Budapest parkjai


AJÁNLÓ

Feneketlen-tó
A villányi út és Bartók Béla út között elterülő közel 1 hektár kiterjedésű, hosszúkás alakú tavacska egy hajdani téglagyári agyaggödörben keletkezett 1877-ben, amikor a jelenlegi Kosztolányi Dezső tér helyén állt egykori téglagyár munkásai egy agyaggödröt mélyítettek, ami során felszín alatti vízfolyásra bukkantak.
Fűvészkert
A budapesti Füvészkert Magyarország első botanikus kertje, mely 2006-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem különleges oktatási egységeként Budapest VIII. kerületében, Józsefvárosban az Illés utca 25. alatt működik.
Népliget
A Népliget Budapest legnagyobb közparkja a X. kerületben, a VIII. és a IX. kerület határán. A parkot az 1860-as években alakították ki Sárkány József városi tanácsos indítványára, végleges méretét 1942-ben érte el. Fás, virágos, pázsitos pihenőhely belső sétányokkal, szobrokkal, emlékművekkel 129 hektáron.
Orczy-kert
Az Orczy-kert 1794-től kezdődően került kialakításra, s jelenleg a VIII. kerület legnagyobb közparkja. Mai formáját 2019-ben nyerte el. A területén jelenleg foci-, futó- és kosárlabdapálya, szórakoztató helyiségek, sétautak és egy tó is található.
Tétény-rét
A Nagytétényi Sváb Emlékhely körüli területen, a már meglévő fák árnyékában olyan szabadidős helyszínt alakítottak ki, ahol a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenkinek tartogat majd valamit az új családi park. Többféle korosztálynak tervezett játszóterek, szabadtéri kondipark, foci- és strandröplabdapálya is készült, de lett elkerített kutyafuttató és szánkódomb is.
Városliget
A Városliget Budapest legrégebbi és egyben legnagyobb közparkja, a főváros kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma. A Városliget a Budapestre látogató külföldiek elsődleges célpontja a park területén található jelentős számú műemlék miatt. A Millenniumi Emlékmű Budapest egyik jelképe, a Széchényi-fürdő pedig Európa legnagyobb gyógyfürdője. Teljes területe 1 km², ami 100 hektárt jelent.
Városmajor
A Városmajor Budapest XII. kerületének része. Mintegy 100.000 négyzetméteres kiterjedésű közpark, amelyet a Szilágyi Erzsébet fasor és a Maros utca határol. A terület, amely az Ördög-árok ártere volt, sokáig kaszálóként, illetve katonai területként használták.
Vérmező
A Vérmező Krisztinaváros közparkja. Itt történt Martinovics Ignác és társainak a lefejezése 1795. május 20-án, amelyről a park a nevét kapta. Alatta folyik végig az Ördög-árok; a Vérmező területe a pleisztocénben jött létre, mint a patak hordalékos lapálya.
Vizafogó park
2022. március elején adták át a XIII. kerületi Vizafogó műtavas szabadidőparkját, az Árpád hídtól délre, az Esztergomi út és a Párkány utca közötti füves területen.


AJÁNLÓ

Természetvédelem

2023. december 13-án a Fővárosi Közgyűlés viharosra sikerült ülésén megszavaztak három új budapesti terület helyi természetvédelmi területté nyilvánítását. Védettséget kapott a II. kerület Szép-völgyi-erdő, a IV. kerületi Farkaserdő és az a titkos II. kerületi telek is, amin ezrével él egy 250 ezer forint értékű orchideafaj.

A mostani védelem összesen 46 hektárt rak hozzá a védett területeinkhez, így ezzel átléptük Budapesten az 1000 hektárnyi helyileg védett területet
- mondta Bardóczi Sándor főépítész

Hozzátette, hogy eddig 970 hektár volt védett, és a most védettséget kapó területekre a hatszögletű táblákat január 1-ig, a rendelet hatályba lépéséig helyezi ki a FŐKERT Erdőkezelési és Természetvédelmi osztálya.

A II. kerületi Szép-völgyi erdő 16 hektáros területére azért kért védettséget a főváros Tájépítészi osztálya, mert ott védett növényfajokon kívül nagyon sok védett állatfaj él, köztük az egyik legértékesebb a nagyfejű csajkó nevű bogárfaj, aminek egyetlen példánya 10 ezer forint természetvédelmi értékű, és a legnagyobb ismert budapesti állománya ezen a területen él. De gyakori ott a kis apollólepke is, ami példányonként 50 ezer forintos természetvédelmi értékkel bír és Budapesten mára nagyon megritkult.

Ez egy rengeteg pici telekre felparcellázott terület, amelyen betonházalapok és murvával borított parkolók is vannak, ezért sok munkánk lesz vele, mire sikerül visszaadnunk teljesen a természetnek. A BKM Nonprofit Zrt.-ben a Főkert Kertészeti Divízión belül megalakult Természetvédelmi és Erdőkezelési Osztály itt fokozatos fafajcserével az őshonos irányba viszi majd az erdőt, a szerkezete természetközelibb lesz, jobban ellenáll a klímaváltozásnak, jobban megtartja a vizet, és a talaj jobb minőségű lesz
– mondta korábban a területről a Telexnek a Fővárosi Önkormányzat Tájépítészeti Osztályának Természetvédelmi Csoportjában dolgozó Barabás Sándor

Az újpesti Farkas-erdőre azért kértek védettséget, mert ott egyre nagyobb számban lelhető fel a fővárosban ritka, védett homoki fátyolvirág, de Budapesten csak itt él a homoki kocsord, az árnyasabb részeken pedig még mérsékelt övi orchideákat, kardos madársisakokat és széleslevelű nőszőfüveket is felfedezhetünk. A nyarasok és az akácosok között, a terület közepén húzódó hosszanti mélyedésben értékes vizes élőhely található füzekkel és nagy kiterjedésű nádasokkal, amelyek meglepő épségben tudtak fennmaradni.

Az őszi csomagban védettséget kapó területek közül azonban a legtitokzatosabb az a II. kerületi telek, aminek nem a nagysága számít főként, hanem a természeti értéke.

Ez egy 1 hektárnál is kisebb telek, amelyről két éve derült ki, hogy ezres nagyságrendben él rajta egy szubmediterrán orchideafaj, a szarvas bangó, ami egy nagyon ritka és fokozottan védett növényfaj, példányonként 250 ezer forint a természetvédelmi értéke. Ennek a konkrét helyét nem is áruljuk el éppen azért, hogy megvédjük őket az influenszerektől és a gyűjtögetőktől
- tette hozzá Barabás Sándor

A Főváros tájépítésze elmondta, hogy adminisztratív okok miatt egyelőre nem tudták a Közgyűlés elé vinni a III. kerületi Mocsáros védett területének bővítését, egy vizes élőhelyet az Őrmezőn, és a máriaremetei Vár-hegyet, ezekről várhatóan 2024 februárban vagy márciusban dönthet a Közgyűlés.