A villányi út és Bartók Béla út között elterülő közel 1 hektár kiterjedésű, hosszúkás alakú tavacska egy hajdani téglagyári agyaggödörben keletkezett 1877-ben, amikor a jelenlegi Kosztolányi Dezső tér helyén állt egykori téglagyár munkásai egy agyaggödröt mélyítettek, ami során felszín alatti vízfolyásra bukkantak.

AJÁNLÓ

A parkban lehetőség nyílik a mozgásra: van teniszpálya, futópálya és a keményebbeknek street workout pálya is. Aki pedig meginna egy hűsítő fröccsöt vagy bekapna egy balkáni ízvilágú hamburgert, annak a 2015-ben újranyitott Budai Parkszínpad felé kell vennie az irányt. A legendás hely egy igazi szabadtéri találkozópont volt és lett megint a budaiaknak, vagy bárkinek, aki gyerekkel, baráttal, kutyával letelepedne a színes napellenzők alá.

A Feneketlen-tó tavasszal (kép: Szolnoki Tibor)

AJÁNLÓ

Történet

A XVIII. század előtt a Feneketlen-tó helyén lakatlan, mocsaras, értéktelen terület állt. A közelben kanyargó Duna az idők során agyagot hordott a területre, épp ezért a XVIII. század végén téglagyárat hoztak létre a mai Kosztolányi Dezső téren, az agyagot pedig a tó helyén lévő agyaggödörből nyerték ki a munkások.

Maga a tó 1877-ben keletkezett, amikor az egykori téglagyár munkásai egy agyaggödröt mélyítettek, ami során felszín alatti vízfolyásra bukkantak. A tó medencéjében az oligocén kori kiscelli agyag pirittartalma tömény keserűvizet képez. A Feneketlen-tóban mély tavakra jellemző termikus ugróréteg alakul ki, ebben az erős kénhidrogén-tartalmú vízben az élet egy ideig nem volt képes kialakulni. A tó utánpótlása a kiscelli agyagon összegyűlt talajvízből származik. 1889-ben bezáratták a téglagyárat, a talajvíz pedig szép lassan feltöltötte az agyaggödröt.

A környék beépítettsége egy 1884-es térkép szerint
(ekkor már létrehozták a Lágymányosi-öblöt, amelyet egy nyúlgát választ el a Dunától)

A tó a XX. század elején is elhagyatottan állt, semmilyen funkciója nem volt. A tó környékének beépítése azután kezdődött meg, hogy a ciszterci szerzetesek 1912-ben Budán is megtelepedtek. A szerzetesek számára Wälder Gyula építész egy templomból, rendházból és iskolából álló épületegyüttest tervezett a tó partjára. Ezek közül a Szent Imre-templom és a Szent Imre-gimnázium ma is látható a tó szomszédságában.

A később gazdag állat és növényvilággal rendelkező tó vízminősége az 1980-as években indult romlásnak. Ennek oka a tavat tápláló források elapadása volt. Ekkor vízforgató berendezést és szökőkutat építettek be, amely a feneketlen-tavi horgászegyesület szorgalmazására készült el. Ma a Sas-hegy déli oldalán lévő vízgyűjtő területről, felszíni csapadékvízből táplálkozik.

A tó környéki park 1958 és 1960 között épült Mőcsényi Mihály tervei szerint, aki a kivitelezési munkákat is irányította. Ekkor alakították ki a mai Frankfurt parkot játszótérrel, teniszpályával. A tó környékét náddal telepítették be, korláttal vették körül, halakat telepítettek a tóba, apró horgászstégeket építettek a partján.

A tó körüli park különlegesebb bokrai, fái a papíreperfa, a júdásfa, a galagonya, a virginiai boróka, a vöröslevelű mogyoró, a szelídgesztenye, a tulipánfa, az oszlopos tölgy és a szomorú borsófa.

A Feneketlen-tó 1960-ban

Az 1958-ban épült Budai Parkszínpad eleinte operetteknek, majd rockmusicaleknek és filmezésnek szolgált helyszínül, majd negyvenhét év szolgálat után bezárták.

A Fenetekteln-tó és környéke 1966-ban
(balra a tó partján a Park étterem, majd a Budai Parkszínpad és a Sport (ma Flamenco) szálló. Szemben a József Attila (ma Budai Ciszterci Szent Imre) Gimnázium és a Szent Imre templom)

A tó vízminősége az 1980-as években romlásnak indult, ekkor vízforgató berendezést építettek bele, amely a feneketlen-tavi horgászegyesület szorgalmazására készült el. 2010 óta tiltott a horgászás, de a tó és a körülötte elterülő park máig kedvelt pihenőhely. A tó átlagos mélysége 4 méter, a legmélyebb helyen 5,4 méter. A tóban süllő, sügér, ponty, harcsa, ezüstkárász, dévérkeszeg, csuka, balin, amur él, míg a partján kecskebéka, vöröshasú unka, mocsári teknős, vörösfülű ékszerteknős, sárgafülű ékszerteknős találhatók meg.

2014 tavaszán átadták a Főkert Zrt. által a tóra épített stéget. A tóba nyúló pihenő dekk lehetőséget nyújt a parklátogatók számára, hogy a víz közelségét élvezve, olvashassanak, relaxálhassanak a tóparton.

A tíz éven át pusztuló, üresen álló Budai Parkszínpad épületét 2015-ben új funkciókkal nyitották meg újra Új Budai Parkszínpad néven. ​Az újjászületett és egyszersmind újragondolt szabadtéri találkozóhely fröccsözésre, beszélgetésre vagy csak szimpla hűsölésre tökéletes helyszín, nem beszélve az esti koncertekről. A borok mellett a rövidek terén is széles paletta várja a szomjazókat, míg a gasztronómia területén inkább a balkáni vonal erős, hiszen a Montenegrói Gurman grillteraszát is megtaláljátok náluk.

A park Bartók Béla út felöli részén látható Bartók Béla szobra, Varga Imre alkotása, mögötte a tó mellett álló leányszobor Makrisz Agamemnon-tól való. A Kosztolányi Dezső térnél találjuk a tér névadójának mellszobrát, Borbás Tibor művét, míg a cisztercia templom előtti részen a magyar ifjúság szabadságfrontjának modern hősi emlékművét. A hangulatos, virágos tóparton a Park étterem és eszpresszó várja vendégeit.