Budapest főpolgármestere 2019-től

Főpolgármestersége lassan indult be, közben folyamatos Kormány-párti ellenszélben és kritikákkal kellett megküzdenie, de nagy részt jogosan. A fővárosi alkalmazottaknak hat hónap türelmi időt ígérő Karácsony Gergely azonnal lefejezte a Tarlós István vezetése alatt kifogástalanul működő Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezetését. Nem sokkal később leállíttatta a Blaha Lujza tér felújításának előkészületeit, amelynek tervezése eddig 148 millió forintba került.

• 2019. október 15. - Karácsony Gergely kijelentette, hogy a városligeti építkezéseknél stratégiai cél leállítani azokat, amelyeknek még nincs hatályos építési engedélyük.
   
• 2020. június 1. - Karácsony Gergely üdvözló beszédet mondott a soronkövetkező homoszexuális felvonulás résztvevőinek:
  
  "Az országgyűlés által elfogadott 33-as törvény mindannyiunk számára vereség. Nincs is annál fontosabb, hogy valaki szabadon önmaga lehessen. Ha ebben akadályozva van, az az emberi jogok teljes eltiprása. Ezért most még fontosabb, hogy a főváros támogassa az LMBTQ közösség munkáját, hiszen szükség van rá, hogy mindenki képviselve és képviseltetve legyen. Budapest ereje sokszínűségében rejlik. Nem csak összetartó közösség, amely bármilyen bajban segíti egymást, de elfogadó, nyitott is. Mi azt valljuk, nem az számít, hogy kit szeretsz, hanem hogy felvállalhasd azt, aki vagy. Ugyan idén júliusban a járványhelyzet miatt nem vonulhatunk együtt, ez még nem azt jelenti, hogy nem ünnepelhetjük meg a Pride hónapot. Már azzal is támogatjuk a közösséget, hogy ha beszélünk róla, ha olvasunk a fontos LMBTQ személyekről, akár ha megnézünk filmeket LMBTQ eseményekről, vagy felhívjuk a figyelmet a közösséget érintő ügyekre és kifejezzük a támogatásunkat egymás felé".
   
• 2020. július 2-án a Híradó tette közzé, hogy nem tudta megmondani Karácsony Gergely az M1 Híradó riporterének, hogy milyen számítás alapján kérnek a kormánytól tízmilliárd forintot a Lánchíd felújítására. Hónapok óta nem írta ki a főváros a tendert, így nem áll rendelkezésükre semmilyen hivatalos ajánlat. Ennek ellenére nem elégednek meg a kormány által felajánlott 6+1 milliárddal. Tarlós István tegnap az M1 stúdiójában mutatott rá, hogy tavaly ősszel 180 milliárd forintos plusszal adta át a város vezetését a baloldalnak, tehát a pénz biztos nem hiányzik a felújításhoz – hangzott el az M1 Híradójában.
  
  Buszok, kerékpárosok és nagyjából húszezer autós – ennyien haladnak át egy átlagos napon a Lánchídon. A Budapest egyik jelképévé vált híd mára olyan állapotba került, hogy nem lehet tovább halasztani a felújítását.
  
  A fővárosi önkormányzat az elmúlt hónapokban mégsem írt ki pályázatot. Tarlós István volt főpolgármester kedden az M1-en úgy fogalmazott: a korábbi városvezetés hiába teremtett meg minden feltételt a rekonstrukcióhoz, Karácsony Gergely hivatalba lépése óta nem történt semmi. Karácsony Gergely szerdán is csak egy bizonytalan határidőről szóló ígéretet tett arra a kérdésünkre, hogy miért halogatják a közbeszerzési eljárás megindítását, és meddig csúszhatnak még a munkálatok. Arról viszont többször beszélt a baloldali városvezetés hogy az egyébként a főváros tulajdonában álló híd felújításához a kormánytól várnak tízmilliárd forintot. Csakhogy az már nem derült ki, hogy pontosan mire kérik ezt az összeget. Eddig ugyanis egyikük sem tudta megmondani, hogy a fővárosnak összesen mennyibe kerülne a felújítás. Ezt Karácsony Gergelytől is hiába kérdezte az M1.
   
• 2020. július 15. - Többévnyi előkészítés és több száz milliónyi ráfordítás után a főpolgármester döntése nyomán nem valósulhat meg a 80%-ban európai forrásból finanszírozható dél-pesti kerékpárút, amely Csepeltől vezetne a XVII. kerületig.
• 2020. augusztus 25. - Karácsony Gergely azt nyilatkozta, hogy "Isten szereti a meleg embereket és az Egyháznak is szeretnie kell őket".
   
• 2020. szeptember 2. - Szabó Rékát állatvédelemért felelős megbízottnak nevezi ki a főpolgármester.
   
• 2020. szeptember 15-én a Híradó "Más tollaival ékeskedik Karácsony Gergely" címmel közölt egy cikket, amelyben Karácsony Gergelyről elmondják: olyan beruházással büszkélkedik a főpolgármester, amihez az égadta világon semmi köze.
  
  Ekkor ugyanis elkezdődött a XIII. kerületi Béke tér környékén a főgyűjtő csatorna kivitelezése, amelyben a 3,6 milliárdos projektnek köszönhetően végre megoldódik a szennyvíz- és esővíz-elvezetés - a nagyobb esőzések idején ugyanis a hálózat annyira túlterhelt, hogy gyakran öntötte el ezt a területet az esővízzel keveredett szennyvíz. A nyitórendezvényen pedig részt vett Karácsony Gergely is, pedig a probléma megoldásához neki vajmi kevés köze volt.
  
  A beruházásról szóló döntés még a Tarlós István-féle városvezetéshez kötődik, ennek ellenére a Főpolgármesteri Hivatal által közreadott fotón Tarlós István sem, és a kerület szocialista (tehát Karácsony Gergely politikai szövetségesének számító) polgármestere, Tóth József sem szerepel. Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár Facebook-posztjában emlékeztetett arra, hogy a beruházás nem ment volna, ha nincs Tarlós István főpolgármester és Tóth József XIII. kerületi polgármester.
   
• 2020. szeptember 19-én Karácsony Gergely ismét a Kormányt kritizálta.
  
  "Az önkormányzatok a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi válságban jobban szolgálják az embereket, mint a kormány az országos politikában" – jelentette ki a főpolgármester szombaton az MSZP online kongresszusához címzett üzenetében.
  
  Az MSZP Facebook-oldalán megjelent videóban elmondta, fontos szerepe lehet a koronavírus-járvány okozta válság kezelésében az önkormányzatoknak, ezt látja a kormány is, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza azt a munkát, amelyet az önkormányzatok végezhetnének, sokszor éppen a kormány helyett.
  
  "Orbán Viktor miniszterelnök tudja, hogy az ellenzéki pártok vezette önkormányzati koalíciók érdemi kihívásai a kormánynak, mert helyben jobban szolgálják az embereket, mint a kormány az országos politikában" – mondta. Szerinte az ellenzéki vezetésű önkormányzatok megmutatják, milyen a szociális kormányzás, és "ez nagy remény Magyarországnak és nagy veszély a kormánynak”. "Az elmúlt időszak önkormányzatokat gátló politikája arról szól, hogy megakadályozza annak az alternatívának a kialakulását, amely 2022-ben megváltoztatja az országot" – hangoztatta.
  
  Karácsony Gergely szerint "sorsfordító időket élünk”, az ország megváltoztatásához az ellenzéknek is meg kell változtatnia a politikáját, az MSZP-nek pedig le kell zárnia belső vitáit. "Az ország arra vár, hogy az ellenzék rendezze a sorait" – fogalmazott. A főpolgármester az általa 2018-ban és 2019-ben képviselt szociális demokrácia programjának továbbvitelt ígérte. Hozzátette: "mi olyan demokráciát akarunk, ahol nem a szabadságból van kevesebb, hanem az egyenlőségből van több”.
  
  A Párbeszéd társelnöke elmondta, van egy dolog, amit csak az MSZP tud képviselni az ellenzéki összefogásban: a szociáldemokrata politika. "Szociáldemokrata párt nélkül nem lesz ellenzéki győzelem" – közölte. Az MSZP szombaton online tartja tisztújító kongresszusát, a két társelnöki posztra egy-egy jelölt van, Tóth Bertalan pártelnök és Kunhalmi Ágnes választmányi elnök.
   
• 2020. szeptember 30. - Karácsony Gergely szerint a Szent István-szobornak nem a Szent István parkban a helye. A szerdai közgyűlésre benyújtott előterjesztés szerint az államalapító király szobrát az eredeti tervvel ellentétben nem Budapest egyik kiemelt helyén állítanák fel, hanem a XIX. kerületi Templom téren. A XIII. kerületi szoborállításnak eredetileg szimbolikus üzenete is volt, hiszen a kommunista Lukács György-szobor egykori helyéhez közel helyezték volna el. Karácsony Gergely legutóbb még azt mondta a szoborállítással kapcsolatban, hogy "A vita nem arról szól, hogy lesz-e Szent István-szobor a Szent István parkban, hanem arról, hogy hogyan tudjuk összeegyeztetni az emlékezetpolitikai és a parkhasználók által megfogalmazott szempontokat”. A Fővárosi Önkormányzat kormánypárti frakciója erre úgy reagált, hogy "Ehhez képest most csöndben, mindenfajta társadalmi vita nélkül kitiltják Szent István szobrát a Szent István parkból. Arról ugyanis kétségünk sincs, hogy a javaslatot a baloldali többségű Fővárosi Közgyűlés elfogadja. Ez az ügy is jól jellemzi Karácsony Gergely őszinteségét, szavahihetőségét és demokráciafelfogását”. A kispesti Fidesz–KDNP frakcióvezetője, Dódity Gabriella elmondta, hogy "elfogadhatatlan a főpolgármester bénázása, hogy kitiltja az államalapító szobrát a Szent István parkból. Egyértelműen ott lenne a helye. Ráadásul Kispesten már található egy mellszobor, amelyet elhanyagolt a baloldali városvezetés. A mellszobor a kispesti nyugdíjasház kertjében, elhanyagolva található. A méltatlan állapot jól példázza, hogy miként viszonyul a kispesti baloldal az államalapító Szent István emlékéhez. Mi is szerettünk volna Kispesten egy méltó emlékművet, de nem ilyen áron".
  
  Ezen a napon egyébként a Fővárosi Önkormányzat közgyűlése módosította a Városligeti Építési Szabályzatot is annak érdekében, hogy ne épülhessen fel az új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház, s helyükön zöldfelület lehessen. A döntés ellentétes a keddi kormányrendelettel. Ezt 18-an támogatták, 10-en ellenezték, egy képviselő pedig tartózkodott. Az előterjesztés felidézi, hogy a meg nem kezdett kivitelezésű nagylétesítmények, azaz az új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Fővárosi Városligeti Színház, valamint egyes kiszolgáló, kiegészítő rendeltetésű önálló vendéglátó és kereskedelmi létesítmények építési helyét szünteti meg a módosítás. A cél, hogy a tervezett épületek helyén teljes értékű zöldfelület alakulhasson ki elsődlegesen közparki funkcióval. Az elfogadott javaslat – egyebek mellett – pontosítja a területi hatályt, a vendéglátó teraszok méretét és elhelyezését, a park növényállományának védelmében módosítja az előírásokat, kiegészül a megújuló energiaforrásra vonatkozó előírásokkal és talajszonda elhelyezéséről is rendelkezik. A közgyűlés elfogadta Karácsony Gergely főpolgármester indítványát is, amely a Kós Károly sétány "főúthálózati szerepköre” megszüntetésének közlekedési feltételei közé emeli be azt, hogy a Szegedi út és a Nagy Lajos király útja között közvetlen közúti kapcsolatot teremtsenek a vasúti sínek "külön szintű keresztezésével”. A javaslat elfogadása előtti vitában Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője hangsúlyozta: a közgyűlés mostani döntése jogszerűtlen, mivel az ellentétes a témában kedden született kormányrendelettel. Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök korábban arra tett ígéretet, hogy azok az épületek nem készülnek el a Városligetben, amelyeket a főváros nem szeretne, ennek megfelelően nem is kezdődtek el építkezések a területen. Láng Zsolt hozzátette, hogy a kormány tárgyalni szeretne arról, miként lehet európai szinten is kivételes módon megújítani a Városligetet. Kiemelte, nem értik a városvezetés miért fél az egyeztetéstől és miért akarja egy életre lezárni a terület rendezésének kérdését.
  
  A mai napon figyelemreméltó javaslatot is elfogadott a Fővárosi Közgyűlés: az MSZP-s Horváth Csaba és a DK-s Gy. Németh Erzsébet által előterjesztett szöveg szerint a továbbiakban ha valaki Budapesten ingyenes újságot akar osztani, annak kötelező lesz négy oldalt díjmentesen biztosítani a Fővárosi Önkormányzat számára. Az indoklás szerint azt szeretné a Városháza, hogy a kereskedelmi célú hirdetések mellett közszolgálati célú hirdetések is megjelenjenek. Horváth Csaba a hvg.hu-nak azzal érvelt, hogy “a budapesti Önkormányzat nem akart saját újságot létrehozni, ezzel pedig megteremtik a közérdekű nyilvánosságot”.
   
• 2020. októberében a Főváros feljelentést tett a Biodóm építési költségeinek az emelkedése miatt.
  
  "A Biodóm beruházás egy eléggé elfuserált beruházás. Azt gondolom, hogy számos hibát elkövettek ezzel kapcsolatban az elődeim" - magyarázta Karácsony Gergely főpolgármester.
  
  Szerinte nem volt minden rendben a projekttel, amelynek befejezéséhez 15-20 milliárd forintra van még szükség. Úgy vélekedett, hogy azt viszont mégsem kellene félbehagyni, mert ugyan sokan ferde szemmel néznek a beruházásra, de ha megvalósulna a szakmai program, akkor "felhelyezné Budapestet a nemzetközi turizmus térképére”, amely a budapesti turizmus szempontjából is fontos lenne.
  
  "Másrészt rengeteg közpénz van már benne, ami veszendőbe mehet akkor, hogy ha nem fejezzük be".
  
  Karácsony Gergely elmondta, hogy a Biodóm üzemeltetése az állatkertnél marad, valamint, hogy a projekt eddig is teljes mértékben állami forrásból valósult meg, amit Budapest kormányzati támogatás nélkül egészen biztosan nem tudna befejezni. Úgy látja, hogy egyébként megtérülő beruházás lesz az államháztartásnak, mert sok millió turista fog Budapestre jönni csak a Biodóm miatt.
  
  "A biodóm soha nem volt a városvezetés szíve csücske, bár zuglói polgármesterként én eleinte tudtam szeretni a beruházást, ám a részletek megismerésével csökkent a lelkesedésem. Egy dolog biztosan nem történhet meg, az, hogy nem fejezik be a projektet, hiszen már rengeteg közpénz van benne".
   
• 2020. október 10-én Karácsony Gergely a Facebook-oldalán a szociális intézkedések bemutatásával kezdte az évértékelését. Az intézkedések között említette, hogy ingyenessé tették a BKV-bérletet az álláskeresőknek, bérkiegészítő Budapest-pótlékot vezettek be több mint húszezer, alacsony keresetű, fővárosi közszolgáltatásokat ellátó dolgozónál, és háromoldalú megállapodással építik vissza mintegy kilencszáz kulturális dolgozó közalkalmazotti jogait. Többlettámogatást adtak az idősotthonoknak és a hajléktalanellátásnak, bővítették a hajléktalan embereket ellátó szálláshelyeket, a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet idején pedig több mint félmillió adag ételt biztosítottak ingyenesen a budapesti szociális intézményekben élőknek – írta.
  
  Tudatta: megalakult a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács és a Fővárosi Idősügyi Tanács, valamint létrehozták a Fővárosi Álláskeresési Irodát.
   
• 2020. október 20-án írta meg az Origo, hogy Karácsony Gergely szerint túl sok a férfi utcanév, ezentúl több női utcanevet szeretne.
  
  A cikk szerint Karácsony Gergely főpolgármester arra szólította fel a budapesti polgármestereket, hogy a közterületek elnevezésekor, illetve átnevezésekor a női neveket preferálják - derül ki az Origo birtokába jutott városházi levélből. Szerinte erre azért van szükség, mert "aránytalanul több terület van elnevezve férfiról, mint nőről". Úgy látszik, a főpolgármester energiáit sokkal inkább leköti az utcanevek helyzete, mint a tényleges városvezetés, beleértve a Covid-vírus elleni küzdelmet.
  
  Karácsony Gergely október közepén a kerületi vezetőknek megküldött levelében arról adott iránymutatást, hogyan kell helyesen elnevezni egy közterületet. Bár világszerte látványosan romlik a járványhelyzet, a jelek szerint a magyar főváros vezetőjét az izgatja a leginkább, hogy hány utcát neveznek el férfiakról, és hány tér kap női nevet.
  
  Az Origóhoz eljuttatott dokumentumból kiderül: mivel a főpolgármester sokallja a férfiakról elnevezett közterületek számát, ezért az ügy - sok minden más helyett - a budapesti politika középpontjába került.
  
  A főváros területén több mint 8400 elnevezett közterület található. Az elnevezéseket megvizsgálva feltűnő, hogy aránytalanul több férfiról van közterület elnevezve, mint nőről. A Fővárosi Önkormányzat szándéka az, hogy ezen az aránytalanságon változtasson, és ebben az önkormányzati ciklusban legalább ugyanannyi - de inkább több - közterület kerüljön elnevezésre nőkről, mint férfiakról" - fogalmazott a baloldali városvezető. Így kiderült, hogy milyen súlyú ügyek foglalkoztatják a baloldali városvezetést.
  
  Azt, hogy nem veszi félvállról a dolgot, jól mutatja: pár soros írásában nyomást helyezett a polgármesterekre. Mint kiemelte, a közterületek elnevezéséről, illetve nevük megváltoztatásáról a közgyűlés a kerületek véleményének kikérése mellett dönt. Ezzel értelemszerűen arra utalt, hogy a döntés a főváros kezében van, a kerületek (ezúttal is) csak mellékszerepet kapnak.
  
  Ezek után arra kérte a polgármestereket, hogy a nevekkel, illetve a névváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok előterjesztésekor "a fenti célokat tartsák szem előtt". Majd búcsúzóul arra ösztökélte őket: amennyiben találnak név nélküli közterületeket, vagy esetleg megváltoztatnák egy-egy utca, tér nevét, akkor azokat olyan hölgyekről nevezzék el, akiknek "életútja, tevékenysége kiemelkedő volt".
  
  Ez a történet tökéletesen beleillik a sorba: a főpolgármestert eddig is jobban érdekelték a baloldal és a radikális baloldal felé jól kommunikálható látszatintézkedések, mint a problémák megoldása. Elég csak a biciklisávok felfestésére gondolni. Az már más kérdés, hogy a mindennapokban nem működik a változtatás: miközben a kerékpárosoknak fenntartott útszakaszon jóformán senki nem közlekedik, a nagykörúton állandósultak a dugók.
  
  A vírus elleni harcban sem jeleskedett a főváros, pedig vélelmezhetően ez még az utcanevek ügyénél is fontosabb. Mint ismert, Karácsony Gergely és a baloldali városvezetés az első hullám alatt későn kapcsolt, aminek következtében a koronavírus az indokoltnál erőteljesebben bukkant fel a fővárosi fenntartású idősotthonokban. Jó példa erre, hogy a Pesti úti idősotthon lett az ország első számú gócpontja: az intézményben országos viszonylatban kimagasló volt a fertőzöttek és meghaltak száma.
  
  Az utólagos válságkezelés is hagyott némi kívánnivalót maga után: miközben az európai nagyvárosok sorban segítették meg a járvány miatt bajba jutott helyi vállalkozásokat, addig a magyar fővárostól sokáig semmiféle segítség nem érkezett. Az elmúlt hetekben nagy erőkkel hirdettek meg egy csomagot, csakhogy a konkrétumokból kiderült, az nem nyújt érdemi segítséget.
   
• 2020. október 20. - "Ma nem látom magam más szerepben, mint a megválasztott főpolgármesterében, mást nem is kíván egyetlen porcikám sem".
   
• 2020. október 29-én Varga Mihály pénzügyminiszter hívta fel rá a figyelmet, hogy kínos magyarázkodást lehet olvasni Karácsony Gergely főpolgármester közösségi oldalán, aminek a lényege, hogy a "csúnya, gonosz" kormány elveszi a főváros pénzét, tönkreteszi a fővárosi önkormányzatot.
  
  Varga Mihály szerint ezzel szemben tény, hogy 2010 óta a kormány 375 milliárd forint adósságot vállalt át Budapesttől, miközben az iparűzésiadó-bevételei 85 milliárdról 164 milliárdra emelkedtek. A fővárosi önkormányzatnak 2020 második negyedévének végén 27,9 milliárd forint állt rendelkezésre, állampapírban pedig 135 milliárdja volt - tette hozzá.
  
  Felhívta a figyelmet, hogy a szolidaritási elvet - ahol a gazdagabb önkormányzatok szolidaritási hozzájárulással támogatják a szegényebbeket - korábban csak egy önkormányzat törte meg, és fizetett kevesebbet: Budapest. Ezt a kivételezettséget szünteti meg fokozatosan a kormány: a főváros idén a "normál képlet" szerinti összeg 85 százalékát fizeti be, csak jövőre szűnik meg a kivételezett helyzet. Ez a folyamat egyébként már Tarlós István idejében elkezdődött - írta a fideszes politikus.
  
  "Karácsony Gergely magyarázkodik, félrevezet, közben a - kormánnyal szemben kritikus - Moody's hitelminősítő stabilról pozitívra javította a főváros pénzügyi helyzetének megítélését. Döntsék el, kinek higgyünk: Karácsonynak, vagy a Moody's-nak?" - tette fel a kérdést Varga Mihály.
   
• 2020. november 2. - Az Andrássy úton, az Oktogonnál közösen tépte fel egy részen a műfüvet Karácsony Gergely főpolgármester, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, Soproni Tamás (Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP) VI. kerületi polgármester, Temesvári Szilvia (Párbeszéd), Terézváros környezetvédelemért felelős alpolgármestere, valamint Zakar András, a Főkert vezérigazgatója. Karácsony Gergely arról beszélt: a főváros és Terézváros közösen vallja, hogy Budapest belvárosát zöldíteni kell.
  
  Eközben Budapest Főváros Kormányhivatala törvénysértőnek minősítette a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat által megszavazott, ingyenes lapokra vonatkozó rendeletmódosítást, amellyel kapcsolatban törvényességi felhívást is kibocsátottak a fővárosnak. A kormányhivatalnak a Mediaworks Hungary Zrt. október 21-i beadványára küldött értesítésben kifejtették: hivatalból elvégezték a rendelet törvényességi szempontú felülvizsgálatot a főváros tulajdonában álló közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet módosítása kapcsán, és a jogsértő helyzet mielőbbi megszüntetése érdekében törvényességi felhívást bocsátottak ki. A jogsértő módosítás jelenleg a Pesti Hírlapot és a Metropolt érinti. Az utóbbit tulajdonló Mediaworks a kormányhivatal döntését követően nyilatkozatot nyújtott be a fővárosnak, amelyben jelezték, hogy nem tesznek eleget a négy oldal rendelkezésre bocsátásának, és továbbra is kérik a közterület-használati engedély megadását az újságtartók elhelyezésére, mert a kézből történő laposztás álláspontjuk szerint nem engedélyköteles.
   
• 2020. november 4. - Karácsony Gergely szerint a Kormány meg akarja akadályozni Budapest zöld járműfejlesztését. A főpolgármester szerint nehéz nem cinikusnak látni azt az eljárást, hogy kedden éjfél előtt pár perccel a járatok sűrítésére kötelezik az amúgy is teljes kapacitáson üzemelő közösségi közlekedést, majd szerda reggel megjelenik a közlönyben, hogy a valódi járatsűrítésre és járatbővítésre alkalmas új generációs, környezetbarát trolik és alacsony padlós villamosok beszerzését megakadályozná a kormány. "Pedig semmi más nem kell tőlük, csak egy aláírás. Erre sem képesek" – hangsúlyozta a főpolgármester.
  
  A reggeli határozat arról szól ugyanis, hogy csak a már meglévő Európai Beruházási Banki (EIB-) hitelkeretet használhatja járműbeszerzésre a főváros. Csakhogy ez a hitelkeret már kötött, jelentős részben a Tarlós István előző főpolgármester idején eldöntött fejlesztések forrását tartalmazza –mutatott rá Karácsony Gergely. Hozzátette, ebben van a Lánchídra, az útfelújításokra vagy például a Blaha Lujza tér és a Széna tér fejlesztésére fordítható keret. Elmondása szerint éppen ezért az új városvezetés a korábbi hitelkeret pénzügyi feltételeinél sokkal kedvezőbb kondíciókat tárgyalt le az EIB-bel. Közölte, valójában visszatérítendő európai támogatásról van szó. Olyanról, amilyet a kormány is igénybe akar venni egyébként. "Neki szabad, bennünket meg eltiltana tőle", és egy "nyamvadt szignót sem képes adni egy papír aljára" –írja Karácsony Gergely. Kiemelte, nem adják fel a küzdelmet, mert meggyőződésük, hogy a közvetlenül 1,5 millió budapestit, közvetetten pedig 3 millió embert szolgáló járműfejlesztés nemcsak Budapest, hanem az egész ország érdeke. Bővíti és kényelmesebbé teszi a közösségi közlekedést, hozzájárul a levegőminőség javításához. "Nem engedek tehát az elmúlt évtizedek legnagyobb zöld járműfejlesztéséből" – jelentette ki a főpolgármester. Közölte, tárgyalnak tovább az Európai Unió bankjával, és "ha kell, a budapestieket hívjuk segítségül, hogy kikényszerítsük a kormánytól azt a nyamvadt aláírást".
  
  Ugyanezen a napon a Főpolgármesteri Hivatal Media1-nek adott tájékoztatása szerint a Lokál megszűnését követően létrejött új kormánypárti napilapnak, a Metropolnak a versenytárs Pesti Hírlappal ellentétben nincs semmiféle közterület-használati engedélye, nem fizet a terület használatáért, mégis rikkancsokkal osztogatják az újságot. A Fővárosi Önkormányzatnál Rényi Ádám kommunikációs igazgató elmondta, a Metropol jelenleg nem rendelkezik közterület-használati engedéllyel, egy beadványuk pedig jelenleg elbírálás alatt áll, tehát a terjesztés jelenleg illegális. A főváros nemrég jelentette be, a közterülethasználati díjat kiváltaná a későbbiekben az, ha minden, a városban terjesztett kiadvány négy ajándék oldalt adna az önkormányzatnak tájékoztatásra, ezt viszont a kormányhivatal megfúrta.
   
• 2020. november 7. - A főpolgármester bejelentette, hogy azoknak a vállalatoknak, amelyeket szerinte a válság kevésbé érintett, de az adótámogatásokból előnyük származik, a korábbi két százalék helyett 2,5 százalék iparűzési adót kellene befizetniük, ami lehetőséget teremtene a fővárosi intézmények és cégek dolgozóinak 2021. évi bérfejlesztésére.
  
  Parragh László azt mondta, hogy a fővárosnak a vállalkozások külön terhelése nélkül, saját forrásból kell megoldania működési költségeinek kigazdálkodását is. "A városvezetésnek egyeztetnie kell a kormánnyal, mivel a módosítás az iparűzési adóval kapcsolatos törvénymódosítást igényel. Reméljük, egy adóemelést a kormány a jelenlegi helyzetben nem támogat. Jelenleg a vállalkozások azt szeretnék látni, hogy milyen intézkedésekkel kívánja a főváros megsegíteni, támogatni a cégeket, megadva az esélyt a túlélésre. A külföldi példáknál is azt látjuk: a városvezetés tudomásul vette, hogy azok a vállalkozások, amelyek eddig befizettek a büdzsébe, most támogatásra szorulnak azért, hogy ne menjenek tönkre, és a jövőben újra fizetni tudjanak. A jelenlegi gazdasági környezet sokkal inkább az adócsökkentések, a moratóriumok, a kedvezmények és a támogatások kialakítását teszi szükségessé a vállalati szférának, semmint egy újabb adóteher kivetését” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a pandémia miatt kialakult recesszív gazdasági helyzet miatt a nagyvállalatok költségvetése is feszítettebbé vált, így egy adóemelés rövid távon elbocsátásokat okozhat, hosszú távon pedig azzal a következménnyel járhat, hogy a cégek elköltöznek Budapestről.
   
• 2020. november 8. - Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy százezer antigénteszt beszerzését vállalja a főváros, hogy a járvány megfékezését elősegítsék. Ám a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerint a gyorstesztek nem alkalmasak szűrésre. Felhívták a figyelmet arra: az antigénteszt használata a középsúlyos és súlyos tüneteket mutató pácienseknél javasolt, mivel a megbetegedés mértéke összefügg azzal, hogy mennyi vírus van a légúti váladékban. Az antigénteszteknél nagyobb mennyiségű vírus és azon belül az antigén (vírusfehérje) jelenléte szükséges ahhoz, hogy ki lehessen mutatni a fertőzést. A két teszt nem hasonlítható össze, ezért is készült külön eljárásrend az egészségügyi szolgáltatóknak - olvasható az NNK közleményében.
   
• 2020. december 17-én a Mandiner adta közre a főpolgármester szavait a Lánchíd felújításával kapcsolatban:
  
  "Az elmúlt 9 év nem volt elég a Fidesznek a Lánchíd megújítására – most viszont megújítjuk. Az előző városvezetés által kiírt, majd általuk vissza is dobott közbeszerzésen mintegy 35 milliárdba került volna a híd megújulása, az ezzel összevethető legolcsóbb ajánlat a BKK által kiírt közbeszerzésen valamivel 27 milliárd alatt van. Megyünk tehát előre, ahogy ígértük. Egy valaki azonban nem teszi a dolgát: a kormány. A híd felújítására februárban(!) megígért 6 milliárd forint átutalására kilenc hónap is kevésnek bizonyult. Persze, aligha elkerülhető, hogy Lánchíd ügyében újratöltsék a propagandagépezetet, de a lényeg ez: az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel, évtizedes tétlenség után újulhat meg Budapest és a város egyik legfontosabb szimbóluma".
   
• 2021. január. 14-én a főpolgármester azt találta mondani, miszerint "Inkább menjen csődbe a főváros, mint hogy szüneteltesse a közszolgáltatásokat". Ezt azután mondta, miután egyeztetett a kormánnyal az elvont iparűzési adó miatti kompenzációról, majd sajtótájékoztatón jelentette be, hogy semmire nem jutottak.
  
  Eredménytelen volt az az egyeztetés, amit a főváros, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a magyar kormány folytatott arról, hogyan tervezi kompenzálni a kormány a 25 ezer fő feletti városokat, amiért a koronavírus miatt elengedték a kis- és közepes vállalkozások esetében (kkv) a helyi iparűzési adó felét.
  
  “Világossá vált, hogy államtitkári szinten semmilyen elképzelés nincs azzal kapcsolatban, hogy milyen módon kompenzálja a 25 ezernél nagyobb településeket” –mondta Karácsony Gergely online sajtótájékoztatóján. Szerinte a járvány két évében összesen 80 milliárd forint esik ki a főváros büdzséjéből, ennek fele az iparűzési adó miatt. “A legvalószínűbb, hogy az lesz, amit a kormány eddig is tett, és nem terveznek semmilyen kompenzációt”.
  
  Karácsony elmondása szerint a főváros a teljes körű automatikus pénzmegtérítést képviseli, hiszen ennek a feltételei már körvonalazódtak a 25 ezresnél kisebb települések esetében, tehát véleménye szerint semmi akadálya nem lenne a nagyobbaknál. A főváros pedig nem szeretne beleállni abba a szerepbe, amit a kormány nekik szán, szerinte ugyanis a kormány kiszervezi a megszorításokat az önkormányzatoknak. A főpolgármester kiemelte, a budapesti közszolgáltatások minősége semmiképp nem sérülhet, viszont ez nem azt jelenti, hogy pénz is lesz rájuk: “Azon dolgozunk, a budapestieket ne sújtsa a kormány rossz politikája, de azt nem tudjuk garantálni, hogy ezeket a szolgáltatásokat finanszírozni tudjuk. Inkább menjen csődbe a főváros, mint hogy a kormány miatt szüneteltesse azokat a szolgáltatásokat, amiket joggal várnak el tőlünk” – mondta.
  
  Arra a kérdésre, hogy van-e valamiféle terv arra az esetre, ha ezeken a szolgáltatásokon kell spórolni, nemleges választ adott, de kiemelte, hogy remélik, Budapest jelenlegi pénzügyi tartaléka elég lesz ahhoz, hogy kihúzza 2022-ig, utána pedig azt reméli, “megváltozik a kormány hozzáállása a fővároshoz”.
   
• 2021. február 17-én Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője újabb szabálytalan tenderkiírásról kért tájékoztatást Karácsony Gergely főpolgármestertől, akitől választ várnak a kiírás létrejöttével kapcsolatban – írta a budapesti Fidesz szerdán a Facebook-oldalán. A bejegyzés szerint 2020 decemberében írt ki hét fővárosi cég közösen egy 856 millió forintos keretösszegről szóló pályázatot médiavásárlási szolgáltatásokra.
  
  A közbeszerzést azonban visszavonták, miután a Közbeszerzési Hatóság eljárást indított a pályázat törvénysértő mivolta miatt, abban ugyanis a versenyt jelentősen korlátozó kikötés szerepelt – olvasható a bejegyzésben. A pályázat visszavonása helyes döntés volt, de több kérdés is felmerül: hogyan kerülhetett bele egyáltalán diszkriminatív feltétel a pályázati kiírásba; milyen tanácsadó vagy szakértő vett részt a kiírás megalkotásában, és mi volt a szakmai indok a kikötésre – sorolta Láng Zsolt, aki várja a főpolgármester válaszát a kiírás létrejöttével kapcsolatban.
   
• 2021. március 13-án a 888 nevű portál írta, hogy Karácsony Gergely főpolgármester ismét telesírta a Facebook-oldalát, ugyanis állítása szerint hónapok óta küzdenek azért, hogy az Európai Uniós helyreállítási terv elkészítése során a kormány érdemi párbeszédet folytasson a helyi önkormányzatokkal – köztük a Fővárossal – úgy, ahogy az a vonatkozó uniós jogszabályokban világosan elő is írják. Mint írta, "kérésünk sajnos süket fülekre talált”.
  
  Aztán jött Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára. Fürjes szerint nem igaz az a vád, hogy a kormány nem tárgyal érdemben a Fővárossal.
  
  - Értetlenül állok Karácsony Gergely főpolgármester friss posztja előtt… mintha nem ugyanazokon az egyeztetéseken vettünk volna részt a városvezetéssel! – fogalmazott.
  
  Elmondása szerint van egy, csak Budapestre szabott egyeztetési fórum a Kormány és a városvezetés között: "a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, itt egyeztetnek minden, a fővárost érintő fejlesztésről. A FKT-ben öt-öt fővel vesz részt a kormány és a Főváros vezetése, és csak akkor születik döntés, ha a Főváros és a kormány is megszavazza. A támogatásokról a párbeszéd folyamatos! Gulyás Gergely és a főpolgármester megállapodott, hogy az uniós források elosztásáról folyamatosan egyeztet, és közösen alakítjuk ki álláspontunkat. Ezért ez, közös döntéssel, kiemelt napirendi pont a csütörtöki FKT ülésen” – írta.
  
  Fürjes Balázs közölte azt is, hogy a héten többször is egyeztettek Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettessel ezekről a pénzekről és projektekről – addig is, míg a főpolgármester karanténban volt.
  
  A Karácsony Gergely elnökölte Budapesti Önkormányzatok Szövetsége hónapokkal ezelőtt megkapta véleményezésre az uniós források elosztásának tervezetét.
  
  A politikus felsorolta a javaslatokat is:
  
  - A 2021-2027-es uniós forrásokból a kormány 3000+ milliárd forintot irányítana Budapestre!
  - Több mint félezer milliárd forint jutna gazdaságfejlesztésre, innovációra és felsőoktatásra.
  - Közel 1500 milliárd forintot szánunk Budapest és agglomerációja közlekedésének fejlesztésére.
  - Fővárosi egészségügyi fejlesztésekre jóval több mint félezer milliárd forint jutna.
  - A minőségi zöldfelületek bővítésére, megújítására, a természeti környezet fejlesztésére és parkok kialakítására ca. 180 milliárd forintot tervezünk elkölteni.
  
  "Ezek a szándékaink, Budapest mindenképpen jól jár, de az egyeztetések alapján természetesen készek vagyunk az arányokon változtatni" – írta Fürjes.
   
• 2021. április 11-én Karácsony Gergely Facebookon mutatta be a Diákvárossal kapcsolatos elképzeléseit:
  
  "Bemutatom a Budapesti Diákvárost. Mi ilyen tervek megvalósulását szeretnénk ott, ahol a kormány kínai hitelből, a magyar adófizetők kárára és a kínai vállalatok hasznára, a kínai befolyásszerzés szolgálatára kínai elit kampuszt akar. Mi több mint tízezer magyar diáknak biztosítanánk olcsó lakhatást, a kormány a magyar adófizetőkkel fizettetné meg a kínai politikai, gazdasági és titkosszolgálati terjeszkedés árát. A világhírű norvég építész iroda, a Snohetta elkészítette a terveket, milyen is lehet a Budapesti Diákváros a Ferencvárosban. Sok zöld, kapcsolat a vízzel, funkcionális épületek, modern környezet. Itt tölthetné egyszerre több mint 10 ezer magyar fiatal a diákéveit. Mi erről kötöttünk megállapodást a kormánnyal a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, erről hozott egyhangú határozatot a Fővárosi Közgyűlés. A kormány azonban suttyomban megszegi a megállapodást, meghazudtolja magát a miniszterelnök, aki azt mondta: amit a Fővárosi Közgyűlés nem akar, az nem lesz Budapesten. Hát, mi nem akarjuk, hogy 500 milliárddal adósítsák el a magyar adófizetőket Kínának. Nem akarjuk, hogy a magyar fiatalok Diákvárosa helyett fallal körülvett kínai elit kampusz épüljön. Nem akarjuk, hogy kínai vállalatok építsenek kínai hitelből betonmonstrumokat oda, ahol magyar diákok is lakhatnának. Nem akarjuk, hogy az az egyetem, ahol a marxizmus oktatása kötelező, ahol a gondolatszabadság helyett a Kínai Kommunista Párt utasításait kell követni elfoglalja a Diákváros helyét. Nem akarunk és nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy a kormány a magyar adófizetők kárára szolgálja ki a kínai politikai, gazdasági és titkosszolgálati befolyás növelését Európában. Amit a kínai egyetemre akarnak költeni, költsék a magyar felsőoktatás fejlesztésére. Ragaszkodunk a Diákvároshoz és minden erőnkkel meg fogjuk akadályozni a kormány újabb esztelen beruházást".
   
• 2021. április 12. - "A főváros semmilyen módon nem megy bele abba, hogy Diákváros helyett kínai elit kampusz épüljön Ferencvárosban. És pont. Ha a kormány mégis felrúgja az erről kötött megállapodást, ha megint kiderül, hogy fabatkát se ér a miniszterelnök kimondott szava, akkor az bizony a kormánynak fontos stadion megépítését is érinti. Én szóltam”.
   
• 2021. április utolsó napjaiban derült ki, hogy a Főváros tíz évre ingatlant biztosít a református egyház ifjúságmentő missziójának a VIII. kerületi Teleki téren, hogy ott drogambulancia működhessen. A Teleki tér 7. szám alatt, a piac mellett nyílna meg egy 80 fő befogadására alkalmas új ellátó, amelynek működésével azonban nem értenek egyet a környék lakói.
  
  Karácsony Gergely a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre vonatkozó törvényi rendelkezés értelmében a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörében eljárva hozta meg döntéseit, amelyeket a budapest.hu oldalon tettek közzé. A főváros a Teleki tér 7. szám alatt található 234 négyzetméter alapterületű ingatlancsoportot közfeladat ellátása céljából tíz évre ingyenes haszonkölcsönbe adja a Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthona részére.
  
  A református misszió 2020 augusztusában kért segítséget a fővárosi önkormányzattól a Budapesten megnyitni tervezett drogambulanciája helyszínéül szolgáló ingatlan biztosításához. A misszió ellátja a szociális és lakhatási krízishelyzetbe került szenvedélybetegséggel küzdőket, a saját otthonukban élő, tizenhatodik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő szenvedélybetegeket, valamint a szenvedélybetegségük miatt korábban fekvőbeteg-gyógyintézményben kezelteket, illetve rehabilitációs intézményben gondozottakat, akik az absztinencia fenntartásában kérnek segítséget. Támogatást nyújtanak az érintett családoknak, valamint drogprevenciós tevékenységet (általános és középiskolákkal történő együttműködés keretében) is végeznek. A misszió partnerséget vállal a fővárosi addiktológiai problémával küzdő budapesti hajléktalan emberek ellátásában is.
  
  Emellett a budapest.hu oldalon közzétettek szerint Karácsony Gergely elfogadta a 3-as metró aluljáróihoz kapcsolódó felszíni akadálymentesítésről szóló megvalósítási megállapodást is. A tervek szerint a Népliget és a Pöttyös utca megállóknál a felszíni akadálymentesítés az év végéig, az Újpest Városközpont, Dráva utca, Gogol utca, Nyugati tér és a Nagyvárad tér felszíni akadálymentesítése 2022 végére valósul majd meg. Az akadálymentesítést a Budapest Közút Zrt. 549 millió forintból valósítja majd meg. A javaslatban rámutattak, tekintettel arra, hogy az aluljárók felújítására továbbra sem áll rendelkezésre elegendő forrás, valamint a 3-as metróvonal felújítása is előrehaladott, a metróvonal teljeskörű akadálymentesítésének megvalósítása érdekében szükségessé vált a csatlakozó felszíni csomópontok akadálymentesítésének külön feladatként történő megvalósítása.
  
  Karácsony Gergely döntött arról is, hogy a pünkösdfürdői árvízvédelmi létesítmény rendeltetésszerű használatát, üzemeltetését akadályozó hibák kijavítását célzó munkákat a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 55,5 millió forintért, a tereprendezési munkálatokat a Főkert Zrt. 104,6 millió forintért végzi el.
  
  A főpolgármester elfogadta az Otthon Budapesten - Integrált Településfejlesztési Stratégiát. Budapest városfejlesztésének 2027-ig szóló, több mint százoldalas dokumentuma azokat a fejlesztési irányokat jelöli ki, amelyekben "a fővárosi önkormányzat vezető és kezdeményező szerepet vállal, a legfontosabb kihívásokra, problémákra kíván a beavatkozások együttesével, új szemlélettel megoldást adni, lényeges változásokat elérni”. Budapest 2019-ben megválasztott új vezetősége zöld, esélyteremtő, demokratikusan működő város megvalósítását vállalta – emlékeztettek. A fővárosi önkormányzat – vízióját megerősítve – három stratégiai célt jelölt ki, amelyek meghatározzák a következő hét év városfejlesztési beavatkozásainak fő irányait.
  
  Az egyik az Esélyteremtő Budapest, a minden társadalmi réteg számára megfizethető lakhatás biztosítását, a budapestiek egészségének és életkörülményeinek javítását célozza.
  
  A Zöld Budapest egy élhető és egészséges, értékőrző és értékteremtő, klímatudatos város feltételeinek megteremtésére vonatkozik. A Nyitott Budapest stratégiai cél pedig kezdeményező városkormányzást jelent, ahol kulcsszerepet kap az együttműködés és az innováció.
   
• 2021. április 30. - Több száz méteres sorok alakultak ki a kórházi oltópontoknál péntek délelőtt, miután összeomlott az időpontfoglaló rendszer, és elterjedt, hogy az is megkaphatja a Pfizer-vakcinát, akinek nem sikerült a regisztráció az oltásra.
  
  "Sejteni lehetett, hogy ez lesz, ha a politikai lózungok pufogtatása helyett csak egy kicsit jobban odafigyelne a kormány az emberekre, akkor a mai tömegjelenetek, a regisztrációs rendszer összeomlása igazán elkerülhető lett volna”. Így reagált Karácsony Gergely a kígyózó sorokra. "Valójában ezt hívják kormányzásnak: az odafigyelést, a pontos tervezést és szervezést, a belátás és az együttműködés képességét”
  
  A főpolgármester szerint a maihoz hasonló kényelmetlenségektől és bosszúságtól lehetne megóvni az embereket, ha a kormány elfogadná az önkormányzatok segítségét, és több európai ország példájára tömeges oltópontokat hoznánk létre.
  
  "Itt az ideje, hogy a kormány visszavegyen a pökhendi stílusból, és némi önkritika után a szervezésre kezdene koncentrálni végre. Az önkormányzatok továbbra is készen állnak, hogy segítsenek”.
   
• 2021. május 12. - "Nem adjuk a Diákváros egyetlen négyzetcentiméterét sem, és Brüsszelig megyünk, hogy megakadályozzuk az európai uniós támogatás elherdálását, hogy a kormány magáénak kezelje azt a pénzt, ami a magyarokat illeti meg"
  
  A főpolgármester közölte azt is, minden jogállami eszközzel megakadályozzák, hogy miközben százezrek nyögik a lakhatásuk költségeit, a Fidesz újraélessze a lakásmaffiát és törvénybe írja a belvárosi Rogán-modellt.
  
  "Jegyezzük meg ezt a napot. A napot, amikor a Fidesz 15 ezer magyar diák megfizethető lakhatásának helyszínét átadja a kínai állampárt egyetemének, amikor a vári lakásokban lakó miniszterek és bértollnokok érdekében bedöntik a teljes magyar önkormányzati bérlakásszektort, amikor a kormány lemond az ország talpra állítását segítő 3500 milliárd forint uniós segítségről, vagyis minden egyes magyar zsebéből kivesz 350 ezer forintot. És jegyezzük meg a napot, amikor a sarkunkra állunk, és ezt nem engedjük ” – fogalmazott a főpolgármester.
   
• 2021. május 14. - A Párbeszéd hivatalosan is bejelentette, hogy a párt társelnöke, Karácsony Gergely lesz a miniszterelnök-jelöltjük az ellenzéki pártok előválasztására – írja a párt közleménye. Persze mindez attól is függ, hogy a főpolgármester elfogadja-e a felkérést.
  
  "A koronavírus-járvány és a gazdasági válság pusztító következményeiből adódóan Magyarországon zöld és szociális fordulatra, a kiváltságos kevesek 1 százalékának uralma helyett a többség 99 százalékának szolgálatára van szükség” – írja a Párbeszéd, utalva Karácsony csütörtöki posztjára, amiben szombatra ígért bejelentést.
  
  A párt szerint "olyan miniszterelnök-jelöltre van szükség, aki képes arra, hogy összetartsa a sokszínű ellenzéki szövetséget; aki személyében is hitelesíti, elkötelezettségével megerősíti a zöld és szociális fordulat esélyét; akinek személye nem megosztja, hanem erősíti az ellenzéki egységet; aki az ellenzéki pártokon is túlnyúló közösséget tud teremteni a változásért tenni akaró nemzeti konzervatív, szabadelvű, szociáldemokrata és zöld elkötelezettségű polgárokból, civil és társadalmi szervezetekből; aki képes arra, hogy újraegyesítse az Orbán-rezsim által tudatosan, hatalmi szándékból kettészakított Magyarországot”.
   
• 2021. május 31. - Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Főkert költségvetését alaposan megvágta, 344 millióról 180 millió forintra csökkentette a működésükhöz szükséges összeget – tudta meg a Metropol.
  
  A város több pontjáról is érkeztek hírek arról, hogy gondozatlanok a közterületek, hatalmasra nőtt a fű és a gyomnövények is burjánzanak.
  
  
  
  Egy dolog volt közös ezeken a területeken: egy sárga tábla tájékoztatja arról a lakosokat, hogy itt bizony nem gaz van, hanem méhlegelőt "telepítettek". Úgy tűnik, a kaszálást sikerült megspórolni, de a méhlegelők nem igazán működnek. Legalábbis erről árulkodik négy konkrét helyszín, ahol négy durva probléma is felütötte a fejét. Kinyíló virágokat alig vagy egyáltalán nem találni, de „kutyagyilkos” toklászt, parlagfüvet és gondozatlan közterületet annál többet.
   
• 2021. június 8. - Leaszfaltozzák a Clark Ádám tér központi virágágyását. A BKK magyarázata szerint a Clark Ádám téri körforgalom eddigi, 20 méter sugarú középszigetét elbontják, helyette egy 8 méter belső és 14,5 méter külső sugarú, szűkített körforgalmat alakítanak ki. Az új körforgalom középpontját az eredetitől nyugati irányba, az Alagút felé tolják el. Az átalakítás célja, hogy a Lánchíd június 16-ra tervezett teljes lezárásakor ne okozzon fennakadást a közúti forgalom elterelése. Amikor várhatóan 2022 decemberében visszaadják a hídpályát a forgalomnak, addigra a körforgalom visszaépítése is megtörténik, virágágyásostul.
  
  Karácsony Gergely is reagált a Facebookon minderre: "Itt szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy maradnak a virágok. Átmenetileg bevonjuk a területet a forgalomba, hogy enyhítsük az autósok kellemetlenségeit. A felújítási munkálatok végével, nemcsak a Lánchíd, hanem a virágyás is szebb lesz”.
  
  Az ügyet Dömötör Csaba államtitkár spékelte meg szombaton, amikor Facebookján azt írta: "A Lánchídnál lévő virágágyások túlélték a kommunista évtizedeket, de nem élték túl a baloldali zöldpolitikát. Még a T-34-es tankok is megkímélték őket 1956-ban”.
   
• 2021. június 10. – Sok a dugó mostanában Budapesten, ekörül alakult ki most politikai csörte Karácsony Gergely főpolgármester és fideszes politikusok, például Hollik István és Fürjes Balázs között. A Facebookon zajló odamondogatás lényege, hogy a fideszes oldal szerint a dugók oka, hogy a Karácsony vezette főváros rossz ütemben végzi a szükségessé vált felújítási munkákat, illetve hogy általában is az autósok ellen van (utóbbit ezúttal egy interjúhelyzetben elhangzott mondatával támasztják alá).
  
  De ha már nem végezték el a járvány idején, amikor amúgy is leállt volna az élet – a Lánchíd még 5 milliárddal olcsóbb is lett volna, ha a Tarlós-féle ajánlat alapján megcsinálják és már az átadó ünnepségre készülnénk –, akkor legalább várták volna meg az iskolai szünetet!” – írta legújabb posztjában Fürjes, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, aki a XII. kerületi választókerületben lesz a Fidesz jelöltje.
  
  A KDNP-s Hollik pedig a főpolgármester egy mondatát kontextusából némiképp kiragadva tette közzé tegnap: „Nem jutsz időben a munkahelyedre? Nem tudsz elmenni az iskolába gyermekedért? Órákig kell dugóban állnod? A főpolgármester megadta a megoldást: szállj ki, és gyalogolj!”
  
  Karácsony csütörtök reggel replikázott, szintén a Facebookon, eszerint a pár száz méteres távok megtételére gondolt csak a kifogásolt mondattal:
  
  "A fékezhetetlen agyvelejű Hollik István a minap azon háborgott a Facebookon, hogy a belvárosban, csúcsidőben, pár száz métert gyorsabban lehet megtenni gyalog, mint autóval. Ez valószínűleg a világ összes nagyvárosában így van, leszámítva azokat, ahol a belvárosba egyáltalán nem is lehet autóval behajtani. Egy újságírói kérdésre válaszolva azt javasoltam képviselő úrnak, hogy ilyen esetben esetleg szálljon ki az autóból, és menjen gyalog. Erre a Fidesz elárasztotta a Facebookot azzal a hazugsággal, hogy ezt én a budapesti autósoknak üzenem. Ez természetesen nem igaz”.
  
  Karácsony a budapestiek türelmét is kérte a posztban, elismerve, hogy valóban sok a dugó. Szerinte ez annak tudható be, hogy „Tarlós István főpolgármestersége idején a másfélszeresére nőtt a városban az autóforgalom, viszont elmaradtak fontos beruházások, amiket most nekünk kell pótolni”, például rakparti munkálatok, a 3-as metró felújításának egy része. A Facebook-poszt alatt egy kommentből kiderült még, hogy másfél héten belül bővülni fog a nemrég újraindult Bubi közbicikli (tesztünk itt elérhető) flottája 400 új kerékpárral, így aki ezt választaná a belvárosban autózás helyett, talán könnyebben találhat majd szabad bringát a terminálokon.
  
  A Fidesz egyébként nagyon rágyúrt a dugótémára, ezen belül kifejezetten Karácsony Gergelynek az autóból való kiszállásról szóló mondatára, külön kampányt is indítottak erről a Facebookon. A videó szerint a főpolgármestert mindenhova sofőr viszi, de a dugóban ülőknek azt üzeni, szálljanak ki a kocsiból.
   
• 2021. június 22-én Karácsony Gergely egy online közvetített rendezvényen kétszer kilenc pontot ismertetett az úgynevezett 99 Mozgalom programjából. A Párbeszéd, az MSZP és az LMP által is támogatott kormányfőjelölt az első kilenc pontot úgy összesítette, hogy azok jóvátételt jelentenek az elmúlt tíz évért. Hangsúlyozta, ezeknek a pontoknak a végrehajtását azonnal el lehet kezdeni, és viszonylag gyorsan végig is lehet vinni.
  
  A főpolgármester megígérte, hogy eltörlik, a "rabszolgatörvényt”: közösen hoznak létre egy új Munka törvénykönyvét, és kiemelte azt az elképzelésüket, hogy a közmunkások is megkapják a minimálbért. Karácsony Gergely bűnnek nevezte a tankötelezettség korhatárának leszállítását, és közölte: célzott programokat kell indítani a közoktatásból „kiszorított” fiatalok továbbképzéséért.
  
  "Nemcsak a CEU visszahozataláért kell megtenni mindent, de a magyar felsőoktatás autonómiájának visszaállításának érdekében is" – szögezte le.
  
  Arra is kitért, hogy felül kell vizsgálni azokat a döntéseket, amelyek elvették a valójában egyházként működő vállalási szervezetektől az egyházi státuszt. Az állami fenntartású iskolák működtetését vissza kell adni az önkormányzatoknak, és orvosolni kell azt a helyzetet, hogy az egyházi fenntartású iskolák sokkal több állami pénzt kapnak – mondta.
  
  "Ezt úgy kell megoldani, hogy megemelik az állami iskolák finanszírozását" – tette hozzá az ellenzéki politikus.
  
  "Jóvá kell tenni a magyar vidékkel szemben elkövetett bűnöket, és felül kell vizsgálni a földprivatizációs pályázatokat" – szögezte le Karácsony Gergely. A miniszterelnök-jelölt arra is kitért, hogy mindenki számára meg akarják nyitni a trafiküzemeltetés lehetőségét. A nyugdíjrendszer kapcsán sok mindent jóvá kell tenni, de nagyon fontos orvosolni a rokkantnyugdíjasokkal szembeni kártételeket – fogalmazott.
  
  Az újabb kilenc pontra áttérve azt mondta, beszélni kell az elmúlt egy év problémáiról és azok jóvátételéről is: "A kilenc programelemből a legtöbb megvalósítható lenne az uniós helyreállítási alapból" – közölte.
  
  Karácsony Gergely bejelentette, hogy újraindítási támogatást készülnek nyújtani azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyeknek nagymértékben csökkent az árbevétele a koronavírus-járvány idején. Azt is javasolta, hogy két évig mentesüljenek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól azok a kisvállalkozások, amelyeknek a bevétele ötven százalékkal csökkent a pandémia idején.
  
  "Az álláskeresési járadék folyósítását kilenc hónapra kell emelni, és utólag kárpótolni kell azokat, akik csak három hónapig kapták ezt a támogatást, mert a magyar munkaerőpiacon most nem lehet három hónap alatt elhelyezkedni – szögezte le. Utólag szintén kárpótolni kell azokat a munkavállalókat, akinek a járvány alatt azért kellett táppénzre menniük, mert máshogy nem lehetett megoldani a helyzetüket" – közölte Karácsony Gergely. Szóban nem tért ki rá részletesen, de a beszéd alatt kivetített programpontban azt írták, hogy a járvány során igénybe vett táppénzt utólag kiegészítik száz százalékra.
  
  Az egészségügy fejlesztését igéri Karácsony: "Az egészségügyi és a szociális dolgozók fantasztikus munkáját egyszeri támogatással kell megköszönni" – mondta a főpolgármester. A kiírás szerint a két ágazat dolgozóinak egyszeri 500 ezer forintos támogatást adnának. A Párbeszéd társelnöke azt mondta, orvosolni kell, hogy "a kormány elképesztő lyukat ütött az önkormányzatok működésén” az elvett iparűzési és gépjárműadóval. Karácsony Gergely azt is megígérte, hogy eltörlik a különleges gazdasági övezeteket.
  
  "Lehet, hogy a Tiborcz-adót majd átnevezem, és leveszem a z betűt, és akkor nem Tiborcz Istvánról fog szólni, hanem Tiborc panaszát fogja képviselni a politikában” – fogalmazott, amikor az utolsó programpontra tért át. "Az önkormányzatok számára forrást kell találni, ezért a félmilliárd forintnál értékesebb vagyonok önkormányzati megadóztatása helyes dolog" – tette hozzá.
  
  A járvány és a válság nem egyformán hatott mindenkire: "Nagyon sok vállalkozás küzd a fennmaradásért, nagyon sok pedig elképesztő módon gyarapodott az elmúlt években" – emelte ki. "Akik a járvány idején extraprofitra tettek szert, akik megerősödtek, azoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a jóvátételi alapot feltöltsék, ezért bevezetik a „Mészáros-adót” is, méghozzá azokra a vállalkozásokra, amelyek az elmúlt év haszonélvezői voltak" – mondta Karácsony Gergely.
  
  Ezek azok az első intézkedések, amelyeket a következő kormánynak, "mondjuk úgy, hogy egy következő Karácsony-kormánynak” meg kell tennie, hogy Magyarország újra mindannyiunk közös otthona legyen – szögezte le.
  
  Végül közölte, hogy az elkövetkező hetekben, kilenc területre fókuszálva, bemutatják azokat a további programokat, amelyek szintén Magyarország újraegyesítését szolgálják.
   
• 2021. június 28. - Az utóbbi hetekben vissza-visszatérő téma a fővárosi gazhelyzet és a Karácsony Gergely vezette önkormányzat által tervezett méhlegelők ötlete. A javaslatot a fővárosi Fidesz is kritizálta, a nagyobbik kormánypárt ifjúsági szervezete, a Fidelitas pedig úgy döntött, hogy saját kezébe veszi a helyzet rendezését.
  
  A szervezet hivatalos Facebook-oldalára feltöltött bejegyzés szerint az aktivisták lekaszálták a „magasra nőtt gazerdőt”. A helyszínt nem nevezték meg. Azt írják: a parlagon hagyott területeket az emberek felháborodása ellenére sem számolta fel a budapesti vezetés, amely szerintük alkalmatlannak bizonyult a közterületek gondozására.
  
  A méhlegelővitában többek szerint kimondottan hasznos, ha a növényeket engedik vadon megnőni, ezek adott esetben virágozhatnak is, ez pedig odavonzza a kipusztulóban lévő beporzó rovarokat, és a sokasodásuk jót tesz majd a természetnek. A kormányoldalról viszont úgy vélik, hogy a Főkert egyszerűen nem kaszálja rendszeresen a közterületeket, így a méhlegelő sem több egyszerű ürügynél.
  
  Bardóczi Sándor egy hosszabb Facebook-posztban kapcsolódott be a kibontakozó vitába. A Főpolgármesteri Hivatal tájépítészeti osztályvezetője szerint a növények a sok eső miatt nőnek nagyra, így a gaz is, és a Főkert és a kerületi parkfenntartó cégek le vannak maradva a kaszálással, amit alig képesek ellátni a feladatok sokasága miatt.
  
  A tájépítész úgy látja, a területekre lehetne célzottan vadvirágos magkeveréket ültetni, de Magyarországon kevés ilyet lehet kapni. Emellett Budapesten olyan növényeket igyekeznek meghonosítani, amelyek nem idegenhonosak és nem is invazívak, hanem a főváros területén őshonosak.
  
  Bardóczi Sándor kiemelte: mivel a magkeverék sem áll még rendelkezésre, a főváros „sziszifuszi munkával” igyekszik összehozni ezt azzal, hogy a Budapestre nem passzoló növényeket lekaszálják, ezzel igyekeznek erősíteni az őshonos fajokat. Ez több türelmet igényel a városlakóktól, és a szakemberek részéről több edukációra van szükség, a helyzetnek pedig egyáltalán nem kedvez a politikai tematizálás – állapította meg.
   
• 2022. január 22-én adták át a Városligetben a Magyar Zene Házát, ahol a megnyitó rendezvényén Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy "áprilisban el kell húzni a baloldal nótáját". A témában megszólalt Karácsony Gergely is, aki szerint a kultúra napján "különösen fontos emlékeztetni magunkat arra, hogy ennek az épületnek a létrejötte nem a kultúra, hanem a barbár erőszak jegyében történt”.
  
  A főpolgármester szerint a beruházás "erőszak" a város legfontosabb közparkjával, a kivágott fákkal és azokkal a több mint százéves platánokal szemben, amelyeknek a vízellátását szerinte tönkreteheti az épület.
  
  "Erőszak a jogállammal szemben, hiszen az összes korábban létező jogszabályt meghekkelve egy külön lex-Városliget tette lehetővé a megépítését. Erőszak a népakarattal szemben, hiszen a közvélemény nagy része végig ellenezte a beépítést, a leállítását szorgalmazó népszavazási kezdeményezésemet pedig jogellenesen megakadályozták" - mondta.
  
  
  
  Ezzel együtt a politikus szerint a beruházás okozta károkat azzal lehet leginkább csökkenteni, hogy ha már megépült, az emberek látogassák a Magyar Zene Házát. "Zeneszerető emberként valószínűleg én is meg fogok ott fordulni” – írta.
   
• 2022. február 22-én Karácsony Gergely szolidarítása jeléül kihelyeztette Ukrajna zászlaját a Városháza főbejárata fölé. Közösségi oldalán ezt nyilatkozta erről: "Kitettük az ukrán zászlót a Városházára, az ukrán emberek és Ukrajna melletti kiállásként. Korábban több európai polgármestertársammal közösen Kijev polgármesterének, tegnap Beregszász, Budapest testvérvárosának polgármesterének fejeztem ki szolidaritásomat. Kárpátalján több magyar ajkú honfitársunk is él, köztük fiatalok, akik rettegve várják, besorozzák-e őket. Még mindig felfoghatatlan, hogy nem is olyan távol, itt a szomszédunkban, ilyen barbárság megtörténhet. Az európai közösség részeként ki kell állnunk Ukrajna szuverenitásáért, és a leghatározottabban tiltakozni Putyin akciója ellen".
  
  Természetesen a kárpátaljai magyarokat (és más kisebbségeket) ért kemény atrocitások ellen korábban nem emelte fel a szavát.
  
  
• 2022. június 5-én a főpolgármester a közösségi oldalán posztolt:
  
  "Meg kell védenünk Budapestet a rezsicsökkentés megszüntetésének hatásaitól!
  
  Alig két hónappal a választások után – Cseh Tamással szólva – Valóság Nagybácsi beköszönt a kormányülésre. Lehet játszadozni a szavakkal, de a hétvégén bejelentett intézkedéscsomag pontosan az, aminek látszik: brutális megszorítás. Szemben a kampányszlogenekkel és az ellenzék szapulására elfecsérelt propagandával, az Orbán-kormány jelenlegi formájában felszámolta a rezsicsökkentést. Tette mindezt előzetese egyeztetés és hatástanulmányok megismertetése nélkül.
  
  Nem igaz az az állítás, hogy a kisvállalkozások és az önkormányzatok képesek lesznek kigazdálkodni annak hatásait, hogy kikerülnek a rezsicsökkentés alól. A járvány, a válság, a háború és a foglalkoztatási gondok által meggyötört vállalkozások ennek hatásait áremelkedésekkel tudják csak kezelni, ez tovább gerjeszti az inflációt, vagyis a most bejelentett kormányzati megszorítások mindenkit érinteni fognak. A „minisztériumi kiadáscsökkentés” valódi jelentése pedig nem más, mint hogy az egészségügy, az oktatás, a szociális szféra, a rendvédelem, az önkormányzatok nyögik majd a költségvetési megszorítások terheit.
  
  Azt kértük a kormánytól, hogy bővítse, és ne szűkítse a rezsicsökkentés hatálya alatt lévő területeket. Egyik ilyen szektor a közösségi közlekedés, ahol egyszerre jelenik meg az üzemanyag ára növekedése miatti teher, valamint a villamosenergia és a földgáz árának drasztikus emelkedése miatti többletköltség. Ez 20 milliárd forint körüli többletet is jelenthet 2022-ben az előző évhez képest.
  
  A kormány által most bejelentett lépés azt eredményezi, hogy a közvilágítás is kikerül a rezsicsökkentés hatálya alól. Amennyiben a főváros nem hozott volna nem szokványos lépéseket már 2021 decemberében, akkor ennek éves költsége mintegy 8-10 milliárd forinttal emelkedett volna az év során.
  
  Olyan közszolgáltatásokat érint tehát a rezsicsökkentés jelenlegi formájának megszüntetése, amelyeket nem leépíteni, hanem fejleszteni kell, mi fejleszteni akarjuk és fejleszteni is fogjuk.
  
  Az energiaköltségek növekedése több, mint pénzügyi kérdés. Fenntarthatósági is. Ezért sürgős lépésekre van szükség a károk felmérése, minimalizálása, és hosszú távú rendezése érdekében. Annak érdekében, hogy Budapestet megvédjük a rezsicsökkentés hatásaitól az alábbi döntéseket hoztam:
  
  - A lehető leghamarabb összehívom a fővárosi önkormányzati szakértőiből, a legnagyobb fogyasztójú fővárosi tulajdonú cégek vezetőiből álló testültet. Cél, hogy rövid időn belül javaslatokat tegyenek le az energiaköltségek csökkentése érdekében, ezeket a javaslatokat fővárosi kerületek számára is adaptálhatóvá tesszük.
  
  - Egyeztetést kezdeményezek a fővárosi országgyűlési képviselőkkel.
  
  - A június 13-ai héten Brüsszelben folytatok tárgyalásokat az Európai Bizottság illetékeseivel annak érdekében, hogy a fenntartható energiapolitikára uniós forrásokat szerezzünk Magyarországnak és Budapestnek.
  
  - Tárgyalást kezdeményezek a budapesti gazdasági élet meghatározó szereplőivel, és a már korábban is javaslatokat kidolgozó civil szervezetek képviselőivel, valamint a tudományos élet meghatározó szereplőivel. Ennek a „Budapest150 – Energia és fenntarthatóság csúcsnak” a célja, hogy a város életére általános érvényű javaslatokat dolgozzunk ki közösen az energiahatékonyság és a fenntarthatóság jegyében.
  
  Ezen alkalmakkor a kormánnyal is módunk lesz az elmaradt egyeztetések lefolytatására. Mert Budapest nem lehet a rezsicsökkentés megszüntetésének kárvallottja".
   
• 2022. június 26-án időközi önkormányzati választást tartottak Budapesten (és az országban). A nap a Fidesz látványos sikerével és az egyesült ellenzék markáns vereségével zárult. 18 szavazás volt, a Fidesz ebből 16-on indult és 12-n győzött, az ellenzék Budapesten és vidéken is 1-1 helyen tudott nyerni, a fővárosban 2 képviselői helyet buktak el.
  
  "Csalódást keltő eredmény, kár lenne tagadni (...) A budapesti körzetekben a választói részvétel két helyen még a 20 százaléknak is alatta maradt, a másik két körzetben is csak leheletnyivel volt több. (...) az ellenzéki szavazók távolmaradásukkal büntették az ellenzéki pártokat azért a teljesítményért, amit április 3-a óta produkálnak"
  
  Így foglalta össze a vasárnapi időközi választások eredményért Karácsony Gergely a Facebookon. A főpolgármester szerint
  
  "Megüzenték, hogy ez az április 3-a óta bemutatott „melyikünk a legnagyobb kicsi” játék nem vezet sehova. Megüzenték, hogy nem vezet sehova az az ellenzéki hozzáállás, hogy „ha a Fideszt nem tudjuk legyőzni, hát győzzük le egymást. A választók megüzenték: ébresztő!"
  
  Karácsony azért fogalmazott ennyire erősen, mert vasárnap három kormánypárti és egy ellenzéki képviselő nyert a budapesti kerületi időközi önkormányzati választásokon, úgy, hogy ezek közül két helyen eddig ellenzéki mandátumot szerzett meg a kormánypárt.
  
  Budapesten a IV. kerület 2-es és a VIII. kerület 5-ös egyéni választókerületében a képviselő halála miatt kellett időközi választást tartani. Az V. kerület 3-as és a VII. kerület 4-es egyéni választókerületében pedig azért, mert lemondott egy-egy képviselő.
  
  A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint az V. kerületben Nagy Gergő, a Fidesz-KDNP jelöltje nyert a szavazatok több mint 70 százalékával. A második helyen a Momentum, a DK, az LMP és az MSZP közös jelöltje, Fábián Benjámin végzett több mint 27 százalékkal. A függetlenként induló Schmuck Andor kevesebb mint 2 százalékot ért el, míg Burián-Kozma Dávid, a Munkáspárt-ISZOMM jelöltje mindössze két szavazattal 1 százalékot sem ért el.
  
  A VII. kerületben ugyancsak kormánypárti jelölt nyert. Ripka András, a Fidesz-KDNP jelöltje a szavazatok több mint 45 százalékát szerezte meg. Jenei Kevin Martin, aki a DK, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd támogatásával indult, valamivel több mint 28 százalékot kapott. Terdik Roland, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) jelöltje több mint 13 százalékos eredményt ért el. Sima Ákos József, az Élhető Erzsébetváros Egyesület jelöltje több mint 8, míg Olajos János a Megoldás Mozgalom (MEMO) támogatásával csaknem 4 százalékot ért el. Gál Péter, a Munkáspárt-ISZOMM támogatottja 3 szavazatot szerzett, ezzel félszázalékos eredményt sem ért el.
  
  A VIII. kerületben Gondos Judit, a Fidesz-KDNP jelöltje a szavazatok több mint 63 százalékával nyert. Pityó László, aki a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP és az LMP támogatásával indult, több mint 35 százalékos eredményt ért el. Simon György, a Munkáspárt-ISZOMM jelöltje 9 szavazattal alig több mint 1 százalékot szerzett.
  
  A főváros IV. kerületében Vasvári László, a DK, az LMP, a Momentum, a Jobbik, az MSZP és a Párbeszéd közös jelöltje szerzett képviselői mandátumot, miután a szavazatok több mint 47 százalékát kapta. Néhány százalékkal lemaradva, több mint 40 százalékos eredménnyel Drabant Fruzsina, a Fidesz és az Újpestért Egyesület jelöltje végzett a második helyen. Mester János a Mi Hazánk támogatásával több mint 6, míg az MKKP jelöltje, Magyar Péter mintegy 4 százalékot szerzett. A független Jánvári-Halmai Józsefre 13 szavazat érkezett, ezzel alig több mint 1 százalékos eredményt ért el.
   
• 2022. június 29-én a Fővárosi Önkormányzat a 27 féle parkolási zóna helyett átlátható, világos, négy zónatípusból álló egységes parkolási rendszert vezet be, és megemeli a parkolási díjakat is - döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés többsége.
  
  A közgyűlés 22 igen szavazattal és 7 nemmel új parkolási rendeletet alkotott, eszerint a főváros területén négy zónát határoznak meg, az A-jelű zónában 600 forintba kerül majd óránként a parkolás, és 8 és 22 óra között kell a díjat fizetni, a B-jelűben 450 forint az óradíj 8 és 20 óra között, a C-zónában 300 forint, 8-18 óra között, a D-zónában pedig 200 forint, 8-18 óra között. Az A-B-C zónákban legfeljebb három órát lehet parkolni, a D-zónában ez nincs korlátozva.
  
  Az új parkolási rendszer részeként egységes információs táblák is megjelennek az utcákon, amelyek egyértelművé teszik az egyes parkolási zónák jellemzőit. Emellett körülbelül 10 százalékkal nő a parkolási díjas zónák területe.
  
  A közgyűlés többsége nem támogatta a Fidesz-KDNP-frakció módosító javaslatát, hogy 8 óra helyett fél 9-től legyen fizetős a parkolás a fővárosban.
  
  Mindezek mellett 32 milliárd forint fejlesztési célú hitel felvételéről is döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés. A határozat szerint Budapest a 20 éves futamidejű kölcsönt az OTP Bank vezette konzorciumtól veszi fel a 2022. évi fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében. A határozatban az is szerepel, hogy a szerződés hatályba lépéséhez szükséges a kormány előzetes hozzájárulása. A döntést a 26 voksoló képviselő közül 17-en támogatták, a Fidesz-KDNP 9 képviselője ellene szavazott.
   
• 2022. november 13-án Karácsony Gergely ismét kínos szituációba került, a Fővárosi Közgyűlés közmeghallgatásán, amikor senki sem volt kíváncsi rá – hívta fel a figyelmet a Metropol.hu. Mint írják, a közmeghallgatás első 45 percében online is lehetett kérdéseket feltenni a képviselőknek, de 9 perc múlva hazamentek, mivel nem jött el senki és online sem kérdeztek.
  
  A kínos „közmeghallgatás” elején a főpolgármester elmondta, hogy az előzetesen beküldött kérdésekre, a helyszínen jelen lévőknek és az online kérdezőknek válaszolnak. De ha nincs jelen a kérdező, akkor csak írásban reagálnak.
  
  Ezért Karácsony Gergely kissé kényszeredetten elkezdte felolvasni azok nevét, akik előre beküldték kérdéseiket, de válaszolni már nem tudott, miután a képviselőkön és az alkalmazottakon kívül egy teremtett lélek sem volt jelen a teremben.
  
  A főpolgármester ekkor kínos magyarázkodásba kezdett. „Láthatóan azok a Fővárosi Önkormányzat által működtetett egyéb részvételi csatornák, amelyek kapcsán bizonyos témákban is tudunk egyeztetni az állampolgárokkal, jelentős mértékben befolyásolja a közmeghallgatáson való aktivitást” – fogalmazott.
  
  Egyedül Őrsi Gergely, a II. kerület MSZP-s polgármestere akart kérdezni, aminek nagyon örült a főpolgármester, de mint mondta, nem akarta elvenni a lehetőséget a „megjelent” budapestiek elől. Ekkor odalépett mellé valaki és a fülébe súgott. A mikrofonba behallatszódott szóforgácsok alapján vélhetően azt tanácsolta, hogy Karácsony Gergely hátráljon ki a kínos szituációból valahogy… "Lehet, hogy Őrsi polgármester úr lesz az egyedüli, aki kérdez ma!” – nevette el magát Karácsony Gergely lányos zavartsággal. Érezte, mennyire nevetséges ez az egész… Majd hozzátette: online lehet továbbra is kérdezni, de kénytelen most lezárni a közmeghallgatást. Így sikerült legalább 9 percig kihúzni az eseményt"– jegyezte meg a Metropol.
  
  – Ez Karácsony Gergely nyitott Budapestje! – mondta el Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője a Metropolnak reagálva. Szerinte az elmúlt három év tapasztalatai azt erősítették a több mint kétmillió budapestiben, hogy teljesen értelmetlen a közmeghallgatásra elmenniük, mert Karácsonyékról minden lepereg. Mostanra a budapestiek is úgy érzik, nem értük van a baloldali városvezetés, és ez szomorú. A Demszky-érában és Tarlós István főpolgármestersége alatt sem fordult elő egyszer sem, hogy a közmeghallgatás az érdeklődés hiányára való tekintettel elmaradt. – Ez intő jel Karácsony Gergelynek, hogy a műsort le kell venni a kínálatból, mert az emberek nem vevők rá. Évekig próbáltuk jobbító szándékkal felhívni Karácsony figyelmét mi is az olyan ügyekre, amelyekkel a fővárosban élők mindennapjait tehette volna jobbá. Gondolok a kiemelt fővárosi beruházásokra, a közlekedési káoszra, az autósok szívatására, a köztisztasági anomáliákra stb. Mindeddig süket fülekre találtunk – hangsúlyozta a fővárosi politikus.
   
• 2022. november 18. - Az autósok nem térhetnek vissza a Lánchídra – csúszással és drágábban halad a felújítás.
  
  Másfél éves csúszással és az eredetinél ötmilliárd forinttal drágábban, de újra használható a Lánchíd decembertől. Karácsony Gergely főpolgármester pénteken örömmel jelentette, hogy a buszok, taxik és kerékpárok ismét birtokba vehetik a hidat, amely szerinte az eredeti tervek szerint készült el. Az autósokról azonban említést sem tett, ám a szavai kimondatlanul is azt sugallták, az autósok végleg elfelejthetik a Lánchidat.
  
  Az eredeti ütemtervnek megfelelően és költségkereten belül halad a Lánchíd felújítása. Ez már önmagában is említésre méltó – jelentette be közösségi oldalán Karácsony Gergely. A főpolgármester kétszer is megemlíti a bejegyzésében, hogy az eredeti tervek szerint zajlott és folytatódik a beruházás, miközben tény, hogy a felújítás eleve óriási csúszással indult el, ráadásul jóval több pénzbe is került, mint ahogy eredetileg tervezték.
  Ismert, a Lánchíd felújítását Tarlós István főpolgármestersége idejében teljesen előkészítették, a beruházást Karácsony Gergelyéknek csak el kellett volna kezdeniük, ehhez képest a beruházás közel másfél évet csúszott, teljesen indokolatlanul. Pedig a híd már ekkor is leromlott, kritikus állapotú volt, a szakértők egyértelműen balesetveszélyesnek minősítették. Ha az eredeti tervekhez tartják magukat, akkor a felújított hidat már tavaly át kellett volna adni.
  
  Mint emlékezetes, a Tarlós István idején kiírt tendert Karácsony Gergely – megválasztását követően – 2020 elején visszadobta, majd nem sokkal később mégis ugyanazt a céget hozta ki a Fővárosi Önkormányzat nyertesnek, amely cég a korábbi pályázaton is a legkedvezőbb ajánlatot tette.
  
  Csakhogy akkor még ötmilliárd forinttal kevesebbért vállalta a hídfelújítást.
  
  A Fővárosi Önkormányzat közleménye ugyan arról szólt, hogy a Lánchíd kedvezőbb feltételekkel újulhat meg, mert a korábbinál 8,5 milliárd forinttal olcsóbb ajánlat érkezett a beruházás kivitelezésére. A korábbi 35,3 milliárd forint helyett így 26,8 milliárd forint lett a bekerülés költsége.
  
  A két ajánlatot azonban nem lehet összehasonlítani, hiszen az előzőben benne volt a Széchenyi István téri villamos-aluljáró rekonstrukciója, a tartalékkeret és az áfa is – erre már Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ és a BKK korábbi vezérigazgatója hívta fel a figyelmet, aki a bekerülési költségek kapcsán rámutatott: a Lánchíd felújítása először bruttó 21,3 milliárd forintba került volna, tehát a felújítás éppenséggel több mint 5 milliárd forinttal drágult.
  
  Az időzítés ráadásul más szempontból sem volt szerencsés: a beruházás 2021 márciusi megkezdésekor Karácsony Gergelyék négy nagy felújítást kezdtek el egyszerre a fővárosban, amivel teljes káoszba döntötték Budapest közlekedését.
  
  A főpolgármester most büszkén jelenti be, hogy a buszok, taxik és kerékpárok ismét birtokba vehetik a Lánchidat decembertől.
  
  Az autósok azonban továbbra sem használhatják a hidat, és úgy tűnik, a későbbiekben sem. Karácsony Gergely ugyan nem tesz említést a bejegyzésben arról, hogy kitiltják az autókat, a szövegkörnyezetből azonban egyértelműen kiderül, hogy nem áll szándékukban visszaengedni az autós forgalmat.
  
  Hangsúlyozza például, hogy az elmúlt másfél évben a város forgalma már hozzászokott a Lánchíd nélkülözéséhez, a szomszédos hidak forgalma ennek ellenére csak alig észrevehető mértékben változott. Szerinte a város már alkalmazkodott a felújításhoz, és lassan elfeledjük, hogy a Lánchíd korábban az állandó belvárosi dugók és torlódások helyszíne volt.
  
  Azzal is érvel, hogy a civil szervezetek és a budapestiek többsége jobb levegőjű, élhetőbb várost és nagyobb közlekedésbiztonságot szeretne, ezért is döntöttek úgy, hogy a közösségi közlekedés, a taxisok és a biciklisek számára nyitják újra jövő hónapban a város legelső állandó dunai átkelőjét. Szavaiból tehát kimondatlanul is kiderül: az autósok nagy valószínűséggel végleg elfelejthetik a Lánchidat.
  
  Egyelőre a gyalogosok sem örülhetnek, leghamarabb jövő ősszel kelhetnek át a hídon.
  
  A késlekedés mellett a főpolgármester posztjából az is kiderül, hogy még mindig nem világos a Lánchíd végleges funkciója. Karácsony Gergely közlése szerint úgy tartja helyesnek, ha a változtatásokról kikéri a budapestiek véleményét, akik bő féléves tesztidőszak után alkothatnak majd véleményt. A Lánchíd végleges forgalmi rendjéről várhatóan csak 2023 nyarán döntenek.
   
• 2022. november 18-án a főpolgármester Facebook-oldalán közölte, hogy "december közepétől szabad a Lánchíd a buszok, a taxik és a kerékpárosok számára, a végleges forgalmi rendről jövő nyáron születhet majd meg a döntés a fővárosiak bevonásával". A városvezető azt írta, az eredeti ütemtervnek megfelelően és költségkereten belül halad a Lánchíd felújítása. A múlt hétvégi próbaterhelés is sikeres volt, a felújítás első nagy egysége, a híd útpályájának megújítása néhány héten belül befejeződhet, ezért meghozták a híd jövőjével kapcsolatos első döntést.
  
  Eszerint december közepétől az elkészült útpályát a BKK-buszok, a taxik és a kerékpárosok vehetik birtokba - közölte a főpolgármester, hozzátéve, mivel a felújítás következő üteme a gyalogosok által használható szakaszok megújítása, ezért a gyalogosok a felújítás következő szakaszának lezárta után vehetik újra birtokba a hidat, várhatóan 2023 őszén.
  
  Megkérdezik a budapestieket: Karácsony Gergely azt írta, hogy növelik a hídon közlekedő buszok számát, új járatot is indítanak, éppen azért, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználják a szabad utat a Lánchídon.
  
  A Lánchíd felújítása folytatódik az eredeti tervek szerint, a híd a teljes átadásig munkaterület.
  
  A híd végleges forgalmi rendjéről 2023 nyarán kell dönteni - közölte a főpolgármester, hozzátéve, úgy tartja helyesnek, ha erről kikérik a budapestiek véleményét is, "így a budapestiek megalapozottan, egy bő féléves tesztidőszak után dönthetnek arról, mi legyen a Lánchíd végleges funkciója a jövőben".
  
  Karácsony Gergely közölte, a mostani döntést "Budapest élhető, otthonos jövőjét szem előtt tartva" hozták meg, miután civil szervezetekkel egyeztettek, szakértőkkel konzultáltak és a közösségi gyűlés javaslatait meghallgatták.
   
• 2022. november 22. - A Magyar Autóklub nem tudja elfogadni Karácsony jelenlegi tervét a Lánchíd lezárásáról.
  
  Sem az autósok teljes kitiltását, sem a Lánchíddal párhuzamosan a Szabadság híd egyirányúsítását nem tartja kellően megindokolhatónak az autóklub jogi bizottságának elnöke. Lapunknak azt mondta, hogy az elképzelés megvalósítása újabb lépés lenne az autósok fokozódó kiszorításához vezető úton, ha a lezárásokat ráadásul semmilyen alternatív útvonallal, újabb Duna-híd megépítésével nem kompenzálják.
  
  Jelenlegi formájában nem tudja elfogadni a Lánchíd lezárását az autósok elől – tájékoztatta lapunkat Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke. A szakértőt annak kapcsán kerestük meg, hogy
  
  Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, a közösségi közlekedést részesítené előnyben a Lánchídon, így valószínű, hogy a felújítás végeztével sem térhetnek vissza az autók a hídra.
  Kovács Kázmér szerint nem alaptalan a félelem, hogy jelenleg az autók végleges kiszorítását készítik elő. Mint mondta, a Magyar Autóklub megkapta az új forgalmi rend kialakításával kapcsolatos fővárosi előterjesztést, amely több lehetséges forgatókönyvet is felvázol, de az autóklub egyiket sem tartja kellően alátámasztottnak.
  
  "A dokumentum szerint az egyik korlátozási formaként az szerepel, hogy a jövőben teljesen kitiltják az autókat a Lánchídról. A másik pedig, hogy az egyik irányban megnyitják az autós forgalmat, ugyanakkor egyirányúsítják a Szabadság hidat is, így a két híd együttesen biztosítaná a kétirányú autóforgalmat. Mi egyik verziót sem tartjuk elfogadhatónak. Úgy véljük, a főváros javaslata egy újabb lépés az autósok fokozódó kiszorításához vezető úton” – fogalmazott Kovács Kázmér, aki szerint elvileg ugyan az írásbeli alternatívák szerint nem kizárt az sem, hogy az autók újra a korábbihoz hasonlóan vehessék birtokba a teljes Lánchidat, de a szándék gyaníthatóan nem ez.
  
  A szakértő szerint problémás lesz, ha a korlátozásokat a jelenlegi forgalom mellett nem is tervezik ellensúlyozni semmivel, és a lezárt szakaszok helyett a jövőben sem kínálnak alternatívát az autósoknak, holott a városnak nem lezárásokra, hanem a jelenleginél is több dunai átkelőre lenne szüksége.
  Kitért arra is, hogy a Lánchíd végleges forgalmi rendjének kialakításáról még folyik az egyeztetés, de hogy a főpolgármester végül megfogadja-e az autósok szakmai véleményét, az később derül ki.
  
  Válaszolt a megkeresésünkre Gyulainé Tóth Zsuzsa, a MAK Jogi és Érdekvédelmi Bizottság alelnöke is.
  
  A közlekedési szakjogász úgy fogalmazott: „a Magyar Autóklub nem ellenzi, hogy a Lánchíd végleges átadása előtt, még az építési munkák idején egyes közlekedő csoportok használhassák a hidat, ha ez nem akadályozza a munkák további folyását.” Hozzátette, hogy a végleges döntés előtt ugyanakkor a számok és a hatástanulmányok ismeretében átfogó vitákra lesz szükség, melyek lebonyolítására határozott ígéretet kaptak a főváros vezetésétől. Ezek eredményeként kerülhet sor a végleges döntésre, 2023 tavaszán. Bízunk benne, hogy a rakpart vitához hasonlóan, itt is sikerül eredményeket elérnünk és megtalálni a kompromisszumos megoldást – fűzte hozzá az alelnök.
• 2023. április 19-én a főpolgármester gazdasági túlélőcsomagot jelentett be. A főbb elemek:
  
  - A fővárosi cégeknél és intézményeknél szigorú likviditási menetrendet állítanak fel, átütemezik a kiadásokat.
  
  - A BKK a tömegközlekedés működésének finanszírozására 24 milliárdos, éven belüli hitelt vesz fel, amit szeptemberben fognak csak törleszteni.
  
  - A beruházások kifizetését is átütemezik az év végére, amíg befolyik az idei iparűzésiadó-bevétel. Ez érinti a Lánchidat is.
  
  - Budapest mielőbb elszámolná a kormánnyal azt a 11 milliárd forintot, amiből előfinanszírozta a kormányzati jóváhagyású trolibuszbeszerzést.
  
  - A főváros 16 milliárd forintnyi fejlesztési hitelt szeretne felvenni, amihez elvárják, hogy a kormány járuljon hozzá.
  
  - Kezdeményezik a NAV-nál, hogy függesszék fel és ütemezzék át a fővárost érintő adókat, mert Budapest nem tudja ezeket kifizetni.
  
  - Pert indítanak a közigazgatási bíróságon a Pénzügyminisztérium ellen a szolidaritási hozzájárulás miatt, mert jogi álláspontjuk szerint annak mértéke 25 milliárd forinttal több, mint amire a törvény lehetőséget ad.
  
  A fővárosi önkormányzat felfüggeszti a kormány finanszírozását – jelentette be Karácsony Gergely a szerda délelőtti sajtótájékoztatón.
  
  Úgy fogalmazott, egy intézkedéscsomag nélkül már az idei évet sem tudná végigcsinálni a főváros, ezért túlélőprogramot készítettek. A főpolgármester két tabut határozott meg előzetesen: a közszolgáltatások jelenlegi szintjét fenn kell tartani, és a béreket ki kell fizetni. Az intézkedéscsomag néhány elemét már jövő héten elfogadhatja a fővárosi közgyűlés.
  
  Arról beszélt, hogy az elmúlt években a főváros vezetése megküzdött a koronavírus-járvánnyal és az energiaválsággal.
  
  "Az elmúlt fél év nekünk is pokolian nehéz volt" - fogalmazott a főpolgármester, hozzátéve: a főváros szerinte rendkívül jól vizsgázott az energiakrízis kezelésében is. Az egyedi beszerzési gyakorlatnak köszönhetően 29 milliárd forintot tudott megspórolni a főváros.
  
  Van azonban egy válság, amit nem tudnak kezelni Karácsony szerint: a kormány Budapest-ellenes programját. Felidézte, hogy Tarlós István vezetése alatt, 2018-ban 5 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellett befizetnie a fővárosnak, idén ez az összeg már 58 milliárd forint.
  
  A sajtótájékoztatón bemutatta a túlélőprogram főbb pontjait. A fővárosi cégeknél és intézményeknél szigorú likviditási menetrendet állítanak fel, átütemezik a kiadásokat.
  
  A BKK a tömegközlekedés működésének finanszírozására 24 milliárdos hitelt vesz fel, amit csak szeptemberben fognak törleszteni.
  
  A beruházások kifizetését is átütemezik az év végére. Ez érinti a Lánchidat is – jegyezte meg Karácsony. Továbbra is fenntartják az energiamegtakarítási programot.
  
  "Be fogjuk vasalni a kormánytól a kintlévőségeinket, amiket a jogszabály szerint már meg kellett volna kapnunk" – mondta a főpolgármester. Az önkormányzat ugyanis még egy fillér rezsitámogatást sem kapott, és a kormány még nem fizette ki a megállapodás szerinti 6 milliárd forintos támogatást sem a Lánchíd felújítására.
  
  A csomag eleme, hogy Budapest elszámolja a kormánnyal azt a 11 milliárd forintot, amiből előfinanszírozta a kormányzati jóváhagyású trolibuszbeszerzést. Ez az összeg ugyanis szerepel az uniós támogatási csomagban, amit el kell tudni számolni Karácsony szerint.
  
  A főváros 16 milliárd forintnyi fejlesztési hitelt szeretne felvenni, amihez elvárják, hogy a kormány járuljon hozzá. A budapesti vezetés továbbá kezdeményezni fogja a NAV-nál, hogy függesszék fel és ütemezzék át a fővárost érintő adókat, mert Budapest nem tudja ezeket kifizetni. A pontos összeget még ki kell számolni, de 5 és 10 milliárd forint közti összegről van szó – tette hozzá.
  
  Karácsony azt is bejelentette, hogy a fővárosi önkormányzat pert indít közigazgatási bíróságon a szolidaritási hozzájárulás miatt.
  
  Törvénytelennek tartják ugyanis, hogy a főváros 25 milliárd forinttal kevesebb működési támogatást kap az államtól, mint amennyit befizet. Részletesebben: a főpolgármester szerint az alaptörvény és az önkormányzati törvény kimondja: az önkormányzatok saját bevételei nem elvonhatók. A szolidaritási adót azonban 58 milliárd forintban maximálták, és ez 25 milliárddal több, mint az összes állami támogatás, amit kap a közszolgáltatások ellátására – azaz a főpolgármester számítása szerint praktikusan 25 milliárd adóbevételt elvonnak Budapesttől.
  
  A főváros jogi álláspontja szerint a Pénzügyminisztérium pedig alkotmányos kötelezettségének nem tett eleget akkor, amikor a szolidaritási hozzájárulás (58 milliárdos) összegét nem csökkentette legalább arra a szintre (33 milliárdra), hogy a fővárost 0 forint elvonás érje. Közölte: a hozzájárulás törvényes részét (az érvelés szerint 33 milliárdot) befizetik, de a vitatott 25 milliárdot nem tudják és nem is akarják kifizetni.
  
  Karácsony arra számít, hogy a pénzügyi problémák egy része megoldódik szeptemberben, amikor Budapest megkapja az iparűzési adót, de addig túl kell élni valahogy. Újságírói kérdésre úgy fogalmazott, nem számít arra, hogy előrehozott választás lesz, de Budapesten megnyernék, bármikor is lenne.
  
  Kiss Ambrus: "A kormány 148 milliárdot vett el Budapesttől".
  
  Múlt héten jelentette be Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, hogy rendkívüli megszorításokra kényszerül a fővárosi vezetés, mert már a nyár közepére fizetésképtelenné válhat az önkormányzat. A jelenlegi adatok szerint júniusban 32,1, júliusban 52,6, augusztusban pedig 76,1 milliárd forint hiánya lehet a fővárosnak. Ha a főváros tartozása meghaladja a 25 milliárd forintos folyószáma-hitelkeretet, akkor nem tudják tovább finanszírozni a feladatokat, azaz csődbe juthat Budapest.
  
  A főpolgármester-helyettes arról is beszélt, hogy míg a működési bevételek szinte változatlanok 2019 óta, a kiadások évről évre drasztikusan nőttek az infláció, az energiaválság, a kamatkiadások és a kormányzati döntések miatt.
  
  A főváros számításai szerint a közvetlen kormányzati döntések 148 milliárd forintot vettek el Budapesttől.
  
  Ebben benne van a szolidaritási hozzájárulás emelése, amely három év alatt 67,7 milliárd forintos kiadást jelentett Budapestnek.
• 2023. április 28-án Karácsony Gergely hosszú Facebook-posztot tett közzé az ártatlanul fogvatartott Krisztina ügyéről, akinek teljes nevét, mint írja a fideszes propagandamédia hozta nyilvánosságra, majd meghurcolták. A főpolgármester szerint azért is példátlan az eset, mert a Szikra Mozgalom tagjával, illetve ellenzéki politikusokkal szemben lejárató kampányt indítottak, ezért a Szikra Mozgalom halálos fenyegetések sorát kapta. Karácsony szerint a történtek miatt a kártérítés a minimum, a mozgalmat pedig tevékenysége folytatására biztatja a főpolgármester, akinek bejegyzését az Index szúrta ki.
  
  "Tudom, hogy másra figyel most a város és az ország, de nem lehet, nem szabad elmenni szó nélkül az elmúlt időszak legaljasabb, legvisszataszítóbb, és – immár hivatalosan – velejéig hazug fideszes lejáratókampánya mellett. Mert tegnap a nyomozóhatóság is elismerte, hogy a lakájmédia és fideszes politikusok sora által megvádolt, meghurcolt antifasiszta aktivista lány ártatlan, letartóztatására nem volt ok, sem bizonyíték. Mi következik ebből? Normális helyen, demokráciában, jogállamban a szégyen és a gyalázat biztosan, politikusok lemondása és propagandisták bocsánatkérése. Nálunk? Náluk? Nekik nem sül le a pofájukról a bőr. Lett volna már rá ok sokszor, de itt és most Krisztina kártérítése a minimum, ami nem maradhat el.
  
  Tegnap óta hivatalos tény: oktalan és jogtalan volt február közepén mindössze egy Facebook like, valamint egy egyező színű kabát és sál miatt rendőrökkel lerohanni, földre letiporni, letartóztatni és két hétre a szabadságától megfosztani egy fiatal lányt. Nem csak oktalan és jogtalan, de tűrhetetlen is, hogy a fideszes propaganda nyilvánosságra hozta a lány személyes adatait, lejárató kampányt indítottak ellene és ellenzéki politikusok ellen, olyan hevességgel, hogy az aktivista szellemi és politika közössége, a Szikra Mozgalom halálos fenyegetések sorát kapta. Az ügyészség beismerte ugyan, hogy nem volt elég bizonyíték a letartóztatásra, de Krisztinát csak két héttel a letartóztatás után helyezték szabadlábra. Most pedig a nyomozóhatóság is megszüntette az eljárást, elismerve a meghurcolt lány ártatlanságát. Ha valami botrány, ez az.
  
  A Fidesz és propagandistái egy olyan embert, és egy olyan közösséget hurcoltak meg, akik bátran szólalnak fel a rendszer ellen, mindig az elesettek melletti kiállást választják. Ez az ügy is bizonyítja, nagyon fontos, amit tesznek. Folytassátok, most azért is, hogy a Krisztina ellen elkövetett aljasság ne maradhasson következmények nélkül!"
  
  Az ügyben a Szikra Mozgalom támogatásával a parlamentbe jutott Jámbor András is megszólalt, szerinte: "A kormány, Kocsis Máté és a szélsőjobboldali média hónapokon keresztül hazudtak az “antifa-üggyel” kapcsolatban. Kocsis Máténak ezért le kell mondani!"
  
  Jámbor bejegyzése alá Kocsis Máté azt kommentelte:
  
  "Magyarország felforgatásán dolgozó, békétlenséget szító, külföldről támogatott kommunista szélhámos vagy!"
• 2023. április 28. - "Egyszerű hazugság, hogy óriási hitelei voltak a fővárosnak, amikor 2019-ben átadtuk Karácsony Gergelyéknek” – nyilatkozta a Metropolnak Tarlós István korábbi főpolgármester, miután a megszorítócsomag elfogadásáról szóló közgyűlésen a jelenlegi főpolgármester és helyettese ezzel vádolta meg a korábbi városvezetést.
  
  "Nekem erről az egész csődközeli kommunikációról az jut eszembe, hogy 2019-ben azzal volt tele a sajtó: Karácsony Gergely majd mindent kiver a kormányból, amit Tarlós nem tudott. De én azóta csak ok nélküli panaszkodást hallok. Úgyhogy nem tudom, mi van ezzel a nagy kiveréssel"
  
  A korábbi főpolgármestert Karácsony és helyettese, Tüttő Kata azon állításáról kérdezték, miszerint 2019-ben a baloldal adóssággal, banki hitelekkel vette át Budapestet elődjétől, nem „csupán” a megtakarított 214 milliárddal, ami a kasszában várta őket.
  
  Tarlós István idején kezdték meg a hármas metró felújítását, amihez a hetvenes évek óta nem nyúlt hozzá senki. Az útjavítások, a Lánchíd felújításának előkészítése, a fürdőfelújítások és csatornaépítések, mind Tarlós idejében valósultak meg. "Egyetlen centiméter csatornát nem épített 2002 és 2010 között Demszky és a korábbi városvezetés, mi pedig több mint négyszáz kilométer gerinccsatornát építettünk" – emlékeztetett a korábbi főpolgármester.
  
  "Ez egy közönséges hazugság! Fejlesztési hitelállománya volt a fővárosnak, de nem óriási, hanem 112 milliárd forint, amiből 40 milliárdot egyáltalán nem vettünk igénybe. Ebből a fejlesztési hitelből Karácsony Gergelyék törlesztési rátája havonta minimális volt, mert ami legkorábban járt le, az 2030-ban zárul, de olyan is van, ami csak 2044-ben fog lejárni. Úgyhogy ez egy komoly csúsztatás, különösen annak figyelembevételével, hogy mi milyen óriási adósságot – 251 milliárd forintot – örököltünk Demszky Gáboréktól"
  
  – mondta Tarlós István, aki hozzátette: "Fogalmam sincs, hogy mi volt az indoka annak, hogy ennek ellenére ekkora késedelem volt a Lánchíd-felújítás megkezdésével vagy akár a Blaha Lujza térrel".
  
  Karácsony mellett Tüttő Kata is arról beszélt a megszorítócsomag elfogadásakor a közgyűlésen, hogy a Tarlósék által kasszában hagyott 214 milliárd mellett „óriási” banki hiteleket is örököltek, és komoly hiányosságokkal vették át a várost. Ami most látható – a csődközeli helyzet –, az csak a jéghegy csúcsa a főpolgármester-helyettes szerint, aki úgy fogalmazott: "nézzük, mik vannak a víz alatt". Ha Tarlósék idejében annyi pénz volt, miért nem újítottak fel száz felüljárót? Vagy a meglévő hatszáz villamosból az elöregedett négyszázat? – kérdezi Tüttő, aki szerint az előző városvezetés évi nyolcvan kilométer helyett csak évi huszonkét kilométer utat újított fel, ami úgy vélte: kevés.
  
  "Bárki úgy gondolja, hogy én egy tökéletes úthálózatot örököltem meg, és ezek az utak a mi ciklusunkban mentek tönkre? Ez egy rendkívül inkorrekt védekezés, aminek semmiféle reális alapja a kommunikáción kívül nincsen. Tetszettek volna – a baloldal – nem eladni és elkótyavetyélni korábban a vízműveket, amit mi visszaszereztünk, a csatornázási műveket. Tetszettek volna utat építeni, tetszettek volna felújítani a hármas metrót, tetszettek volna nem ilyen szerződéseket kötni, továbbá befejezni a négyes metrót. A főpolgármester úr a korábbi ciklusokat illetően visszafogottabban szokott nyilatkozni, úgyhogy ezt a gyáva és nagyon csúsztató védekezést, ezt kénytelen vagyok visszautasítani. Tüttő Kata miért nem akkor reklamált, amikor szimbiózisban dolgozott Demszky Gáborral, és egyáltalán nem építettek utakat? Egyáltalán nem újítottak fel, és nem építettek parkolókat, sőt nagyon jelentős büntetésben részesültek az útfelújításra kapott pénzek felhasználása miatt"
  
  – reagált a Metropolnak a korábbi főpolgármester, aki elmondta: "Ezen a védekezési formán annyiban nem csodálkozom, hogy önálló kezdeményezése ennek a városvezetésnek – ami el is indult volna most már közel négyéves ciklusukban –, nemigen volt. Hacsak nem számítjuk ide az alsó rakpartnak a teljesen szakszerűtlen lezárását vagy a sárga festékkel fölfestett bicikliutakat".
  
  Szerdán a Fővárosi Közgyűlés legfontosabb témája a főpolgármester megszorítócsomagja volt, amelyet a baloldali többségű testület elfogadott. Karácsony Gergely azóta „taposott a gázra”, amióta Gyurcsány megkritizálta „puhány” magatartását a kormánnyal szemben. A főváros a csőd szélén táncol, eltapsolták a Tarlós Istvántól örökölt pénzt, a budapestiek pénzét – írta meg a Metropol.
• 2023. május 24. - A Fővárosi Közgyűlés nem támogatta a városvezetés azon javaslatát, hogy nyilvánítsák érvényessé és eredményessé a közúti lámpaoszlopokon lévő reklámhelyek használatára április elején kiírt pályázatot. Az oszlopok reklámcélú és egyéb hasznosítására kiírt tenderre csupán két ajánlat érkezett, az egyik az oszlopokon lévő „elefántfülekre”, a másik pedig az egyéb reklámhordozókra vonatkozott. Az elképzelések szerint a Fővárosi Önkormányzat a nyílt, kétfordulós pályázat második részében liciten srófolta volna feljebb az árat, de mivel mindkét részfeladatra csak egy-egy jelentkező akadt, ez elmaradt. A megismételt szavazáson Karácsony Gergely főpolgármester, mint előterjesztő mellett a kilenc fideszes képviselő, a Momentum, az MSZP és az LMP képviselői támogatták a javaslatot, vagyis a szerződéskötést. Ezzel szemben Baranyi Krisztina és a hat DK-s polgármester elutasították a javaslatot, a DK-s Szaniszló Sándor pedig tartózkodott. A többi kormánypárti képviselő nem szavazott. A határozati javaslatot így a közgyűlés nem fogadta el.
• 2023. augusztus 4-én, 779 nappal a teljes lezárás után átadták Budapest legrégebbi állandó hídját, a Lánchidat.
  
  "A Lánchíd nemcsak egy híd, hanem az összetartozás szimbóluma, maga a csoda" – mondta Karácsony Gergely a péntek délelőtti átadón. A főpolgármester szerint a híd volt az, ami épp százötven éve elindította a nemzet fővárosának megszületését. Fontosnak tartja, hogy az átadást ne árnyékolják be politikai ügyek, "ezért várjuk a nemzeti kormány hozzájárulását is", utalva ezzel a hiányzó hatmilliárd forintra.
  
  Azt is mondta: büszke arra, hogy lezajlott a társadalmi egyeztetés, és olyan döntés született, ami nem a korábbi megszokásra alapoz, és autómentes lesz a Lánchíd (a Budapesti Lakógyűlésnek nevezett négykérdéses kérdőívet mindössze 136 ezren töltötték ki, ami az 1,4 millió 14 év fölötti fővárosinak csupán 9 százaléka).
  
  "Izgultam, hogy a híd a főváros 150. születésnapjára, november 17-re elkészüljön. A Lánchíd egy csoda, legyünk rá büszkék" – mondta végül a főpolgármester.
  
  A főpolgármester mellett még felszólalt a BKK vezérigazgatója, Walter Katalin is. Ő arról beszélt, hogy örömöt és büszkeséget éreznek. Külön megköszönte a budapestiek türelmét, "igyekeztünk azt nem túlzottan igénybe venni". Arra is büszkék, hogy a budapestiek is támogatták a lakógyűlésen, hogy autómentes legyen a híd. Állítása szerint megduplázódott a kerékpárosok száma, a busszal közlekedők pedig feleannyi idő alatt juthatnak át a Lánchídon. "Naponta húszezerrel kevesebb gépjármű fog átkelni a hídon, ezzel is vigyázunk a hídra" – mondta.
  
  Csohány András, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója röviden felsorolta, hogy a felújítás első 18 hónapjában elkészült a munka műszaki része, majd pedig a műemléki munkálatokat végezték, felújítva az aluljárókat, a kandelábereket, a világítást. "Ez a nemzet jelképe, az ország hídja, az egész nemzetnek újítottuk fel, ez az alázat végigkísérte a munkánkat". Szerinte a projekt résztvevői "példát mutattak a csapatmunkára, ennek köszönhető, hogy a tervezetnél korábban, másfél hónappal előbb forgalomba helyezhetjük a hidat".
  
  A beszédek után a hídmester átadta Karácsonynak a Lánchíd egyik csavarkulcsát, majd a helyszínen lévők, köztük kerületi polgármesterek és az építők mind átsétáltak a hídon Budáról Pestre, ezután pedig megnyitották a gyalogosok előtt is. Este piknikkel ünneplik a felújítás végét.
  
  Az autósok többé nem hajthatnak rá: a lezárásakor rozsdás, kifejezetten rossz állapotban lévő híd szintje teljesen megújult, a közlekedők számára látványos elemek – festés, korlátok, világítás – mellett a szerkezeti elemeket is cserélték, javították. A legnagyobb változás 2021-hez képest mégis az, hogy az autók többé nem hajthatnak fel, a Lánchíd marad a taxisoké, a buszoké, a bicikliseké és a gyalogosoké.
  
  

  

  
  A liberális álomképpel szemben Karácsony Gergely valójában rózsaszín mámorban úszik, hiszen végtelenül örül annak, hogy szerinte „határidőn belül” készült el a Lánchíddal. A valóság viszont nem ez, hiszen a felújítást Tarlós Istvánék tökéletesen előkészítették.
  
  "Karácsonyéknak csak meg kellett volna kezdeni a kivitelezést, azonnal. Mint emlékezetes, a főpolgármester nem ezt tette. Politikai tőkét akart kovácsolni a kérdésből, és 1,5 évig halogatta a kivitelezést, ami miatt 5 milliárddal emelkedett a projekt ára úgy, hogy közben 6 milliárd forint támogatást kapott az államtól, amely még abba is belement, hogy a budai Váralagút egyidejű felújítását kivegyék a kormányhatározatból a főváros kérésére. Aztán megint sokáig nem történt semmi, Karácsony nem foglalkozott Budapesttel, hiszen lekötötték miniszterelnöki ambíciói, ami csúfos bukást hozott a főpolgármester számára. Ekkorra már a Lánchíd állapota annyira leromlott, hogy nem lehetett tovább húzni az időt, elkezdték a munkát. Hol van ma Budapest attól, amikor a mi időnkben Kelet-Közép-Európa legélhetőbb városának minősítették nyugatról?" – tette fel akkor hangosan a kérdést Tarlós István korábbi főpolgármester.
  
  Nézzük, mi is történt: 2020 novemberében szerződést köt Karácsony a kormánnyal a 6 milliárdos támogatásról. A kifizetést a kormány két dologhoz kötötte, és egy módosításba is belement a főváros kérésére:
  
  1. A közúti forgalom részleges vagy teljes lezárása ne haladja meg a 18 hónapot.
  
  2. A hidat az eredeti – tehát az autósok előtt is megnyitott – forgalomnak adja vissza Karácsony.
  
  3. A budai Váralagút felújítását kivették a Tarlós terveiben még a Lánchíddal együtt szereplő felújításból.
  
  Karácsony csak 2021 júniusában zárta le a hidat, hogy hozzákezdhessenek a munkához.
  
  2022 decemberében Karácsony megnyitja a Lánchidat a biciklisek és a tömegközlekedés előtt.
  

  
  Annak ellenére sem térhetnek vissza az autósok a hídra, hogy ez lenne a kormány 6 milliárd forintos támogatásának a feltétele, amit a főpolgármester saját aláírásával vállalt

  Kizárólag a BKK-buszok, kerékpárosok, taxisok és gyalogosok használhatják a Lánchidat: Karácsony a még lezárt hídon autóellenes kampányt forgatott propagandastábjával: csak azért felengedett 60 járművet a hídra, hogy mesterséges dugót fotózhassanak, a filmmel pedig megüzenhessék a budapestieknek: szálljanak buszra!
  
  A Lánchíd lezárása passzolt a tervszerű „autósüldözés” folyamatába: Karácsony 2021-ben épp a Labdarugó-Európa-bajnokság idejére időzítette a hídlezárást, amit a város komplett közlekedési ellehetetlenítésével fűszerezett meg. Először jött az értelmetlen és átgondolatlan „emberkísérlet”, a körúti biciklisávok felfestése. Majd szinte egyszerre rendelte el a legfontosabb közlekedési csomópontok felújítását, miközben a kapkodás miatt gyakran egyszerre zárták le a fő- és elkerülőutakat.
  
  Az amúgy is zajló belvárosi metrófelújítás idején fogott bele a pesti alsó rakpart átépítésébe, majd másfél éves halogatás után záratta le a Lánchidat, óriási dugókat okozva azzal, hogy a sok totojázás után mindent egyszerre zárnak le a városban.
  
  Karácsony többször is lebukott azzal, hogy mást tesz, mint amit mond: amíg Karácsony Gergely arra utasítja a budapestieket, hogy tömegközlekedéssel utazzanak, ne autóval, ő maga nem így tesz. Tavaly a híd részleges átadásakor ismét csak azért szállt tömegközlekedési eszközre, hogy látványos fotók készüljenek róla. A Metropol szúrta ki, hogy a lelkesedése kamu, illetve átmeneti volt, miután hamar átült a fűtött autójába, és úgy hajtatott el a helyszínről.
• 2023. augusztus 9. - Az Országos Mentőszolgálat egy Facebook-posztban fejtette ki álláspontját a védett biciklisávokra, ugyanis azok túl keskenyek a parkoláshoz, valamint az oszlopok is nehezítő tényezők. A leírásban pedig részletesen leírták bosszankodásuk okát, ami szerint az újonnan kialakított biciklisávok nagyban megnehezítik a mentőautók közlekedését. „A buszsávokból kialakított kerékpárutak ahhoz ugyanis keskenyek, hogy a mentőautó biztonságosan haladjon rajta, az oszlopok ráadásul még a parkolást is megnehezíthetik egy-egy helyszínen” – írták. Hozzátették, hogy próbálnak alkalmazkodni az új helyzethez, de ez nem egyszerű. A poszthoz pedig csatoltak egy képet, ami egy ilyen védett biciklisávban áll a Váci úton, a Balzac utca kereszteződés után.
  
  Erre a posztra később a főpolgármester kabinetfőnöke is reagált, aki érdekesnek találja a poszt mondanivalóját. A képen látható helyszínről elmondta, hogy az korábban parkolósáv volt és gyakorlatilag állandóan tele volt, de akkor nem zavarta a mentősöket ez a helyzet. Balogh Samu hozzátette: megkérte kollégáit, hogy vegyék fel a kapcsolatot a mentősökkel, hogy megoldást találjanak az esetleges problémára.
  
  A poszt alatt kommentelők egy része jelezte, hogy a képen szereplő terület nem parkoló-, hanem buszsáv volt. Ez pedig részben igaz. A hármas metró felújítása miatt ugyanis a parkolósávot ideiglenes buszsávvá alakították. Viszont ez az átmeneti időszak majdnem három évig tartott.
  
  A mentősök posztja alatt pedig páran azt írták, hogy a mentőautó közelebb is állhatna az útpadkához és úgy elférne, viszont az OMSZ később javította a posztját annyiban, hogy hozztették, "a kép illusztráció".
• 2023. augusztus 10. - Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke volt a Heti Válasz podcastjának legutóbbi vendége. A műsorban többek között szóba került, hogy miért akadályozza a főváros a Ferencváros és Kelenföld állomások közötti vasúti szakasz fejlesztését, amely az elővárosi vasúti közlekedés bővítésére, így a fővárosi és agglomerációs gépkocsiforgalom mérséklésére adna lehetőséget.
  
  A beruházás környezetvédelmi engedélyét korábban kétszer is civil szervezetek támadták meg a bíróság előtt. Az első megsemmisítése után megszerzett második megtámadásához pedig maga a Főváros is csatlakozott. A bíróság másodszor is megsemmisítette az engedélyt, ezért a kivitelezés csak akkor indulhat, ha kiadják a harmadik környezetvédelmi engedélyt.
  
  Balogh Samu ezzel kapcsolatban azt mondta, a főváros azért szállt be a perbe, hogy hozzáférjen anyagokhoz, láthassa a periratokat. "Szeretnénk rajta tartani a kezünket ezen a történeten. Támogatjuk azt, hogy az elővárosi vasutat fejlesszék, szerezzék meg azt a környezetvédelmi engedélyt, én ezt szeretném kérni, mert ez a minimum ahhoz, hogy megvalósulhasson egy ilyen beruházás" – mondta Karácsony Gergely kabinetfőnöke. Aki hozzátette, "támogatjuk az elővárosi vasútfejlesztést, szerezzék be a déli körvasút környezetvédelmi engedélyét!".
  
  A Magyar Vasút szerint ugyanakkor Balogh számos téves állítást tett a műsorban. A portál szerint rosszul tudja például, hogy a beruházó változtatás nélkül adta be újra a környezetvédelmi engedélyhez szükséges tanulmányt, és azt is, hogy a környezetvédelmi hatóság nem adta meg az engedélyt. Ezzel szemben a beruházó eljárt az első ítéletben előírt módon, de a második ítélet szerint rosszul, maradtak hiányosságok. A kormányhivatal pedig mindkétszer megadta az engedélyt.
  
  A portál szerint tévesen értelmezi a vasúti áruszállítás és a déli körvasút fejlesztésének összefüggéseit is. Nem érti, hogy a teherforgalom – amúgy kívánatos – növekedése nem függ össze ezzel a fejlesztéssel.
• 2023. augusztus 12. - A Metropol írja: Amíg a Belváros egyre szebb és zöldebb, addig a baloldali vezetésű kerületek, élén a fővárossal, csupán csak beszélnek a klímatudatosságról. A főváros közben hanyatlik, kevés a zöldfelület, elszáradt „méhlegelők”, kiszáradt fák és beépítésre ítélt parkok mutatják, hogyan is képzelik a zöldítést.
  
  Karácsony Gergely főpolgármester egy pillanatig sem foglalkozott a zöld parkok gondozásával, de még azokkal a növényekkel sem, amelyeket maga a főváros ültetett, a budapestiek pénzén. Több új facsemete azért pusztult ki például a rakparton, mert a főpolgármester nem locsoltatta őket a telepítést követően. Így a filléres zöldítés végül pazarlás lett, annak dacára, hogy állandóan Budapest kivéreztetéséről és a pénztelenségről beszél.
  
  Budapest első embere ráadásul politikai kérdésként kezeli a zöldítést, vélhetően ezért nem adott engedélyt a kormánypárti Belvárosnak, hogy a Nyugati téren zöld buszvárót alakítson ki, ahogy egyébként a saját kerületében már szinte mindenhol megtette. De a Hild téri park és játszótér működtetését és karbantartását, amely már-már balesetveszélyessé vált, is csak hosszú idő után engedte át az V. kerületnek.
  
  Méteres gaz lengedezik a szélben, például a nemrég felújított Pethe Ferenc térnél. A térkövek között térdig ér a gyom, a lépcső szélén már nem lehet közlekedni a megnőtt növényzettől.
  
  Valódi zöldprojekt nincs a kerületben és nem is volt az elmúlt négy évben, pedig szintén rekordköltségvetéssel dolgozik a baloldali városvezetés.
  
  A helyzet pedig tovább romolhat, ha újabb áremelések jönnek a fővárosban. Tüttő Kata, Karácsony helyettese szerint ugyanis akkora csődhelyzet van, hogy el kell venni a kaszálásra szánt pénzből.
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x
• x