A Nagyvárad tér a IX. kerület egyik legforgalmasabb csomópontján, az Üllői út és a Haller utca kereszteződésében található. Ide fut be a Gyáli út és a Vágóhíd utca, valamint itt találkozik a Tisztviselőtelep és a Ferencváros is. Közismert épületei a Heim Pál Gyermekkórház és a Semmelweiss Egyetem toronyháza, de itt található az Orczy-kert kissé elhanyagolt parkja. A tér a 3-as metróvonal egyik megállója.

AJÁNLÓ

Története

AAz alábbi térkép - mely 1884-ben készült - hűen tükrözi a környék akkori állapotát: északon a Fűvész-kert és az Orczy-kert, keletre a Házépítő tisztviselők egyesületének telepe (napjainkban Tisztviselőtelep), az Izraelita kórház és a Katonai barakk kórház volt található, míg az Üllői út nyugati oldalán a Közkórház (napjainkban Szent István Kórház) és a Járvány kórház, valamint ezektől északra az Ideiglenes kórház helyezkedtek el. Ettől nyugatra az egykori Bivalyrét maradéka (ahol a vágóhídra szánt állatokat tartották), a Fővárosi legelő és az egykori Ferencvárosi temető terült el. A kereszteződést 1940-ben nevezték el Nagyvárad térnek az erdélyi Nagyvárad város tiszteletére.

A Nagyvárad tér előtti kereszteződés és annak környéke egy 1884-es térképen

A Monarchia alatt a környék arculata kissé megváltozott: az Ideiglenes kórházat lebontották, s helyén létrehozták a szintén ideiglenes Mihálkovics teret, amely nevét Mihálkovics Géza anatómus egyetemi tanár után kapta.

A Mihálkovics tér egy 1904-es térképen

1907-ben a Katonai kórház megszűnt. Ennek helyére, 1908-as alapítással építették fel a Heim Pál Gyermekkórház elődjét, a Magyar Királyi Központi Állami Gyermekmenhelyet, amely az elhagyott gyermekek tanítását és gyógyítását biztosította. Ezen épület az I. világháború idején a járványok és a háború veszteségei miatt már túlzsúfolttá vált, ezért 1925-ben az ún. Fertőzőpavilonra emeletet építettek. 1934-ben 420, tíz évvel később pedig már 500 ágyon folyt a fekvőbeteg-ellátás. A II. világháborús károk helyreállítása után az intézmény az Országos Gyermekvédő Intézet nevet kapta, majd 1953-tól Bókay János, pár év múlva Heim Pál Gyermekkorház névre keresztelték. A ma is látható épületet az 1970-es évek végén építették.

A tér délnyugati sarkán, a Vágóhíd utca és Gyáli út találkozásánál épült fel 1885-ben az Új kórház, melyet 1894-ben kereszteltek át Szent István Kórházra. Az Új Kórház kezdetben 8 osztállyal rendelkezett, ezek nyolc pavilonban helyezkedtek el, összesen 656 beteget fogadhattak. 1919-ben már 800 ágyas volt a kórház, mely 1946-ra 1532 bővült, s ezen évben közel 39ezer beteget kezeltek. 21 épületben, 43 kórteremben 60 orvos, 143 ápolónő és 90 szerzetes nővér látta el a betegeket. A kórházat az ezredforduló után összevonták a Szent László Kórházzal.

A Szent István Kórház a magasból

A Mihálkovics tér egy 1909-es térképen

1912-re a Mihálkovics teret beépítették: ekkor adták át Budapest egyik legszebb bérházát, amelyet Fővárosi kislakások néven ábrázoltak a korabeli térképek. Az 58 lakásos épület befejezését - és sok más bérház építését - több ezer család várta, hiszen ezelőtt generációk nőttek föl Budapesten ideiglenes családi hajlékban, szükséglakásokban, barakkbódékban, nyomortanyákon. E bérház a fővárosban elsőként épült fel fürdőszobás lakásokkal, hiszen a járványok ellen való küzdelem, a tudományos fejlődés, illetve a város megnövekedett felelősségvállalása megindította a változásokat a higiénia oldaláról is.

Bérház a Haller utca - Üllői út északnyugati sarkán 1913-ban
(kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Képarchívum)

Egykor a Nyugati pályaudvartól kezdődően a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Kiskörúton és az Üllői úton át egybefüggő villamoshálózat működött egészen Pestszentlőrincig. A belső és külső irányokba közlekedő villamosok végállomása és fordulóhelye a Nagyvárad tér volt. Mind a kifelé, mind a befelé induló villamosok lámpával védett külön hurokban fordultak meg a végállomásokon. A Nagyvárad tértől befelé az út közepén, kifelé az út két szélső oldalán jártak a villamosok.

A belső városrészről közlekedő villamosok számára három sínpárból álló megálló volt az István kórház előtt. Az első sínpár az átmenő 42-es és 52-es, 52/a villamosok megállóhelyéül és a 63-as villamos számára leszállóhelyül szolgált. A második és harmadik sínpár a kifelé induló 50-es és 51-es, 51/a és 42/a villamosok végállomásai voltak.

A Kispest felől közlekedő forgalom megállói a mai, de akkor még nem álló SOTE épület magasságában húzódtak az út szélén. Az első sínpár az átmenő 42-es és 52-es, 52/a villamosok számára megállóhelyül, a második sínpár az itt forduló 50-es, 51-es, 51/a, 42/a járatok számára leszállóhelyül szolgált. A harmadik sínpár az innen befelé induló 63-as villamos felszállóhelye volt.

Az Üllői út - Haller utca villamosvonalai (kép: Hampage.hu)
Az 1950-es években bővítették a tér kapacitását, s ekkor többvágányos lett a hurok.

Az Orczy-kert déli sarkából kihasított buszpályaudvar
(Innen indult például a 6-os autóbusz Óbuda felé)

A Nagyvárad tér a Haller utcai bérházból nézve (kép: Hampage.hu)
(itt még üresen áll a későbbi Semmelweis Egyetem telke)

A kép jobb-felső sarkában látszódik a Rezső téri Magyarok Nagyasszonya templom. Az előtte lévő üres telekre épült fel később a Semmelweis Egyetem elméleti tömbje. A középen futó utat napjainkban Orczy útnak hívják.

A SOTE toronyházának építése 1973-ban

1976-ban adták át a 3-as metróvonal Deák Ferenc tér és Nagyvárad tér közötti szakaszát. A metró építése alatt több járatot időlegesen más útvonalra tereltek, s a szakaszos építés során folyamatosan, többnyire rövid életű változások történtek. A metró átadása után az Üllői út belső irányába tartó felszíni tömegközlekedés megszűnt. 1980-ban a Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest metrómegállók közötti szakasz átadásával a busz- és villamosközlekedés a külső szakaszon is megszűnt, a villamos-végállomásokat a Határ útra helyezték át. Napjainkra egyetlen villamosjárat, a 24-es maradt meg. Az egykor térből mára egy kisebb park, egy autóparkoló és egy forgalmas útkereszteződés maradt csupán.

A 24-es villamos a Nemzeti Színház (Rákóczi Ferenc híd) és a Keleti pályaudvar (Baross tér) között közlekedik.

A Nagyvárad tér villamos- és buszjáratai az aluljáróval (kép: Hampage.hu)

A hurok megmaradt az 51-es és a 42-es villamosoknak, míg az 50-es és 50A villamosok pedig fejvégállomást kaptak a tér közepén.
Szintén 1976-ban adták át a Semmelweis Egyetem elméleti tömbjét, amelyet Gerlóczy Gedeon, Südi Ernő és Wagner László terveztek. E toronyház jelenleg Budapest legmagasabb épülete.

A Semmelweis Egyetem toronyépülete az Orcy-kertből nézve (kép: Varga Máté, 2004)

A téren, a Semmelweis Egyetem előtt, a kereszteződés dél-keleti sarkán állították fel 1983-ban Székely Péter Béke című szobrát. A szobor gránitból és bazaltból készült, amely egy gúla tetején madár alakot formáz. A szobor magassága 5 méter.

A Béke szobra (kép: Varga Máté, 2004)

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ