Története
Budapest egyik legforgalmasabb vasútállomása, a Kelenföldi
pályaudvar is az Etele térnél helyezkedik el. 1876-ban épült
fel a térre néző utasfelvételi épület, amely a vasútállomás
fennállásának 125. évfordulóján műemléki védettséget kapott és azóta is
helyi védelem alatt áll.
A Kelenföld pályaudvar a Déli vasúti híd és a Ferencváros
rendező-pályaudvar építésével egyidejűleg épült ki. Itt kapcsolódik a
Déli Vasút a bal parti körvasút segítségével a többi vasút pályájához. A
Kelenföldi pályaudvar kezdetektől a Magyar királyi Állam Vasutak
tulajdonában volt. Maga az utasfelvételi épület (indóház) már
megépítésekor csaknem kétszeres alapterületű az I. o. MÁV
típus-állomások méretéhez képest. Az állomás a Pécsi Vasút 1882 és az
Újszőny-Bruck vasútvonal 1884 végállomási kialakításával (mozdonyszín,
szénraktár, vízállomás, lak-épületek) bővül.
Az első világháború után Kelenföld állomás fejlesztése is szükségessé
vált. Korlátlan forgalmú, nagy teljesítőképességű pályaudvar létesítését
tervezték, két szigetperonnal, terjedelmes raktárakkal, rakodókkal és
tömegáru rakhelyekkel. A tervezett bővítések helyigénye biztosított
volt. Első lépésként 1926-ban egy fedett tejrakodó és gyorsáruraktár
épült. A következő lépésben új felvételi épület és a teherforgalmú
vágányok szaporítása is kezdetét vette.
1965 júliusában kezdték építeni Budapest első házgyári házát az Etele út
15–25. szám alatt. A 180 lakásos épületet az első lakók 1966
novemberében vehették birtokba – sokan még ma is ott élnek az elsők
közül. A panelház érdekessége, hogy Budapesten ekkor még nem volt
házgyárban legyártott, elemekből összeszerelt csoportzsalus
panelépítmény. Itt egyszerre 15–20 elemet töltöttek fel betonnal.
Ezeknél az épületeknél alakult ki ez az összeszerelési technológia, ezek
voltak az úgynevezett kiképző épületek.
Az Etele út déli oldala
Az Etele út északi oldala
Az Etele út 15-25. számú tömb alapkövét 1965. július
1-jén tették le, a "Lakónyilvántartó könyvet" 1966 novemberében nyitotta
meg az akkori házmester, Kulanda Istvánné. Az épületben ekkor még minden
lakás bérlakás volt, melyeket a rendszerváltás után - a házmesteri, azaz
gondnoki lakás kivételével - megvásároltak, majd sorra átalakítottak a
lakók. A lépcsőházakat először 1986-87-ben újították fel 15 millió
forintért, majd az épületet 2012-13-ban - a panelprogram keretében - a
West-Bau H. Kft. és alvállalkozói is renoválták 320 millió forint
értékben.
1974-76 között építik fel a LAKÓTERV tervei alapján a Nemzetközi
Számítástechnikai Oktatóközpont számára létesült SZÁMALK irodaházat. Az
épület akkor, UNESCO támogatással, jelentős költségből valósult meg. Az
építés célja volt, hogy helyet biztosítson a magyar és a „fejlődő
országokból" érkező hallgatók számára a magas szintű számítástechnikai
ismeretek elsajátításához. Mindezek a célok akkor alapvetően az
úgynevezett „nagygépes" számítástechnikai környezetben a „szocialista
tervgazdálkodás" viszonyai között valósultak meg.
A SZÁMALK épülete a 2010-es évek közepén
A székház három fő épületegységből az oktatási
tömbből, az irodai tömbből és a hallgatói szállodai épületszárnyból
állt. Egyidejűleg 495 hallgató tanulhatott az épületben, nem számítva a
240 fős úgynevezett kongresszusi termet. Az előadótermek
légkondicionálóval, táblával, vetítővászonnal, írásvetítővel és
monitorokkal voltak felszerelve. Sőt a kongresszusi terem háromnyelvű
szinkrontolmácsolási berendezéssel, helyszíni tévéközvetítési
kiépítettséggel és filmvetítési kapacitással is rendelkezett.
1999-ben hozták létre a Volánbusz-pályaudvart, amely Dél-Pest megyébe
indít járatokat. Ezt 2014-ben korszerűsítették, igazodva a 4-es metró
átadásához.
2007. október 24-én a Mű-Hely Zrt - Közlekedés Kft - 3H Építésziroda -
Új Irány Kft. által alkotott konzorcium nyerte azt az ötletpályázatot,
amelyet az Etele tér átalakítására és hasznosítására írtak ki. A terület
hasznosítására kidolgozott koncepció nagyszabású terveket tartalmaz
irodanegyeddel, intermodális közlekedési csomóponttal,
bevásárlóközponttal és sportlétesítményekkel, ám a területrendezés
sikere nagyban függ az érintett állami vállalatok (MÁV, BKV, Volánbusz)
és az önkormányzatok (Főváros, XI. kerület) együttmőködésétől.
Nagy Béla, a Mű-Hely Zrt. vezetője a Portfolio.hu-nak elmondta, hogy
alapvetően egy nagy intermodális központot álmodtak meg az Etele térre,
ahol valamennyi közlekedési ág csatlakozik majd egymáshoz; a nemzetközi
vasútvonalak, az országos vasútvonalak, a helyi érdekű vasútvonalak, a
metró, a távolsági autóbuszok (Volánbusz), valamint a BKV buszok és
villamosok. A tervben szerepel még egy bicikliút építése is, mely
becsatlakozna a központba, le lehetne rakni a kerékpárt és folytatni az
utat metróval vagy vasúttal. A P+R (park+ride) parkolóházban pedig
összesen mintegy 3 ezer parkolóhelyet alakítanánk ki, azaz itt valóban
le lehetne rakni a gépkocsikat.
Alapvetően olyan területek érintettek a környéken, melyek teljesen
különböző tulajdonban (BKV, MÁV, Volánbusz, kerületi önkormányzat,
főváros) vannak és ezeknek a tulajdonosoknak együtt kellene működniük a
lehető legoptimálisabb hasznosítás érdekében, s természetesen valamilyen
formában be kellene vonjanak magántőkét is ahhoz, hogy a beruházások
valóban meg is valósuljanak. Radványi Gábor, a Futureal Csoport
főépítésze kérdésünkre kifejtette, hogy arra mindenképpen jó volt ez a
pályázat, hogy ráirányította a döntéshozók figyelmét arra, hogy a négyes
metró építése gőzerővel halad és 2010-re feltétlenül alkalmassá kell
tenni a területet a metró fogadására.
2009. július 20-án kezdték meg a SZÁMALK elavult, szocreál épületének
bontását. Sokan megsiratták, bár maga az épület nem képviselt semmiféle
értéket.
"Ebben az épületben valamikor a SZÁMOK nevezetű Számítástechnikai
Oktató Központ működött, dolgoztam ott, és valóban különlegesnek
számított a felszereltségét nézve, és nagyon nehéz volt bekerülni oda
dolgozni, még pszichológiai vizsgálat is volt, ami pedig abban az időben
nem volt jellemző. 1982-ben egybeolvasztották két másik céggel és egy
alkoholista MSZMP KB-tagot tettek meg vezérigazgatónak. Addig egy
darabka Nyugat volt, no, akkor lett vége az ENSZ-kultúrának, siralmas
volt nézni, ahogy hónapok alatt leromlott az egész.mAztán később jött a
rendszerváltás, és a cégmenedzsment privatizálta. Az MSZMP-s vezérig.
addigra meghalt, új lett helyette"- írja egy hozzászóló a bontással
foglalkozó egyik fórumon.
Egy másik hozzászóló szerint: "Ezek az épületek kb 20-30 évre
épültek, nem az örökkévalóságnak. A fenntartási és karbantartási
költségek az évek múlásával egyre nőnek. Az épület fűtési, hűtési
költségei is jelentősebbek, mivel az elmúlt 30 év alatt sokkal modernebb
épitőanyagokat hoztak ki, amit gazdaságosabbá teszik az üzemeltetést.
Maga az épület a késői szocreál-modernista irányzatba tartozik,
akkoriban ezeket tipustervként fogadták el, épitészetileg nem jelentős
épületek. Sok esetben a leggazdaságosabb lebontani az épületet, és
helyette felhúzni egy újat, mivel a tartószerkezetek megerősitése, a
belső infrastruktúra felújitása, a nyilászáró szerkezetek cseréje, a
pótlólagos hőszigetelés, valamit a légkondicionálás racionalizálása (pl
nem minden irodába kell külön légkondi, hanem központilag is meg lehet
oldani gazdaságosabban, hogy minden iroda légkondicionált legyen)
általában többe kerül, mint egy új könnyűszerkezetes épület felhúzása,
és abba a nagy sorozatban gyártott tipusinfrastruktúra beépitése. Ennek
ellenére szomorú, amikor eltűnik egy épület, amihez sok emlék köthető".
A SZÁMALK bontása 2009-ben
2010. július 10-én megkezdték az Etele út
burkolatának felújítását. Az út 1,4 kilométeren, az Etele tér és a
Fehérvári út között kapott új aszfaltburkolatot. A rekonstrukció során a
régi útburkolat helyére új aszfaltszőnyeget terítettek, felújították az
útpálya szegélyeit, a kereszteződéseknél pedig lesüllyesztették a
járdákat az akadálymentes közlekedés érdekében.
2014-ben adták át a 4-es metrót, valamint az Etele téri
megálló aluljáróját is, amely a vasútállomást köti össze a téren
található Volánbusz és BKV buszpályaudvarokkal.
2015 őszén az Etele tér mellett átadtak egy körülbelül kétszázötven
férőhelyes P+R parkolót, amely már a harmadik parkolóhely a Kelenföldi
pályaudvar környékén. Az új parkoló a Somogyi úti parkolóval és őrmezői
oldalon található Péterhegyi úti parkolóval együtt így összesen több
mint kilencszáz férőhelyet biztosít az autóval közlekedők
rendelkezésére.
2016-ban a Kormány bejelentette, hogy az Etele tér mellett épül fel az
új központi kórház, a Dél-budai Centrumkórház. A kormány elhatározása
szerint öt év alatt alaposan átrendezik a főváros egészségügyi
ellátását. Összesen 335 milliárd forintot költenének az átalakításokra.
Ez a Szent János és a Péterfy bezárásával, lipótmezei OPNI
újranyitásával kezdődne. A János továbbélésre érdemesített osztályait a
Budai Sürgősségi Centrum venné át, ez épülne fel az Etele tér környékén.
A kerület új kórháza kapná meg a Városmajor utcai szívkórház feladatait
is, összesen 812 ágyas intézmény épülne zöldmezős beruházásként
Kelenföldön. Az, hogy eleve úgy építhetik, hogy tudják, kórházként fog
üzemelni, külön előnyös, mert egy ilyen intézménynek speciális igényei
vannak.
A tér látványa a magasból 2017-ben (kép: Google Maps)
(ekkor még sem az Etele Pláza, sem a Sasadi úti Budapest One irodaház
nem létezik)
2017. január 30-án a 4-es metró kelenföldi
végállomásánál átadták a negyedik, egyben utolsó P+R parkolót. Szeneczey
Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes a kelenföldi
P+R parkolók projektzáró rendezvényén elmondta: az utolsó P+R parkoló a
MÁV használaton kívüli vágányainak helyén 11 hónap alatt készült el. Az
új parkolót összekapcsolták az aluljáróval, új közvilágítási rendszert
építettek ki, valamint térfigyelő kamerákat is elhelyeztek. A négy
parkoló létesítése több mint négymilliárd forintba került közel
százszázalékos európai uniós támogatás mellett. Az új 500 férőhellyel
együtt már mintegy 1500 parkolóhely áll az autósok rendelkezésére.
2017. novemberében kezdődött meg az 1-es villamos Etele térig történő
meghosszabítása. A kívülről egyszerűnek tűnő projektben ugyanakkor
akadtak komolyabb kihívások, ugyanis az 1-es villamos új útvonala egy
nagy átmérőjű, egyre táguló csatorna felett halad, amely egy úgynevezett
főgyűjtőcsatorna. E felett építeni kellett egy teherelosztó lemezt, amit
szálerősítéses betonból alakítottak ki. A lemez szinte az egész új
szakasz alatt ott van a teljes villamosvágány szélességében a közművek
felett, csupán a peronok alatt nem volt szükséges megépíteni. Erre
építették fel a hosszgerendákat egyvályús kialakítással és ezen
helyezték el a síneket. Az építkezés során közel 500 fát és 11 ezer
cserjét ültettek ki, illetve 21600 négyzetméteren felújították a füves
területeket is. Mindezeknek köszönhetően a villamos építkezése nem
csupán a közlekedést, hanem a városképet is fejlesztette.
A vonal Etele úti pályájának látványterve
A felújított, parkosított pályatest az átadása után a Tétényi út felé
2018-ban kezdték meg az Etele Pláza építését. A bevásárlóközpont törtvonalú alaplemeze 2018 novemberére készült el, a felszerkezetet pedig 2018 szeptemberében kezdte el építeni a kivitelező konzorcium, melynek munkálatai 2020-ig tartottak.
Az Etele Pláza látványterve (kép: Futureal)
2019. május végén érte el a teret az 1-es villamos vonalának meghosszabbítása, ahol a járat megkapta Dél-budai végállomását. Ezzel egyidőben adták át az átépített Etele utat is. Az Etele út - Tétényi út - Hadak útja közötti szakaszán kétszer egy sávon lehet haladni mindkét irányba. A Bártfai utca felé jelzőlámpás balra kanyarodó sáv létesült, a Bártfai utcából jobba és balra is ki lehet kanyarodni, továbbá bekapcsolták az Etele út és a Hadak útja csomópontban lévő jelzőlámpát. Az „1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig” nevű projekt a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ kiemelt közlekedésfejlesztési beruházása. A teljes projekt megvalósítását az Európai Unió az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretében a Kohéziós Alapból 8,5 milliárd forinttal támogatta.
Az Etele Pláza építése 2020 nyarán (kép: Bernát Benjámin /
magyarepitok.hu)
Az Etele Pláza 2020. november 10-én
2019. június első napjaiban bejelentették, hogy a
MÁV-Start kiüríti a Kelenföldi pályaudvar felvételi épületét, melynek
további sorsáról nincs döntés. Az Etele téren jelentős közlekedési és
városképi változások várhatók. Az 1861-ben létesült felvételi épületben
legutóbb 1984-ben végeztek felújítást, a rekonstrukció ezért nemcsak
szükséges, de az Etele tér városközponti fejlesztéseinek tükrében
kívánatos is.
A 2019-es önkormányzati választások alkalmával a Fidesz elvesztette a
választásokat, így a munkálatok fedezete veszélybe került. Az
Orbán-kormány végül ennek ellenére átvállalta a korábban a kerületi
önkormányzat által ígért, de végül nem biztosított 20 millió forintot
is, hogy megkezdődhessen a munka. Az eredeti leosztás szerint a
beruházás kiviteli terveinek mintegy 100 millió forintos költségébe a a
XI. kerületi önkormányzat 20 millió forinttal szállt volna bele, míg a
többi 80 milliót a Miniszterelnökség adta volna. Csakhogy a 2019-es
önkormányzati választásokkor az ellenzéki összefogás legyőzte a Fideszt,
a DK-s László Imre lett Újbuda polgármestere, és a kerület a jelek
szerint egyszerűen kiszállt a projektből (ahogy azt szokta - a szerk.).
"A kelenföldi indóház egy olyan közlekedéstörténeti emlék, amely a
megváltozott közlekedési rendszer miatt mára egykori rendeltetését
elveszítette. A Közlekedési Múzeum küldetésének érezte az épület
megmentését, mely az egyik legrégebbi épített vasúti emlék Budapesten. A
130 éves épületben létrejövő új kiállítóhely és kulturális központ abban
is segít majd, hogy kisebb kiállításokkal az előttünk álló néhány évben
is meg tudjunk jelenni Budapesten, ameddig az új kőbányai otthonunk
elkészül. Utóbbin a kelenföldi munkákkal párhuzamosan, ugyancsak friss
kormánydöntésnek köszönhetően szintén gőzerővel dolgozunk" – mondta
el a hír kapcsán Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója.
A választások után az új kerültei vezetés törölte a tervezett Dél-budai
Centrumkórház építését. A XI. kerület új polgármestere, dr. László Imre
élesen nekiment a Kormány szuperkórház építéséről szóló tervének. Az
egykori kórházigazgató pazarlónak és feleslegesnek nevezte a Kormány
szuperkórház építésére vonatkozó tervét, s úgy vélte, hogy a régió
érdekeit sokkal jobban szolgálná, ha a Szent Imre Kórházat fejlesztenék
tovább. Határozottan kijelentette: ha van reális lehetőség a projekt
leállítására, akkor megteszi. Hozzátette, hogy mindent meg fog tenni
annak érdekében, hogy olyan helyen jöjjön létre a kórház, ahol minden
feltétel biztosított és jóval kevesebbe is kerül. A szuperkórház számára
kijelölt terület viszont több szempontból is alkalmatlan: távol van a
tömegközlekedéstől, hiányoznak a közművek, ráadásul a terület egy régi
tőzegmocsár. 2019. novemberében már azt hangsúlyozta, hogy óriási
szükség van a magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó
intézményekre, különösen a főváros budai oldalán. Sőt korábbi
kijelentéseinek ellentmondva azt állította, hogy nincsen szó arról, hogy
a kormányzati szuperkórház beruházást le kívánná állítani a kerület.
Mindemellett úgy véli, hogy a jelenleg ismert, a tervek elkészülése
előtti fázisban kalkulált 250 milliárd forintos költség töredékéből
lehetne felfejleszteni már meglévő egészségügyi intézményt, így például
a Szent Imre kórházat, amely bejáratott és tömegközlekedéssel is könnyen
megközelíthető. Tervei szerint az erre vonatkozó egyeztetéseket
hamarosan megkezdik. Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, hogy a
szuperkórházzal kapcsolatban nincs kialakult fővárosi álláspont, a
kerületi polgármester szerinte elsősorban a helyszínválasztást
kifogásolta, mivel közösségi közlekedéssel nem megközelíthető a
Dobogónak nevezett területen.
2020. májusában bejelentették, hogy felújítják a Kelenföldi pályaudvart,
amely Budapest legrégebbi vasúti építménye. A Közlekedési Múzeum által
kidolgozott koncepció szerint megkezdődik a kelenföldi vasútállomás mára
elhagyott, 130 éves indóházának felújítása – derül ki a Közlekedési
Múzeum közleményéből. Az újjászülető műemléképületben kulturális központ
kialakítását tervezik, ahol terepasztalokat és vasútmodelleket is
kiállítanak.
A Kelenföldi pályaudvar 2020-ban
A kormány által biztosított 100 millió forintból
megkezdődhet az épület átfogó műszaki állapotfelmérése és
rekonstrukciójának tervezési folyamata. Az épület újratervezését a
Közlekedési Múzeum megbízásából az Építész Stúdió végzi. A múzeum terve
az, hogy a bezárt épületbe új életet lehel, kulturális és közösségi
funkciókat hoz létre, illetve egy olyan vasúti fókuszú kiállítóhelyet
alakít ki, amely tematikus programokkal, kiállításokkal, különösen a
gyermekes családok és vasútbarátok körében kifejezetten népszerű
terepasztalokkal, valamint a múzeum világhírű vasútmodelljeivel méltó
funkciót ad a régi állomási épületnek. A múzeum tervei szerint ide
kerülnek az év elején megszűnt, korábban nagy sikerű Andrássy úti
Miniversum Közlekedési Múzeum által megvásárolt egyes terepasztal elemei
és modelljei. Itt lesz látható többek között a Nyugati pályaudvar, a
zuglói és győri vasútállomás kicsinyített mása is. Emellett a
Közlekedési Múzeum gyűjteményének világhírű 1:5 méretarányú vasúti
modelljeinek egy részét is itt mutatják majd be.
2021 tavaszán átadásra került az Etele Pláza. Az 55000 négyzetméter
bérbeadható kiskereskedelmi területtel rendelkező Etele Plaza a
Kelenföldi pályaudvar, a 4-es metró és az M1–M7 autópályák fővárosi
bevezető szakaszának találkozásánál épült meg, a közvetlen járatoknak
köszönhetően akár 10 perc alatt is elérhető a belvárosból. Az üzletek és
szolgáltatások széles köre, az okos digitális megoldások és a legújabb
generációs pláza-design együttesen járulnak hozzá a komplexum által
nyújtott egyedülálló vásárlói élményhez. Az Etele Plaza Buda legnagyobb
bevásárló- és szórakoztatóközpontja lett, amely üzleteit és
szolgáltatásait tekintve az új plázák korszakát vetíti elő. A
bevásárlóközpontot már a vadonatúj „Stay Safe” kezdeményezése keretében
építette a Futureal, amit a kialakult globális egészségügyi
vészhelyzetre válaszul indított el az ingatlanfejlesztő.
Hosszú menet, a projekt életében 12 év volt, mire a mai alapkőletételre
sor került. Az Etele Plaza első, Kelenföldi pályaudvar melletti telkét
még 2006-ban vette meg a Futureal, akkor abban a hiszemben, hogy
2008-ban átadják a 4-es metró kelenföldi végállomását. Ám nemcsak a
metró átadása csúszott, a válság is beütött, a finanszírozás eltűnt a
piacról. Mindezek mellett mégis a területek tulajdonosainak - MÁV,
állam, kerület, BKV, Volán - érdekeit volt a legnehezebb egyeztetni úgy,
hogy létrejöhessen a szabályozási terv.
Az Etele tér közlekedési lehetőségei
Képek
Hamarosan!