Kálvin tér

IX. kerület, Ferencváros

A Kálvin tér Budapest egyik legforgalmasabb és legfontosabb közlekedési csomópontja, a Kiskörút mentén, az V., a VIII. és a IX. kerületek találkozásánál fekszik. Több főútvonal halad át rajta: a Kiskörút mintegy körbeöleli Pest régi városmagját, míg az Üllői úton haladva egészen a Budapesti Nemzetközi Repülőtérig juthatunk.

Története

A síkságon elhelyezkedő Pest városát Mátyás király hadászati és védelmi okokból 1450-1470 között fallal vetette körül. A városfal a Fővám tér, Múzeum körút, Károly körút, Deák Ferenc utca vonalán, tulajdonképpen a mai Kiskörút mentén húzódott. Nyomai fellehetők a körutat övező házak belső udvarán (lásd: Pesti városfal). A városba három kapun át vezetett az út: délen a Kecskeméti kapu, keleten a Hatvani kapu északon pedig a Váci kapu zárta le vagy engedte át a haladást.

Pest városa egy 1764-es térképen a kapuk helyének jelölésével (kép: egykor.hu)

Az egykori Széna tér a XIX. század derekán (kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

A mai Kálvin tér a középkori Pest városfalán kívül esett, amely tulajdonképpen a Kecskeméti kapu előtti vásártér volt. Egykori elnevezései a XVIII. századtól kezdve Ketschkemeterplatz (Kecskeméti tér), illetve Heu- und Borstenviehhändler Platz (Széna- és disznókereskedők tere), a XIX. század közepétől Heumarkt (Széna piac), 1866-tól Heuplatz (Széna tér), 1874-től Calvin tér, 1953-tól Kálvin tér voltak.

Buda várának 1686-os török uralom alóli felszabadítása után Pest városának környezete még hosszú ideig beépítetlen volt, s csak innen kiinduló utakat ábrázolnak a korabeli metszetek és térképek is. Waczpaur Lénárd 1764-es térképén már látni némi fejlődést. A térképen világosan kivehető a Belváros központja, a Városház tér, de a városból kivezető utak (a Váci út, a Kerepesi út, a Baross utca és az Üllői út), valamint a külterületek vízrajza, sőt a mezőgazdaság jellege és a majorok, szőlők elhelyezkedése is.

Az 1760-as évek végétől már olyan jelentős vásárokat tartottak Pest városfalain belül, hogy az utcákon szó szerint nem fértek el az árusok. Idővel a házak már a fal mindkét oldalán - szorosan a falhoz tapadva - épültek, így 1789-ben a Váci kapu bontásával elkezdődik a városfal módszeres eltüntetése. A déli falszakaszokat ugyan nem bontották le, de mivel annak mindkét oldalát házakkal építették be, így gyakorlatilag eltűnt a szemek elől. A Kecskeméti kapu 1796-os elbontásával Pest szabad utat kap a déli irányú terjeszkedés előtt is. Mivel a szekereket húzó lovak itt kaphattak szénát, a tér első elnevezése is Széna- és disznókereskedők tere lett (mindezt németül, hiszen Pest lakossága túlnyomó részt német telepesekből állt).

A Széna és disznókereskedők tere az 1838-as árvízkor
A legkorábbi épületek szinte maradéktalanul elpusztultak ekkor, s amelyek mégis megmaradtak, azokat a Kiegyezés után bontották le nem sokkal az erősen leromlott állapotuk miatt.

A magyar református egyház első temploma a Kálvin téren épült fel klasszicista stílusban 1816-1830 között Hild Vince tervei alapján. Egyházuk 1796-ban alakult meg, s a templomot az 1801-ben kapott telken építhették fel, egy korábbi temető helyén. Török pál református püspök irányítása alatt jön létre a templom körüli háztömbben az egyházi akadémia, iskola és az egyéb hivatalok.

A Széna tér 1874-től Jean Calvin ( Kálvin János) francia származású reformátor után a Calvin tér nevet kapja, s a református egyház nagy alakjairól nevezik el a környező utcákat is (Ráday Pál és Ráday Gedeon, Török Pál).

1888-ban a tér melletti Lónyay utcában gimnáziumot adnak át, majd 1912-ben a Ráday utcában a Theológiai Akadémiát és a Ráday Könyvtárat.

Az Iparrajziskola története a Budai és a Pesti Rajziskolák történetéből indult ki, melyeket Mária Terézia 1777-es rendelete, a Ratio Educationis nyomán alapítottak. Feladata elsősorban az iparostanoncok és tanítójelöltek rajzi képzése volt. 1778. április 2-i keltezéssel az Udvari Kancellária kiadja a Schola Graphidis Budensis alapítólevelét.

Ebben az időben az iskola növendékei többségükben kőművesek, ácsok, kőfaragók, asztalosok, üvegesek, szobafestők, rézművesek voltak, de akadtak közöttük aranyművesek, tímárok, bőrösök, sőt cukrászok is. A budai iskolát 25 fővel indították, de 1795-ben már 152 volt a növendékek száma. A pesti iskola indulási létszámát nem ismerjük, de annyit tudunk, hogy 1848 után rohamosan emelkedett, s 1867-ben 1700-nál is több volt.

Pest és Buda 1873-as egyesítése után, 1886-ban a Schola Graphidis Budensis-t több iskola egybeolvasztásával Székesfővárosi Iparrajziskola néven szervezik újjá. A Kauser József által tervezett Oroszlán utcai (ma Török Pál utca) épületbe 1893-ban költözhettek be.

1874-ben épült fel Ybl Miklós tervei alapján az Első Pesti Hazai Takarékpénztár négyemeletes épülete. 1869-ben Bergh Károly tervei alapján épül az Üllői út 2-4. szám alatt egy háromemeletes lakóház, mely később a Magyar-Hollandi Biztosító Rt. székháza lesz. Ezen épület udvarának beépítése során, az 1930-as évek folyamán születik meg a ma is látható Vörösmarty mozi.

A Kálvin tér 1910 körül, közepén az egykori Danubius-kúttal, amely sajnos napjainkban az Erzsébet téren látható

Ezen épületek a második világháborúban az amerikai bombázások miatt megsemmisültek, s helyükre kisebb próbálkozások után, csupán 1997-2000 között kerültek újabb házak, amelyek jelenleg nemcsak a Kálvin tér, de egész Budapest legrondább épületei (reméljük minél előbb elbontják vagy átépítik őket, hogy mielőbb visszakapja a tér eredeti képét és hangulatát - a szerkesztő).

A kompozíciót Ybl, de a szobrokat Freszler Leó álmodta meg, s Brestyánszky Béla faragta ki. A díszítő elemeket Marchenke Vilmos készítette. A kút 1883-ra készült el, s költségeit a Pesti Hazai Első Takarékpénztár finanszírozta.
A Kálvin tér közepén állt egykor a Danubius kút, melyet Ybl Miklós tervezett 1880-ban. A második világháborúban háborúban annyira megrongálódott, hogy a megsérült részek újrafaragása után, 1959-ben az Erzsébet téren állították fel újra, ahol ma is látható.

A Calvin tér - Ráday utca - Üllői út által közrefogott telken 1913-ban építik fel Hüttl Dezső tervei szerint a Gazdák Biztosító Szövetkezetének székházát. A ház elődjét szintén Ybl Miklós tervezte 1862-ben, amelyet 1912-ben bontottak le. Az 1863-ban épült Ybl-féle Geist-ház a Kecskeméti utca - Kiskörút sarkán épült 1863-ban, amelynek földszintjén működött az 1870-es évektől a híres Bátori-féle kávéház.

A Geist-ház az 1870-es években
(balra a Kecskeméti utca, jobbra a Múzeum körút)

A ház több más Kálvin téri épülettel együtt a második világháborúban pusztult el. Teljesen elpusztul az Első hazai takarék Pénztár palotája, a Magyar-Hollandi Biztosító Rt. épülete, a kecskeméti utca mindkét sarkán álló épületek, s a Daniubius kút nagy része is megsérül.

A Kálvin tér hatalmas károkat szenvedett a második világháborúban, és a romok eltakarítása után is csak csupasz tűzfalak tövében sorakozó foghíjtelkek maradtak csupán. A tér további története tulajdonképpen a beépítések és a közlekedés fejlesztésének a története.

A legnagyobb átalakítást 1974-1976 között élte át a tér, amikor a 3-as metró első szakaszának építéséhez kapcsolódva megépítették a metróállomást és a kapcsolódó aluljáró-rendszert. E rendszer a 3-as metróhoz kapcsolódva épült ki. Annak idején nagy remények fűződtek hozzá: úgy volt, hogy már az 1980-as évek közepére ideér a 4-es metró, és ide vezetik majd be az összekötött soroksári és csepeli HÉV vonalakat is. A HÉV végállomás a Városkapu Üzletház helyére épült volna fel 1986-ra. Előbbi jókora csúszással, de 2011-re elkészült, míg utóbbiról nincs hír (valószínű, hogy sosem fogják elkészíteni, szerencsére). A motorizáció lázában égő várostervezést azóta igencsak át kellett értékelni: a közlekedési csomóponttá degradált térre újra zöld- és gyalogos felületeket álmodnak.

A Kálvin tér északi felének romjai 1945-ben (helyén épült fel a Korona Szálló nyugati tömbje)

Az egykori Pintér-palota telke is sokáig üresen állt. Az 1950-es években mulatóhelyet építettek rajta. Ennek szomszédos háza tűzfalán készítették el a Kecskeméti-kapu "emlékművét", amely az alábbi képen látható.

A Korona szálló építéséről 1966-ban beszámoltak az újságok: "Több éve húzódó, sok vitát megélt, igen nehéz városképi probléma megoldására teszünk pontot a közeljövőben, amikor is jóváhagyásra kerülnek a Kálvin tér - Kecskeméti utca torkolatában levő két foghíj beépítésének tervei. Vedres György terve az összes megelőző öt variációhoz képest a legsikerültebb, legszínvonalasabb. A két lakóépület, jól megkomponált, tömegarányával, csatlakozva a Múzeum körút kialakult beépítési magasságához, sikeresen oldja meg az igen bonyolult feladatot". Ezután viszont hosszú időn át nem történt előrelépés az ügyben.

1987-ben arról számoltak be a sajtó hasábjain, hogy Csontos Csaba építész (KÖZTI) tervezi a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat megbízásából az új szálloda terveit. 400 szobás szállodát kértek, ehhez a Kecskeméti utca torkolatánál található mindkét foghíjtelket be kellett építeni. Ezzel a lehetőséggel ahhoz az előnyhöz jutottak, hogy alkalom nyílt egy egységes képet mutató épület megalkotására, amelyet viszont érthetetlen okokból valahogy mégsem tudtak megvalósítani. A 421 szobás szálloda két épületét keskeny híd köti össze a Kecskeméti utca fölött, amellyel a tervezők az egykori Kecskeméti-kaput szerették volna felidézni. Más kérdés, hogy erre a későbbi generációk abszolút nem asszociálnak. A Korona Szálló épületei a magasságukat leszámítva semmi másban nem illeszkednek a környezetükbe, s látva a régi képeket eszünkbe jut, hogy a város építészei valahogy nem álltak tudásuk magaslatán, mikor ezeket a modernkori "szörnyeket" megalkották egy olyan helyen, ahol Pest leginkább alkalmasabb az elmúlt idők történelmének és hangulatának az érzékeltetésére. A szálloda architektúrája a keleti blokk panel világát idézi, s nem alkalmas arra, hogy méltó folytatása legyen a tér korábbi építészetének. Akik a Kálvin tér ezen épületeit létrehozták csupán annyit bizonyítottak, hogy ízlésvilágukkal övön aluli ütést adtak nem csak a városnak, de a hozzáértő és lelkes építésztársadalom tenni akaró rétegeinek is.

A Kálvin téren állt egykor Búza Barna alkotásában Kálvin János szobra is, amelyet a Dunamelléki Református Egyházkerület a millennium évében a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója alkalmából emelt 2000. június 30-án. A szobrot 2007-ben a metró 4-es vonalának Kálvin téri megállója építése miatt ideiglenesen eltávolították, amit várhatóan nemsokára visszahelyeznek eredeti helyére.

A Budapest Szíve program részeként 2010 áprilisára felújították a tér Belváros felé eső felét, új járdaburkolatot, kandelábereket és fákat kapott a terület. S ezzel egyre inkább kezdi visszavenni 1945-ben elveszített fényét a tér, bár jelenleg is nagy része a metróépítkezés miatt építési terülte.

2010. szeptember 17-én adták át a gyalogosoknak a Baross utca sétálóutcává átalakított Kálvin téri torkolatát. A beruházás a négyes metró felszíni munkálatainak része. Új járdaburkolatot, kandelábereket, óriás kő kaspókban fákat, s egyéb zöld szigeteket kapott a terület.

A Baross utca torkolata a Kálvin tér felé, amelyet 2011-ben alakítottak át sétáló utcává

2013. május 30-án befejeződtek az M4-es metró építéséhez kapcsolódó felszínrendezési munkák a Fővám téren és a Kálvin téren. A műszaki átadást követően péntektől – majdani metrókijáratok kivételével – mindkét tér teljes egészében újra megnyílik a gyalogosok előtt. A munkálatok előrehaladása, az útpálya-építési munkák és a felsővezeték-szerelés befejezése lehetővé tette, hogy 2013. június 1-jétől ismét eredeti útvonalán közlekedjen a 83-as trolibusz: a Közraktár utca felől ismét áthajt a megújult Fővám téren, majd a Vámház körúton át a Kálvin téren keresztül halad tovább a Baross utca és az Orczy tér felé. A trolibusz a Fővám téren a 15-ös és a 115-ös autóbuszok Vámház körúton lévő megállóhelyén áll meg.

A teljes Kiskörút, valamint a Fővám téri és Kálvin téri metróállomások vonzáskörzetének teljes rekonstrukciója az M4-es metró építéséhez kapcsolódó egyik fontos beruházás. A munkavégzéssel párhuzamosan már 2009-ben birtokba vehették a közlekedők a 47-es és a 49-es villamosok megújult vonalszakaszát a Szabadság híd és az Astoria között, majd az új Fővám téri aluljárót és a 2-es villamos átépített földalatti szakaszát, illetve a majdani M4-es metróhoz csatlakozó földalatti megállóhelyét, 2010-ben pedig a teljes Kiskörutat.

A metróberuházás keretében a megújult burkolaton elhelyezett pihenőpadokkal ellátott új gyalogosövezet jött létre a Fővám téren az egyetem épülete és a rakpart között jelentős zöldfelülettel kiegészítve.

Kálvin tér

IX. kerület, Ferencváros

Története

Képek

Térkép

Megközelítése

Névadója

Ajánlott cikkek