Története
1758-ban Óbuda földesura, Zichy Miklós gróf, a
városban több ízben pusztító árvíz és tűzvész, valamint az
emlékezetekben még elevenen élő 1738–40-es pestisjárvány miatt két
védőszent szobrát rendelte meg udvari szobrászától, Bebo Károlytól. Az
1763-as komáromi földrengést követően az időközben megözvegyült Zichy
Miklósné megfaragtatta harmadikként Néri Szent Fülöp szobrát a már
elkészült, pestistől védő Borromeo Szent Károly, valamint az árvíztől és
tűzvésztől oltalmazó Szent Flórián szobra mellé. A földrengés
elhárításáért hálából készített harmadik szobrot is kastélyuk közelében,
a Fő téren állították fel.
1778-ban egy építkezési meszesgödör kiásásakor talált
falak váltak Schönvisner István vezetésével egy akkoriban formálódó új
tudomány, a régészet első ásatásává Magyarországon.
Óbuda és Vizafogó egy 1896-os térképen, amikor az Árpád híd nyomvonala
nem bolygatta meg a középkori városrészeket
A Flórián tér falusias jellege az 1900 utáni években (kár volt lebontani
- a szerk.)
A Vörösvári út eleje a Flórián térről nézve (előtérben a
Körtvélyesi-ház) (a képen nem szerepel, de balra állt a Flórián-szobor)
Szent Flórián szobra eredeti helyén, a Flórián téren (jobbra a Vörösvári
út eleje)
A különálló szobrokat 1819-ben egy oltárszerű talapzaton háromosztatú
szoborcsoporttá építették egybe az akkori Csorda utca (ma Vörösvári út)
– Erzsébet utca (ma Szentendrei út) – Tavasz utca – Új utca (ma
Pacsirtamező utca) – Föld utca találkozásánál kialakult tér közepén. A
tér később a szoborcsoport legismertebb szentjéről kapta a Flórián
nevet.
1919-ben a Flórián-szoborcsoport megrongálódott,
ezért 1928-ban azt elbontották, s csupán a Flórián-szobrot helyezték el
a téren, de már egy másik helyen, a többit a Budapesti Történeti Múzeum
raktárába szállították.
1930-ban Nagy Lajos
folytatta a feltárásokat, majd a környékbeli építkezések folytán újabb
és újabb részletek kerültek elő. Az itt talált maradványok az aquincumi
katonai táborok közfürdőjének épületei voltak.
Az 1940-es évek végén, az Árpád híd építésével kapcsolatos átépítések
során, a Flórián-szobrot is elbontották. Mivel a Fogadalmi oltárt
eredeti helyére visszaállítani nem lehetett, ezért a tér délkeleti
oldalán (Pacsirtamező utca – Serfőző utca sarok), a református templom
közelében, a gyalogos aluljáró kijáratánál helyezték el.
A Flórián tér környéke tipikus, kis terekkel és kanyargós utcákkal
övezett óbudai városrész volt, amelyet az 1930-as években, az Árpád híd
tervezésének idején alakítottak át. A hidat 1950-ben adták át, de a
környékre a felüljárórendszer 1984-es átadása jelentette a legkomolyabb
csapást, amely így maga alá temette a római Thermae Maiores (Nagy Fürdő)
maradványait. Az átalakítások nemcsak a római romokat tüntették el,
hanem lényegében a teljes városrészt, hogy a területen panelházakat
építsenek.
A Körtvélyesi-ház az 1960-as évek végén (helyén épült fel a Flórián
Üzletközpont) (kép: hampage.hu)
A várostervezők a hatvanas években a legkorszerűbb
kereskedelemfejlesztési elvnek a nagy lakótelepeken történő
üzletközpontok kialakítását tartották, melyhez állami norma is
meghatározásra került: 1000 lakáshoz 1225 négyzetméter kiskereskedelmi
alapterület volt előírva (bár ezek a beruházások gyakran késtek, vagy
végleg elmaradtak).
Az óbudai lakótelep 1968 és 1975 között épült ki. A fejlődést az Árpád
híd két oldalán egyre inkább tengellyé fejlődő két főútvonal (a pesti
oldalon a Váci út, a budai oldalon a Szentendrei út) mentén a régi
gyárak és a kis lakóházak helyén felhúzott panel lakótelepek
jelentették. Ennek eredményeképpen ma Óbuda 120 ezres lakosságának
kétharmada él panelben.
A tér nyugati szélén a Szőlő utca vonalában 1970-ben épült fel a főváros
legnagyobb lakóépülete, emiatt a helyiek "Faluházként" emlegetik. A
felújítása 2009-ben történt meg. A 315 méter hosszú, 14 lépcsőházas
panelház 886 lakásában megközelítőleg 3 ezren élnek.
A Flórián tér 1985-ben
A Flórián tér nagyméretű parkját ideiglenes parknak
szánták, ugyanis eredetileg itt épült volna fel a bölcsödét, iskolát és
üzleteket magába foglaló szolgáltatási központ, ám a beruházásokból
végül csak a Flórián Áruház megépítéséig jutottak, a többi elmaradt. A
1970-re megépült Faluház óriási homlokzata így jól látható maradt, ma is
a tér meghatározó eleme. Már építésekor megkapta "becenevét", ezzel
utalva a 886 lakás lakóállományára, ami Hévíz lakosságával közel
megegyező nagyságú.
A Flórián építését 1973-ban kezdték meg, azonban még ez év nyarán
akadályba ütköztek az építészek: az alapok kiásása során az aquincumi
légiótábor parancsnoki épületének díszkapujának maradványaira bukkantak.
A régészek tiltakozása ellenére az építkezés nem állt le, egy kis rész
kivételével a megmaradt falakat elpusztították (egyes részeit fel is
robbantották).
A Flórián Üzletközpont hátsó homlokzata 1976-ban, nemsokkal az átadása
előtt
A Flórián 1980 körül (kép: Lakos Rudolf, forrás: hampage.hu)
Az üzletközpontot Törőcsik Sándor, a LAKÓTERV
építészmérnöke tervezte. Az áruházat 1976. június 30-án, Magyarország
első bevásárlóközpontjaként avatták fel. A beruházás akkori áron 440
millió forintba került, az áruház alapterülete 19000 négyzetméter volt,
az árufeltöltés áruszállító alagúton keresztül történt, ahonnan 15
teherlifttel tudták az árukat az üzletekbe felszállítani. Az áruházban
légkondícionáló berendezés is működött. Az üzletközpont megnyitásakor 25
üzlet működött benne (többek között Aranypók, Centrum Áruház, Csemege,
Gelka, Keravill, Ofotért, Óra-Ékszer, Röltex, Vasedény). A 2010-es évek
elején rekonstrukción esett át, a felújítását 2012-ben fejezték be. A
többi egykori állami nagyáruházakhoz (pl. Skála Metró, Domus,
Divatcsarnok) képest a Flórián szerencsés helyzetben van; nagy parkolója
van, és mivel a közelben nincs komoly konkurens, így a környező
lakótelep lakóira stabilan számíthat.
1984-ben az Árpád híd
téren átívelő felüljárója alatti területen található részt Fürdőmúzeum
néven látogathatóvá tették.
A tér több forgalmas út csomópontjában található. Pest felől az Árpád
híd, északról a Szentendrei út (11-es főút), déli irányból a
Pacsirtamező utca vezet ide. A Vörösvári út a Bécsi úttal (10-es főút)
köti össze a teret. A tér egykori épületeinek többségének lebontása
után, miután megszűnt 1981 januárjában a 11-es és a 33-as villamos, a
Vörösvári út, az Árpád híd budai lehajtója, a Pacsirtamező utca és a
Szentendrei út által keresztezett, a korábbi körforgalom helyén
többszintesre kialakított csomópontban 1984-ben indult el a ma is
közlekedő 1-es villamos.
Az egykori római erőd és a középkori város helyén napjainkban főutak és
felüljárók találhatók
A csomópont látványa a felüljáró felől
Óbuda központjában 1968-1975 között tartott a panelházas lakótelep
felépítése, amely szinte teljesen megváltoztatta a térség addigi,
jellemzően kisvárosias arculatát. A legismertebb épülete az 1973-1976
között felépült Flórián üzletközpont (az üzletközpont mögött található
a Kórház utcai piac). A tér helyén korábban az Aquincumi római tábor
bejárata volt.
1983-ban elkezdik építeni a felüljárót, amely a Vörösvári út, az Árpád
híd és a Szentendrei út forgalmát hivatott elvezetni illetve
összekapcsolni. A 2×2 sávos felüljárónak a tér tehermentesítése volt a
feladata, másrészt bekötötte a kelet-nyugati közlekedési tengelyt
biztosító Árpád-hídhoz az észak-dél irányú budai közlekedést. Szintén
ebben az időszakban épült ki az aluljárórendszer is, mellyel így három
szintes közlekedési csomópont létesült a tér közepén.
A szétvert tér és a már megkezdett felüljáró oszlopai
A felüljáró és az aluljáró elkészült szerkezete
Az átadott felüljáró 1984-ben
A felüljáró építésével megoldották ugyan a közlekedés
problémáit, viszont a teret ezzel sikerült véglegesen négy részre
szabdalni, amelyek persze az aluljárórendszerrel összeköttetést kaptak,
viszont egy aluljárót nem nevezhetünk a klasszikus értelemben vett
térnek, ugyebár. Tehát a tér tulajdonképpen megszűnt, amelynek
forgalmasabb része az üzletközpont előterére szorítkozik, míg vele
szemben egy parkot alakítottak ki, némi római emlékkel vegyítve. Sajnos
a felelőtlen városvezetés és az átgondolatlan városfejlesztés nemcsak
egy kitűnő városközpontot tett tönkre, hanem véglegesen elzárta az
utókor elől az alatta rejlő római emlékeket.
A tér környékén ugyanis számos látnivaló helyezkedik el: az 1950-ben
átadott és 1984-re kiszélesített Árpád híd felüljárói alatt, a gyalogos
aluljáróban őrzi a római kori emlékeket a Fürdőmúzeum.
2010-ben felújították a tér legnagyobb panelját: a Concerto II-es
program célja a felújítás során elérhető energiatakarékosság és a CO2
kibocsátás csökkentése volt. Először az egész óbudai lakótelepre
nyújtották be a pályázatot, később ez finomodott, a kiválasztott épület
pedig a Faluház lett - ez ugyanis egyedül képes volt "hozni" a
pályázatban felvállalt lakásmennyiséget. Az EU-tól 1 millió euró
támogatás érkezett, e mellé az állami panelprogramban is pályáztak. A
harmadik komponens a lakóközösség által felvett hitel volt. A Faluház
tetejére 125 darab napkollektort telepítettek 1515 négyzetméternyi
felülettel, összesen 106,84 kW teljesítménnyel. Ezzel 1128,4 Mwh
távfűtési energia és 243739,12 kg szén-dioxid kibocsátás takarítható meg
a számítások szerint. Ami a lakók számára a lényeg volt: a rezsijük
jelentősen csökkent. Számukra mindössze három év alatt térül meg a
beruházás, ami nagy szó, hiszen a családi házaknál ez jellemzően 15-20
év szokott lenni.
A Faluház felújítása 2010-ben
A Faluház nevű sorház a felújítása után
Óbuda főépítésze, Sípos Gábor elmondása szerint már
többféle terv is készült a kerületi lakótelepek homlokzatainak
színezésére. Tari Gábor a Műegyetem Rajzi és Formaismereti Tanszékén
készített színtervet a lakótelepekre. Ő művészként úgy tekintett a
homlokzatokra, mint óriási festővásznakra, többféle színezési tervet is
kidolgozva. A Faluház esetén a régi Óbuda egyik jelképe, a kék szőlő (és
a szőlő levelei) jelentette a kiindulási pontot. Innen erednek a ház
kékes-zöldes színei. A szigetelés felhelyezésével elvileg eltüntethető
lett volna a vasbeton lapok fugáinak rasztere, itt azonban kivételt
tettek: a rácsozat meghagyásával ugyanis sokkal könnyebben és gyorsabban
lehetett kivitelezni a homlokzat felújítását.
2016. tavaszán a Flórián tér közösségi tervezését Bús Balázs
polgármester kezdeményezte azzal a céllal, hogy az egyik legnagyobb
központi zöldterület méltó módon, a területet használók elképzelései és
igényei mentén, de a tér értékeit megőrizve újuljon meg. A Flórián tér
helyzete azért különleges, mert ugyan Óbuda egyik központi területén
fekszik, de a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában áll. A tervezés során
az alábbi szempontokat vették figyelembe:
- a koncepcióterv illeszkedjen a közösségi tervezésen részt vevő,
környéken élők vágyaihoz,
- a Flórián tér vitathatatlan értékei - a tágasság, zöldfelület, parkos
jelleg uralkodók maradjanak,
- a téren található római kori emlékek, tehát az örökségvédelem jól
érvényesüljön a tér fejlesztésének arculati irányaiban,
- kapjanak külön területet a szabadon kutyázni vágyók,
- legyen vizes elem a területen,
- alakuljon ki egy középpont, közösségi tér a parkon belül, ami alkalmas
találkozásra, megállásra és a romkert információs pontjául is
szolgálhat,
- legyenek sport- és játékfunkciók a téren, de csak kis területet
elfoglalva a zöldből,
- a tér rendezettsége, infrastrukturális fejlődése biztosított legyen.
Bús Balázs és Tarlós István közötti megállapodás az volt, hogy a III.
kerület elkészíti a terveket, Budapest vezetése pedig megvalósítja
azokat. Ennek viszont keresztbe tett a 2019-es önkormányzati választás,
amelyet Karácsony Gergely nyert meg, aki minden városfejlesztési
koncepciót leállított. A tervekből azóta sem valósult meg semmi.
2018. decemberében közbeszerzést írtak ki a felüljáró felújítására. Az
ajánlattételi határidőig egy ajánlat érkezett, amelynek értéke
jelentősen meghaladta a rendelkezésre álló fedezetet, ezért az eljárás
eredménytelen lett. Az ajánlattételi felhívásról szóló BKK-tudósítás
szerint a "felújítás során a felüljárók új szigetelést és
pályaszerkezetet kapnak, a vasbeton szegélyre pedig új biztonsági korlát
kerül. A közbenső támaszoknál lévő dilatációs szerkezeteket
megszüntetik. A hídfőknél új térdfalat és kiegyenlítő lemezt építenek,
valamint új dilatációs szerkezeteket és sarukat építenek be, a víznyelők
megtisztításával egyidejűleg. A támfalak és a hídfő beton felületeinek
lokális hibáit javítják, a kőfelületeket megtisztítják, és ahol
szükséges pótolják. Továbbá sor kerül a fejgerendák, a főtartók és a
pillér oszlopok lokális hibáinak javítására is".
2020. áprilisában nyilvánosságra hozták, hogy az A-Híd Építő Zrt.,
valamint a Strabag MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft.
újíthatja fel a Flórián téri közúti felüljárót, nettó 2 milliárd 237
millió forintért. A korábbi közbeszerzésen is ez a két cég indult, de
akkor a BKK drágának tartotta az ajánlatot és eredménytelennek
nyilvánította a tendert. A felüljáró északi részének hossza 322 méter,
ehhez csatlakozik a Szentendrei úton egy 115 méteres, míg az Árpád híd
felé egy 152 méteres rámpa. A déli felüljáró 364 méteres, amelyhez - az
előbbi irányokba - egy 115 és egy 133 méteres rámpa csatlakozik. A
finanszírozás hazai forrásból történik. A nyertesekkel április 7-én
kötött szerződést a BKK.
Képek
Hamarosan!