A
Története
Az 1880-ban megnyílt Budapest-Cinkota helyiérdekű
vasútvonal megkönnyítette a városközpontba és a nagyobb fővárosi
piacokra való eljutást, így a városrész jelentős fejlődésének indult. Az
agrár jellegű területen 1910-től megindult a közművesítés és a
fokozottabb beépítés, de még a XIX-XX. század fordulóján is a többholdas
kertészetek és majorságok jellemezték a vidéket. Ma már csak néhány
közterület elnevezése őrzi a múltat (pl. Bolgárkertész utca).
A mai H8-as HÉV első szakasza a MÁV Központi pályaudvarától (a mai
Keleti pályaudvartól) Rákosfalván át, Cinkotáig épült meg. A 10,3 km
hosszú vonalszakaszt 1888. július 20-án adták át a forgalomnak. A vonal
második szakasza Cinkotától, Csömör és Kistarcsa érintésével, Kerepesig
épült ki. A második, 9,8 km hosszú vonalszakaszt 1900. augusztus 28-án
nyitották meg. A BKVT már 1895-ben megszerezte a jogot, hogy
vasútvonalait részben, vagy teljes hosszukban villamosítsa. A társaság
első ütemben a Keleti pályaudvar–Cinkota közötti szakaszon kezdte meg a
villamosítást. Az 1000 V feszültségű, egyenáramú felsővezeték-rendszer
kiépítésével 1911. április 19-én készült el.
A mai Örs vezér tere kialakulása előtt déli irányban a Fehér úti dűlő
nevű terület húzódott, ahol egy lovassági gyakorlótér működött.
A környék egy 1910-es térképen
(ekkorra már ismert volt Budapest ezen részének területrendezési terve,
a későbbi pontos utcahálózat bejelölésével)
A mező Kerepesi út és Éles-sarok közötti részén, az egykori lovassági gyakorlótéren mintegy tíz négyzetkilométeres alapterületen indult meg a magyarországi motoros repülés. A magyar aviatika úttörői 1909–1914 között megteremtették a honi repülés alapjait. A gépek építéséhez és tárolásához szükséges hangárok létesítése 1909 nyarán kezdődött. 1910-ben Budapest kérte a VII. nagy nemzetközi repülőverseny megrendezésének jogát, és minden különösebb lobbizás nélkül meg is kapta. Ennek állít emléket az Örs vezér terén található szobor is. 1912-re összesen 17 hangárépület készült. A deszkából épült hangárok sínen járó görgős tolóajtóval voltak ellátva. Szélességük az első kettő kivételével 20 méter, mélységük 12 méter, magasságuk pedig 6 méter volt.
A Kerepesi út egy 1928-as térképen, amikor Mátyásföld még nem tartozott
Budapest területéhez (piros körrel jelölve a mai Örs vezér tere)
A rákosi repülőteret 1921-ig használták, amelynek helyén ma lakótelep van. A terület reptéri múltjára a közeli Őrs vezér téren található emlékmű, illetve a Gyakorló és a Gépmadár nevű utcák emlékeztetnek. Rákosmező lényegében még a kísérletező pilóták terepe volt, az első, már szállítmánnyal közlekedő repülőgépjárat Mátyásföldről indult 1918. július 4-én, igaz, még csak postát szállított. Érdekessége azonban hogy ehhez nem polgári, hanem katonai repülőgépet alkalmaztak.
A gyakorlótér 1930-ban (háttérben Rákosfalva házai és a református
templom délnyugatról nézve)
(a Frecska Imre és Hoffer Imre tervei alapján készült templomot 1929-ben
szentelték fel)
A rákosfalvai református templom a Kerepesi útról nézve (háttérben a
katonai gyakorlótér, mögötte Kőbánya gyárai)
A terület története a szocialista városfejlesztés
hatvanas évekbeli időszakára nyúlik vissza. Ekkor döntöttek arról, hogy
az ötvenes években épült Kerepesi úti lakótelep folytatásaként
modernebb, nagypaneles lakóövezet létesüljön a Nagy Lajos király útja
túloldalán, Füredi úti lakótelep néven, amelynek komplett
városrészközpont-funkciót szántak. 1950-től hatályba lépett rendelettel,
ami létrehozta „Nagy-Budapestet”, a Körvasútsoron kívüli területek az
újonnan alakult XVI. kerület Sashalom városrészéhez kerültek. Ahogy a
főváros határa kiszélesedett, az addig szinte kivétel nélkül földszintes
házak és egy-egy igényesebb nyaraló- vagy villalakások nagy részét
elbontották. Az első szocreál stílusú lakótelepet 1954-1961 között épült
fel, majd 1967-1978 között két ütemben épült fel a Füredi utcai
lakótelep, a mai metróállomással átellenben, a Kerepesi út és Pillangó
utca mentén.
Az 1950-ben készült, eredeti tervek szerint a 2-es metrónak a Népstadion
állomáson lett volna közös végállomása a gödöllői HÉV-vel, ezért itt
négyvágányos, középperonos átszálló állomás épült. Az 1960-as években az
Örs vezér tér körül kiépült új lakótelepek következtében jelentősen
megváltoztak az utazási igények, ezért az 1963-ban újraindított
metróépítéskor a végállomást az Örs vezér terénél építették meg. Ezzel
együtt kiszélesítették a Kerepesi utat, majd a zuglói oldalon 1967-1978
között - több ütemben - felépült a Füredi úti és a Kerepesi úti
lakótelep Örs vezér tér utáni része. A kőbányai oldalon 1976-1986 között
épült fel a Gyakorló utcai panelházas lakótelep.
Kukorica és fű az Örs vezér terén az 1960-as évek elején (a
buszpályaudvart az évtized közepén alakítják ki)
Az Örs vezér terének üres telkei 1965 körül, ahol csak a HÉV
végállomása, valamint buszpályaudvar működött
A fentebb említett üres telkek az 1970-es évek elején
Az Örs vezér tér üres területének beépítésére
pályázatot írtak ki, amelyet a BUVÁTI (Budapesti Városépítési Tervező
Iroda) építészkollektívája, Iványi László, Kovács Balázs és Zádori
Attila nyert meg. A SUGÁR sokáig épült: a hatalmas munkagödröt 1975-ben
kezdték kiásni, az alapozás talajmechanikai okok miatt a tervezettnél
hosszabb ideig tartott, de 1980 őszére végül elkészült az épület, s az
átadásra november 7-én került sor. Közben az eredeti terveket többször
módosították, és a kivitelezés magában foglalta az akkor már széles
körben használt házgyári elemek alkalmazását is.
A csendes, kertvárosias jellegű tér a 2-es metró végállomásának
megépülésével 1970-ben vált jelentős csomóponttá és vesztette el korábbi
külvárosi jellegét. Ezzel együtt az eredetileg a Keleti pályaudvarig
közlekedő H8-as HÉV belső végállomását áthelyezték ide, a tér
túloldalára.
A 2-es metró Örs vezér téri végállomása a Kerepesi út - Fehér út sarkán
(kép: Fortepan / UVATERV)
A Sugár Üzletközpont 1980. november 7-én nyit meg az Örs vezér terén. Ez volt az ország első olyan bevásárlóközpontja, ahol - a korszak nagyáruházainak szokásos belső kialakításától eltérően - az üzletek, szolgáltatóegységek egy központi fedett tér köré szerveződtek. Az akkoriban újszerűnek számító elrendezés jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a SUGÁR később, az igazi plázák korszakában is versenyképes tudott maradni.
Az Örs vezér tere az 1980-as években (Sugár van, IKEA még nincs)
Az 1982-es HÉV-baleset (nincs más infonk - a szerk.) (kép: Fortepan /
Urbán Tamás)
1982-ben építették fel a BKV Örs vezér téri irodaházát, amit 2006-ig
használt (a kép a HÉV-baleset napján készült)
2004. augusztus 12-én, 2 óra 29 perckor a gödöllői
HÉV mogyoródi állomásánál három, befékezetlen, kézifék nélküli, csak
átmenő fékkel rendelkező, rakott sínszállító pőrekocsi szabadult el. Egy
kocsit megfékeztek, kettő viszont, két emberrel, a bal vágányon
megindult az Örs vezér tere felé. Kerepesen a szerelvényt a negyedik
vágányra terelték és páros féksaruval próbálták megállítani, de azt
átugrotta, majd lassultak, mert Kistarcsa Kórházig enyhén emelkedik a
pálya. Az ilonatelepi lejtő 140-170 kilométer per órás sebességre
gyorsította fel a kocsikat. Cinkotán újabb páros féksarut tettek a
sínre, amelyet kidobtak a kocsik. Az Imre utcai emelkedőnél már olyan
nagy volt a sebesség, hogy csak csekély mértékben lassult a két kocsi.
Az Imre utcától a körvasúti hídig enyhén lejt a pálya, tehát újabb
sebesség növekedés következett. Nagyiccén is sikertelenül próbálkoztak a
páros féksaruval. Örs vezér terén átterelték a szerelvényt a jobb
vágányra, nehogy a vágányzáró bakokat kilökve a kocsik - letarolva az
éjjel-nappali boltot - az aluljáróba fussanak, mivel ez a két BKV-munkás
biztos halálát jelentette volna.
A rendőrség pillanatok alatt lezárta a közúti forgalom elől a
forgalmasabb átjárókat. Az Örs vezér téri kereszteződésen is nagy
sebességgel haladt át a két kocsi 2 óra 42 perckor. A szerelvény
átlagsebessége 81,4 kilométer volt. Innen két kilométer volt hátra a
Törökőr HÉV-állomásra vezető nagyon erős bal ívig. A kanyart az
ötven-hatvan kilométeres sebességgel haladó kocsik nem tudták bevenni,
így azok a Baumgartner Autócentrum Kft. épületébe hatoltak, ahol az
épületen kívül több nagy értékű személygépkocsit totálkárossá tettek. A
rakomány - húsz darab tizenöt méteres sínszál a kocsikról leborult, maga
alá temetve az egyik vasúti dolgozót, akit a mentőszolgálat súlyos,
életveszélyes sérülésekkel és teljes végtag-csonkolással szállított el a
helyszínről. A másik dolgozónak egyik kezéről az ujjai váltak a baleset
áldozatává.
1990. március 21-én megnyit az első IKEA áruház Budapesten, az Örs vezér
terén. A szomszédos lakótelep lakói tiltakoztak a beépítés ellen, de
sikertelenül.
Az Örs vezér terének dél-keleti sarka a 13-as villamos fordulójával,
1992-ben
(ennek helyére épült 1999-ben az Árkád; háttérben a Sugár és az IKEA)
2001-ben indult meg a teret átszelő 3-as villamos,
valamint meghosszabbították Kőbányáig a 62-est. Az új, 3-as számú járat
a korábbi 13-as és 63-as járatok összekapcsolásával jött létre.
2002-ben adták át az Árkád bevásárlóközpontot.
2004-2007 között kívül-belül korszerűsítették a Sugárt. A korábban
irodáknak helyet adó második szinten is üzleteket alakítottak ki, ahol
többek között megnyitották a környék egyetlen moziját, a Sugár Cinemas
mozit.
A tér összképének egy részét évtizedekig meghatározó, jellegzetes M
alakú metróvégállomás-épületet 2007-ben lebontották, helyére új
végállomást építettek. Az építkezés során ismét felszínre került az a
2-es metró átadása óta húzódó vita a metró és a H8-as HÉV összekötéséről
a keleti agglomerációs települések, területek közlekedésének javítására,
ez azonban nem valósult meg.
2013. március 20-án adták át a kibővített Árkádot.
2016. november 28-án halálos baleset történt az Örs vezér terén, amikor
a HÉV elgázolt egy sikenkre lépő gyalogost.
2018. januárjában nyilvánosságra hozták az Örs vezér téri HÉV- és
metróvonalak összekötésének terveit. Az öt ütemre osztott projekt első
két üteme 2019 második felében rendelkezhet majd jogerős építési
engedéllyel. Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester azt
nyilatkozta, remélik, hogy a kormány támogatja majd a projektet és a
következő európai uniós támogatási ciklusban elindulhat a beruházás első
üteme. A fejlesztés után - amely közvetlenül megközelítőleg 320 ezer ott
élőt érintene - az utazási idő is radikálisan csökkenne: Rákoskeresztúr
Városközpontból 25 perc alatt lehetne a Deák térre érni, a mostani egy
órás utazási idő helyett. Az első - Cinkotáig tartó - ütemben valósulna
meg az Örs vezér terén a 2-es metró és a HÉV összekötése. Másodikként
alakítanák ki a rákoskeresztúri szárnyvonalat, a harmadik ütemben a
Cinkotától Gödöllői tartó szakasz, a negyedikben a Csömörig tartó
szakasz korszerűsítése valósulna meg. Az ötödik ütem célja a Hungaroring
elérése. A közreadott fővárosi sajtóanyag szerint az első ütem 106,5
milliárdba, a második 127, a harmadik 38,5, a negyedik 1,3, az ötödik
5,3 milliárd forintba kerülne.
A 2018-ban napvilágra került látványterv
Folytatjuk!
Képek
Hamarosan!