A park területe teljes egészében Budapest X.
kerületében van, noha a délkeleti szegletétől kevesebb mint száz méterre
lévő Groupama Aréna, a Ferencvárosi TC stadionja miatt sokan a IX.
kerülethez és azon belül is a Ferencvároshoz tartozónak vélik.
Ahhoz képest, hogy mekkora, mennyire zöld és hányan laknak a park pár
kilométeres körzetében, a Népligetet hagyományosan kevesen használják. A
Népliget évtizedek alatt kialakult negatív megítélését részben a lokális
folklór rémalakjaitól, a bokrok árnyékában megbúvó szerhasználóktól és
illegális szexmunkásoktól való félelem okozza. Az efféle szóbeszéd nagy
számban tartja vissza a városlakókat a parktól, a témában végzett
felmérések szerint az emberek nagy részének pozitív meglepetéssel jár az
első Népliget-tapasztalat.
A közpark alapjáraton rossz hírén kívül sok kialakítás-béli problémával is küzd. A
belső úthálózatok nem csak hogy értelmezhetetlenek, de sok esetben
egyáltalán nem vezetnek sehová, így ellehetetlenítve a tájékozódást egy
felkészületlen Népliget-laikus számára. A közvilágítás néhol teljes
hiánya még a legszenvedélyesebb Népliget-fanatikusokat is elrettenti a
park esti használatától és ráerősít a park "bűnbarlang" megítélésére.
A Centenáriumi Park nevű szoborkertbe 1973-ban minden megyétől érkezett
egy bemutatkozó mű, születésnapi ajándékként a fővárosnak. Az egykor
nemzeti összetartásunkat képviselő parkrész mára teljesen elburjánzott,
a szobrok nincsenek karbantartva, a Nógrád megyétől kapott szökőkút
helyén pedig már csak egy fűvel benőtt kört találunk. A pályaművek közül
csak három tér ki részletesen a Centenáriumi Park várható sorsára.
A Népliget története
A kőbányai futóhomok megkötésére 1855-ben akácfákkal kezdték beültetni a szélfútta, homokos, poros területet, amelyet homokbányának és szeméttelepnek is használtak korábban. A terület nagy része amolyan "városi haszonbérbe adott marhajárás" volt, hiszen a közelben, a mai Tistviselőtelep helyén volt a Marhavásár tér. A terület északi parcelláján haszonbérleti földek, amolyan legelők voltak, majd a mai Vajda Péter utca - Reguly Antal utca közötti részen faiskola kezdett el működni. Délebbre szintúgy legelők, egy itató tó (Nagy Sertés tó) és sertéstelep terültek el a messzeségbe.
A terület térképe 1884-ben - a liget, mint Gyár-dűlő
A liget legöregebb fája is ebből az időből való volt:
egy egylevelű akác 1855-ből, amelyet az 2015. július 11-i vihar
pusztított el. A Hell Miksa sétányon haladva bukkanhatunk rá az ősöreg,
már meglehetősen odvas törzsre, amelyet abronccsal segítenek
összetartani.
1868-ban született meg a terv egy park létrehozására az
Üllői út mellett, majd utat építettek, fákat ültettek, kijelölték a nép
szórakoztatására szolgáló területeket. 1870-ben platánfákat, hársakat, amerikai kőriseket,
juharfákat ültettek, s ezzel létrejött a parknak a ma is látható,
sajátos hangulata. A század utolsó évtizedeire a növekvő főváros kezdte
megközelíteni a ligetet, melynek hatására újabb rendezési tervre volt
szükség. Ehhez Petz Ármin műkertész készített terveket (ő volt a közeli
Orczy-kert kertésze is), de elképzelése sajnos nem valósult meg. A
következő évtizedben Sárkány József fővárosi képviselő indítványozta a
parkosítást. Erről emlékkő tudósít a Planetárium előtt.
A Népligetet az 1870-es évekből származó térképeken még Gyár-dűlőnek
jelölik, csak a század vége felé nyerte el mai nevét.
A Közmunkatanács 1889-ben ugyan leköveztette az Üllői utat, de a
marhavásárok nevét hordozó Hajcsár utat (a mai Könyves Kálmán körutat)
még nem, amelyre csupán a századforduló után került sor. 1893-ban saját
víztornya épült, rá két évre pedig beindult a Nagyvendéglőben is a
vendéglátás.
A Nagyvendéglő 1910 körül
1896-ra, a Millennium éveire már nagy részt
parkostották a területet - ebből a korból származnak a ma is eleven
platánok, tölgyek, ostorfák és zöld juharok. Budapest ezen határa közben
túlnyúlt a ligeten, s a fejlődő Józsefváros, Ferencváros és Kőbánya
lakói egyre inkább kijártak pihenni. A közelben laktanya is épült,
valamint egy közkórház és egy járványkórház is.
Ezekben az időkben már kialakult a Városliget és a Népliget közönsége:
az utóbbiba került a Vurstli, mint az egyszerű és olcsó emberek
szórakoztatására létrejött rendezvény.
Az 1910-es évektől kezdve a Mutatványos tér volt a Népliget egyik
legnépszerűbb része. Vigalmi negyed, ahol gyorsan megszülettek a
színesre festett, lampionnal díszített szórakozóhelyek: volt mozi,
vendéglők, dodzsem, cirkusz, céllövölde, barlangvasút, kör- és
hajóhinta. Itt állt Kemény Henrik Bábszínháza és Közép-Európa
legnagyobb és leghosszabb hullámvasútja is, "A Kárpátoktól az Adriáig"
szlogennel.
A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a parkban nagyszabású
játszótereket alakítottak ki. 1936-1972 között rendeztek a Népligetben
autó- és motorversenyeket.
1930 és 1935 között a Népligetet újraformálták. A Magyar-Lengyel
Egyesület kezdeményezésére 1935-ben jelölték ki a parkban a Lengyel
Sétány útvonalát, s állították fel a Lengyel légionisták emlékművét,
Pankotai Farkas Béla szobrász alkotását. A parképítés mellett a MÁVAG
háromkilométeres próbapályát épített ide kipróbálni frissen elkészült
mozdonyait. A Népligetet, amelynek beceneve a pesti szlengben a "Nepcsi"
volt, a tehetősebb polgárok Városligetével szemben, annak idején
inkább a munkásosztály látogatta.
A park 1942-ben érte el mai méretét. A körvasút töltése mentén a
harmincas években létesült BSZKRT próbapályát 1947-ben kötötték össze a
Ganz-MÁVAG gyártelepével (különlegessége a keskeny, a normál és széles
nyomtáv volt egy vágányban). A Kőbányai Egészségház (Szakorvosi
Rendelőintézet) 1949-ben nyílt meg, majd 1952-től számolták fel a mutatványos telepet.
A Népligetben található az 1977-ben megnyitott és 2017-ben bezárt
Planetárium is, amelynek 23 méter átmérőjű kupolájában csillagászati
előadásokat és pop- illetve klasszikus zenével kísért lézerbemutatókat
tartottak.
A park névtelen útjait az 1980-as években főleg magyar botanikusokról és
a Főkert Zrt. régi főkertészeiről nevezték el, pl. Degen Árpád sétány,
Borbás Vince sétány, Domokos János sétány, Andreánszky Gábor sétány,
Ilsemann Keresztély sétány, Simonkai Lajos sétány, Schilberszky Károly
sétány, Trautmann Róbert sétány, Räde Károly sétány, Radó Rezső körönd
stb., de sétányt neveztek el a Népligetben Dr. Gecse Albertről
(1917–2004), a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény egyik alapítójáról,
Lechner Ödönről, Feszl Frigyesről, Hell Miksáról, Márkus József
(1852–1915) polgármesterről és Carl von Linnéről.
A Népligetben található az 1987-ben megnyitott Jurta Színház, amely
társulatának (Magyar Színkör) egy évvel későbbi feloszlását követően
a rendszerváltás egyik kitüntetett helyszíne lett, ahol politikai
gyűléseket tartottak.
1991-től 2008. július 17-ig működött a Jurta Színház épületben az
E-Klub, amelynek helyére, még ugyanabban az évben, a Diesel Club
költözött be. Az épület alsó szintjén 1997-től néhány évig működött
a Láthatatlan Kiállítás. Az épületet és udvarát ismételten átépítették,
a Láthatatlan Kiállítást 2013 körül új helyre költöztették. Azóta
kizárólagosan éjszakai szórakozóhelyként, Liget Club néven üzemel.
A 2015. július 8-án Kőbányán is átvonult erős vihar következtében a
Népligetben tucatjával dőltek ki a fák és szakadtak le ágak. A Főkert
Nonprofit Zrt. a balesetveszély miatt pár hétre lezárta a parkot a károk
felszámolásáig. A Főkert becslése szerint a helyreállítási munkálatok
költsége a több tízmillió forintot is elérheti.
Felújítási tervek
A Népliget napjainkban olyan, mintha a régmúltból egy
ligetes-erdős terület maradt volna itt a pesti síkon. Az egyes
facsoporzatok afféle faiskolai rendben, gyűjteményként állnak egymás
mellett, alig érzékelni az angolparkokra jellemző (és a Városligetben is
jól látható) tájképi alakítást. Tisztás, nagyobb rét alig van benne,
komolyabb játszóteret vagy más közteret se keressünk: még leginkább
fasorai szembetűnők, de az utakat köztük sok helyen már alig lehet
felismerni.
Ennek ellenére vagy éppen ezért a Népliget végtelen nyugalmat árasztó
helyszín, főleg a mostani csodálatos őszi fényben. A fák törzsére
sokfelé felfutó borostyánkötegek, a bokáig érő avar, az itt-ott kidőlt
fatörzsek valami őserdő-szerű hangulatot árasztanak, mintha az egész egy
ember utáni táj lenne, ahol a betont lassan feltöri a gaz (néhol
ténylegesen is), és az uralmat újra átveszik az állatok.
A liget fajgazdagsága szembetűnő: a hozzáértő szem rengeteg különleges
fát ismerhet fel. Nagyjából 600 különböző faj egyedeit találhatjuk meg
itt, köztük valódi ritkaságokat. Ilyen például a Tölgyfa téren álló
hatalmas kocsányos tölgy: tekintélyes koronája ámulatba ejthet minden
természetszerető sétálót, de leírhatatlanul szépek a fasorok is, legyen
szó platánokról, nyárakról vagy szivarfákról. A lengyel emlékmű
közelében is áll egy méretes, sötétzöld lombkoronájú tölgyfa, amely egy
különleges hibrid: a kocsányos tölgy és a magyaltölgy keresztezéséből
származik. Angliából hozták (Turner-tölgy). A leveleit folyamatosan
váltja, ezért nincs lombtalan állapota: ilyen a mi éghajlatunkon
meglehetősen ritka.
A vurstlis időket idéző mutatványos ház előtt pedig
egy szerényebb, de csodaszépen sárgálló páfrányfenyő (Ginkgo Biloba)
fogad, melynek nevezetessége az, hogy ezt az idősebb példányt ültették
át először sikerrel a Főkert munkatársai.
A liget többi részén is vannak hasonló, társadalmi indíttatású
telepítéseknek nyomai. A leghíresebb az úgynevezett Országpark, amit
1973-ban a Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítésének 100.
évfordulójára létesítettek. Az eredeti koncepció szerint a főváros és a
vidék egységének szép kifejezőjének szánt parkrészbe minden megye külön
parcellát alakított ki tájegysége jellegzetes növényi és
parkkultúrájából, illetve egyedi köztéri műalkotásokat is helyeztek el
itt. Mára nem sok maradt belőlük – az utóbbiakból igazából csak a Göcsej
dombormű, amelyet 2010-ben felújítottak, a többi letörve, megrongálva
áll az őket lassan teljesen elfedő őstermészetben.
2016 nyarán átfogó workshopsorozat indult arról, hogyan lehetne életet
lehelni Budapest egyik szégyenfoltjába. A ReCity kezdeményezéséből
szakértők és aktivisták segítségével épkézláb, bár naiv terv született:
a közösségi kerttől az állatsimogatón, színpadon, trendi kocsmán át a
mesterséges tóig mindent bevetnének, hogy életet leheljenek a parkba.
Azért naiv, mert a döntéshozóknak persze semmi közük a kezdeményezéshez,
és mert először társadalmi rehabilitációs és bűnmegelőző programok
kellenének, azok nélkül a legvadabb felújítás sem ér sokat.
A Déli körvasút megállója
2022. áprilisában tettek közzé a Déli Körvasút népligeti állomásáról, amelynek során a helyenként négyvágányúvá bővülő körvasút Kelenföldet köti össze Ferencvárossal, és a beruházás során három új vasútállomást is építenek. Ezek közül az egyik új pesti állomás a Népliget lesz, amelynek elsődleges célja az M3 metró Ecseri úti állomására való átszállási lehetőség.
A Déli Körvasút Kelenföld - Népliget közötti szakasza
A Népliget állomás látványterve
A vasútállomás átszállási kapcsolatai
A cél, hogy minél rövidebben, minél kellemesebb körülmények között, egy fedett sétányon tudjanak átszállni vonatról metróra az utasok.
Pályázatok, tervek, előkészületek
2022. augusztus 2. - "Elindul a Népliget, Budapest egyik
legnagyobb és talán legrosszabb állapotú parkjának a megújítása. A
Fővárosi Önkormányzat ezzel a Lánchíd és a Blaha Lujza tér felújítása
után egy újabb nagyon régi adósságát kezdi el törleszteni a budapestiek
felé” – írja
Karácsony Gergely
főpolgármester a Facebookon.
Megújítására egy tájépítészeti ötletpályázatot írnak ki, aminek célja,
hogy
a Népliget történeti kert jellegét tiszteletben tartó, izgalmas, a klímaváltozás kihívásaira választ adó tervekkel elindítsuk a Népliget következő, felívelő korszakát, valamint hogy sokszínű, élettel teli közösségi térré váljon
- írja a Fővárosi Önkormányzat
Ez pedig a főpolgármester szerint több zöldfelületet és kevesebb betont
fog jelenteni.
A leírás szerint 2023 januárjáig lehet feltölteni majd a pályázatokat,
ezeket pedig majd tavasszal bírálják el.
Pályaművek
2023. április 14. - Nyolc hónappal azután, hogy Karácsony Gergely
főpolgármester bejelentette, megújítják a Népligetet, és erre
tájépítészi pályázatot írnak ki, kihirdették az ötletpályázaton
legjobbnak ítélt versenyzőt. Az MTI híre szerint a bírálóbizottság a 4D
Tájépítész Iroda pályaművét értékelte a legjobbnak.
Karácsony Gergely az ötletpályázat pénteki eredményhirdetésén arról
beszélt, hogy a zöld városvezetés kiemelt célja, hogy a főváros
legnagyobb parkját a korábban elfogadott stratégiai tervvel összhangban
rendbe tegye.
Azt mondta, hisznek abban a városfejlesztésben, amely megpróbálja a
kulturális, turisztikai attrakciókat nem besűríteni a város bizonyos
pontjaiba, hanem széthúzni és esélyt adni a rozsdaövezetnek. Szerinte a
városfejlesztési stratégiának esélyt kell adnia ezeknek a kevésbé
respektált városi szöveteknek, területeknek, hogy visszaszerezzék régi
dicső múltjukat és megmutassák értékeiket.
Remélem, a Népliget ügye közös ügyünk lesz, az újfajta városfejlesztési közös gondolkodásnak az egyik legfontosabb terepe
- idézte Karácsonyt az MTI
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes az eredményhirdetésen azt
mondta, hogy nem osztják ki az első díjat, mert nem lehet egy ekkora
területre egy ötletet győztesnek hirdetni, mert valamennyi pályázatban
voltak olyan elemek, amelyek egy-egy részproblémára jobb megoldást
kínáltak, mint a többiek.
A bírálóbizottság a beérkezett tizenhatból hat pályaművet díjazott:
második díjat és vele kilencmillió forintot nyert a 4D Tájépítész Iroda,
megosztott harmadik díjat és hét-hétmillió forintot az OpenSpace Kft.,
az Újirány Tájépítész Kft. és a Geum Műterem Kft. Megvételt és
négy-négymillió forintot nyert a Garten Stúdió Kft. és az Objekt
Tájépítészeti Iroda Kft. pályaműve.
Kerpel-Fronius Gábor elmondta: a díjazott pályaművekből kell
összerajzolni a Népliget koncepciótervét, amely alapjául szolgálhat a
későbbi megvalósításnak. Amíg ez megtörténik, addig is lépéseket tesznek
a Népligetről alkotott kép javítására, így például csökkentik a
közlekedési terhelését, az autóforgalmat és a parkolóhelyek számát,
elbontják a használaton kívüli pavilonokat, rendezik a terület
tulajdonviszonyait, és a növények gondozása során az őshonos fajok
érvényesülését segítik.
Karácsony Gergely főpolgármester a legjobbnak ítélt, 4D Tájépítészeti
Iroda pályaművét méltatva azt mondta, a bíráló bizottság szerint az
tárja fel a legjobban a Népliget értékeit és újítja meg ökológiai,
természeti eszközökkel.
Mint mondta, a pályamű a park történeti értékeit, elemeit tiszteletben
tartja, és jó érzékkel illeszti össze az új funkciókkal és a kortárs
tájépítészeti formavilággal. A tervezők jó arányban helyezték el a mai
igényeket kiszolgáló elemeket és alkalmaztak természetközeli
megoldásokat. A park tervezett úthasználata kellemes, figyelembe veszi a
történeti nyomvonalakat, a gyalogoshálózat fejlesztésénél a sétányokat
kísérő fasorokat.
A Fővárosi Önkormányzat korábban közölte: a lakosság bevonásával, állami
szereplőkkel, valamint a kerületi önkormányzattal együttműködésben
elkészítette a Népliget stratégiai tervét, hogy hosszú távú jövőképet
vázoljon a park ütemezett megújítására. Majd tájépítészeti
ötletpályázatot hirdetett, hogy a Népliget történeti kert jellegét
tiszteletben tartó, a klímaváltozás kihívásaira választ adó tervek
alapján elkezdődhessen a park megújítása. A pályázatokhoz kapcsolódóan
szavazást indítanak, ahol a közönségdíjas pályázatot választják meg a
budapestiek.
A hat legjobb pályamű
A 2022 nyarán kiírt ötletpályázatra
összesen 16 tájépítészeti iroda nyújtott be pályaművet. Első helyezettet
nem hirdettek, mivel semelyik terv sem felelt meg pontosan a zsűri
elképzeléseinek, viszont a Főváros 6 terv legjobb elemeit egy minden terv
felett álló "megatervvé" gyúrja majd össze, s ezután indulhat csak el a
Népliget érdemi renoválása.
A tervek különös figyelmet fordítanak a gyalogos és kerékpáros
közlekedés elkülönítésére biztonsági okokból, valamit minőségi utak és
futókörök kialakítására. Visszatérő motívumnak bizonyulnak az esőkertek,
melyek a környező talajszinthez képest mélyebbre süllyesztett,
vízszintes, növényekkel beültetett felületek, amik célja az esővíz
felfogása és szűrése.
Mindegyik terv megtartaná valamilyen formában a Centenáriumi Parkot, amely
Budapest fennállásának századik évfordulója óta része a Népligetnek. A
lehetséges opciók között felmerült a szoborszerű pihenőkert, egy másik
terv pedig a Pokemon Go-hoz hasonló interaktív szoborvadász alkalmazást
fejlesztene, aminek a segítségével, virtuálisan, de az egykori
felállítási helyükön mászkálva ismerhetnénk meg a műveket eredeti
formájukban.
Több tervben is szerepelnek megszokott parkelemek, mint a sportpálya, a
tó vagy a játszótér, de ezek is jellemzően természetközeli köntösben
jelennek meg. A játszótér-opciók közül elsöprő sikert aratott a
játszótéri elemeket vizes elemekkel kombináló vizes játszótér, ez a hat
díjazott tervből háromban is szerepel.
A zsűri által legjobbnak gondolt, a 4D Tájépítészeti Iroda által
készített pályaműben bemutatott vizes játszótér például ilyen lenne,
szürkegém alakú csúszdával, és kézi irányítású zsilipekkel.
Találkozhatunk a szokványostól eltérő, egészen meglepő elemekkel is,
mint a szintén több tervben is felbukkanó városi majorság, aminek
részeként közösségi kertet, méhészetet és állatsimogatót is megálmodtak
a tervezők.
A komoly beépítéssel egyébként nem számoló tervek hemzsegnek a látványosnál látványosabb, monumentálisabbnál monumentálisabb építményektől, ilyen például ez a toronyház magasságú kilátó, a Geum Műterem Kft tervében, amiből a X. kerület festői szépségű tájait csodálhatnánk meg:
Vagy az ugyanebben a tervben szereplő, a holdfázisokat demonstráló installáció:
De nem semmi ez a fogadókaputerv sem a Garten Studiótól:
A megújulással a Népliget új funkciókkal is bővülhetne, a Geum Műterem
Kft terveiben például egy hengeres, lyukacsos tóparti esküvői kápolna is
szerepel, ahol egybekelhetnének a Népligetben házasodni vágyó párok.
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze szerint a Népliget tájépítészeti
újragondolása és megújítása önmagában még nem nyújt megoldást a parkkal
kapcsolatos problémákra. A Népliget rehabilitálásában az első lépést
szerinte a kisköltségű beruházások, például közhasznú mosdók építése,
valamint kulturális programok szervezése fogja jelenteni.
Bardóczi szerint a pályázat csak egy folyamat kezdete, aminek
végigviteléhez nem lesz elég a Főváros fejlesztésére álló jelenlegi
pénzügyi forrás. A Népliget fejlesztési projektjének teljes
megvalósításához a fővárosnak vagy Európai Uniós pénzekre, vagy "a Kormány hirtelen megvilágosodására lenne szüksége" - fogalmazott.
Bár
több pályaműben is szerepel a Népliget meglévő, de nem funkcionáló
épületeinek újranyitása, ez egyelőre nem biztosan kivitelezhető, mivel
azok gyakran magán-, kerületi-, vagy állami tulajdonban lévő épületek,
amik sorsáról nem a Főváros rendelkezik. Ilyen például a Lux László és
Tömöri Tamás által tervezett TIT
Planetárium épülete is, aminek
felújítására még 2016-ban tett ígéretet az Emberi Erőforrások
Minisztériuma, de ez a folyamat megrekedt a tetőszerkezet megjavítása
után. A planetáriumot 2017-ben rossz állapotokra hivatkozva bezárták, a
Népliget egyik legikonikusabb épülete azóta is kihasználatlan.
Aki jelenlegi, esőerdős bájában szeretné meglátogatni a Népligetet,
annak nem kell sietnie, mivel a pályázati művekben felvetett
változtatások még jó ideig nem fognak teljesen megvalósulni. De némi kis
javulást már észlelhetnek a Népliget-használók, például idén november
elsején a Volán, az Arriva és a BKV buszai is kivonultak a Népligetből,
megszüntetve a park buszparkoló jellegét.
Írta: Ács Berta
Folytatjuk!