Népliget

X. kerület, Városliget

A Népliget Budapest legnagyobb közparkja a X. kerületben, a VIII. és a IX. kerület határán. A parkot az 1860-as években alakították ki Sárkány József városi tanácsos indítványára, végleges méretét 1942-ben érte el. Fás, virágos, pázsitos pihenőhely belső sétányokkal, szobrokkal, emlékművekkel 129 hektáron.


AJÁNLÓ

A park területe teljes egészében Budapest X. kerületében van, noha a délkeleti szegletétől kevesebb mint száz méterre lévő Groupama Aréna, a Ferencvárosi TC stadionja miatt sokan a IX. kerülethez és azon belül is a Ferencvároshoz tartozónak vélik.

Ahhoz képest, hogy mekkora, mennyire zöld és hányan laknak a park pár kilométeres körzetében, a Népligetet hagyományosan kevesen használják. A Népliget évtizedek alatt kialakult negatív megítélését részben a lokális folklór rémalakjaitól, a bokrok árnyékában megbúvó szerhasználóktól és illegális szexmunkásoktól való félelem okozza. Az efféle szóbeszéd nagy számban tartja vissza a városlakókat a parktól, a témában végzett felmérések szerint az emberek nagy részének pozitív meglepetéssel jár az első Népliget-tapasztalat.

A közpark alapjáraton rossz hírén kívül sok kialakítás-béli problémával is küzd. A belső úthálózatok nem csak hogy értelmezhetetlenek, de sok esetben egyáltalán nem vezetnek sehová, így ellehetetlenítve a tájékozódást egy felkészületlen Népliget-laikus számára. A közvilágítás néhol teljes hiánya még a legszenvedélyesebb Népliget-fanatikusokat is elrettenti a park esti használatától és ráerősít a park "bűnbarlang" megítélésére.

A Centenáriumi Park nevű szoborkertbe 1973-ban minden megyétől érkezett egy bemutatkozó mű, születésnapi ajándékként a fővárosnak. Az egykor nemzeti összetartásunkat képviselő parkrész mára teljesen elburjánzott, a szobrok nincsenek karbantartva, a Nógrád megyétől kapott szökőkút helyén pedig már csak egy fűvel benőtt kört találunk. A pályaművek közül csak három tér ki részletesen a Centenáriumi Park várható sorsára.

 

A Népliget története

A kőbányai futóhomok megkötésére 1855-ben akácfákkal kezdték beültetni a szélfútta, homokos, poros területet, amelyet homokbányának és szeméttelepnek is használtak korábban. A terület nagy része amolyan "városi haszonbérbe adott marhajárás" volt, hiszen a közelben, a mai Tistviselőtelep helyén volt a Marhavásár tér. A terület északi parcelláján haszonbérleti földek, amolyan legelők voltak, majd a mai Vajda Péter utca - Reguly Antal utca közötti részen faiskola kezdett el működni. Délebbre szintúgy legelők, egy itató tó (Nagy Sertés tó) és sertéstelep terültek el a messzeségbe.


A terület térképe 1884-ben - a liget, mint Gyár-dűlő

A liget legöregebb fája is ebből az időből való volt: egy egylevelű akác 1855-ből, amelyet az 2015. július 11-i vihar pusztított el. A Hell Miksa sétányon haladva bukkanhatunk rá az ősöreg, már meglehetősen odvas törzsre, amelyet abronccsal segítenek összetartani.

1868-ban született meg a terv egy park létrehozására az Üllői út mellett, majd utat építettek, fákat ültettek, kijelölték a nép szórakoztatására szolgáló területeket. 1870-ben platánfákat, hársakat, amerikai kőriseket, juharfákat ültettek, s ezzel létrejött a parknak a ma is látható, sajátos hangulata. A század utolsó évtizedeire a növekvő főváros kezdte megközelíteni a ligetet, melynek hatására újabb rendezési tervre volt szükség. Ehhez Petz Ármin műkertész készített terveket (ő volt a közeli Orczy-kert kertésze is), de elképzelése sajnos nem valósult meg. A következő évtizedben Sárkány József fővárosi képviselő indítványozta a parkosítást. Erről emlékkő tudósít a Planetárium előtt.

A Népligetet az 1870-es évekből származó térképeken még Gyár-dűlőnek jelölik, csak a század vége felé nyerte el mai nevét.

A Közmunkatanács 1889-ben ugyan leköveztette az Üllői utat, de a marhavásárok nevét hordozó Hajcsár utat (a mai Könyves Kálmán körutat) még nem, amelyre csupán a századforduló után került sor. 1893-ban saját víztornya épült, rá két évre pedig beindult a Nagyvendéglőben is a vendéglátás.


A Nagyvendéglő 1910 körül

1896-ra, a Millennium éveire már nagy részt parkostották a területet - ebből a korból származnak a ma is eleven platánok, tölgyek, ostorfák és zöld juharok. Budapest ezen határa közben túlnyúlt a ligeten, s a fejlődő Józsefváros, Ferencváros és Kőbánya lakói egyre inkább kijártak pihenni. A közelben laktanya is épült, valamint egy közkórház és egy járványkórház is.

Ezekben az időkben már kialakult a Városliget és a Népliget közönsége: az utóbbiba került a Vurstli, mint az egyszerű és olcsó emberek szórakoztatására létrejött rendezvény.

Az 1910-es évektől kezdve a Mutatványos tér volt a Népliget egyik legnépszerűbb része. Vigalmi negyed, ahol gyorsan megszülettek a színesre festett, lampionnal díszített szórakozóhelyek: volt mozi, vendéglők, dodzsem, cirkusz, céllövölde, barlangvasút, kör- és hajóhinta. Itt állt Kemény Henrik Bábszínháza és Közép-Európa legnagyobb és leghosszabb hullámvasútja is, "A Kárpátoktól az Adriáig" szlogennel.

A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a parkban nagyszabású játszótereket alakítottak ki. 1936-1972 között rendeztek a Népligetben autó- és motorversenyeket.

1930 és 1935 között a Népligetet újraformálták. A Magyar-Lengyel Egyesület kezdeményezésére 1935-ben jelölték ki a parkban a Lengyel Sétány útvonalát, s állították fel a Lengyel légionisták emlékművét, Pankotai Farkas Béla szobrász alkotását. A parképítés mellett a MÁVAG háromkilométeres próbapályát épített ide kipróbálni frissen elkészült mozdonyait. A Népligetet, amelynek beceneve a pesti szlengben a "Nepcsi" volt, a tehetősebb polgárok Városligetével szemben, annak idején inkább a munkásosztály látogatta.

A park 1942-ben érte el mai méretét. A körvasút töltése mentén a harmincas években létesült BSZKRT próbapályát 1947-ben kötötték össze a Ganz-MÁVAG gyártelepével (különlegessége a keskeny, a normál és széles nyomtáv volt egy vágányban). A Kőbányai Egészségház (Szakorvosi Rendelőintézet) 1949-ben nyílt meg, majd 1952-től számolták fel a mutatványos telepet.

A Népligetben található az 1977-ben megnyitott és 2017-ben bezárt Planetárium is, amelynek 23 méter átmérőjű kupolájában csillagászati előadásokat és pop- illetve klasszikus zenével kísért lézerbemutatókat tartottak.

A park névtelen útjait az 1980-as években főleg magyar botanikusokról és a Főkert Zrt. régi főkertészeiről nevezték el, pl. Degen Árpád sétány, Borbás Vince sétány, Domokos János sétány, Andreánszky Gábor sétány, Ilsemann Keresztély sétány, Simonkai Lajos sétány, Schilberszky Károly sétány, Trautmann Róbert sétány, Räde Károly sétány, Radó Rezső körönd stb., de sétányt neveztek el a Népligetben Dr. Gecse Albertről (1917–2004), a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény egyik alapítójáról, Lechner Ödönről, Feszl Frigyesről, Hell Miksáról, Márkus József (1852–1915) polgármesterről és Carl von Linnéről.

A Népligetben található az 1987-ben megnyitott Jurta Színház, amely társulatának (Magyar Színkör) egy évvel későbbi feloszlását követően a rendszerváltás egyik kitüntetett helyszíne lett, ahol politikai gyűléseket tartottak.

1991-től 2008. július 17-ig működött a Jurta Színház épületben az E-Klub, amelynek helyére, még ugyanabban az évben, a Diesel Club költözött be. Az épület alsó szintjén 1997-től néhány évig működött a Láthatatlan Kiállítás. Az épületet és udvarát ismételten átépítették, a Láthatatlan Kiállítást 2013 körül új helyre költöztették. Azóta kizárólagosan éjszakai szórakozóhelyként, Liget Club néven üzemel.

A 2015. július 8-án Kőbányán is átvonult erős vihar következtében a Népligetben tucatjával dőltek ki a fák és szakadtak le ágak. A Főkert Nonprofit Zrt. a balesetveszély miatt pár hétre lezárta a parkot a károk felszámolásáig. A Főkert becslése szerint a helyreállítási munkálatok költsége a több tízmillió forintot is elérheti.


AJÁNLÓ

Felújítási tervek

A Népliget napjainkban olyan, mintha a régmúltból egy ligetes-erdős terület maradt volna itt a pesti síkon. Az egyes facsoporzatok afféle faiskolai rendben, gyűjteményként állnak egymás mellett, alig érzékelni az angolparkokra jellemző (és a Városligetben is jól látható) tájképi alakítást. Tisztás, nagyobb rét alig van benne, komolyabb játszóteret vagy más közteret se keressünk: még leginkább fasorai szembetűnők, de az utakat köztük sok helyen már alig lehet felismerni.

Ennek ellenére vagy éppen ezért a Népliget végtelen nyugalmat árasztó helyszín, főleg a mostani csodálatos őszi fényben. A fák törzsére sokfelé felfutó borostyánkötegek, a bokáig érő avar, az itt-ott kidőlt fatörzsek valami őserdő-szerű hangulatot árasztanak, mintha az egész egy ember utáni táj lenne, ahol a betont lassan feltöri a gaz (néhol ténylegesen is), és az uralmat újra átveszik az állatok.

A liget fajgazdagsága szembetűnő: a hozzáértő szem rengeteg különleges fát ismerhet fel. Nagyjából 600 különböző faj egyedeit találhatjuk meg itt, köztük valódi ritkaságokat. Ilyen például a Tölgyfa téren álló hatalmas kocsányos tölgy: tekintélyes koronája ámulatba ejthet minden természetszerető sétálót, de leírhatatlanul szépek a fasorok is, legyen szó platánokról, nyárakról vagy szivarfákról. A lengyel emlékmű közelében is áll egy méretes, sötétzöld lombkoronájú tölgyfa, amely egy különleges hibrid: a kocsányos tölgy és a magyaltölgy keresztezéséből származik. Angliából hozták (Turner-tölgy). A leveleit folyamatosan váltja, ezért nincs lombtalan állapota: ilyen a mi éghajlatunkon meglehetősen ritka.

A vurstlis időket idéző mutatványos ház előtt pedig egy szerényebb, de csodaszépen sárgálló páfrányfenyő (Ginkgo Biloba) fogad, melynek nevezetessége az, hogy ezt az idősebb példányt ültették át először sikerrel a Főkert munkatársai.

A liget többi részén is vannak hasonló, társadalmi indíttatású telepítéseknek nyomai. A leghíresebb az úgynevezett Országpark, amit 1973-ban a Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítésének 100. évfordulójára létesítettek. Az eredeti koncepció szerint a főváros és a vidék egységének szép kifejezőjének szánt parkrészbe minden megye külön parcellát alakított ki tájegysége jellegzetes növényi és parkkultúrájából, illetve egyedi köztéri műalkotásokat is helyeztek el itt. Mára nem sok maradt belőlük – az utóbbiakból igazából csak a Göcsej dombormű, amelyet 2010-ben felújítottak, a többi letörve, megrongálva áll az őket lassan teljesen elfedő őstermészetben.

2016 nyarán átfogó workshopsorozat indult arról, hogyan lehetne életet lehelni Budapest egyik szégyenfoltjába. A ReCity kezdeményezéséből szakértők és aktivisták segítségével épkézláb, bár naiv terv született: a közösségi kerttől az állatsimogatón, színpadon, trendi kocsmán át a mesterséges tóig mindent bevetnének, hogy életet leheljenek a parkba. Azért naiv, mert a döntéshozóknak persze semmi közük a kezdeményezéshez, és mert először társadalmi rehabilitációs és bűnmegelőző programok kellenének, azok nélkül a legvadabb felújítás sem ér sokat.

 

A Déli körvasút megállója

2022. áprilisában tettek közzé a Déli Körvasút népligeti állomásáról, amelynek során a helyenként négyvágányúvá bővülő körvasút Kelenföldet köti össze Ferencvárossal, és a beruházás során három új vasútállomást is építenek. Ezek közül az egyik új pesti állomás a Népliget lesz, amelynek elsődleges célja az M3 metró Ecseri úti állomására való átszállási lehetőség.

Responsive image
A Déli Körvasút Kelenföld - Népliget közötti szakasza

Responsive image
A Népliget állomás látványterve

Responsive image
A vasútállomás átszállási kapcsolatai

A cél, hogy minél rövidebben, minél kellemesebb körülmények között, egy fedett sétányon tudjanak átszállni vonatról metróra az utasok.

 

Pályázatok, tervek, előkészületek

2022. augusztus 2. - "Elindul a Népliget, Budapest egyik legnagyobb és talán legrosszabb állapotú parkjának a megújítása. A Fővárosi Önkormányzat ezzel a Lánchíd és a Blaha Lujza tér felújítása után egy újabb nagyon régi adósságát kezdi el törleszteni a budapestiek felé” – írja Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon.

Megújítására egy tájépítészeti ötletpályázatot írnak ki, aminek célja, hogy

a Népliget történeti kert jellegét tiszteletben tartó, izgalmas, a klímaváltozás kihívásaira választ adó tervekkel elindítsuk a Népliget következő, felívelő korszakát, valamint hogy sokszínű, élettel teli közösségi térré váljon
- írja a Fővárosi Önkormányzat

Ez pedig a főpolgármester szerint több zöldfelületet és kevesebb betont fog jelenteni.

A leírás szerint 2023 januárjáig lehet feltölteni majd a pályázatokat, ezeket pedig majd tavasszal bírálják el.

 

Pályaművek

2023. április 14. - Nyolc hónappal azután, hogy Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, megújítják a Népligetet, és erre tájépítészi pályázatot írnak ki, kihirdették az ötletpályázaton legjobbnak ítélt versenyzőt. Az MTI híre szerint a bírálóbizottság a 4D Tájépítész Iroda pályaművét értékelte a legjobbnak.

Karácsony Gergely az ötletpályázat pénteki eredményhirdetésén arról beszélt, hogy a zöld városvezetés kiemelt célja, hogy a főváros legnagyobb parkját a korábban elfogadott stratégiai tervvel összhangban rendbe tegye.

Azt mondta, hisznek abban a városfejlesztésben, amely megpróbálja a kulturális, turisztikai attrakciókat nem besűríteni a város bizonyos pontjaiba, hanem széthúzni és esélyt adni a rozsdaövezetnek. Szerinte a városfejlesztési stratégiának esélyt kell adnia ezeknek a kevésbé respektált városi szöveteknek, területeknek, hogy visszaszerezzék régi dicső múltjukat és megmutassák értékeiket.

Remélem, a Népliget ügye közös ügyünk lesz, az újfajta városfejlesztési közös gondolkodásnak az egyik legfontosabb terepe
- idézte Karácsonyt az MTI

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes az eredményhirdetésen azt mondta, hogy nem osztják ki az első díjat, mert nem lehet egy ekkora területre egy ötletet győztesnek hirdetni, mert valamennyi pályázatban voltak olyan elemek, amelyek egy-egy részproblémára jobb megoldást kínáltak, mint a többiek.

A bírálóbizottság a beérkezett tizenhatból hat pályaművet díjazott: második díjat és vele kilencmillió forintot nyert a 4D Tájépítész Iroda, megosztott harmadik díjat és hét-hétmillió forintot az OpenSpace Kft., az Újirány Tájépítész Kft. és a Geum Műterem Kft. Megvételt és négy-négymillió forintot nyert a Garten Stúdió Kft. és az Objekt Tájépítészeti Iroda Kft. pályaműve.

Kerpel-Fronius Gábor elmondta: a díjazott pályaművekből kell összerajzolni a Népliget koncepciótervét, amely alapjául szolgálhat a későbbi megvalósításnak. Amíg ez megtörténik, addig is lépéseket tesznek a Népligetről alkotott kép javítására, így például csökkentik a közlekedési terhelését, az autóforgalmat és a parkolóhelyek számát, elbontják a használaton kívüli pavilonokat, rendezik a terület tulajdonviszonyait, és a növények gondozása során az őshonos fajok érvényesülését segítik.

Karácsony Gergely főpolgármester a legjobbnak ítélt, 4D Tájépítészeti Iroda pályaművét méltatva azt mondta, a bíráló bizottság szerint az tárja fel a legjobban a Népliget értékeit és újítja meg ökológiai, természeti eszközökkel. Mint mondta, a pályamű a park történeti értékeit, elemeit tiszteletben tartja, és jó érzékkel illeszti össze az új funkciókkal és a kortárs tájépítészeti formavilággal. A tervezők jó arányban helyezték el a mai igényeket kiszolgáló elemeket és alkalmaztak természetközeli megoldásokat. A park tervezett úthasználata kellemes, figyelembe veszi a történeti nyomvonalakat, a gyalogoshálózat fejlesztésénél a sétányokat kísérő fasorokat.

A Fővárosi Önkormányzat korábban közölte: a lakosság bevonásával, állami szereplőkkel, valamint a kerületi önkormányzattal együttműködésben elkészítette a Népliget stratégiai tervét, hogy hosszú távú jövőképet vázoljon a park ütemezett megújítására. Majd tájépítészeti ötletpályázatot hirdetett, hogy a Népliget történeti kert jellegét tiszteletben tartó, a klímaváltozás kihívásaira választ adó tervek alapján elkezdődhessen a park megújítása. A pályázatokhoz kapcsolódóan szavazást indítanak, ahol a közönségdíjas pályázatot választják meg a budapestiek.

 

A hat legjobb pályamű

A 2022 nyarán kiírt ötletpályázatra összesen 16 tájépítészeti iroda nyújtott be pályaművet. Első helyezettet nem hirdettek, mivel semelyik terv sem felelt meg pontosan a zsűri elképzeléseinek, viszont a Főváros 6 terv legjobb elemeit egy minden terv felett álló "megatervvé" gyúrja majd össze, s ezután indulhat csak el a Népliget érdemi renoválása.

A tervek különös figyelmet fordítanak a gyalogos és kerékpáros közlekedés elkülönítésére biztonsági okokból, valamit minőségi utak és futókörök kialakítására. Visszatérő motívumnak bizonyulnak az esőkertek, melyek a környező talajszinthez képest mélyebbre süllyesztett, vízszintes, növényekkel beültetett felületek, amik célja az esővíz felfogása és szűrése.

Mindegyik terv megtartaná valamilyen formában a Centenáriumi Parkot, amely Budapest fennállásának századik évfordulója óta része a Népligetnek. A lehetséges opciók között felmerült a szoborszerű pihenőkert, egy másik terv pedig a Pokemon Go-hoz hasonló interaktív szoborvadász alkalmazást fejlesztene, aminek a segítségével, virtuálisan, de az egykori felállítási helyükön mászkálva ismerhetnénk meg a műveket eredeti formájukban.

Responsive image

Több tervben is szerepelnek megszokott parkelemek, mint a sportpálya, a tó vagy a játszótér, de ezek is jellemzően természetközeli köntösben jelennek meg. A játszótér-opciók közül elsöprő sikert aratott a játszótéri elemeket vizes elemekkel kombináló vizes játszótér, ez a hat díjazott tervből háromban is szerepel.

A zsűri által legjobbnak gondolt, a 4D Tájépítészeti Iroda által készített pályaműben bemutatott vizes játszótér például ilyen lenne, szürkegém alakú csúszdával, és kézi irányítású zsilipekkel.

Találkozhatunk a szokványostól eltérő, egészen meglepő elemekkel is, mint a szintén több tervben is felbukkanó városi majorság, aminek részeként közösségi kertet, méhészetet és állatsimogatót is megálmodtak a tervezők.

Responsive image

A komoly beépítéssel egyébként nem számoló tervek hemzsegnek a látványosnál látványosabb, monumentálisabbnál monumentálisabb építményektől, ilyen például ez a toronyház magasságú kilátó, a Geum Műterem Kft tervében, amiből a X. kerület festői szépségű tájait csodálhatnánk meg:

Responsive image

Vagy az ugyanebben a tervben szereplő, a holdfázisokat demonstráló installáció:

Responsive image

De nem semmi ez a fogadókaputerv sem a Garten Studiótól:

Responsive image

A megújulással a Népliget új funkciókkal is bővülhetne, a Geum Műterem Kft terveiben például egy hengeres, lyukacsos tóparti esküvői kápolna is szerepel, ahol egybekelhetnének a Népligetben házasodni vágyó párok.

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint a Népliget tájépítészeti újragondolása és megújítása önmagában még nem nyújt megoldást a parkkal kapcsolatos problémákra. A Népliget rehabilitálásában az első lépést szerinte a kisköltségű beruházások, például közhasznú mosdók építése, valamint kulturális programok szervezése fogja jelenteni.

Bardóczi szerint a pályázat csak egy folyamat kezdete, aminek végigviteléhez nem lesz elég a Főváros fejlesztésére álló jelenlegi pénzügyi forrás. A Népliget fejlesztési projektjének teljes megvalósításához a fővárosnak vagy Európai Uniós pénzekre, vagy "a Kormány hirtelen megvilágosodására lenne szüksége" - fogalmazott.

Bár több pályaműben is szerepel a Népliget meglévő, de nem funkcionáló épületeinek újranyitása, ez egyelőre nem biztosan kivitelezhető, mivel azok gyakran magán-, kerületi-, vagy állami tulajdonban lévő épületek, amik sorsáról nem a Főváros rendelkezik. Ilyen például a Lux László és Tömöri Tamás által tervezett TIT Planetárium épülete is, aminek felújítására még 2016-ban tett ígéretet az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de ez a folyamat megrekedt a tetőszerkezet megjavítása után. A planetáriumot 2017-ben rossz állapotokra hivatkozva bezárták, a Népliget egyik legikonikusabb épülete azóta is kihasználatlan.

Aki jelenlegi, esőerdős bájában szeretné meglátogatni a Népligetet, annak nem kell sietnie, mivel a pályázati művekben felvetett változtatások még jó ideig nem fognak teljesen megvalósulni. De némi kis javulást már észlelhetnek a Népliget-használók, például idén november elsején a Volán, az Arriva és a BKV buszai is kivonultak a Népligetből, megszüntetve a park buszparkoló jellegét.

Írta: Ács Berta

Folytatjuk!


AJÁNLÓ

Adatok

  • Kialakításának éve: 1860-1942.
  • Felújítása: -
  • Mérete: 129 ha
  • Funkciója: park és szabadidőközpont

Megközelítése

  • Népliget
  • Népliget