker.
1963. - A Mária Magdolna templom tornyának belső restaurálása.
1963. - Átadják az új Déli pályaudvar főépületét.
1963. - Elkezdik a Királyi-palota újjá- és átépítését.
1963. november 19. - Elkészül az Erzsébet-telepi Szent Erzsébet plébániatemplom.
1964. - Lebontják a Haas-palotát.
1964. - Ásatások Contra-Aquincum területén.
1964. november 21. - Átadják az új Erzsébet hidat.
1965. - Bezár a Lágymányosi dohánygyár.
1965. - Lebontják a Népszínházat (akkor Nemzeti Színház) a Blaha Lujza téren.
1966. - Megszűntetik az utolsó barlanglakást Budafokon.
1966. március 15. - Lebontják a régi Fővárosi Nagycirkuszt.
1966. - A 2-es metró építése során kisebb omlás volt az Uránia mozi alatt.
1966. - A 2-es metró építése során a Batthyány téri Erzsébet apácák zárdájának a fala 10 centimétert süllyed.
1966. október 1. - Elnéptelenedés miatt megszűnik a kőbányai zsinagóga.
1966. október 16. - Felszentelik a Barcika téri Szent József templomot.
1967. - Megépül a Hungária körút városligeti felüljárója.
1967. május 30. - Felülvizsgálják a trolibuszok hatékonyságát és létjogosultságát.
1967. augusztus 6. - Felszentelik a Csepel-Királyerdei Szűz Mária Szeplőtelen Szívének szentelt templomot.
1968. január 1. - Megalakul a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV).
1968. - Lebontják a József-palota évtizedek óta álló romjait a Várban.
1969. január 20. - Bauer Sándor felgyújtja magát a Nemzeti Múzeum kertjében.
1969. - Elindul a pesti Vígadó felújítása.
1969. - Elkészül a Magyar Rádió betonvázas irodaépülete a józsefvárosi palotanegyedben.
1969. - Megérkezik Budapestre egy korszerű kétgömbös projekciós planetárium (UNIVERSAL-VI típusú planetárium-készülék), de még nincs hozzá megfelelő épület.
1969. szeptember 24. - Megnyit az Öntödei Múzeum.
1969. december 20. - Átadják a Baross téri aluljárórendszert.
1970. január 14. - Átadják az óbudai buszgarázst.
1970. április 2. - Átadják a 2-es metró első szakaszát (Keleti pályaudvar - Deák tér).
1970. - Lebontják a Wagner-villa romjait.
1970. - Lebontják a rákospalotai MÁV-telep néhány házát.
1970. - Megkezdik a Déli pályaudvar bővítését.
1970. - Megnyit a Budafoki Barlanglakás Emlékmúzeum.
1970. július 17. - Megtartják a Libegő tervezett üzempróbáit.
1970. augusztus 17. - Átadják a zugligeti Libegőt.
1971. január 14. - Megnyit az új Fővárosi Nagycirkusz.
1971. - Lebontják a régi, Árpád úti felüljárót.
1971. - Baross Gábor szobrát áthelyezik a Keleti pályuadvar oldalába.
1971. - Lebontják a Királyi-lovarda épületét.
1971. - A Bazilikában kialakítják a Szent Jobb-kápolnát.
1971. - Lebontják a Főőrség épületét.
1971. - A volt Haas-palota üres telkén felépült az Országos Rendező Iroda székháza.
1971. - Contra-Aquincum romjain süllyesztett térszintű szabadtéri múzeumot létesítenek.
1971. december 22. - Bemutatják az Ikarus 260-as és 280-as buszokat.
1971. december 22. - Átadják a Szob – Párkány-vasútvonal villamosítását (egyúttal a Rákospalota-Újpest vasútállomásét is).
1972. - Megszűnik a villamosközlekedés az Erzsébet hídon.
1972. - A Néprajzi Múzeum beköltözik a Kúria épületébe.
1972. május 18. - Paneltűz keletkezik a Füredi utcai lakótelepen.
1972. december 22. - Átadják a 2-es metró második szakaszát (Deák tér - Déli pályaudvar).
1972. december 23. - Átadják a szentendrei HÉV Margit híd - Batthyány tér közötti szakaszát.
1973. - Felújítják a budavári alagutat.
1973. - A 2-es metrót összekötik a Rákosi-bunkerral.
1973. december 30. - Átadják a Földalatti Vasút meghosszabbított szakaszát.
1974. január 14. - Megnyit az új Fővárosi Nagycirkusz.
1974. - A Klinikáknál a metró fúrópajzsa felett beomlik az alagút.
1974. - Óbudán feltárásra került egy középkori kolostor romja (ferences templom romjai).
1974. - A budai Malom-tó fürdőjét lebontják (egyedül a "török kupolát" hagyják meg).
1974. november 6. - Átadják az újpesti Árpád úti felüljárót.
1974. - Műemlékké nyilvánítják a Párisi-udvart.
1974. - A rákospalotai MÁV-telepen elkezdik a hét darab csúszózsalus pontház építését.
1975. - A Magyar Nemzeti Galéria felköltözik a várba.
1975. - Átadják a Déli pályaudvar bővített főépületét.
1975. - Átadják az Ujpesti Uszodát.
1975. - Átadják a farkasréti katolikus templomot.
1975. - Átadják az újpesti Szent István-templom új plébániaépületét.
1975. - A Nemzeti Sportuszoda neve Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda lett.
1975. - Védetté nyilvánítják a svábhegyi Jókai-kertet.
1975. - Megnyit a Földalatti Vasúti Múzeum.
1975. május 28. - Leteszik a Planetárium alapkövét.
1975. december 15. - Elkészül a cinkotai buszgarázs.
1976. - Az Állatorvostudományi Egyetem három, háromemeletes épületkomplexummal bővül.
1976. június 30. - Megnyit a Flórián Üzletközpont.
1976. augusztus 20. - Átadják a Felszabadulás téri és a Nagyvárad téri aluljárót.
1976. november 7. - Átadják a Kálvin téri aluljárót (Budapest legnagyobb aluljáróját).
1976. december - Bezárják a kispesti villamosremizt.
1976. december 31. - Átadják a 3-as metró első szakaszát (Nagyvárad tér - Deák Ferenc tér).
1977. január 17. - Megszűnik a zugligeti villamosvonal.
1977. - Leáll a Kamaraerdőtől Budaörsig közlekedő villamos.
1977. - Átadják a Kis-Hárs-hegyen a Makovecz Imre-kilátót.
1977. - Műemléki védettséget kap a margitszigeti Víztorony.
1977. - Műemléki védettséget kap az Erzsébet téri buszpályaudvar fogadóépülete.
1977. augusztus 20. - Megnyit a Planetárium.
1978. január 6. - Az Amerikai Egyesült Államok visszaadja Magyarországnak a Szent Koronát.
1978. január 6. - Megnyílik a Szent Korona Kiállítás a Nemzeti Múzeumban.
1978. február 22. - Felrobbantják a Marx téren álló Westend-házat.
1978. április 13. - A Boráros téren lévő HÉV-végállomáson 18 halálos áldozatot követelő HÉV-baleset történt.
1979. - Elkészül a rákospalotai MÁV-telepen a hét darab csúszózsalus pontház.
1980. - Átadják a Spenót-házat.
1980. - A 3-as metró eljut Kőbánya-Kispestig.
1980. február - Megkezdik pályafutásukat az első Tátra villamosok Budapesten.
1980. március 15. - Megnyit a felújított pesti Vígadó.
1980. március 29. - Átadják a 3-as metró Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest közötti szakaszát.
1980. november 7. - Megnyit a Sugár Üzletközpont az Örs vezér terén.
1980-1982. - Megépül az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszának torkolata a Hungária körút mentén.
1981. január - Kivonják a forgalomból az utolsó Ikarus 180-as autóbuszokat.
1981. - A 3-as metró eljut a Deák Ferenc tértől az Élmunkás térig.
1981. - A BKV átveszi a Rákosi-bunker üzemeltetését (a szélesebb közvélemény ekkor szerez a bunkerről tudomást).
1981. április 1. - A metróépítés miatt lerövidítik az 55-ös villamos vonalát (Rákospalota-Árpád híd).
1981. - Megnyit a Burg Hotel a Mátyás-templommal szemben.
1981. - Elkészül a kelenföldi református templom.
1981. december 31. - A központosított állami sörgyár ismét különálló sörgyárakra bomlik.
1982. február 12. - Átadják a Budapest Sportcsarnokot.
1982. - Átadják a Marx téri (ma Nyugati tér) felüljárót és aluljárórendszert.
1982. - Megkezdik a rákospalotai MÁV-telep panelházainak építését.
1982. május 3. - Utoljára indul el a Váci úti villamos.
1982 június 19. - Átadják az egykori Lloyd-palota helyén épített Hotel Atrium Hyatt épületét.
1982. június 30. - Bezárják az újpesti villamosremizt.
1982. július 1. - A metróépítéssel párhuzamosan megszűnik a Váci úti villamos, bezár az újpesti indóház.
1982. május 3. - Megszűnik az 55-ös villamos.
1983. - Leáll a nagytétényi villamosvonal.
1983. - Melis Katalin régész feltárja a mai Dréher-palota alatt az egykori pesti városfal egyik kaputornyának alapjait.
1983. - Egy vihar lesodorja a Bazilika kupolájának lemezborítását.
1983. - Elkészül a Vörösvári úti Szentháromság plébániatemplom.
1983. szeptember 28. - Átadják az új Kilián buszgarázst (Dél-pesti buszgarázs).
1984. - Megszűnik a szén alapú gázgyártás.
1984. - Elkészül a rákospalotai Széchenyi úti felüljáró.
1984. - Átadják a Flórián téri felüljárót.
1984. - Kiszélesítik az Árpád hidat.
1984. április 28. - Átadják a Skála Metró Áruházat a Marx téren (ma Nyugati tér).
1984. szeptember 23. - Bezár az Ifjúsági Park a Várkert-bazárban.
1984. szeptember 24. - Lerakják a Szent Gellért-templom alapkövét.
1984. november 6. - Elindul az 1-es villamos a Bécsi út és a Lehel utca között..
1985. - Átadják az új Petőfi Csarnokot.
1985. - Elkészül a Bazilika tetejének javítása.
1985. - Kibővítik a Szentendrei úti Kövi Szűz Mária-templomot.
1985. április 19. - Próbaüzemben forgalomba áll az első Ikarus 415-ös típusú szóló busz.
1985. május 31. - Megszüntetik az újpesti Árpád úti felüljáró villamosközlekedését.
1986. - A Váci utca és a Vörösmarty tér sétálótér lesz.
1986. - A Mária Magdolna templom romkertjének kialakítása.
1986. május 26. - Teréz Anya Budapestre érkezik.
1985. május 31. - Megszűnik a 10-es villamos.
1985. november 16. - Felszentelik a Váci úti Tours-i Szent Márton plébániát.
1886. december 16. - Népkonyha nyílik a Bomba téren.
1987. - A Világörökség részévé avatják a Halászbástyát, a Mátyás-templomot és a budai Várnegyedet.
1987. - Átadják a rákospalotai lakótelepet.
1987. július 21. - Az 1-es villamost meghosszabbítják a Kacsóh Pongrác útig.
1988. január 11. - Elkezdik felszámolni a budatétényi ótemetőt.
1988 májusa - Az MSZMP rendkívüli pártértekezlete leváltotta legfőbb pártvezéri tisztségéből Kádár Jánost.
1988 május 6. - Leég a Rákóczi téri vásárcsarnok.
1988. november 29. - Az MSZMP Politikai Bizottsága határozatot hozott "az ellenforradalmi események kapcsán politikai bűncselekmények miatt elítélt és kivégzett személyekkel kapcsolatos kegyeleti kérdések rendezéséről”.
1988. - Az Erzsébet térre tervezik felépíteni az új Nemzeti Színházat.
1989. február 17. - Budapesten este hat óra után a 2-es metró szerelvényének egyik kocsijában az Astoria állomás és a Deák Ferenc tér között házilagos kivitelezésű csőbomba robbant, a bomba átszakította a metrókocsi tetejét, de nem sérült meg senki. A tettest nem találták meg.
1989. március 15. - A kommunista diktatúra első Március 15-i megemlékezése tüntetésekbe csap át.
1989. június 16. - Nagy Imre újratemetése.
1989. június 16. - Teréz Anya másodjára érkezik Budapestre.
1989. szeptember - Elkészül az új katolikus templom Rómaifürdőn.
1989. szeptember 1. - 57 év után megszűnik az autóbusz-közlekedés a Nagykörúton a folyamatos dugók miatt
1989. október 13. - Megszűnik az Országház kupoláján lévő vörös csillag kivilágítása.
1989. október 31. - A Főváros ötletpályázatot ír ki a Citadellára annak hasznosítása céljából.
1990. - Bezár a Pállfy-üzem (villamos és trolibuszremiz).
1990. - Megnyit Teréz Anya szegénykonyhája a Tömő utcában.
1990. - Az Úttörővasútat Gyermekvasútra keresztelik.
1990. február - Eltávolítják a vörös csillagot az Országház tetejéről.
1990. március 21. - Megnyit az első IKEA áruház Budapesten, az Örs vezér terén.
1990. július 1. - Az 1-es villamost a Thököly útig hosszabbítják.
1990. szeptember 1. - A kommunista diktatúra bukása után a ferences szerzetesek visszatérhettek pesti templomukba.
1990. szeptember 19. - Margaret Thatcher Budapestre látogat.
1990. október 25. - A taxisok blokád alá vonják az országot, tiltakozva a drasztikus üzemanyagár-emelések ellen.
1990. október 28. - A taxisblokád vége.
1990. december 14. - Átadják a 3-as metró utolsó szakaszát az Árpád híd és Újpest-Központ között.
1991. január 7. - Kisiklik a 24-es villamos. A balesetnek négy halálos áldozata van.
1991. január 28. - A polgármesterek és a főváros képviselői felkérik a budapesti rendőrfőkapitányt a közterületen folyó tiltott szerencsejátékok felszámolására. A polgármesterek elvárják, a közszemérmet sértő részek letakarásával árusítsák utcán a pornográf kiadványokat. Ezen a napon indul akció az engedély nélküli utcai árusok ellen.
1991. április 10. - Az Állami Vagyonügynökség úgy dönt, hogy a Gundel Éttermet Láng György és Ronald S. Lauder közös amerikai cége vásárolhatja meg.
1991. április 19. - Átadják az egykori kőbányai zsinagóga felújított épületét, mint Mindenki Temploma.
1991. május 20. - Elbontják a városligeti Lenin-emlékművet.
1991. június 27. - A csepeli Tanácsház tér visszakapja a Szent Imre tér nevet.
1991. július 5. - Felavatják az 1942-ben zsidók életét mentő Cari Lutz-emlékművet.
1991. július 28. - Megnyílik a Nagybani Piac az M5-ös autópálya közelében.
1991. augusztus 16-20. - II. János Pál pápa magyarországi látogatása.
1991. november 3. - Nagy Imréről neveznek el teret Budapesten, s emléktáblát avatnak az 56-os miniszterelnöknek és mártírtársainak.
1991. december 5. - A Fővárosi Közgyűlés a múlt rendszer politikai tartalmú köztéri alkotásainak szoborparkba helyezéséről dönt. E szerint a gellérthegyi emlékművön csak a pálmaágat tartó nőalak marad meg.
1991. - Megnyitják a felújított Rákóczi téri vásárcsarnokot.
1991. - Bezár a Palace Hotel.
1991. december 3. - Az Országgyűlés megalkotja a világkiállításról szóló törvényt.
1991. december 23. - A Ferihegyi gyorsforgalmi út mellett elhelyezett, távirányítású szerkezettel robbantottak fel egy buszt, ami Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat szállított a Keleti pályaudvarról a Ferihegyi repülőtérre. A bomba a tervezettnél korábban robbant, de a merényletben így is megsebesült négy utas és két magyar rendőr, az utóbbiak súlyosan. A robbantást a német terrorcsoporthoz, a RAF-hoz köthető Andrea Klump és Horst-Ludwig Meyer követte el. Andrea Klumpot 2004-ben ítélték el, többek között ezért a merényletért is.
1992. - Leég az Alfa Mozi, amely a Ludoviceum egykori lovardájában működött.
1992. - Elkészül a Szent Gellért templom.
1992. - A Főváros átveszi a BKV vezetését.
1992. - Elkezdik a Lágymányosi híd építését.
1993. - Elkezdik a Tüskecsarnok építését.
1992-1993. - Felújítják a budafoki Kálváriát (amit 1993. május 8-án szentelnek fel).
1993. január 11. - Budapestre kerül a Soros-féle Közép-európai Egyetem központja, amellyel megkezdődik a liberális-képzés / utódnevelés Magyarországon.
1993. március 26. - Az Antall-kormány bejelenti, hogy a Várba költöztetné a miniszterelnökséget és az államfői hivatalt.
1993. május 4-7. - Az angol királyi pár Budapestre látogat. Május 7-én Demszky Gábor átadja II. Erzsébetnek a város kulcsát.
1993. június 27. - Felavatják a nagytétényi Szoborparkot (Memento Park).
1993. július 2. - Az Országgyűlés megalkotja a lakástörvényt. Számos - a bérlőket védő, s az önkormányzatokat korlátozó - paragrafus mellett a jogszabály 1994. június 30-áig befagyasztja a lakbéreket.
1993. augusztus 19-26. - Elindul a Diáksziget nevű fesztivál a Hajógyári-szigeten.
1993. augusztus 24. - Átadják a 6-os főút újonnan elkészült bevezető szakaszát.
1993. szeptember 14. - Robbanás a Jós utcában. A detonáció több áldozatot követel.
1993. szeptember 18. - Leteszik a pesterzsébeti baptista emplom alapkövét.
1993. szeptember 25. - Csepel a főváros része marad - erről népszavazás dönt. Október 11. Átadják az l-es villamos Thököly és Kerepesi út közti szakaszát.
1993. október 12. - Az 1-es villamost a Kerepesi útig hosszabbítják.
1993. December 11. - Betörnek a budapesti Zsidó Múzeumba, s felbecsülhetetlen értékű kegytárgyakat visznek el.
1994. május 3. - Átadják a forgalomnak az MO-ás körgyűrű második szakaszát.
1994. június 11. - Egy időzített szerkezettel berobbantották az Országház 19-es kapuját. Nem sérült meg senki, a kapun kívül jelentős kár nem keletkezett a Parlamentben.
1994. június 16. - Megkezdődik a nagykörúti több mint százéves főnyomócső cseréje.
1994. július 23. - A Mátyás-templom Halászbástya felőli traktusán bomba robbant. Nem sérült meg senki, de jelentős anyagi kár keletkezett. Akkoriban azt gyanították, hogy a Halászbástyánál, a Parlamentnél és Szegeden is ugyanazok követték el a robbantásokat, de az elkövetőket nem kapták el.
1994. július 28. - A kormány lemondja a világkiállítást.
1994. augusztus 5-7. - Michael Jackson Budapesten forgatja videoklipjét.
1994. szeptember 13. - A józsefvárosi képviselőtestület válságkezelő bizottságot hoz létre a prostitúció visszaszorítására.
1994. szeptember 15. - Megnyílik a felújított Nagyvásárcsarnok.
1994. október 21. - Ünnepélyesen megnyitják a felújított Vígszínházat.
1994. december 11. - Budapesten a polgárok Demszky Gábort (SZDSZ) választják meg ismét Budapest főpolgármesterévé.
1995. - Megkezdődik a Bazilika hosszadalmas felújítása (2013-ig tart).
1995. - Megszűnik a buszvonal a Váci úton.
1995. - Felépül a Böszörményi úti református templom.
1995. március 5. - Megkezdődik a Millenniumi Földalatti Vasút felújítása.
1995. március 7. - Megkezdik a hét vezér emlékművének restaurálását. Az első, Tas vezér szobrát ezen a napon szállítják el a Hősök teréről.
1995. április 1-3. - Megkezdődik a 2-es villamos pályájának rekonstrukciója. A beruházás során felújítják a Duna-parti pályatartó szerkezetet, a viaduktot.
1995. május 30. - A Halászbástyán bevezetik az ötvenforintos belépti díjat.
1995. július 6. - Nem lesz kormányzati negyed a budai Várban, mert a szocialista Horn-kormány hatályon kívül helyezi a köztársasági elnök és a miniszterelnök hivatalának átköltöztetéséről hozott határozatot.
1995. július 17. - Meghosszabbították az 1-es villamos vonalát. Az új végállomás a Salgótarjáni út és a Hungária körút kereszteződéséhez kerül.
1995. július 24. - Megszűnik a 31-es villamos.
1995. július 25. - Megnyit a felújított Rákóczi téri vásárcsarnok.
1995. szeptember 15. - Befejeződik a Millenniumi Földalatti Vasút felújítása.
1995. szeptember 28. - Döntött a Főváros: Lágymányosi híd lesz az új Duna-híd neve.
1995. október 20. - Soros György Budapesten felavatja a Közép-európai Egyetem végleges otthonát.
1995. december 8. - Privatizálják a Budapesti Elektromos Művek Rt-t. Az új tulajdonosok 46 százalékban az RWE Energie és a EV Schwabe Ag. nevű német cégek.
1995. december 14. - A Fővárosi Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Fővárosi Gázművek Rt. 39 százalékát a VEWRuhrgas német konzorcium vásárolja meg.
1995. december 21. - A Fővárosi Közgyűlés dönt a BKV részvénytársasággá alakításáról.
1995. - Befejeződik a Halászbástya felújítása.
1995. - Leáll a Thököly út villamosjárata.
1995. - A Hungária körgyűrűt átvezetik a budai oldalra.
1995. - Átadják a káposztásmegyeri katolikus templomot.
1996. január 1. - A BKV részvénytársasággá alakul.
1996. - Magánkézbe adják az újpesti indóházat.
1996. - Bezár az Északi Fűtőház.
1996. február 17. - Hatvankét év elteltével ismét Operabált rendeznek Budapesten.
1996. február 21. - Átadják a Lauder Javne zsidó iskolát Budapesten.
1996. március 21. - Négymilliárd forintért elkészül a csepeli víztisztító.
1996. március 23. - Több kerületi és a fővárosi önkormányzat támogatásával megkezdődik Alan Parker Evita című filmjének forgatása Budapesten.
1996. június 6. - Felavatják Nagy Imre egykori miniszterelnök szobrát a Vértanúk terén.
1996. június 6. - Tömeges ételmérgezés a fővárosban. A Junior Rt. Kondorosi úti konyhájáról szalmonellával fertőzött ételt szállítanak több iskolába és óvodába. Több ezren megbetegednek.
1996. június 13. - A Horn-kormány dönt: az Erzsébet téren építik fel az új Nemzeti Színházat.
1996. június 30. - Újraavatják a honfoglaló vezérek szobrait a Hősök terén.
1996. július 13-15. - Befejeződik a Lágymányosi híd építése. Kiderül, hogy a létesítmény csaknem egymilliárd forinttal többe került az eredetileg tervezettnél.
1996. - A Ludoviceum néhány épületét átengedik a Természetföldrajzi Múzeumnak.
1996. augusztus 17. - Átadják a lágymányosi Magyar Szentek templomát.
1996. augusztus 19. - Bemutatják a XVI. kerület új címerét és zászalját.
1996. szeptember 5. - Átadják a felújított Dohány utcai zsinagógát.
1996. szeptember 6. - Ferihegyre érkezik II. János Pál pápa.
1996. szeptember 8. - Michael Jackson megérkezik budapesti koncertjére.
1996. szeptember 27. - Hivatalosan is megnyitják Budapest első multiplex moziját, a Corvin Filmpalotát.
1996. október 5. - Bomba robbant Piliscsabán a főutcán egy Budapest-Esztergom között menetrend szerint közlekedő Volánbuszon. Három utas súlyosan, egy pedig könnyebben sérült meg. Néhány nappal korábban egy esztergomi üzletben robbanószerrel töltött ketchupos flakont találtak. A rendőrség végül egy 17 éves diákot fogott el, aki beismerő vallomást tett. A bíróság 12 év börtönre ítélte.
1996. október 6. - Átadják a zuglói Regnum Marianum templomot.
1996. október 14. - Megnyílik a Duna Plaza üzletközpont. (Novemberben elkészül a másik bevásárlócentrum, a Pólus Center is.)
1996. október 22. - Átadják a déli Váci utca díszburkolatát.
1996. október 29. - A Ludovika Akadémián megnyit a Magyar Természettudományi Múzeum Ásvány- és Kőzettára.
1997. február 9. - A XIV. kerület Rákosfalva park 1-5. szám alatt lévő szolgáltatóház bejáratánál csőbomba robbant. Megrongálódott az épületben lévő MSZP-iroda és könyvtár bejárata.
1997. március 10. - Csőbombát találtak az SZDSZ XVI. kerületi Köztársaság utca 6-8. szám alatti irodájának ablakában. A tűzszerészek a beállított idő előtt két perccel hatástalanították.
1997. április - A Horn-kormány idején külföldi kézbe jut a Fővárosi Vízművek és a Csatornázási Művek részvényeinek 25%-a (mindkét szerződést Demszky Gábor volt főpolgármester és egykori helyettese, Atkári János írta alá).
A Vízművek privatizációjának folyamata 1994 és 1997 között zajlott. 1995-ben és 1996-ban készültek előkészítő tanulmányok, amelyek alapján a főváros úgy döntött, hogy a részvénypakett 25 százalékát, plusz egy szavazatot ad el. A főváros kétfordulós nemzetközi pályázatot hirdetett. A második fordulóba jutott négy pályázó időközben két-két konzorciummá alakult. A Fővárosi Önkormányzat által létrehozott bíráló bizottság előbb a szakmai-műszaki pályázatokat, majd ezt követően a pénzügyi ajánlatokat értékelte, a döntés végülis az árajánlat alapján született meg. A győztes pályázó 16,5 milliárd forintot ajánlott a részvénycsomagért, 3 milliárd forinttal többet, mint a másik pályázó. A döntés eredményeképpen a Fővárosi Vízművek privatizációs szerződését 1997 első negyedévében írták alá.
1997. április 11. - A Ferihegy 2/B utasterminál alapkövének letétele.
1997. április 19. - Átadják a Vidám Park felújított körhintáját, amelynek rekonstrukcióját később Europa Nostra
díjjal tüntetik ki.
1997. április 20. - A Dreher halászcsárdában jogtalanul 1 041 840 forintos számlát állítanak ki egy dán turista részére. Az esetet követően a Fogyasztóvédelmi Fő lel ügy el őség belvárosi vendéglátóipari egységeket ellenőriz, és a következő hónapokban visszaélések miatt többet bezárat.
1997. április 21. - Házilag készített, kisebb erejű pokolgép robbant Újpesten, az MSZP irodájának bejáratánál. Nem sérült meg senki.
1997. június 25. - Megtisztítják a graffitiktől, majd festéktaszító anyaggal vonják be a Lánchidat és a Halászbástyát.
1997. július 18. - Nyolcévi szünet után megnyílik a felújított Császár uszoda.
1997. augusztus 1. - Műemlékké nyilvánítják a földalatti 1896-ban elkészült, Vörösmarty tér és Hősök tere közötti első szakaszának állomásait.
1997. augusztus 8. - Turistákat segítő, a főváros híres és kevésbé ismert nevezetességei felé kalauzoló táblákat helyeznek el Budapest 124 pontján.
1997. augusztus 20. - A Halászbástya alatt megnyitják a Szent Mihály kápolnát.
1997. szeptember 24. - Bemutatkozik a www.budapest.hu címen elérhető Digitális Budapest, a Városháza internetes lapja.
1997. szeptember 26. - A Fővárosi Közgyűlés dönt a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. privatizációjáról.
1997. december 11. - Bejelentik, hogy a 65 éven felüliek januártól ingyen utazhatnak a BKV járatain.
1998. - Befejezik a Tüskecsarnok építését (de még nem készült el).
1998. - Elkészül a rákoskeresztúri Szent Pál templom.
1998. - Bezár a közvágóhídi villamostelep.
1998. - Elkészül a gazdagréti Szent Angyalok templom.
1998. - Elkészül a rákoskeresztúri református templom.
1998. február 21. - A Mammut építésénél felborul a toronydaru.
1998. március 28. - Lerakják az új Nemzeti Színház alapkövét az Erzsébet téren, majd megkezdik annak építését ( fél évvel később az új Kormány leállíttatja azt).
1998. június 6. - Felszentelik a pesterzsébeti baptista templomot.
1998. június 15. - Pokolgép robbant a Fidesz Lendvay utcai székházában egy magasföldszinti erkélyen. Az épület megrongálódott.
1998. július 2. - Robbantás az Aranykéz utcában: a célpont az ismert vállalkozó, Boros Tamás. Három járókelő az életét veszti a merényletben, 25-en megsebesülnek.
1998. július 9. - Birkákat keres a főváros a tervezett parlagfűirtási akciójához.
1998. augusztus 25. - Három új BKV-járat indul: a City-, a Keresztúr- és a Tétény-buszok.
1998. szeptember 8. - A XIII. kerületben átadják a felújított Szent István parkot.
1998. október 5. - A IX. kerületben megnyílik a Trafó Kortárs Művészeti Központ.
1998. október 8. - Átadják a felújított Puskin mozit, amely a multiplexekkel ellentétben az art mozik létjogosultságát hivatott bizonyítani.
1998. október 13. - Elkészül a Pálffy-palota rekonstrukciója.
1998. október 29. - Az Orbán-kormány bejelenti, hogy nem az Erzsébet téren épül meg az új Nemzeti Színház.
1998. november 5. - A Fidesz-kormány kiszáll a 4-es metró építéséből.
1998. december 8. - Megnyílik a százhúszmillió dollárból felépült Ferihegy 2/B terminál.
1998. december 15. - Az V. kerületi önkormányzat hosszú huzavona után 18 millió dollárért eladja a Gresham-palotát, amelyből luxusszálloda lesz.
1999. - Kinyit a Palace Hotel.
1999. -A Kosztolányi Dezső térről az Etele térre költözik a távolságibusz-állomás.
1999. január 14. - Az utolsó régi, rotary telefonközpontot is digitálisra cserélték.
1999. január 15. - Többéves hajsza után elfogják Ambrus Attilát, a „whiskys rablót".
1999. február 1. - Térfigyelő kamerarendszer őrzi Józsefváros biztonságát.
1999. február 27. - A budapesti kórtérkép szerint a fővárosban az abortusz vezeti a kórházi statisztikát.
1999. április 1. - Megkezdte munkáját a negyven profi biztonsági őrből álló metrórendőrség.
1999. május 21. - A százéves Közlekedési Múzeum bejáratnál földbe helyeztek egy emlékhengert, amelyet csak 2099. május l-jén, az intézmény kétszázadik születésnapján lehet felbontani.
1999. június 19. - Új fényruhát kapott a 150 éves Lánchíd. Energiatakarékosat és díszeset. A világítást az ebből az alkalomból rendezett egésznapos népünnepély csúcspontján kapcsolták be.
1999. július 30. - Átadják a felújított Kossuth-mauzóleumot a Kerepesi temetőben.
1999. augusztus 7. - Bezár a nyolcvannyolc éves Párizsi Nagyáruház.
1999. augusztus 11. - Napfogyatkozás: a fővárosban nem bizonyult igazán jó befektetésnek a szűrőszemüveg-vásárlás. Budapest fölé a napfogyatkozás kezdete után nem sokkal jókora felhőfolt érkezett, és ott is maradt.
1999. augusztus 18. - Az Orbán-kormány úgy dönt, hogy Dél-Pesten, a volt expóterületen épül meg a Nemzeti Színház.
1999. szeptember 17. - Megnyít a Bárka Színház.
1999. november 12. - Megnyílt a Westend City Center.
1999. december 15. - Hajnalban leég a Budapest Sportcsarnok.
XXI. század
2000. - Elkészül a békásmegyeri református templom.
2000. - Elkészül a csepeli Szentlélek templom.
2000. - Elkészül a budahegyvidéki evangélikus templom.
2000. január 27. - Felújítás után ismét megnyílt a Central Kávéház.
2000. április - Az Orbán-kormány és a Főváros megegyeznek, hogy az Erzsébet téri "gödörbe" kultúrális központ létesül.
2000. április 3. - Ötvenéves a Vidámpark. Jelmezes felvonulással, tombolával ünnepeltek a szezonnyitón.
2000. június 26. - Átadják a kibővített és felújított Kvassay hidat.
2000. június 30. - Megszűnik a Récsei buszgarázs.
2000. július 14. - Megnyit a Vasúttörténeti Park.
2000. szeptember - Elbontják a közvágóhídi villamostelepet.
2000. augusztus 26-27. - Először rendezik meg a devianciát hirdető, nyiltan homoszexuális Budapest Parádét.
2000. augusztus 21. - Átadják Gül baba felújított türbéjét.
2000. szeptember 20. - Pro Cultura Urbis néven új fővárosi alapítványi díj létrehozását jelentették be.
2000. október 9. - Megkezdik a Sándor-palota felújítását.
2000. október 30. - Tízéves munka után átadták a felújított Pálmaházat az állatkertben. A rekonstrukció közel egymilliárdba került.
2000. november 12. - Budapesten forgatják a Kémjáték című amerikai filmet. A város vendége Robert Redford és Brad Pitt.
2000. november 20. - Újra kinyit a felújított Szabó Ervin könyvtár. A rekonstrukció első üteme hárommilliárd forintba került.
2000. november 29. - Bezár a New York kávéház.
2000. december 15. - Az 1-es villamost meghosszabbítják a Lágymányosi hídig.
2001. - Felújítják a Látó-hegyi Árpád-kilátót.
2001. június 30. - Elkezdik a Budapest Aréna építését a leégett Budapest Sportcsarnok helyén.
2001. augusztus 18. - Felavatják a felújított Millenniumi Emlékművet.
2001. október 16. - Megszűnik a buszforgalom az Erzsébet téri MÁVAUT-buszpályaudvaron.
2001 ősze - Elkészül az Örs vezér tere déli részén kialakított új autóbusz-végállomás.
2002. - Elkezdődik a New York-palota felújítása.
2002. - Elkezdődik a Bartók Béla út és a mentén húzódó villamosvonal felújítása.
2002. - Elkészül a Soroksár-újtelepi Fatimai Szűzanya templom.
2002. - Elkezdik a Bartók Béla út és a Móricz Zsigmond körtér felújítását.
2002. március 15. - Átadják az új Nemzeti Színházat.
2002. április - Átadják az Erzsébet téri Gödör Klubot.
2002. - Átadják a felújított Uránia Nemzeti Filmszínházat.
2002. - Felújítják a margitszigeti szökőkutat.
2003. március 13. - Átadják a Budapest Arénát.
2003. - Kivonják az üzemből az újpesti víztornyot.
2003. - Bevezetik a belépődíjat a Halászbástyán.
2003. - Lebontják a Spenót-házat.
2003. - Lebontják az Országos Rendező Iroda székházát a Vörösmarty téren.
2003. március - Elkezdik a Bocskai úti aluljáró építését.
2003. - A Fővárosi Önkormányzat mélygarázst tervez a József nádor térre (a pályázatot 2005-ben írják ki, amit 2006-ban az OTP Ingatlan Zrt. nyer el. A társaság azonban csak tíz évvel később kapja meg a munkaterületet, mert az építkezésre kötött szerződést többen is megtámadják).
2004. - Felújítják a Bartók Béla utat.
2004. - Megkezdődik a 2-es metró felújítása.
2004. - Megjelennek a Volvo 7700A típusú autóbuszok.
2004. - Műemlékké nyilvánítják az egykori Honvéd Főparancsnokság épületmaradványát.
2004. - Megkezdik a pesti Vígadó felújítását (10 évig tart).
2004. április - Az egykori Szent Domonkos buszgarázsban megnyit a Récsei Bevásárló és Szórakoztató Központ.
2004. május 1. - A Városliget szélén felavatják az Időkerék nevű homokórát.
2004. május 28. - A Budapest Aréna felveszi a Papp László Sportaréna nevet.
2004. augusztus 12. - HÉV-baleset az Örs vezér tere előtt.
2005. január 1. - A Fővárosi Gázművek átadj az Óbudai Gázgyár területét a Fővárosnak.
2005. - 47 év után bezár a Budai Parkszínpad.
2005. július 21. - Megkezdik a Károly körúti bazársor bontását.
2005. augusztus 9. - Lebontják a Blaha Lujza téren lévő Sajtóházat.
2005. december 10. - Bezár a józsefvárosi vasúti pályaudvar.
2006. március 27. - Lerakják az Etele téren a 4-es metró alapkövét.
2006. - Felújítják a Keleti pályaudvar Lotz-termét.
2006. - Kulturális Örökség címet kap a Füvészkert.
2006. - A Globus részvényei francia többségi tulajdonba kerülnek.
2006. - Megkezdik a Mátyás-templom felújítását.
2006. - Lebontják a Tüzelő- és Építőanyagkereskedelmi Vállalat székházát a Közraktár utcában.
2006. május - A Hajós Alfréd uszodában forgatják a Szabadság, szerelem című filmet.
2006. május 6. - Megnyit a felújított New York-palota.
2006. május 26. - E napon szivárog ki Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde.
2006. augusztus 20. - Az államalapítás ünnepén, pusztító vihar csap le a fővárosra a tűzijáték alatt.
2006. szeptember 17. - Tüntetés kezdődik az Országház előtt. A tiltkozók követelik Gyurcsány Ferenc lemondását.
2006. szeptember 18. - A Magyar Televízió székházának ostroma.
2006. október 23. - Felavatják az 1956-os emlékművet a Városligetben.
2006. október 23. - Brutális kormány-ellenes tüntetés a Belvárosban.
2006. december 9. - Puskás Ferenc holttestét a Bazilikában helyezik el.
2007. - Kezdetét veszi az Erkel Színház részleges felújítása.
2007. - Megkezdődik a csepeli Szent Imre tér felújítása.
2007. - Befejeződik a 2-es metróvonal felújítása.
2007. augusztus 20. - Utoljára közlekednek Ganz UV villamosok Budapesten.
2007. - Megkezdődik a Fővám téri villamos aluljáró felújítása.
2007. - Eladják a Postapalotát (amely után nyomozásba kezd a Főügyészség: a Magyar Posta vezetőit, köztük Szabó Pált, az állami vállalat egykori vezérigazgatóját, a Gyurcsány-kormány egykori tagját, illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. munkatársait hűtlen kezeléssel vádolták a Posta Krisztina úti székházának értékesítése, valamint az új, XIII. kerületi Dunavirág utcai székház bérlése miatt).
2008. - Felújították az Északi vasúti hidat.
2008. - Átadják a Megyeri hidat.
2008. - Bezár az Északi Járműjavító.

2008. - A Főváros pályázatot ír ki a Városháza bővítésére (2008. október 30-án hirdetik ki a győztest).

2008. április - Átadják a Budatétényi víztornyot.

2008. április 15. - A Batthyány téren felavatják Batthyány Lajos szobrát.

2008. szeptember 29. - A Bamco felfüggeszti munkaterületén a metróépítést, mert kb. 35 milliárd forintnyi költségelszámolási vitába keveredett a DBR Metró Projektigazgatósággal.

2008. november 6. - Átadják a Belváros felújított utcáit Fashion Street néven.

2008. december 27. - Felszentelik az újpalotai Boldog Salkaházi Sára plébániatemplomot.

2008. november 27. - A Fővárosi Közgyűlés a Rác Sikló Kft.-vel (később Gellérthegyi Sikló Kft.-vel) és az I. kerülettel a gellérthegyi sikló megépítéséről.

2009. január 9. - Építési engedélyt kap a Bálna.

2009. február 9. - Megérkeznek az új metrószerelvények a 2-es metró vonalára.

2009. - Átadják a felújított Szabadság hidat.

2009. - Elkészül a Fővám téri villamos aluljáró.

2009. - A kőbányai Globus Konzervgyárban beszüntetik a termelést.

2010. január 12. - A BKV dolgozói sztrájkba kezdenek.

2010. - A Belvárosi plébániatemplomban a szentély mögötti falfülkében egy Anjou-kori trónoló Szűz Mária-freskót találnak.

2010. április - felújítják a Kálvin tér Belváros felé eső felét.

2010. május 29. - A Orbán-kormány nyeri az országgyűlési választásokat (második Orbán-kormány).

2010. - A Füvészkert fejlesztése során létrehozzák az Ausztrál-házat.

2010. - Átadják az átépített és felújított Hungária fürdőt (és szállodát).

2010. augusztus 28. - Felszentelik a budafoki baptista templomot.

2010. szeptember 15. - Befejeződik a margitszigeti domonkos kolostor romjainak állagmegóvási munkálatai.

2010. október 3. - Tarlós Istvánt választják meg Budapest főpolgármesterének.

2010. október 27. - A Fővárosi Közgyűlés megalapítja a Budapesti Közlekedési Központot (BKK).

2011. - Bezár a Zeneakadémia annak felújítása idejére.

2011. - A buszok világoskék fényezést kapnak.

2011. április 27. - A Lágymányosi hidat átkeresztelik Rákóczi Ferenc híddá.

2011. május 21. - Felszentelik a Csepel-Királyerdői református templomot.

2011. május 12. - A Moszkva teret átnvezik Széll Kálmán térré.

2011. június 22. - Budapest új zászlót kap.

2011. augusztus 21. - Átadják a Szemere-telepi kopt templomot.

2011. augusztus 31. - Módosítják Budapest zászlaját.

2011. szeptember 2. - Átadják a megújult Március 15. teret.

2011. szeptember 2. - Tarlós István főpolgármester átadja a megújult Károly körutat.

2011. szeptember 29. - Kormányhatározat jelenik meg az új Nemzeti Galériáról és a Néprajzi Múzeumról.

2011. október 10. - A kőbányai Globus Konzervgyár romos épületében kezdik el forgatni Brad Pitt World War Z című filmjét.

2011. december - Elkészülnek a 4-es metró föld alatti létesítményei (alagutak, állomások).

2011. december 13. - Korlátozzák a 3-as metró sebességét.

2012. február 29. - A Nemzeti Galéria beleolvad a Szépművészeti Múzeumba.

2012. - Folytatják a Tüskecsarnok építését.

2012. - Átadják a felújított belvárosi ferences templomot.

2012. - Felújítják az egykori Honvéd Főparancsnokság épületmaradványát.

2012. - A Ludoviceumban megalakul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

2012. - Felújítják a Hunyadi teret.

2012. június 23. - Több, mint kétszáz új iskolást avattak gyermekvasutassá a Hűvösvölgyben.

2012. szeptember 7. - Forgalomba áll az Alston metrószerelvénye a 2-es vonalon.

2012 október - A XII. kerületben a Bürök, Kempelen és Ormódi utca kereszteződésénél lévő névtelen teret Boldog Teréz anya térnek keresztelik.

2012. november 26. - Megkezdődik a Baross tér felszíni rendezése.

2012. december 12. - A Fővárosi Közgyűlés városrészeket rendező határozatában módosítja a Tabán területét, így azóta ez nem része a XI. kerületnek.

2012. december 19. - Átadják a felújított Podmaniczky-kastélyt.

2013. február 6. - Átadják a Rákóczi téri mélygarázst.

2013. március 23. - Bevezetik az első ajtós felszállást a BKV járatain.

2013. - Felújítják az Erzsébet teret.

2013. - Felújítják a margitszigeti szökőkutat.

2013. - Befejeződik a Bazilika 1995-ben kezdődött felújítása.

2013. - Átadják a káposztásmegyeri református templomot.

2013. - A Nemzeti Örökség Intézete Diescher József kriptáját védetté nyilvánítja (amit 2019-ben újítanak fel).

2013. május 30. - Befejeződtek az M4-es metró építéséhez kapcsolódó felszínrendezési munkák a Fővám téren és a Kálvin téren.

2013. május 31. -Az agglomerációs járatok megrendelését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium átveszi a BKK-tól, az üzemeltetést pedig a Volánbusz nyeri el.

2013. június - Hatalmas árvíz a Duna budapesti szakaszán.

2013. július 20. - A főváros közvetlen igazgatása alá kerül a Margitsziget.

2013. - Budapest városvezetése 2012-ben határozta el a Margitsziget revitalizációját, amelynek első állomása az újjávarázsolt szökőkút és annak környezete. A szökőkút újjáépítéséhez több száz millió forintos támogatást biztosított a kormány.

2013. - Átadják a részlegesen felújított Erkel Színházat.

2013. - Felújítják a Ferenciek terét.

2013. - Felújítják a Hűvösvölgyi villamos támfalát a Nagyhíd utcai megállónál.

2013. augusztus - Rbukkannak a régészek Aquincum római kori polgárvárosának keleti falára a budapesti Északi vasúti híd – Esztergom vasútvonal korszerűsítésekor.

2013. szeptember - Megkezdődött az 1-es villamos pályájának felújítása.

2013. szeptember 30. - Bezár a Vidám Park.

2013. október - Befejeződik a Mátyás-templom felújítása.

2013. október 21. - Megnyitják a felújított Zeneakadémiát.

2013. november 8. - Átadják a Bálnát.

2013. december 17. - Elindul a józsefvárosi Sorsok Háza építése.

2013. december 20. - Elkészült az Országház teljes felújítása.

2014. január 8. - A 4-es metró megkapja a használatbavételi engedélyt.

2014. - Felújítják a Rákóczi híd világítását.

2014. - Felújítják a Bosnyák téri Páduai Szent Antal plébániatemplomot (ekkor megkapja végre a korabeli tervekben szereplő toronymagasságot).

2014. március 14. - Megnyit a felújított pesti Vígadó.

2014. március 28. - Átadják a 4-es metrót.

2014. - Felújítják a pesti magyar ortodox templomot.

2014. - Az új, 4-es metróvonal átadásával egy időben a Kelenföldi pályaudvar alatt épül egy tágasabb aluljáró is, amelyben lift, illetve mozgólépcső segíti a közlekedést. Ugyanebben az évben lehetett használatba venni az újonnan kiépített peronokat is.

2014. - Megkezdik a régi budai Városháza felújítását.

2014. - Befejeződik a margitszigeti víztorony felújítása.

2014. március 30. - Elkészül az átalakított Baross téri aluljárórendszer és környezete.

2014. március 31. - Átadják a teljes körűen felújított Ludovika Akadémiát.

2014. április 20. - Megújult az Országház alsóházi ülésterme.

2014. július 15. - Kigyullad Kodály köröndön a Vasutas-ház tetőszerkezete.

2014. szeptember - Felújítják a 0 kilométerkövet és az azt szegélyező parkot.

2014. szeptember 5. - A XII. kerületi Boldog Teréz anya téren szobrot szentelnek Teréz Anya emlékére.

2014. szeptember 17. - Átadják a felújított margitszigeti Zenélő kutat.

2014. szeptember 17. - Átadják a felújított margitszigeti Japánkertet.

2014. október 5. - Átadják a felújított Batthyány-örökmécsest.

2014. november 27. - Átadják a Tüskecsarnokot.

2014. december - Elkezdi működését a FUTÁR.

2015. - Megnyit a feneketlen-tó mellett a Budai Parkszínpad Új Budai Parkszínpad néven.

2015. - Megkezdődik a Zeneakadémia Voit-orgonájának a felújítása.

2015. március 20. - átadták az 1-es villamos dél-budai szakaszát, ezért útvonala az Etele út / Fehérvári útig hosszabbodott.

2015. április - Megérkeznek az új Mercedes-Benz Conecto buszok.

2015. április 6. - Kisiklik a Gyermekvasút mozdonya a Jánoshegy megálló előtt.

2015. május 12. - Ismét kisiklik a Gyermekvasút mozdonya a Jánoshegy és a Szépjuhászné megálló között.

2015. július 8. - A budafoki Kálváriát vihar rongálja meg.

2015. július 11. - Hatalmas vihar tombol a Népligetben és környékén, tetemes kár okozva a fákban.

2015. augusztus 26. - Migránsok torlódnak fel a Keleti pályaudvar környékén.

2015. szeptember 3. - Kifut a migránsokat szállító vonat a Keleti pályaudvarról.

2015. szeptember 4. - A Keleti pályaudvarnál rekedt migránsok gyalogosan indulnak el Németország felé.

2016. - Átadják a Guckler-kilátót a Hármashatár-hegyen.

2016. - 90 év után ismét elektromos buszok járnak Budapesten.

2016. március 1. - Megkezdődik a József nádor tér felújítása.

2016. - Lebontják a Népstadiont.

2016. - Befejeződik a csepeli Szent Imre tér felújítása.

2016. július 14. - Átadják a Gückler Károly-kilátót.

2016. - Felújítják a Nagy-Hárs-hegyi Kaán Károly-kilátót.

2016. - Felújítják a Nehru-partot, a Petőfi híd alatt átadnak egy gördeszkapályát is.

2016. - Felújítják a Váci úti Tours-i Szent Márton plébániát.

2016. július 14. - Átadják a Hármashatár-hegyen a Guckler Károly-kilátót.

2016. augusztus 15. - Átadják a felújított Belvárosi plébániatemplomot.

2016. október 1. - Felszentelik a gazdagréti Szent Angyalok-templomot.

2016. november 1. - A HÉV-vonalakat a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV) üzemelteti.

2017. - Megkezdődik a Postapalota felújítása.

2017. - Lebontják a Petőfi Csarnokot.

2017. - Pályázatot írnak ki a Galvani híd építésére.

2017. március 20. - Forgalomba áll az első felújított metrószerelvény a 3-as metróvonalon.

2017. június 17. - Átadják a felújított Gellérthegyi Csúszdaparkot.

2017. június 18. - Bezár a Planetárium.

2017. augusztus - Felújítják a hűvösvölgyi villamosvonal Kelemen László utcai támfalát.

2017. szeptember 17. - Átadják a Zugligeti Indóház felújtott végállomás-épületét.

2017. október 15. - Felszentelik a rákoskerti Szent XIII. János kápolnát és urnatemetőt.

2017. november 4. - Megkezdődik a 3-as metró felújítása.

2017. november 13. - Megkezdődnek az 1-es villamos meghosszabbításának Etele úti munkálatai.

2017. december 12. - Megkezdődik az Újpesti Uszoda bontása. A létesítményt ekkor már tíz éve bezárták és a karbantartás hiánya miatt annyira leromlott az állapota, hogy menthetetlenné vált. Az uszoda saját vízzel nem rendelkezett, azt a Széchényi-fürdőből kapta vezetéken keresztül.

2018. január 19. - Átadják az új Ikarus M168d buszokat.

2018. - Átadják a felújított régi budai Városházát.

2018. - Befejeződik a Zeneakadémia Voit-orgonájának a felújítása.

2018. március 22. - Letették a Villányi úti Szent Imre Gimnázium tornacsarnokának alapkövét.

2018. április 3. - Már csak felújított metrószerelvények járnak a 3-as metróvonalon.

2018. - Elkezdődik a Hunyadi téri vásárcsarnok felújítása.

2018. - Megkezdődik a Budapest One irodaház építése a Sasadi úton, valamint az Etele Pláza építése az Etele téren.

2018. május 15. - megkezdik az átépített József nádor tér parkosítását.

2018. május 22. - Elkezdik lebontani a Corvin Áruház külső lemezburkolatát.

2018. szeptember 17. - Leég a Hűvösvölgyi Vígadó.

2018. szeptember 23. - Leteszik a pesterzsébeti Összetartozás-templom alapkövét.

2018. október - Átadják Gül baba felújított türbéjét.

2019. - Átadják a felújított József nádor teret.

2019. - Felújítják a ferencvárosi plébániatemplomot.

2019. - Elkészül a pesti magyar ortodox templom tornya.

2019. - Védetté nyilvánítják a kőbányai Globus Konzervgyár épületét és a svábhegyi víztornyot.

2019 február - A BKV pert indít a Metrovagonmas ellen - immár hatmilliárd forintnak megfelelő kötbért követelve - a rossz minőségű metrófelújítás miatt.

2019. március 27. - Állami tulajdonba kerül a Bálna.

2019. március 30. - Átadják a 3-as metró északi szakaszát.

2019. április 7. - Megépül az új pesterzsébeti református templom (a Klapka téri félbemaradt templom befejezése).

2019. április 14. - Az Északi Járműjavító felújított épületében megnyit az Eiffel Műhelyház.

2019. - Befejeződik a Hunyadi téri vásárcsarnok homlokzatának felújítása.

2019. - Elkezdik az új Néprajzi Múzeum építését az elbontott egykori Petőfi Csarnok helyén.

2019. - Átadják a Millennium Házát (a felújított városligeti régi Műcsarnok - Olof Palme-ház - felújításával).

2019. - Átadják a felújított zugligeti Fácán Vendéglő egykori épületeit (ezentúl iskola működik bennük).

2019. május 29. - A Fővárosi Közgyűlés döntött a XIII. kerületi Lehel téren található Árpád-házi Szent Margit templom előtti terület átnevezéséről, amely a Szent Margit nevet kapta.

2019. május 29. - A Hableány nevű sétahajó balesetet szenved a Margit hídnál, majd elsüllyed.

2019. június 5. - Átadják a felújított Jászai Mari teret. Leleplezik Nagy Imre felújított szobrát, amelyet a Kossuth térről szállítottak át ide.

2019. július 9. - Átadták az 1-es villamos Fehérvári úttól az Etele térig tartó pályaszakaszát.

2019. június 11. - Kiemelik a Dunából az elsüllyedt Hableány roncsait.

2019. szeptember 6. - Az átadás előtt álló Puskás Ferenc Stadion első fénypróbája.

2019. október 7. - Tradicionális dél-koreai felvonulással búcsúztatták a Hableány-hajóbaleset áldozatait az Olimpia Parkban.

2019. október 31. - A Vértanúk terén felavatják a vörösterror áldozatainak újra alkotott emlékművét.

2019. november 15. - Átadják a Puskás Ferenc Stadiont.

2020. - Felújítják a svábhegyi víztornyot.

2020. - Átadják az újjáépített Főőrség épületét.

2020. - Átadják az új Böszörményi úti református templomot.

2020. - Átadják a Kútvölgyi Kórház felújított járóbeteg-ellátási részlegét.

2020. - Átadják a megújúlt meddőségi centrumot.

2020. április 21. - A Hegyvidéki Önkormányzat közbeszerzési pályázatot írt ki a Libegő szerkezetének, pályájának megújítására.

2020. május - A Bécsi út mentén egy megelőző feltárás során bukkannak rá az aquincumi katonaváros nyugati temetőjére, amelyben találnak egy feltáratlan kősírládát is.

2020. május 10. - A tervezési munkákkal megkezdődik a Kelenföldi pályaudvar felújítása.

2020. május 23. - Megkezdődik a pesti fonódó villamoshálózat építése a Soroksári úton.

2020. június - Átadják a Gyermekvasút felújított hűvösvölgyi végállomását.

2020. augusztus 15. - Elkezdik a Széll Kálmán tér - Postapalota közötti átjáró építését.

2020. augusztus 20. - A budavári önkormányzat kitűzte a szivárványos zászlót.

2020. augusztus 20. - Átadták a Millenáris Szélkaput.

2020. szeptember 1. - A Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai elbarikádozták az egyetem bejáratát és nem engednek be senkit.

2020. szeptember 2. - Átadják a Nemzeti Hauszmann Programban felújított Mátyás-kutat a nagyközönségnek.

2020. szeptember 3. - A közönség birtokba vehette az új Városligeti Sportcentrumot, amely a Liget Budapest Projekt keretében épült meg.

2020. szeptember 6. - Átadják a felújított Egyetemi-templomot.

2020. szeptember 25-én adták hírül, hogy a Liget Budapest projekt keretében épülő Magyar Zene Háza A Világ legjobb zenei célú ingatlanfejlesztése díjat nyerte el a világ egyik legrangosabb zenei-szakmai találkozójának megmérettetésén, az amerikai Music Cities Awardson.

2020. október 22. - Átadják a felújított 3-as metró déli szakaszát.

2020. október 27. - Az Orbán-kormány 6 milliárd forintból vett 60 akadálymentes, alacsonypadlós, légkondicionált, környezetbarát csuklós buszt Budapestnek – közölte Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a járművek sajtóbemutatóján. A Mercedes-Benz Conecto G típusú buszok hathengeres, 360 lóerős dízel motorokkal szereltek, amik az EURO 6 D környezetvédelmi normának is megfelelnek. A buszok a menetrendszerű fővárosi közlekedés részei, többek között a 169-es, a 84-es, a 89-es és a 94-es buszok vonalain közlekednek a XVII., a XVIII. és a XXI. kerületben, és kiszolgálják Pécel, Gyál és Szigetszentmiklós agglomerációs vonalait is.

2020. november 4. - A Magyar Közlönyben megjelent az Orbán-kormány előző nap hozott határozata a környezetbarát budapesti járműbeszerzés támogatásáról. A kabinet döntésében leszögezi: a kormány kifejezetten támogatja, hogy Budapest Főváros Önkormányzata meglévő 61 milliárdos, szabad felhasználású hitelkeretéből 100 új trolit és villamost vásároljon a budapesti tömegközlekedés fejlesztése részeként. A kormányhatározat megállapította, hogy a Kormány intenzív támogatásával 2022-ig összesen 1052 vadonatúj metró, villamos, busz, troli állhat forgalomba a budapesti tömegközlekedésben. A kormánydöntés azt is rögzíti, hogy 2010 és 2021 között a kormány összesen több mint 1330 milliárd forinttal támogatja a fővárosi tömegközlekedést.

2020. december 10. - Robbantásos eljárással lebontották a VITUKI toronyházát, hogy a helyén felépülhessen a Nemzeti Atlétikai Stadion.

2021. február - Khirdették a Citadella felújítására kiírt közbeszerzés eredményét.

2021. március 15. - Lezárják a Lánchidat, s megkezdődik a híd felújítása.

2021. július 12. - Megkezdődik a Blaha Lujza tér felújítása.

2021. - Elkészül a XIII. kerületi Vizafogó Park.

2021. március - Megkezdődik a Sipeky-villa felújítása.

2021. május 31. - Felavatják a Margit hídon a sok dél-koreai turista életét követelő halálos dunai hajóütközés áldozatainak emlékművét.

2021. szeptember 26. - Felszentelik a pesterzsébeti Összetartozás-templomot.

2021. november 19. - Környezetvédelmi engedélyt kap a Gellért-hegyi Sikló.

2021. december 15. - Pályára állítják a Budavári Sikló elszállított, majd felújított kocsijait.

2022. január 16. - A Főváros elkezdi a Tétényi-fennsík kitakarítását, amit február 9-én fejeznek be.

2022. január 22. - Átadják a Magyar Zenet Házát.

2022. február 17. - A Gellért-hegyi Sikló fejlesztéséért felelős cég megkapja a sikló állomásához vezető alagút és a Hegyalja útra felvezető lépcső építésére szóló engedélyt.

2022. február 23. - Eláll a Gellért-hegyi sikló és az alsó állomásnál tervezett autóbusz-parkoló megépítésére vonatkozó 2009-es szerződéstől a Fővárosi Önkormányzat. A Fővárosi Közgyűlés mai döntését azzal indokolta, hogy a szerződés hatályba lépésétől számítva több mint tizenhárom év telt el anélkül, hogy a szerződés szerinti beruházás megvalósítását szolgáló érdemi kivitelezési munkák egyáltalán megkezdődtek volna. A javaslatot a testület 17 igennel, 6 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadta el.

2022. február 24. - Huszonhat - főleg 1956 és 1978 között emelt - I. kerületi ingatlan védetté nyilvánításáról döntött a Fővárosi Közgyűlés. Ezek között szerepel a Déli pályaudvar főépülete, a budavári Hilton szálló épülete és több lakóépület.

AJÁNLÓ