A Kiskörút a Belváros, azaz az V. kerület déli
felének határvonala. Belőle indulnak ki a külváros felé vezető főutak,
mint a Váci út (Bajcsy-Zsilinszky út), az Andrássy út, a Rákóczi út és
az Üllői út. A Kiskörút vonalán végighaladva a Szabadság hídtól a
Lánchídig juthatunk, gyakorlatilag érintve vagy megközelítve Budapest
legfontosabb és népszerűbb műemlékeit, szállodáit és szórakozóhelyeit.
A Kiskörút hossza mintegy 1,5 kilométer. Az út szélessége az északi
részén 55 méter, ami a déli részén 27 méterre szűkül. Északi
kiindulópontja ugyan nem érinti a Dunát, de egy kis töréssel a József
Attila utcán át a Lánchídig juthatunk. A Kiskörút déli vége a Szabadság
hídig fut.
Az első lóvasút is innen indult: 1866-ban nyitották meg a Kálvin tér és
Újpest között. 1980 óta járnak a Kiskörút vonalán a 47-es és 49-es
villamosok, amelyek a Deák Ferenc tér és Budafok / Etele tér között
közlekednek.
A Kálvin tér lóvasúttal 1890-ben (kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)
Budapest valamennyi metróvonalához eljuthatunk a Kiskörútról: az 1-es,
2-es, 3-as vonalat a Deák téren, a 2-es vonalat az Astorián, a 3-as
vonalat a Kálvin téren érjük el. Az épülőfélben lévő 4-es vonalat a
Fővám téren és a Kálvin téren érjük majd el.
A Kiskörút Vámház körúti és Múzeum körúti szakaszait 2009-2010 között
újították fel. Ennek keretében felújították a villamos-pályát, valamint
az út két oldalán lévő gyalogos járdákat. Az úton kerékpáros utat is
kialakítottak. A Károly körút felújítása 2011-2012-ben történt meg.
A Kiskörút szakaszai és keresztutcái a 47-es, 49-es villamos megállóinak
jelölésével
Vámház körút
Első elnevezése az 1870-es évek végén született az
itt tevékenykedő számtalan hentes hatására: Fleischhacker Gassének
nevezték, amit a XIX. század elején Mészáros utcára magyarosítottak.
1875-ben a Duna partján építették fel a Fővámházat, s ezen évtől
kezdődően hívják Vámház körút néven. 1915-ben ideiglenesen Ferdinánd
körútra keresztelték Ferdinánd bolgár cár után. 1919-től ismét Vámház
körút, 1942-től Horthy Miklós körút, 1945-ben Tolbuhin marsall körút,
majd 1990-től ismét Vámház körút a neve.
Múzeum körút
Az 1700-as években Land Strasse, azaz Országút néven
ismerik. A Land Strasse a mai Múzeum körút, Károly körút és
Bajcsy-Zsilinszky út együttese volt, amely északi irányba, Újpest felé
haladt. Ezen az úton haladt az 1866-ban megnyíló első lóvasút nyomvonala
is. 1874-ben döntött a Fővárosi Közmunkák Tanácsa az Országút három
részre osztása felől, s ezen szakaszok külön-külön elnevezéséről. Ekkor
már 28 éve állt a Nemzeti Múzeum, így ezen útszakasz a Múzeum körút
nevet kapta. 1915 és 1918 között a Mehmed szultán út nevet viselte az I.
világháborús szövetséges Törökország uralkodójának tiszteletére.
Károly körút
A Károly körút az út mentén álló Károly-kaszárnyáról
kapta nevét, amely épület napjainkban a Városházának ad otthont.
1916-ban a IV. Károly király út nevet kapta a frissen megkoronázott
utolsó Habsburg-Lotharingai-házi király tiszteletére. 1918-ban Népakarat
körút, 1919-ben Népkörút névre keresztelték, 1919-ben Károly körút,
1926-ban IV. Károly király út, 1945-ben Somogyi Béla út, 1953-ban Tanács
körútnak hívták. Az útszakasz 1991-ben kapta meg a Károly körút nevet
ismét.
Képek
Hamarosan!