A mérsékelt égövre jellemző fajok nagyvárosi
környezethez alkalmazkodott populációi. Nagy számban előfordulnak a
kedvtelésből tartott kutyák és macskák, illetve egyéb háziállatok, és
rendszeresen ezekből lehet találni elkóborolt példányokat is. A
kedvencek naponta tonnaszám keletkező ürüléke terheli a környezetet, és
a hanyag gazdáknak „köszönhetően” elsősorban a kutyák jelentős
szennyezettséget is okoznak az utcákon hagyott piszkukkal.
Fertőzésveszélyt is okoz cipővel lakótérbe történő behurcolása és a
száraz ürülék légáramlatba kerülése is. Veszélyt jelenthet a házi
kedvenc madarak elengedése is, hiszen rendszeresen kerülnek ki a
szabadba például papagájok, és megfigyelték már, hogy fészket is rakott
egy barátpapagáj (Myiopsitta monachus) pár. A kedvtelésből tartott
állatok mellett jelentős számban fordulnak elő más madárfajok is.
A leglátványosabb a parlagi galamb (Columba livia), a házi veréb (Passer
domesticus), a sarlósfecske (Apus apus) a balkáni gerle (Streptopelia
decaocto) a fekete rigó (Turdus merula) vagy a házi rozsdafarkú
(Phoenicurus ochruros). Vannak ragadozó madarak is, mint például a vörös
vércse (Falco tinnunculus), amely 70-80 párral is képviselteti magát, de
előfordul még vándorsólyom (Falco peregrinus) is.
Vannak időszakosan megjelenő vándormadarak is. Telente nagy tömegben
érkeznek nagy kárókatonák (Phalacrocorax carbo) A folyóparti részeken a
város hulladékát is feldolgozó madarak a sirályok, közöttük előfordul a
sárgalábú sirály (Larus cachinnans), a dankasirály (Larus ridibundus) és
a viharsirály (Larus canus).[3] A Merzse-mocsár madárvilága is nagyon
színes talán kiemelhető a sok itt élő madárfaj közül a bölömbika
(Botaurus stellaris) és a gyurgyalag (Merops apiaster). A mocsárban
természetesen előfordulnak különböző békafajok, vízisiklók és mocsári
teknősök is.
A Duna fővárosi szakaszán a sodrásban lévő részeken fogható a fogassüllő
(Sander lucioperca), a folyami harcsa (Silurus glanis) és a rózsás márna
(Barbus barbus) míg a csendesebb részeken ponty (Cyprinus carpio),
kárászok (Carassius), csuka (Esox lucius), balin (Aspius aspius), amúr
(Ctenopharyngodon idella), különböző apróbb halak és keszegfélék
fordulhatnak elő nagyobb gyakorisággal.
Budapest eredeti növényzete csak a hegyvidéki részen és csak igen
részlegesen maradt meg; a város növényeinek elsöprő többsége már
telepített. Ezekkel egyrészt az utak mellé ültetett fasorokban, másrészt
a város parkjaiban lehet találkozni. Említésre méltó azonban a Gellért
és Sas-hegyen élő közönséges csikófark (Ephedra distachya), mely
fokozottan védett gyógynövény. A Gellért-hegy másik ismert és
Magyarországon csak itt előforduló növénye a szintén fokozottan védett
sárgás habszegfű (Silene flavescens).
A
A
MMMM
A